Címkézett oldalak: ‘lakáshitel’
2009.03.11.
Új lakás vásárlásánál az értékállóság a fő szempont
A pénzügyi válság okozta hitelszűke, valamint a korábbi szinteknél magasabb törlesztő részletek strukturális változásokat váltanak ki a lakáspiacon – vélik az ING Real Estate szakemberei. A lakásvásárlók körében egyre inkább nő azok csoportja, akik a megnövekedett lakáshitel felvétel költségeket a megvásárolt lakóingatlan értékállóságával igyekeznek hosszú távon kompenzálni. A befektetési céllal vásárlók inkább az építés alatt álló lakások készültségi foka alapján döntenek, s jellemzően a megtekinthető, bejárható, rövid időn belül költözhető lakások iránt érdeklődnek. Kevesen mernek a mostani helyzetben “látatlanban” ingatlant vásárolni. Az a lakás eladható 2009-ben, amelyik vagy már elkészült, vagy néhány hónapon belül beköltözhető. A jó elhelyezkedés, kiváló közlekedés a használt lakások piacán is fontos tényező.
Túlkínálat a használt lakások piacán
A használt lakások piacán a kínálat felé billenhet el a mérleg nyelve, az új építésűeket tekintve azonban többé-kevésbé kiegyensúlyozott lesz a kereslet és a kínálat viszonya – ezt Zelei Zoltán, az Elephant Holding Zrt. értékesítési vezetője nyilatkozta. Több elemzés rámutatott, hogy, amennyiben csökkenek a lakásárak Magyarországon ez elsősorban a privát eladói oldalon, vagyis a használt lakások területén következhet be. Ha új építésű lakásban gondolkozunk, érdemes minél hamarabb – még bevezető áron – beszállni a most induló projektekbe. A válság hatására tovább nyílik az olló a vidék és a főváros között.
Budapesten most a bérlés a sláger
Szentirmay Imre, a Budapesti Ingatlan Centrum Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elmúlt évhez képest csökkentek ugyan a lakásárak, de véleménye szerint az emberek mégsem kapkodják el a vételt. Szentirmay Imre egy példával is illusztrálta a lakásár csökkenését: ha Budán valaki tavaly 11 millióért adott el egy panelt, akkor ez most 10,5 milliót ér. A vevők egyébként arra várnak, hogy még olcsóbban tudjanak vásárolni, de a bérlési oldalra billenti a mérleg nyelvét, hogy sokan jelenleg nem tudnak hitelhez jutni. Míg tavaly a vevők 80 százaléka hitelre vett lakását, addig idén csak egy hitellel fizetett adás-vételt bonyolítottak.
Északkeleten fillérekért lehet lakást venni
Miskolcon és környékén a válság keményen szedi áldozatait. Köztudott, hogy a térségben mindig is alacsony volt a foglalkoztatási ráta, s ez a válsággal csak tovább fokozódott. Az ipari városban sorra zárnak be az üzemek. Végső Tibor, a Végső Ingatlanügynökségtől elmondta, hogy ennek a munkanélküliség hatását az ingatlanok értékesítésekor ők is megérzik. Az idén náluk csak készpénzes vásárló bonyolított adás-vételt, hitelre egyáltalán nem vásároltak. A tavalyi évhez képest a térségben a lakások 10-15 százalékot veszítettek az értékükből, míg az átlagos alapterületű családi házak tartják a tavalyi értéküket. A kertes házaknál egyedül a nagy alapterületű és értékű házaknál érezhető értékcsökkenés – mondta a szakember. Miskolcon egyébként már 4,5 millióért lehet lakás venni, de ebből még alkudhat a vásárló. (Budapesten egy ugyanilyen paraméterekkel rendelkező panel ára -helytől függően – elérheti a 9-9,5 millió forintot is.)
Székesfehérvárott meglepő lakásárak vannak
Egy-két évvel ezelőtt százezreket csábítottak – a régió dinamikus fejlődése – miatt Fehér megyébe dolgozni. A válság viszont oda is begyűrűzött: az emberek egymás után veszítik el az állásukat. Hajszán Zoltán az Édes-Szép Otthon Ingatlanirodától elmondta, hogy a térségben munkanélküliség, illetve a bukott lakáshitelek nyomják le a lakásárakat. Sokan azért adják el tulajdonukat, mert az arra felvett kölcsönt nem tudják visszafizetni. A vevő ilyenkor a bank felé rendezi a tartozást, a fennmaradó összeget pedig odaadja az eladónak. A szakember erre egy példával is szolgált: míg Székesfehérváron tavaly 9-9,5 millióért lehetett egy másfél szobás lakást eladni, addig most egy ilyen ingatlan már 7-7,5 millióért megszerezhető.
Szegeden beindult a befektetés célú vásárlás
A szegedi ingatlanpiacon nem tapasztalható keresleti visszaesés a világgazdasági válság miatt, sőt egyre többen a biztos befektetést látják az ingatlanban – nyilatkozta Bátyiné Mester Zsuzsanna, a LIMIT Ingatlanirodától. Míg januárban érzékelhető volt egy csekély mértékű kereslet visszaesés, addig most már azt érzékeljük, hogy azok a vásárlók, akiknek lejárt a bankbetétje, nem a pénzintézetekbe helyezik el a megtakarításukat, hanem inkább ingatlanba fektetnek- mondta az ingatlan szakértő. A Tisza parti városban a legkeresettebbek az egyedi fűtésű, egy-két szobás, valamint az új és a szépen felújított régebbi, téglaépítésű lakások, de panelek iránt is van érdeklődés. A vevők az árat 5-12 millió között húzzák meg, ami egyértelműen azt mutatja, hogy a piacon nem állt le a forgalom, az emberek meglevő forrásaik koncentrálásába kezdtek. A szakember a szegedi piacról azt is elmondta, hogy az utóbbi időben az ügyfelek szabadulnának a nagy alapterületű, 20-30 milliós forint közötti ingatlanoktól, de ezre most a magas fenntartási költségek miatt nincs kereslet. Ennek viszont az is oka lehet, hogy a vevők nem hitellel, hanem inkább készpénzzel egyenlítik ki a szegedi ingatlanok vételárát.
Kaposvár hamarabb kapcsolt
Kaposváron a gazdasági válság miatt a tavalyi évhez képest 5-10 százalékkal csökkentek ugyan a lakásárak, ám bedőlő lakáshitelek miatt a piacon mégsem alakult ki káosz. Az ország többi részén tapasztalható új vásárlási szokásokkal ellentétben – mely szerin zömmel készpénzért vesznek lakást az emberek -, Kaposváron 50-50 százalékos a készpénzes és hiteles vevők aránya – tudtuk meg RE/MAX Ingatlan Specialista közvetítő irodától Ház Gergelytől. Az irodavezető elmondta azt is, hogy a városban az elmúlt hónapokban a panelok ára zuhant a legtöbbet. Most a 30-40 nm-es panelok 5,4-7,5 milliós irányáron indulnak. RE/MAX Ingatlan Specialista dolgozói már három hónapja azt érzékelik, hogy Kaposváron egyre több vevő befektetési céllal keres lakást. Az ilyen ingatlanokra a legtöbben 5-15 milliót szánnak. A városban 5-7 millióért nem csak panelhoz lehet hozzájutni, hanem egy kisebb alapterületű családi házhoz is.
Szalay Rita
Forrás: http://www.ingatlanmagazin.com/read/8183?h
2009.03.05.
Kevesli a lakáshitelesek megsegítéséről szóló, a parlament által hétfőn megszavazott törvényt a Lakás tulajdonosok Érdekvédelmi Szervezete.
TÖBB SZÁZEZER CSALÁD ESIK KI a körből, akiknek problémát jelent a lakáshitel törlesztése, mert a törvény csupán a szeptember 30. után munkanélkülivé váltakra vonatkozik – mondta el Országbíró Zoltán elnök. A részmunkaidősök, csökkentett munkaidősök, vállalkozók is kiesnek az állami garanciából.
Budai Bernadett kormányszóvivő szerint az állami hitelgarancia tízezreken segít, az ellenzék pedig nem szavazta meg, tehát nem akar segíteni az embereken.
- A BANKOK ÉRDEKE IS, hogy ne hozzák ügyfeleiket fizetésképtelen helyzetbe, és adott esetben átmeneti megoldást biztosítsanak – mondta Soós Csaba, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese, aki szerint a következő hónapokban a pénzintézetek olyan ajánlatokat dolgoznak ki, amelyekkel időlegesen mérsékelhetők a törlesztőrészletek. Hozzáfűzte: a kockázat radikálisan csökken, ha az ügyfél meghosszabbítja a futamidőt vagy átütemezi a törlesztést.
INGYEN FELMONDHATNÁ az ügyfél a banki hitelszerződését, vagyis nem kellene megfizetnie a gyakran több százezer forintos végtörlesztési díjat, ha a bank egyoldalúan emeli a kamatot, a díjat vagy más költségeket. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága elfogadta az erről szóló javaslatot, ami jövő hétfőn kerül a Ház plénuma elé. Sokak szerint ez sem javít érdemben az adósok helyzetén, mert ha a bank egyoldalúan kamatot emel, 60 nap alatt csak kevesen tudják törleszteni hitelüket. Hasonló ügyben próbaperek is indulnak – jogászok szerint ugyan is méltánytalan, hogy a bankok minden kockázatot kizárólag az ügyfélre hárítanak. MR/INFORÁDIÓ/METROPOL
“Szükség lesz a nyugatihoz hasonló bérlakásrendszer kiépítésére. Ha bérlakássá válik az addigi magántulajdon, az sokkal humánusabb, mint a kilakoltatás vagy a végrehajtás.”
Országbíró Zoltán elnök, Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Szervezete
A lakáshitelek átlagos hiteldíjmutatója idén januárban (Forrás: MNB)
- Forintalapú 14,5%
- Euróalapú 10,0%
- Svájci frank alapú 7,5%
Forrás: Metropol – 1. oldal – 2009. március 05.
2009.03.03.
Hamarosan itt az építkezési szezon, ami az építési hitel szezonját is jelenti. A mostani gazdasági helyzetben nehezebben találni elfogadható banki ajánlatot, de azért akad.
Az építkezés egy nagyon izgalmas folyamat önmagában is, sok család számára egy álom megvalósulását jelenti. Sok buktatóval és megpróbáltatással jár, de a végeredmény, a kész ház, mindenképp kompenzálja majd a nehézségeket. Próbáltunk összerakni néhány praktikusan hasznos tanácsot, hogy legalább az építkezési hitel miatt ne fájjon a fejünk.
Tippek építési hitel felvételéhez:
- Az építkezés összes költsége telekár nélkül (azaz költségvetés) határozza meg az építési kölcsön maximumát is. Ennek fényében fontos, hogy jól legyen elkészítve a költségvetés, mert utólag már nincs lehetőség a módosítására, ami gond lehet váratlan kiadások felmerülése esetén. Viszont az is fontos, hogy reális legyen a költségvetés összege, mert azt vizsgálja a bank.
- Építkezésekre igényelhet a kiegészítő kamattámogatású hitel. Ez egy kedvező, forint alapú hitel az állam kamattámogatásával, így érdemes utánajárni, hogy jogosultak vagyunk-e rá. Ha segítségre lenne szüksége a hitel kiválasztásánál, hiteltanácsadóink állnak rendelkezésére.
- Ezek a dokumentumok mindenképp kellenek a hitelkérelem benyújtásához, nélkülük nem lehet beadni a hitelkérelmet:
- a pontos költségvetés meghatározása
- az építési tervdokumentáció
- a jogerős építési engedély és szakhatósági engedélyek megléte
- Az építési hitel folyósítása előtt vannak olyan feltételek, amiket teljesítenünk kell:
- Építési-szerelési vagy vagyonbiztosítás megkötése az épülő ingatlanra
- A hatósági engedélyhez kötött munkálatok elkezdéséhez szükséges jogerős szakhatósági engedélyek, műszaki tervdokumentáció és a költségvetés bemutatása.
- Szakasos folyósítás esetén a helyszíni szemlével állapítja meg a bank a készültségi fokot. Csak akkor érdemes őket kihívni, ha tényleg elérte az adott készültséget az építkezés.
- Az utolsó hitelrész a használatbavételi engedély után kerül folyósításra, így számolnunk kell avval, hogy az építési hitel utolsó 5-10%-át már csak a befejezés után kapjuk meg.
Építési hitelt az alábbi célokra lehet felhasználni:
- Új lakóház építésére.
- Emeletráépítésre, padlás(tető)tér beépítésére, mellyel a meglévő épületre vagy annak padlásterében új, külön bejáratú, önállóan forgalomképes lakást építünk.
- Társasház építésére, mellyel azonos helyrajzi számú, önálló telken közös tulajdonnal rendelkező több önállóan forgalomképes lakás jön létre azzal.
Ha segítségre lenne szüksége az építési hitelajánlatok összehasonlításához, és meg szeretné könnyebbíteni a hiteligényléási procedúrát, kéresse hiteltanácsadó kollégáinkat.
2009.03.03.
Kisebb módosításokkal megszavazta az Országgyűlés a lakáshiteleseknek szóló mentőcsomagot.
Igénybeveheti, aki:
- Bizonyíthatóan 2008. szeptember 30-a után vesztették el állásukat.
- Az eredetileg felvett kölcsön összege nem haladja meg a 20 millió forintot. (Ez több kölcsönből is összeadódhat. Devizahitelnél az MNB középárfolyam alapján számítódik, akár svájci frank vagy euró alapú volt.)
- Csak lakáshitel igényelt, szabadon felhasználható hitelre nem jár segély.
- Abban a lakásban lakik, amelyre felvette a hitelt.
- Nincs más lakástulajdona a háztartásban élőknek.
- Az állás elvesztésekor az adósnak nem lehet 90 napon túli a minimálbért vagy a törlesztő-részlet összegét meghaladó tartozása.
A hitelsegély összege:
- Az állami úgy nyújtja a kezességet, hogy az adósnak továbbra is minimum 10 ezer forintnyi törlesztést be kell vállalnia. A pontos összeget kormányrendeletben fogják megállapítani, még nem tudni a részleteket.
- Az állam készfizető kezessége maximum 24 hónapig tarthat.
Az állami kezesség részletei:
- Az adós újabb hitelszerződést köt a bankkal, melyre már állami garancia vonatkozik. Ez a hitel arra szolgál, hogy ebből törlesszék a meglévő lakáshitelt, hiteleket, voltaképp egy áthidaló hitel.
- Az áthidaló kölcsön kamata változó, maximum a 3 havi BUBOR ráta (ami jelenleg 9,5%).
Még hetek telhetnek el mire segítséget kaphatnak az adósok, mivel a jogszabályt először jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak és a kormánynak is rendeletet kell alkotnia a végrehajtáshoz. A hiteltámogatás iránti kérelmet 2009. szeptember 30-ig lehet majd benyújtani.
2009.03.03.
Az országgyűlés tegnap elfogadta a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvényjavaslatot.
Azok, akik 2008. szeptember 30-a után vesztették el állásukat és korábban felvett lakáshitelüket nem tudják fizetni, bankjuktól – kétéves állami garancia mellett – áthidaló kölcsönt igényelhetnek. Az áthidaló hitelt a tényleges törlesztési kötelezettség és a vállalt – minimum 10 ezer forintos – törlesztés különbségére vehetik igénybe. Nem kaphatja meg a garanciát, akinek a hitelezett lakás nem az egyetlen ingatlana. A devizahiteleknél a felvételkor érvényes árfolyamot kell figyelembe venni az értékhatár megállapításakor. A módosítások szerint a lakásvásárlási mellett a -felújítási jelzáloghitelekre is igénybe vehető az állami garancia, és az is eldőlt, hogy akkor is él a lehetőség, ha a hitelt közösen felvevő házaspárnak csak az egyik tagja vesztette el a munkahelyét. A törvényt még az uniónak is jóvá kell hagynia, ugyanis az állami támogatásnak számít, így csak a brüsszeli igen után emelkedhet a javaslat törvényerőre.
Papp Zsolt
Forrás: Napi Gazdaság - 2. oldal – 2009. március 03.
2009.02.23.
Az igazán nagy bajba került lakáshitelesek megsegítését célozza az a törvényjavaslat, amelyet a napokban nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek.
Az elképzelés szerint az adós (forint- vagy devizahiteles) kérheti bankjától törlesztőrészletének átmeneti csökkentését, az állam pedig legfeljebb két évig készfizető kezességet vállal a különbözetre. A segítséget azok az álláskeresők vehetik igénybe, akik tavaly szeptember 30-a után, önhibájukon kívül veszítették el munkájukat, eredeti hitelük nem haladta meg a 20 millió forintot, a lakáshitel céljaként megvásárolt vagy felépített lakáson kívül nincs másik ingatlanuk (az adóssal egy háztartásban élőknek sem lehet), és legalább havi tízezer forint részlet fizetését vállalják. (Álláskeresőnek az tekinthető, aki minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy munkahelyet találjon, és ezért szorosan együttműködik a munkaügyi központtal, valamint elfogadja a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot.)
A készfizető kezesség nem azt jelenti, hogy az állam átvállalná helyettük a hitel egy részét. A különbözetet később, a futamidő meghosszabbításával vagy a törlesztő- részlet növelésével az érintetteknek kell kifizetnünk. Ha a megállapodás hatálybalépésétől számított két és fél éven belül a törlesztőrészlet csökkentése ellenére is fizetésképtelenné válnának, a bank lehívhatja a garanciát (a hitel fennmaradó részét természetesen az ingatlan értékesítéséből fedezi), az állam pedig – adó módjára – behajtja az adóson azt az összeget, amelyet a banknak kellett kifizetnie.
2008.12.02.
Ha a lakásvásárláshoz nincs elegendő pénzünk, akkor két választásunk marad: a lízing vagy a hitel. Szakértőnktől, Hunyady Attilától megtudhatja, mi a különbség a két finanszírozási lehetőség között.
Mivel a svájcifrank-alapú hitelezés gyakorlatilag megszűnt (kivéve egy-két bankot, de ezek kínálatában is megdrágult ez a lehetőség), így a lakáshitel igénybevételére három választási lehetőség maradt: a támogatott forinthitel, a nem támogatott forinthitel, illetve az euróalapú hitel. A mostani kondícióknak megfelelően, ha például valaki 9 millió forint hitelösszeget vesz fel 30 éves futamidőre, akkor: -támogatott HUF-hitel: 70 000 Ft-os, – nem támogatott (piaci) HUF-hitel: 122 728 Ft-os, – EUR-alapú hitel: 72 000 Ft-os törlesztőrészlettel kell számolnia.
-A támogatott forinthitelek a legkedvezőbbek, de csak korlátozott körben vehetők igénybe – kezdi szakértőnk, Hunyady Attila, az AL Holding Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatótanácsának elnöke. – Kritérium például, hogy házasnak kell lenni, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő veheti igénybe, de nem lehet más ingatlan a vevő tulajdonában. Érdekes módon az euróalapú hiteleket sokan félnek igénybe venni, a piaci forinthitel pedig nagyon drága, emiatt sokan elhalasztják a lakásvásárlást. Pedig nem kellene félni az euróhitelektől, hiszen egyrészt a drága euró mellett felvett hitelen egy várható árfolyam-visszarendeződés esetén árfolyamnyereség realizálható (az-az a törlesztőrészlete akár csökkenhet a jövőben); másrészt pedig a futamidő alatt várható az eurócsatlakozás – magyarázza szakértőnk. A mostani helyzet minden bizonnyal felgyorsítja az EUR-övezethez való csatlakozást, ennek időpontja leghamarabb 2012 lehet, de a hitel futamidejének jelentős részében euró lesz a hivatalos magyarországi fizetőeszköz, a hitelfelvevő is ebben kapja majd fizetését, így nem “fut” árfolyamkockázatot.
Természetesen a forinthitelek mellett is szólnak érvek. A forint gyakori mozgásának, illetve gazdasági szükségszerűségből a kialakult, hazánkat is érintő finanszírozási hitelválságnak a hatására a forintban felvett kamatok jelenleg ugyan nagyon magasak, de minden elemző egyetért abban, hogy a rövid távú (alap)kamat-csökkentés elengedhetetlen az országnak, azaz – akár 1 éven belül jelentősen alacsonyabb törlesztőrészletekre lehet számítani felvett forinthitel esetében.
Érdekes módon a magyar lakosság körében a hitel a népszerűbb, mert a lízing konstrukcióban a vásárlók idegenkednek attól, hogy a lakás tulajdonjoga technikailag csak az utolsó részlet kifizetésével száll át. Pedig korábban előnye volt, hogy nem kellett önerő. Sajnos ma már a lízinghez is kérnek önerőt. Ugyanakkor mivel a pénzintézetek most” nagyobb biztonságra törekszenek (és ezt megtalálják a lízing konstrukcióban), ezen ajánlatok árazása egyre kedvezőbb lehet a közeljövőben. Így olyan vevők is a lízingben találhatják meg a “számításukat”, akik eddig elzárkóztak a konstrukció elől.
Ne féljünk a hitelektől!
A hitelekkel kapcsolatos átmeneti bizonytalanságok sokakat elrettentenek a lakásvásárlástól. Pedig az ingatlan jó és biztonságos vagyonmegőrzési, megtakarítási forma, különösen válság(ok) idején. A személyre szabott, legkedvezőbb konstrukció kiválasztása érdekében ugyanakkor fontos a teljes körű tájékozódás, amihez mindenképpen tanácsos (banki érdekektől független) szakember segítségét igénybe venni. Érdemes előnyben részesíteni azokat a beruházókat ingatlanértékesítőket, akik több pénzintézettel állnak kapcsolatban, és széles palettáját kínálják a finanszírozási ajánlatoknak. Így ugyanis biztosak lehetünk abban, hogy valódi versenyhelyzet van a hitelezők, lízinget kínálók között.
Forrás: Blikk - 4. oldal – 2008. december 02.
2008.11.17.
Szinte minden bank szigorította hitelfelvételi gyakorlatát az elmúlt hetekben, a több mint egy hónapja kitört világgazdasági válság nyomán. Szigorúbban minősítik az ügyfeleket, visszaszorították a devizahitelek folyósítását, több önerőt követelnek meg. Nem nehéz megjósolni: tovább nő a bedőlt hitelek egyébként is kiugróan magas száma.
A legváltozatosabb módszereket vetik be a bankok a pénzügyi válság túlélésére, de egyvalami szinte minden pénzintézetben közös: az eddiginél nehezebb hitelt felvenni – legalábbis devizában. Egyes bankok – mint a CIB vagy az MKB – teljesen beszüntették a legnépszerűbb hitelfajtának számító svájci frank alapú kölcsönök folyósítását (utóbbi még az euró alapút is), az Erste visszavonta svájci frank alapú hiteleinek akciós feltételeit, az OTP Bank már csak privátbanki ügyfeleinek nyújtja valutaváltó, úgynevezett Világhitelét, s a többiek is minden eszközzel a forint- vagy euró alapú konstrukciók felé terelik ügyfeleiket. Jelenleg a lakossági hitelek több mint 60 százaléka deviza-, köztük tízből kilenc svájci frank alapú.
A legszembetűnőbb, szinte mindenkit érintő változás a lakáshitelezésnél, hogy sok helyen jelentősen csökkentették az úgynevezett hitelbiztosítéki- vagy finanszírozási érték-arányt, azaz a megvásárolni kívánt ingatlan értékének ez eddiginél kisebb részét finanszírozzák a bankok. Van például olyan pénzintézet, ahol ez eddig akár 90 százalék is lehetett, most azonban 70-80 százalékra csökkent az arány. – Ez egyben azt jelenti, hogy jóval kevesebben tudnak alacsonyabb jövedelemmel minimális, tíz, vagy akár nulla százalék önerővel ingatlant vásárolni. A jövőben inkább a 30 százalék lesz az, amennyivel reálisan bele lehet vágni a lakásvásárlásba, igaz, a magasabb jövedelemmel, esetleg ingatlannal rendelkezők a továbbiakban is találnak lehetőséget – mondja Buza Tímea, az Open House Ingatlaniroda hiteltanácsadója, aki szerint a magasabb árfolyamon felvett devizahitelekkel a piac visszarendeződése után igencsak jól járhatnak az ügyfelek. Akik új lakás vásárlásba, vagy építésébe fognak, nekik továbbra is él a kedvező, államilag kamattámogatott forinthitel.
Szigorodott az ügyfélminősítési gyakorlat is a bankokban, azaz jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Vannak bankok, ahol becslések szerint az igénylők 10-15 százaléka nem fog “beleférni” az új feltételrendszerbe. Van, ahol centralizálták a hitelelbírálást is, s az az egyes fiókok vagy regionális igazgatóságok helyett “egy szinttel feljebb” került, még bonyolultabbá téve ezzel a procedúrát, máshol az eddiginél több és részletesebb dokumentumot kérnek be az ügyfelektől. Vass Róbert, az OTP Bank Észak-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgató-helyettesének tapasztalatai szerint régiónkban az igénylők közül is sokan inkább “a megalapozott kivárást választják”: egyes hiteltermékeknél 20-30 százalékkal esett vissza a kereslet az elmúlt hetekben.
A devizahitelezés visszaszorításával egyidőben a bankok sorra dolgozzák ki akciós forint- és euró alapú konstrukciókat, több helyen átalakítva ezek teljes feltételrendszerét. Vass Róbert az euró alapú hitelek előretörésére számít, s bár továbbra is folyósítanak deviza alapú hiteleket, emelték a hitelfedezeti értékeket és a kamatokat.
A jelenlegi helyzetben az eddigieknél is fontosabb, hogy körültekintően válasszuk ki a hitelt nyújtó bankot. Célszerű független hiteltanácsadóhoz fordulni, amely akár 10-12 pénzintézettel is kapcsolatban van, s általában díjmentesen segít eligazodni az ajánlatok sűrűjében, ismeri a (legális) kiskapukat, és akár “szorult helyzetben” is talál megoldást, például plusz ingatlanfedezet vagy kezes bevonásával. Szakértők szerint egyre inkább érdemes körülnézni az induló és kisebb bankok – ilyen például az AXA, az Allianz, vagy az Aegon – ajánlatai között, ezek ugyanis az ügyfélszerzést tűzték ki fő célul, s ezért kezdetben akár a “ráfizetést” is hajlandók bevállalni.
Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/lakashitelek_a_valsagban/2077429/ – 2008. november 15.
2008.11.06.
Sánta András (műsorvezető): – A pénzügyi válság hatására szigorodó banki feltételek már a magyar hitelpiacon is megfigyelhetőek – mondta el az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója. Kaputa Júlia beszélt Bánfalvi Lászlóval.
Bánfalvi László (az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója): – Az megfigyelhető, hogy a leendő magyar ügyfelek is megérzik a hitelfeltételeknek a szigorítását, ez kettő oldalról lehet, ugye az egyik az, hogy az elérhető maximális hitelösszegek gyakorlatilag szinte minden banknál csökkentek, tehát ami korábban divatos volt, hogy ilyen 0 százalék önerő, vagy 10 százalékos önerős konstrukciók, ezek gyakorlatilag mondhatjuk, hogy eltűntek a piacról. Több bank adott esetben már ilyen 60 százalék környékére lőtte be a limitet, ez az egyik oldala, a másik oldala pedig, hogy több bank a jövedelemvizsgálat oldaláról szigorított. Tehát ugye amíg korábban gyakorlatilag elegendő volt egy darab személyi igazolvány, igazából ez a másik, ami megfigyelhető, hogy ma már ezt is sokkal szigorúbban nézik, mint azelőtt.
Kaputa Júlia (riporter): – A megdráguló hiteleken túl ugye az árfolyamváltozás ingadozásának a hatása is egy kockázati tényező a jelzáloghitelek, vagy bármilyen más hitel esetében. Ennek a figyelembe vétele mennyire változott meg? Ugye korábban azért jellemző volt, hogy adott esetben túlvállalták magukat a hitelfelvevők a jövedelmi viszonyaikhoz képest.
Bánfalvi László: – Nyilván aki teljes mértékig kiszámolta, hogy ő ennyit tud törleszteni, annak most azért adott esetben lehetnek átmeneti pénzügyi gondjai. Ugye a törlesztőrészletek adott esetben még akár 10 vagy 15 ezer forinttal is növekedhetnek, nyilván itt a futamidő és az összeg függvényében.
Riporter: – Ez százalékban mit jelent?
Bánfalvi László: – Hát ez mondjuk így a bázisnak tekinthetjük nagyjából, egy ilyen 50-60 ezer forint közötti hitelösszeget, erre mondtam én ezt a 8-15 ezer forint közöttit.
Riporter: – Ez ugye akkor legalább 20 százalékos növekedés.
Bánfalvi László: – Hát egy olyan 10-20 százalék igen.
Riporter: – Számítanak arra, vagy van annak jele egyébként, hogy megemelkedett a bedőléseknek az aránya, vagy akár ennek a kockázata?
Bánfalvi László: – Önmagába az, hogy valaki mondjuk egy hónappal elcsúszik, vagy problémája van, az még azért nem jelenti azt, hogy akkor bedől az a hitel, hiszen itt mindenkinek az az érdeke, hogy végig kifusson a hitel, és helyreálljon a rend. Ez ugye majd a későbbieknek, egy ilyen féléves időtávon fog igazából kiderülni, hogy mennyire tudnak az ügyfelek hosszú távon megbarátkozni a magasabb törlesztőrészlettel, vagy mennyire nem.
Riporter: – Egyébként látható az a piacon, hogy kevesebb hitelt közvetítenek ki, vagy ennek azért nincsen jele?
Bánfalvi László: – Hát nyilván a feltételek szigorodása egyben az ügyfélkört is szűkíti, tehát ez mindenképpen kihatással van a hitelkihelyezésre, illetve a hitelközvetítésre, ez tagadhatatlan, igen.
Riporter: – Megnőtt az elutasított ügyfeleknek az aránya a bankok részéről?
Bánfalvi László: – Egyrészt bizonyos szempontból megnőtt, másik oldalról pedig inkább az a tendencia, hogy a korábban igényelt hitelösszeg helyett kevesebb hitelt kaphat az ügyfél.
Forrás: InfoRádió 09:50.07 – 09:53.12 , 2008. november 06.
2008.10.27.
A gyenge forint, a kamatemelés és a szigorodó hitelfeltételek hatása is érezhető
A hazai ingatlanpiaci keresletnek, hogy több hitelintézet szigorított – vagy a közeljövőben szigorít – a lakáshitelek nyújtásának a feltételein. A lakáskölcsönöknél komoly megtorpanást okozhat, hogy a közelmúltban több bank is korlátozta az új devizahitelek kihelyezését, illetve kezdenek eltűnni a nulla vagy minimális önerővel igényelhető kölcsönök is a palettáról. Az ingatlanforgalmazók és a hitelközvetítők szerint a közelmúlt fejleményei nyomán érezhetően nőtt viszont a készpénzes vevők aránya, és sokan – pont a banki szigorítások miatt – siettetni próbálják devizakölcsön-szerződéseik elindítását. A lanyhuló keresletet ugyanakkor sem az említett vásárlói kör, sem a későbbi drágulásra építő spekulánsok nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A banki hiteleknél és a befektetéseknél ráadásul új helyzetet teremt a múlt heti, három százalékpontos jegybanki kamatemelés is, amelynek nyomán a forinthiteleknél jelentős mértékű drágulás, a betéteknél viszont az eddigieknél is jóval nagyobb hozamok várhatók. A már devizahitelben ülő adósoknak ugyanakkor szintén bizonytalanok a kilátásaik: nem látszik még ugyanis, hogy a forint árfolyamára mennyire lehet hatással az MNB drasztikus lépése.
Részben a nehezedő forrásszerzés miatt több hitelintézetnél is kedvezőtlenebb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, ezért a kölcsön felvételében gondolkodóknak érdemes lehet néhány hónapig kivárniuk.
A legfontosabb változás, hogy több bank is szűkítette a választható devizák körét: két héttel ezelőtt az MKB jelentette be, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az euró- és a svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, a Raiffeisen pedig a múlt héten közölte hivatalosan, hogy egyelőre nem fogad be az alpesi devizában nyújtott hitelekre vonatkozó kérelmeket.
A bankok kínálatából ezenkívül kezdenek eltűnni az akár nullaszázalékos önerőre vonatkozó lakáshitel-ajánlatok is: ezt az opciót jelenleg csak az Erste és a Raiffeisen nyújtja ügyfeleinek. Az OTP Bank, ha nem is drasztikus mértékben, de szigorított a minimális önerőre vonatkozó sztenderdjein. A banknál jelenleg már csak a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig nyújtható lakáshitel. A hitelbiztosítéki (menekülési) érték meghatározása bankonként eltérő lehet, ám jellemzően a forgalmi érték 70-80 százalékát jelenti. Az első számú piaci szereplő emellett egy másik korlátot is bevezetett: e szerint a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hiteleknél az árfolyam-garancia vagy a forintban fix szolgáltatás igénylése is kötelező az ügyfélnek.
Az FHB eddig nem változtatott: a bank az új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához nyújtott kölcsönnél a menekülési érték 110 százalékáig engedi – igen szigorú feltételek mellett – elmenni az adóst, a használt lakásoknál pedig 100 százalék a limit. A K&H 95 százalékos határt alkalmaz a lakáshiteleinél, ám ha a kölcsönigénylő csak a minimálbérnek megfelelő havi jövedelmet tud hitelt érdemlően igazolni, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékára – vagyis a forgalmi érték nagyjából felére – számíthat.
A hitelezési feltételek szigorodása némileg visszavetheti a lakáskölcsönök iránti, egyébként sem túl nagy keresletet. Az elmúlt hónapokban jellemzően 30-40 milliárd forinttal növelték állományaikat a bankok – kivételt csak augusztus jelentett, ám az is csak a forint gyengülése miatt -, és az új kölcsönök túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki. VG
Világgazdaság – 1,9. oldal – 2008. október 27.