Címkézett oldalak: ‘kamat’

2009.01.07.

A közeljövőben tovább drágulhatnak a támogatott lakáshitelek – olvasható a Világgazdaság mai számában. Az elmúlt egy évben folyamatosan emelkedett az ügyfelet terhelő kamatmérték alapjául szolgáló egy-, illetve ötéves állampapírok piaci átlaghozama.

A kondíciókban most már az októberi jegybanki kamatemelés, illetve az állampapírpiac őszi befagyása is tükröződni fog. Mint kiderül a cikkből, a Budapest Bank és az Erste már megkezdte a kamatok emelését, és hamarosan a többi piaci szereplő is léphet.

A várható kamatemelések egyelőre csak visszafogottan érintik a már meglévő hitelek tulajdonosait, hiszen ezeket a hiteleket a múltban 1, 5, sőt néhány esetben 10 éves kamatperiódussal állapították meg a bankok, vagyis náluk a változások jóval kisimítottabb módon jelentkeznek.

A forintkamatok emelkedése azonban nem rontja jelentős mértékben azok versenyképességét, hiszen a devizakölcsönök rátája is emelkedett az utóbbi hónapokban.

Arra is felhívta azonban a figyelmet a lap, hogy hiába nő a támogatott konstrukciók vonzereje a lakossági ügyfeleknél, számottevő keresletbővülésre a rendszerbe épített korlátok miatt továbbra sem számítanak a bankok. Ezek közé tartozik, hogy a használt lakásnál 5, újaknál 15 millió a felvehető maximális hitelösszeg, valamint a már meglévő, piaci alapon nyújtott kölcsön sem váltható ki támogatott forinthitellel.

Forrás: http://www.ingatlanmagazin.com/read/7198?h

2008.12.07.

Az előző jegybanki lépésre még nem mozdultak a hazai pénzintézetek

A bankok erősen forráshiányos helyzetben vannak ma – részben éppen a forint árfolyamának megrendülése miatt -, hiszen így minden forint-deviza csereügylet (swap) mögé több forintra van szükség ugyanannyi devizaösszeg ellenértékeként, így az első kamatvágást nem érvényesítették kamataikban – állították a CIB-nél. Hozzátették viszont, hogy egy újabb és jelentősebb vágást már nem nagyon hagyhatnak a bankok sem figyelmen kívül. Az év végéig ezzel együtt nem számítanak a CIB szakértői változásra a most futó betéti akciókban, úgy vélik azonban, hogy januárban több szereplő is lefelé módosíthat.

Az MKB-nál nem egészen így látják a helyzetet. Mint érdeklődésünkre kifejtették, a belföldi piacon az új források tartós hiánya és a bankok közötti igen éles verseny az akciós betéti kamatokat továbbra is az alapkamat körül vagy esetenként afölött tartja, ebben a jövőre nézve sem várnak jelentős változást. Az MKB betéti politikájának fókuszában az év hátralévő részében és 2009-ben is az ügyfelektől származó forrásállomány megőrzése és lehetőség szerinti gyarapítása áll. A hitelek kamatait illetően az MKB – a bankpiac többi tagjához hasonlóan – egyre inkább kénytelen érvényesíteni a magas refinanszírozási költségeket. A banki forrásköltségek csökkenésére inkább középtávon számítanak, a most megugró kamatterhek ekkortól normalizálódhatnak az ügyfelek számára is.

A hitelek árazásánál – fejtették ki a CIB-nél – kicsit más a helyzet. A közelmúlt drágulása alapvetően azért következett be, mert a hitelekhez szükséges forrás költsége növekedett, ezt pedig a “kiskereskedelmi” ár, azaz az ügyfél által fizetett kamat emelése követte. Azon ügyfeleknek, akik jelenleg ezeken a kamatokon kötnek szerződést, mindaddig ez a kamat lesz érvényben, amíg a szerződött kamatperiódusuk tart. Ha a forrásköltségek csökkennének, akkor lenne lehetőség az ügyfélkamatok mérséklésére, ami viszont rövid távon nem várható. A hazai banki gyakorlatban feltűnő az is, hogy miközben az eurózóna kamata ütemesen olvad, itt egyre erőteljesebben kínálják az akciós euróbetéteket. A CIB szakértői szerint az euróbetéti akciók árazása értelemszerűen nem független az ECB alapkamatától, de azt közvetlenebbül inkább az adott futamidőre szóló irányadó piaci kamat (Euribor) befolyásolja. Az elmúlt hetekben az alapkamathoz képest a rövid távúnak számító 3 hónapos Euribor is nem egy alkalommal 100-150 bázispontos, esetenként még ennél is magasabb felárat mutatott. Miután a bankok egymás között ennek alapján áraznak, így ameddig a felárak ilyen mértékűek voltak, kamatcsökkenés nem jöhetett szóba. Kétségtelen – mondták el -, hogy az elmúlt napokban, hetekben jelentősen “olvadt” a pénzpiaci helyzet, köszönhetően a nagy jegybankok likviditást élénkítő beavatkozásainak, és jót tett a megrendült bizalom helyreállításának az is, hogy több nyugat-európai bankot megtámasztott a kormányzat. Mindezek együttesen sikeresen leszorították az alapkamathoz képest mért felárakat, a három hónapos Euribornál gyakorlatilag ez el is tűnt. Mindez együttesen már lehetőséget biztosítana az euróhitelek és -betétek kamatainak mérséklésére, csakhogy a hazai bankok esetében számolni kell még egy aspektussal is, ez pedig a forint-deviza swappiac likviditása és az ott tapasztalható felárak. Ezen a területen pedig kevés a kötési lehetőség és nagyon magasak a felárak (150-200 bázispont). Az elmúlt napokban itt is enyhülés figyelhető meg, de még mindig nem tért vissza a korábbi üzletmenet, egy jelzáloghitel kihelyezése továbbra is problémát jelent a bankok számára.

A betéti akciók gyorsan eltűnhetnek, de a magas hitelkamatokkal az adósoknak tartósan számolniuk kell

A devizaforrások felértékelődése miatt a CIB-nél úgy vélik: a betéti akciók egészen az Euribor felett 3-3,5 százalékpontig “gazdaságosak”. Miközben jelenleg a hazai piacon a forintbetéti akciók jellemzően 2-2,5 százalékponttal vannak magasabban a magyar irányadó piaci kamatnál, a Bubornál.

B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság - 7. oldal – 2008. december 05.

2008.11.22.

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik most szeretnének hitelt felvenni. Még a legkedvezőbb devizaalapú lakáshitelek THM-mutatója is majdnem kétszámjegyű, de a forinthitelek még magasabb (14-16 százalékos) THM-szintre jutottak. Hangsúlyozni érdemes, hogy ezek a fedezettel ellátott, vagyis a legolcsóbb hitelek!

Sajnos továbbra is rendkívüli időket élünk a hitelezési piacon. Vállalati hitelek gyakorlatilag nincsenek (”befagyott a piac”), de bizony a lakossági hitelek piaca is akadozik. A szakemberek szerint a lakossági hitelek, különösen az ingatlanfedezettel ellátott hitelek piacára hamarabb visszatérhet a normális élet. Aki csak tudja, várja meg a nyugodtabb időket, halassza el hitelfelvételét.

A piac jelenleg

Aki mostanában néz körbe a piacon, rég nem látott jelenségekkel találkozik. Rövid életűnek bizonyult a hazai japánjen-alapú hitelezés, ma már ebben a devizában nincsenek lakáshitelek. Az OTP megszüntette az árfolyamgarantált lakáshitelét, nem vállalta továbbra is a hosszabb távú árfolyam-garanciát.

A sokkal bevettebb svájcifrank-hitelezésből is sokan kiszálltak ideiglenesen (többek között felfüggesztették a svájcifrank-alapú hitelezést az MKB, a K&H, a Volksbank, illetve a Raiffeisen bankokban). A svájci frank fő forrása, vagyis a svájci UBS bankház nehéz helyzetbe jutott, és nagyon visszafogta piaci aktivitását, ezért is alakulhatott úgy a piac, hogy a korábbi trendekkel ellentétben jelenleg valamivel olcsóbb az euróalapú hitel.

Például az UniCredit Banknál, ahol a hitel továbbra is elérhető mindhárom pénznemben, a forinthitel THM-e 15,86 százalék, az euróhitelé 9,89 százalék, míg a svájcifrank-hiteleké 10,68 százalék. A megmaradt piaci aktivitás nagy része így jelenleg a komoly európai bankok hazai leányvállalatainak euróalapú hitelkihelyezése.

Ami nincs, az könnyen olcsó

A különböző összehasonlító hitelkalkulátorokban ugyan még mindig fel-felbukkannak a 7-8 százalékos svájcifrank-hitelek, ám ezek inkább csak ottragadtak a korábbi üzletmenetből, olyan hiteleknél látni ilyen THM-eket, amelyeket már nem folyósítanak.

Olyan ez, mint a vasárnapi árak című viccben:
- Mindig ilyen drága a bunda?
- Vasárnap csak feleannyiba kerül.
- Akkor eljövök vasárnap.
- Vasárnap viszont sajnos nem vagyunk nyitva.
Vagyis van még olcsó hitel, csak azt éppen nem lehet felvenni.

Igaz, aki nem csak a banki kínálatot, de a pénzügyi csoportokhoz tartozó specialisták teljes kínálatát átnézi, találhat még viszonylag olcsó svájci frank hitelt. Így a BNP Paribas csoporthoz tartozó UCB Ingatlanhitelnél 7,09 százalékos THM-mel kapható svájci frank alapú hitel, ahogyan az Aegon Hitel Zrt-nél is van 7 százalék körüli áron svájci frank alapú hitel.

Az egyszerű válasz az, hogy nem. Aki csak teheti, halassza el egy kicsit a finanszírozott gépjárművásárlást, ha lehet, tolja ki a lakáshitel felvételét, hátha rövid időn belül megszűnik a források magas árazása, és nyugodtabb lesz a piac. A forinthitelek 14-16 százalékos szintje ugyan nem hordoz árfolyam-kockázatot, csak éppen 4-5 százalékos inflációs környezetben brutálisan drága.

Ha a bank oldaláról nézzük, egy olyan ördögi kör látható, hogy minden személyi hitelezéssel foglalkozó bankár joggal mondja: aki olyan kétségbeesett helyzetben van, hogy 14-16 százalékos forintkamatok mellett is hitelt kér, az biztosan elég rossz adós ahhoz, hogy el kelljen utasítani a hitelkérelmét.

Játékelmélet és végső kétségbeesés

Sajnos minden bankár a maga szempontjából racionális döntést hoz, ha nem hitelez magánembert, vállalatot, hanem forrásait például állampapírban köti le, és minden magánember racionális dönt, ha elhalasztja kölcsönből tervezett vásárlásait. Mindenki jól döntött, csak éppen hitel és lakossági fogyasztás nélkül egyre súlyosbodik a válság.

Abban azért bízhatunk, hogy lesznek olyan hitelfelvevők, akiknél most telt be a pohár, nem bírnak tovább az anyóssal együtt élni, saját lakást szeretnének, vagy éppen nem tudnak meglenni autó nélkül, finanszírozott autóvásárlásba vágnak bele. Számukra maradnak a régi fogódzók, a THM, a havi törlesztőrészlet és az árfolyamkockázat.

Lehetőségek

A banki hitelkínálat egészen leegyszerűsítve svájci frankban és euróban 9 százalékos THM-eknél kezdődik, de jellemzőbb a 10 százalékos. Forintban 14 százalék felett, de sokszor csak 15-16 százalékon vannak hitelek (hangsúlyozottan nem a személyi kölcsönök, csak a fedezettel kínált lakáshitelek piacáról van szó).
FigyelőNet-körkép. (A válogatás természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes bankoknak ne lenne – például más devizanemben – alcsonyabb kamatozású hitelkonstrukciója!)

A törlesztőrészleteknél azt érdemes most mindenkinek végiggondolni, hogy tudja-e vállalni úgy a hitel havi törlesztőrészletét, hogy a havi rezsi emelkedésének még mindig megvannak a kockázatai (a gázár-emelések most tükrözik majd a fél évvel ezelőtti olajárcsúcsokat), és új nehézséget jelenthet a gyengülő forint, amely emelheti a devizahitelek havi törlesztőrészletét.

A legfontosabb teendők

Aki most hitelen gondolkodik, alaposan fontolja meg, nem tudja-e elhalasztani az eladósodását. Ha erre nincsen lehetősége, akkor legalább kellően készítse elő az elköteleződést, például nézze meg előre, hogy milyen rendkívüli eljárásokat tud végigvinni, ha elviselhetetlenné válik a törlesztőteher. Azaz miképpen lehet rögzíteni a havi törlesztőrészleteket, miképpen lehet moratóriumot kérni, azaz prolongálni az aktuális terhek egy részének/egészének a megfizetését.

Figyeljünk arra is, hogy ne üljünk fel az aktuális hisztériáknak, legutóbb például a devizahitelek veszélyeinek túlhangsúlyozását ne fogadjuk el. Röviden ugyanis azt lehet mondani: aki ma devizában eladósodik, az akár nagyon rosszul is járhat. Aki forintban adósodik el, az pedig biztosan nagyon rosszul jár.

Forrás: FigyelőNet – http://www.fn.hu/penzugy/20081119/zsebre_megy_korkep_hitelelekrol/

2008.11.20.

Van olyan bank, ahol megduplázódtak a terhek

Száguldanak a hitelterhek, aki frankban adósodott el, készüljön fel a legrosszabbra. Néhány hónapja még öt hat százalék körül álltak a kamatok, most ennek a dupláját is elkérik a bankok.
Kőkemény év elé néznék jövőre a devizahitelesek. Nem csak a gyenge forint miatti árfolyamveszteség növeli majd ugyanis a törlesztőrészleteiket, de a hitelkamatok emelkedése is. Magyarországon a többnyire hosszú távra, 20,” 25, sőt akár 35 évre felvett, svájci frank alapú lakás-, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jellemzően csak rövid távra, jó esetben tizenkét, de inkább hat vagy három hónapra fixált (ezt hívják kamatperiódusnak, ebben az időszakban a bank nem változtathat a kamaton), sőt számos pénzintézetnél havi kamatalakítás is előfordul. Az eredmény: a bank rövid késleltetéssel vagy akár azonnal tovább tudja hárítani az ügyfélre saját tehernövekedését.
Márpedig a pénzügyi válság egyik következményeként a bankok hitelterhei drámaian megnövekedtek – a világban a bizalmatlanság az úr, pénzhez jutni csak nehezebben és drágábban lehet (a bankok részben saját forrásból, jellemzően a betéteket fedezetként használva hiteleznek, de az utóbbi években a devizás kölcsönök előretörésével mind nagyobb szerepet kaptak az idegen források, vagyis a más, főként külföldi banktól felvett hitelek). A források drágulása különösen jellemző a svájci frankra (nem véletlenül szállt ki a frankalapú hitelezésből a tíz vezető hazai bankból öt: az MKB, a K&H, a CIB, a Raiffeisen és a Citibank).
A nyakló nélküli kamatemelést persze korlátozhatják az üzletpolitikai megfontolások, magyarul az, hogy a hitelek hirtelen és drámai mértékű megdrágítása ügyfelek ezreit, tízezreit késztetheti a kölcsön kiváltására más banknál felvett hitellel (feltéve, hogy van kedvezőbb kondíciójú hitel a piacon). Egy ilyen tömeges ügyfélelvándorlás nem csupán a nyereségnek tesz rosszat, de a pénzintézet imázsát is rombolhatja. A bankok számára megfontolandó az is, hogy a hitelterhek vég nélküli emelése fizetésképtelenségbe sodorhatja az ügyfeleket, ami bizony a pénzintézetek számára is kényelmetlen helyzetet teremthet, ráadásul nem is olcsó dolog. Különösen, ha tömegessé válik.
Bárhogy legyen is, tény: az elmúlt két hónapban a frankalapú kölcsönök kamatai drámai mértékben emelkedtek. A sort az OTP Bank nyitotta, amely svájci devizás kölcsöneinek a terheit -(kamat + kezelési költség) csaknem öt százalékponttal növelte. Valamivel kisebb mértékben emelték kamataikat a kisebb bankok, a drágulás azonban náluk is jellemzően eléri a három-négy százalékpontot. Kivételek is akadnak, néhány bank egyelőre kivár a kamatemeléssel. Igaz, sokáig ők sem húzhatják. Talán abban reménykednek, hogy a külpiaci trend hirtelen megfordul – szakértők szerint erre azonban egyelőre nagyon” kicsi az esély.

Forrás: 24 Óra – 5. oldal – 2008. november 15.

2008.11.12.

Miközben a világ legfejlettebb országainak jegybankjai kamatcsökkentési hullámban vannak, az elemzők szerint Magyarországon akár 2009 közepéig is megmaradhat a jelenleg kiugróan magas kamatszint, és maradnak a drága forinthitelek is.

A forint árfolyama elleni spekulációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy válaszolt, hogy egy rendkívüli döntéssel három százalékponttal megemelte az alapkamatot. A lépés drasztikus volt, mértéke a megszokott 0,25-0,5 százalékpontos változtatás többszörösét teszi ki. Utoljára öt éve volt ekkora kamatemelés, amikor a jegybank – hasonlóan a mostani helyzethez – a forintárfolyam hirtelen gyengülésének próbált gátat szabni. A lépés azonban nemcsak az árfolyamra van hatással, a forint – és a devizahitelek árát is megváltoztatja.

“Szokatlanul megdrágul a hitelfelvétel, ugyanis a jelenlegi helyzetben egyre többen csak a lényegesen drágább forinthitelhez juthatnak hozzá” – vélekedett Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. A szakértő az FN-nek elmondta, hogy felértékelődik a forintalapkamat szerepe, mert a bankok hitelkínálata a magyar fizetőeszközre alapozott konstrukciók felé tolódik el, annak ellenére, hogy korábban devizában finanszírozták a vállalati beruházások nagy részét, a lakossági hiteleknél pedig majdnem 80 százalékos volt ez az arány.

Kiket érint leginkább?

A legrosszabb helyzetben a lakosság, valamint a kis- és közepes vállalkozások vannak, mert ők a mostani helyzetben eleve nehezebben juthatnak devizahitelhez, a forintforrások eredetileg is magasabb árát fejelte meg a három százalékpontos többletköltség.
A jegybank egyik legfontosabb eszköze a forint árfolyamának és az egész magyar makrogazdaság befolyásolására a kamatszint meghatározása (a Monetáris Tanács dönt), ezzel a hitelkamatokat is beárazza, és a forgalomban lévő pénz mennyiségére is hatással van (a nyílt piaci műveletek is ezt a célt szolgálják, amikor a magyar központi bank forinttal és devizákkal kereskedik).

Az irányadó kamatszinten helyezhetnek el betéteket és vehetnek fel hiteleket a pénzintézetek az MNB-től, rendszerint a bankok egymásnak is alapkamat-közeli árakon nyújtanak hitelt, így a ráta befolyásolja a hitelpiacot is.

Miért ilyen szigorú a jegybank?

A jegybank 2001-ben tért át az árfolyam célkövetésről az inflációt közvetlenül szem előtt tartó rendszerre. Az új rezsim lényege, hogy a jegybank nyíltan kötelezettséget vállal a 1,5-2 évvel későbbi infláció szintjének 3 százalék közelében tartására.

Ha az inflációs cél előreláthatóan nem teljesül, a jegybank kamatot emel, drágábbá válik a kereskedelmi bankok számára elérhető hitel, így ügyfeleik számára nyújtott hitelek kamatait is megemelik, de hajlandóak a betétekért is többet fizetni.

A magasabb kamatszint arra ösztönzi a háztartásokat, hogy növeljék megtakarításaikat, vagyis kevesebbet fogyasszanak. A külföldiek számára is vonzó lehet a magasabb forint hozam, több forrást helyeznek el forintban, megnő a forint iránti kereslet, ez pedig felhajtja az árfolyamot.

A vállalatokat elsősorban beruházási döntéseikben befolyásolják a kamatok: magasabb kamatköltség mellett kevesebb projekt tud nyereséges lenni, így csökkennek a beruházások is. A visszaeső kereslet, valamint a magasabb árfolyam miatt olcsóbb import (pl. energiahordozók) is jótékonyan hat az árak alakulására.

A magyar jegybank számára az inflációs cél az elsődleges, az egyéb szempontok, például a gazdasági növekedés csupán másodlagos cél. A monetáris politika önállóan dönt, függetlenül a gazdaságpolitika egyéb szereplőitől. Éppen a magasabban beragadó infláció miatt volt a rendkívüli kamatemelés előtt is magasan a magyar irányadó ráta.

Relatív rossz a helyzetünkA 11,5 százalékos szint kiugróan magasnak számít régiónkban: Lengyelországban 6, Csehországban 2,75, Szlovákiában 3,75, Romániában 10,25 százalékon áll a jegybanki alapkamat. Az eurózónában 3,25, az Egyesült Államokban pedig mindössze 1,00 százalék a nemzeti pénz ára.

Az MNB elemzői szerint nem kell tartani attól, hogy a környező országokban a magyarnál jóval alacsonyabb a mérték, ugyanis a magas reálkamat sem jelent akkora terhet, mint a nagyobb országokban. A hitelek és betétek GDP-hez képest viszonylag alacsony aránya és a külső finanszírozás (devizahitelek) hozzáférhetősége miatt a reálkamat hatása relatíve kisebb a fogyasztási és beruházási döntésekre, így végső soron a növekedésre is – olvasható még mindig az MNB honlapján, a monetáris politika alapjait taglaló kérdések/válaszoknál.

Megkerestük a jegybank sajtóosztályát is, de friss válasszal eddig nem szolgált a szervezet.

Vannak olyan közgazdászok is, akik másképp látják a helyzetet. “Évek óta elhibázott döntésnek számít az inflációs cél túlmisztifikálása, a jegybanknak inkább a növekedésre kellene koncentrálni” – vélekedett Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, egykori MNB elnök (valamint az MDF pénzügyminisztere).

MNB: a kkv-k nak nem olyan rossz!”A magyarországi vállalatok számára korábban is jóval nagyobb költséget jelentett hazai devizában hitelt felvenni, mint a környező országok cégeinek; ha a gazdasági élet szereplői nem férnek hozzá olcsóbb hitelekhez, az komoly versenyhátrányt jelent” – figyelmeztetett Németh Dávid, az ING bank elemzője.

Az MNB adatai alapján egyébként tavaly, az alapkamat jelentős emelkedése ellenére a kkv-hitelek az év első felében 17,4 százalékkal növekedtek, míg a nagyvállalati hitelezés 11,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakával összehasonlítva (ennek a növekedésnek a jó része azonban devizahitel volt).

A kamatdöntés kedvezőtlen a magyar exportőröknek. A tankönyvi következményekkel szemben az elmúlt évek kedvező helyzetére hivatkozik a jegybank a lépés ezen hatásának megítélésekor. Közleményükben az szerepel, hogy a külpiacra dolgozók részesedése az elmúlt években jelentősen emelkedett legfőbb kereskedelmi partnerünk, az EU piacán, miközben viszonylag magas volt az alapkamat szintje. “Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaságnak nincsenek versenyképességi problémái. Az árfolyam monetáris politika általi gyengítése átmenetileg ugyan tovább javíthatja az export versenyképességét, ugyanakkor ez a rövid távú előny hamar elveszik, így középtávon a jegybanki eszközökkel elért leértékelődés már hátrányosan hat (a) gazdaságra” – olvasható az MNB honlapján található anyagban.

Az ING szakértője szerint az állampapírpiacon sem segített érdemben a kamatemelés. A forint elleni spekulációkkal párhuzamosan ugyanis szinte teljesen leállt a forgalom, vagyis veszélybe került a magyar államadósság finanszírozása. A jegybanki döntés előtt 12-13 százalékon kereskedtek az állampapírokkal, így pótlólagos állampapír keresletet nem hozott a kamatemelés.

“Az alapkamat emelkedése esetén nem lép be automatikusan pótlólagos kereslet a piacra, inkább további eladásokhoz vezet ” – vélekedte Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Az alapkamat emelkedése miatt a rögzített kamatozású papírok ára csökken, mert magasabb hozamot várnak a teljes piacon, tehát relatíve kevesebbet hoznak az állampapírok.

A veszteség korlátozó stop-loss megbízások például az alacsonyabb kötvény árfolyamnál érvénybe lépnek, így az állampapírokkal rendelkezők egy része eladóként jelenik meg. Ezt támasztja alá az is, hogy szeptember 17-e óta 768 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya.

Csak jövőre lazulhat a nyomás

Egyelőre teljes a bizonytalanság arról, hogy mikor csökkenhet majd az irányadó kamatszint. Könnyen elképzelhető, hogy a forintárfolyam védelmében a csökkenő infláció mellett is magasan tartja a kamatot a jegybank.

Az FN által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy a kurzus stabilitásától függ majd, mikor vág kamatot az MNB, 2009 második, vagy harmadik negyedéve előtt viszont nem számítanak jelentős csökkentésre. Ha jövőre visszatér a befektetők bizalma, gyorsan mérséklődhet a kamatszint, lépésenként akár 1-1,5 százalékpontot is vághat a jegybank a szakértők szerint.

Forrás: http://www.fn.hu/vallalkozas_penzugy_102/20081110/meddig_lesznek_dragak_forinthitelek/

2008.10.27.

A gyenge forint, a kamatemelés és a szigorodó hitelfeltételek hatása is érezhető

A hazai ingatlanpiaci keresletnek, hogy több hitelintézet szigorított – vagy a közeljövőben szigorít – a lakáshitelek nyújtásának a feltételein. A lakáskölcsönöknél komoly megtorpanást okozhat, hogy a közelmúltban több bank is korlátozta az új devizahitelek kihelyezését, illetve kezdenek eltűnni a nulla vagy minimális önerővel igényelhető kölcsönök is a palettáról. Az ingatlanforgalmazók és a hitelközvetítők szerint a közelmúlt fejleményei nyomán érezhetően nőtt viszont a készpénzes vevők aránya, és sokan – pont a banki szigorítások miatt – siettetni próbálják devizakölcsön-szerződéseik elindítását. A lanyhuló keresletet ugyanakkor sem az említett vásárlói kör, sem a későbbi drágulásra építő spekulánsok nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A banki hiteleknél és a befektetéseknél ráadásul új helyzetet teremt a múlt heti, három százalékpontos jegybanki kamatemelés is, amelynek nyomán a forinthiteleknél jelentős mértékű drágulás, a betéteknél viszont az eddigieknél is jóval nagyobb hozamok várhatók. A már devizahitelben ülő adósoknak ugyanakkor szintén bizonytalanok a kilátásaik: nem látszik még ugyanis, hogy a forint árfolyamára mennyire lehet hatással az MNB drasztikus lépése.

Részben a nehezedő forrásszerzés miatt több hitelintézetnél is kedvezőtlenebb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, ezért a kölcsön felvételében gondolkodóknak érdemes lehet néhány hónapig kivárniuk.

A legfontosabb változás, hogy több bank is szűkítette a választható devizák körét: két héttel ezelőtt az MKB jelentette be, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az euró- és a svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, a Raiffeisen pedig a múlt héten közölte hivatalosan, hogy egyelőre nem fogad be az alpesi devizában nyújtott hitelekre vonatkozó kérelmeket.

A bankok kínálatából ezenkívül kezdenek eltűnni az akár nullaszázalékos önerőre vonatkozó lakáshitel-ajánlatok is: ezt az opciót jelenleg csak az Erste és a Raiffeisen nyújtja ügyfeleinek. Az OTP Bank, ha nem is drasztikus mértékben, de szigorított a minimális önerőre vonatkozó sztenderdjein. A banknál jelenleg már csak a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig nyújtható lakáshitel. A hitelbiztosítéki (menekülési) érték meghatározása bankonként eltérő lehet, ám jellemzően a forgalmi érték 70-80 százalékát jelenti. Az első számú piaci szereplő emellett egy másik korlátot is bevezetett: e szerint a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hiteleknél az árfolyam-garancia vagy a forintban fix szolgáltatás igénylése is kötelező az ügyfélnek.

Az FHB eddig nem változtatott: a bank az új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához nyújtott kölcsönnél a menekülési érték 110 százalékáig engedi – igen szigorú feltételek mellett – elmenni az adóst, a használt lakásoknál pedig 100 százalék a limit. A K&H 95 százalékos határt alkalmaz a lakáshiteleinél, ám ha a kölcsönigénylő csak a minimálbérnek megfelelő havi jövedelmet tud hitelt érdemlően igazolni, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékára – vagyis a forgalmi érték nagyjából felére – számíthat.

A hitelezési feltételek szigorodása némileg visszavetheti a lakáskölcsönök iránti, egyébként sem túl nagy keresletet. Az elmúlt hónapokban jellemzően 30-40 milliárd forinttal növelték állományaikat a bankok – kivételt csak augusztus jelentett, ám az is csak a forint gyengülése miatt -, és az új kölcsönök túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki. VG

Világgazdaság – 1,9. oldal  – 2008. október 27.