Sokat hallunk a híradókban, az újságokban olyan családokról, akiket rosszhiszemű személyek/szervezetek megfosztottak életük legnagyobb vagyontárgyuktól, a lakásuktól, illetve lakás vásárlása során a már kifizetett vételártól. Az ingatlancsalás itthon már szinte iparág. Sok fajta módon verhetnek át, leginkább lakásunk eladása, illetve lakás vásárlása során.
Mikor válhatunk az ingatlancsalók áldozatává
Leginkább meglévő ingatlanunk eladásánál és lakásvásárlásnál vagyunk kitéve az ingatlancsalóknak, hiszen ilyenkor adatik a legtöbb lehetőség az átverésre, pl. hamis okiratok, vagy utólag bejegyzett terheken keresztül. Olyan lakástulajdonosokat, akik nem is árulják ingatlanukat, is meg szoktak találni a lakáscsalók, bár az ritkább eset.
Gondoljunk bele, mit jelent egy család számára az, ha pl. lakásvásárlásnál lakáshitelt vesznek fel, amit a bank ki is fizet az “eladónak”, akiről utóbb viszont kiderül, hogy nem is lett volna jogosult eladni a lakást, mert nem is volt az övé. Az ingatlan tulajdonjoga visszakerül az eredeti tulajdonoshoz, a család pedig törlesztheti a hitelt, amíg meg nem találják a csalót. Ha megtalálják egyáltalán, mert ha nem, akkor is vissza kell fizetni a banknak a kölcsön összegét.
Ingatlancsalások kivédése
Az ingatlancsalókkal szemben 2 módon védekezhetünk.
- Megismerhetjük az ingatlancsalók által alkalmazott trükköket, így jó esetben felismerhetjük azokat a tipikusnak mondható helyzeteket, amikor át akarnak verni.
- Köthetünk ingatlancsalás elleni biztosítást, ahol a biztosító kifizeti nekünk az elszenvedett kárt, ha csalás áldozatává vállnánk.
Sokan azt gondolják, hogy ingatlanközvetítőn keresztül adják el, vagy vesznek lakást, nem történhet semmi baj. Ez nem így van. Az ingatlanközvetítő szerepe csupán az eladó és vásárló fél összepárosítására korlátozódik, a közvetítők nem világítják át ügyfeleiket, így nem tudnak megvédeni a lakáscsalóktól.
Az adás-vételt bonyolító ügyvéd sem jelent teljes biztonságot, hiszen szerepük egy ingatlan eladása során csupán a szerződés hitelesítése, illetve a felek beazonosítása. A csalók számtalan trükkel tudják kivédeni az ügyvédi gyanú felkeltését, például okirat hamisítással. Ilyen esetben még a Földhivatalnál sem bukik ki az eset, hiszen a látszólag hiteles okmányok valódiságát ők sem ellenőrzik, csupán adminisztrálják a befolyó kérelmeket standard formai feltételek szerint.
A jogszabályok pedig az eredeti tulajdonost védik, így ha például lakást vásárolunk, de a lakást eladó személy valójában nem is a lakás tulajdonosa, bottal üthetjük nyomát a vételi ár kifizetése után (hiszen hamis okiratokkal adta el a lakást). A jogszabály a valós tulajdonost fogja védeni, így a lakás sem lesz a miénk, de még a kifizetett vételárat (előleget) sem kapjuk vissza, ha a nyomozók nem találják meg a tettest. Ha meg is találják, a polgári peres eljárás évekig húzódhat.
Biztos megoldás az ingatlancsalók ellen
Ha lakásunkat áruljuk vagy lakást vásárolunk, megéri lakáscsalás elleni biztosítást kötni. A biztosítás összege elenyésző az ingatlan értékéhez képest, viszont teljes biztonságban tudhatjuk magunkat és családunkat a lakáscsalók, a lakásmaffia ellen.
Gondoljuk meg, hogy megéri-e kockáztatni legnagyobb vagyontárgyunkat azért, hogy megspóroljunk pár tízezer forintot a biztosításon? Szerintünk nem. Ha bekövetkezik a baj, enyhe kifejezés, hogy bánni fogjuk azt, hogy nem kötöttünk ingatlancsalás elleni biztosítást.