Címkézett oldalak: ‘lakásvásárlási hitel’

2009.03.30.

Érezhetően csökkent a bankok hitelezési hajlandósága az utóbbi időben: a válság és az abból eredő kockázatok miatt kevesebb kölcsönt adnak, drágábban és szigorúbb feltételek mellett. A háztartások körében a korábbi gyors hitelnövekedés lassulásában szerepet játszik a visszafogottabb kereslet, a csökkenő eladósodási kedv is.

Míg az utóbbi években a magyarországi bankok mind többet és egyre enyhébb feltételek mellett hiteleztek a lakosságnak, a tavalyi második fél évben alapvetően megváltozott a helyzet. A pénzintézetek hitelezési hajlandósága a lakáscélú és a fogyasztási kölcsönök – elsősorban a gépjárműhitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek – esetében is visszaesett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felméréséből. A bankok már fél évvel ezelőtt, az előző felmérésben jelezték az irányváltást, de ez végül erősebb lett a vártnál.

A kölcsönöket nem csak visszafogottabban mérik, drágábban is adják, illetve szigorítottak a nem árjellegű feltételeken is (önrész, hitelfedezeti arány, megkövetelt hitelképességi szint). A feltételek leginkább a szabad felhasználású, az áru- és a személyi hitelek esetében szigorodtak, emellett a pénzintézetek visszafogták a svájcifrank-alapú hitelek kínálatát, és mérsékelték a tisztán fedezetalapú, jövedelemvizsgálat nélküli finanszírozást is.

A bankok az idei első fél évben tovább szigorítanak feltételeiken (főleg a gépjárműkölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében várható változás), ezek a lépések azonban már visszafogottabbak lesznek a tavalyiaknál. A hitelintézetek szerint ugyanis a kockázatok magasabb szintjének kivédése és a stabilitás növelése érdekében szükséges döntések többségét már 2008-ban meghozták.

A bankok visszafogott lakáshitelezési kedvét a januári számok is jól mutatják. Az MNB adatai szerint a háztartások új lakáshitel-szerződéseinek értéke tovább csökkent. Bár a forintkölcsönök értéke is elmaradt valamelyest a decemberitől, és az euróalapú hitelek növekedése megállt, a visszaesés egyértelműen a svájcifrank-alapú konstrukciók drasztikus viszszaszorulásával magyarázható. A korábban egyértelmű favoritnak számító alpesi devizában januárban már csak 11 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződést, míg tavaly októberben az összeg megközelítette a 79 milliárdot.

A kevesebb hitelt drágábban mérték a bankok. A lakásvásárlási hitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) például tavaly nyártól 2009. január végéig 1-3 százalékponttal emelkedett. Egyes kockázatosabb kategóriába sorolható kölcsönök drágulása a tavaly nyári szinthez képest meglehetősen drasztikus mértékű: a frankalapú gépjárműkölcsönök THM-je például nyár óta több mint hat százalékponttal, csaknem 19 százalékra nőtt, míg az áruvásárlási forinthitelek 12 százalékponttal kerülnek most többe.

Az elmúlt fél évben azonban nem csak a bankok hitelezési hajlandósága, a lakosság eladósodási kedve is csökkent. Jelentős mértékben mérséklődött a kereslet a devizaalapú lakáshitelek iránt, és hasonló folyamat volt megfigyelhető a fogyasztási kölcsönök esetében is. A forintlakáshiteleknél viszont némi keresletnövekedést tapasztaltak a pénzintézetek, és 2009 első fél évében is hasonló tendenciára számítanak.

A lakossági hitelek visszafizetésében a bankok a tavalyi második fél évben még nem tapasztaltak számottevő problémákat, de arra számítanak, hogy az idei első fél évben már romlás következhet be a portfólióban a kedvezőtlen gazdasági kilátások, a pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása és a devizahitelek esetében a forint gyengülése miatt. A háztartások fizetési gondjaira a bankok ügyfélkapcsolati tevékenységük erősítésével reagálnak, illetve olyan konstrukciók kidolgozásával – futamidő-hosszabbítás, átmeneti törlesztéskönnyítés -, amelyek a nehéz helyzetbe került ügyfeleknek segíthetik a visszafizetést.

A lakossági ügyfelekhez hasonlóan a vállalkozások is kevesebb hitelt kapnak. Jelentős különbség azonban, hogy míg a háztartások hitelfelvételi kedve csökkent, a cégeké összességében nőtt. (Bár a beruházási hitelek iránti kereslet erőteljesen csökkent.) A felmérés alapján hitelhez elsősorban a nagy- és a közepes vállalatok jutnak nehezebben, és üzleti célú ingatlanfejlesztésre sem szívesen adnak pénzt a bankok, amelyek a vállalati kölcsönök esetében is szigorították a hitelezési feltételeket, a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az – elsősorban az építőipart érintő – ágazatspecifikus problémák, a csökkenő kockázatvállalási kedv és a likviditási helyzet romlása miatt.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 18. oldal – 2009. március 30.

2009.03.12.

A bankok többsége megszigorította a lakáshitelek feltételeit. Sok helyen már nem is lehet lakásvásárlási hitelt kapni, az önerő nélküli magas finanszírozási lehetőséget meg a legtöbb el is törölte. Szerencsére maradt pár bank, aki a mostani helyzetet ügyfélszerzési lehetőségként kezeli, így maradt még pár opció.

A legtöbb bank eltörölte a magas finanszírozású lakáshiteleket, azonban maradt pár, ahol továbbra is fenntartották a lehetőséget. Annyi módosítást mindegyik fennmaradó bank beépített a hitelbe, hogy az eddigi 100%-os finanszírozási arányt levitték 85-95%-ra, illetve magasabb felárít számítanak ezekre a hitelekre. Az önerő nélküli lakáshitelek továbbra is komoly jövedelemvizsgálathoz kötöttek, így ha nincs kimutatható jövedelmünk, sajnos továbbra sem tudunk igényelni lakáshitel önerő nélkül.

Mivel lejjebb vitték a finanszírozási arányt, valamennyi önerővel mindenképp rendelkeznünk kell. Azonban, mint tudjuk, az önerő fedezésére több opciónk is van, hogy mégis önerő nélkül jussunk lakáshoz:

• Állami támogatások: Szocpol, félszocpol, stb. Ennek hátránya, hogy csak új lakás, illetve bővítésre lehet igénybe venni, illetve meg kell fellelni szópár követelménynek.
• Munkáltatói kölcsön: A munkáltató kölcsön is önernek minősül, így ha munkahelyünkön esetleg van valamilyen otthonteremtési támogatási program, azt érdemes minden esetben igénybe venni. Ezek általában nagyon kedvezményen kölcsönök, ráadásul önerőnek mindősül a magas finanszírozású hitelek igénylésénél.
• Személyi kölcsön: Ezt ritkán javasoljuk, csak utolsó lehetőségként. Ha csak kevés pénz hiányzik az önerő nélküli lakásvásárlái hitelhez, és ha elég jövedelmünk van ahhoz, hogy biztosan tudjuk majd fizetni a havi törlesztőrészleteket.

Az önerő nélküli lakáshitel lehetőségekről bővebben olvashat honlapunkon. Továbbra is fontos, sőt, fontosabb vált a bankok ajánlatainak alapos összehasonlítása, mivel jelentős különbségek vannak a különböző bankok feltételei között. A LakásHitelező.com ingyenes hiteltanácsadási szolgáltatásával igény esetén megkeressük Önnek a megfelelő finanszírozási megoldást, és végigkísérjük a hiteligénylés teljes folyamatán, hogy evvel ne kelljen törődnie.

2009.02.18.

A lakásvásárlási hitel kezd fehér hollóvá válni. Míg a bankok többsége szinte befagyasztotta lakáshitelezési tevékenységét, egyre több helyen, egyre több lakáson látni “ELADÓ” táblát. Mit is jelent ez a lakásvásárlóknak?

A lakásvásárlók számának csökkenése, illetve a lakásvásárlási hitel termékek banki befagyasztása, együttvéve az eladó lakások darabszámának növekedésével a kereslet-kínálat elmélete szerint lejjebb fogja vinni a lakásárakat. Sok elemző szerint a 2008-as évben tapasztalt ingatlanár visszaesést már nem lehet fokozni, így patthelyzetbe kerülhet az ingatlanpiac. A lakáseladók várnak, mivel nem akarják lejjebb vinni az ingatlan árát. A vevők viszont sokkal több lakás közül választhatnak, és óvhatatlanul lesz olyan eladó, aki különböző okok miatt el kell, hogy adja a lakását, akár “nyomott” áron is. Egyre több ilyen ügyletről hallunk, nem is beszélve a bedőlt hitelek kényszerértékesítéséről, ami még lejjebb viszi az ingatlanárakat.

A hazai ingatlan-boom a lakáshitelek elterjedésével indult, így most is igazából az a kérdés, mi lesz a lakásvásárlási hitel piaccal. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy teljes mértékben önerőből finanszírozzák a lakásvásárlást. Ha a bankok nem kezdenek újra a lakásvásárlási hitelek nyújtásába, még tovább gyűrűzhet az ingatlanpiaci válság. Ez negatív hatással lesz az építőiparra is, illetve az ingatlanpiac teljes vertikumára. Ok-okozat módon állások szűnhetnek meg, és tovább mélyülhet a gazdasági válság.

Sajnos nem jók a kilátások, nincs arra utaló jel, hogy a bankok többsége újra elkezdene lakásvásárlási hiteleket nyújtani, mivel a pénzpiacok beállása miatt egyszerűen nem jutnak elegendő forráshoz. Ezt erősíti az a tény is, hogy az utóbbi napokban több hazai bank jelentett be tömeges létszámleépítéseket.

Azoknak, akik most tervezték a lakásvásárlást, még van remény, mert ezért maradt pár bank, aki még nyújt lakásvásárlási hitelt. Kevés, de van. Persze kicsit átalakult a kínálatuk, a svájci frank alapú hitelezés szinte teljesen megszűnt, és újra a kamattámogatott forinthitelek kerültek előtérbe.

Ha Önnek most aktuális a lakáshitel, a LakásHitelező.com segít. Hiteltanácsadási szolgáltatásunkkal segítünk megtalálni a megfelelő finanszírozási megoldást, mely a lakásvásárlási hitel, állami támogatás, illetve adó és illetékkedvezmények összetételét jelenti. Szolgáltatásunk Önnek teljes mértékben ingyenes, tudjon meg többet ingyenes hiteltanácsadási szolgáltatásunkról.