Címkézett oldalak: ‘IMF’

2009.03.26.

Óriáshitelt kapott az OTP és az FHB, Állami segítséggel többletforráshoz juthatnak a kis- és középvállalkozók

A magyar állam az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 20 milliárd euróból mintegy 420 milliárd forintnyi (1,4 milliárd euró) hitelt nyújt piaci feltételek mellett az OTP Banknak, valamint az FHB Jelzálogbanknak mintegy 120 milliárd forintot (400 millió euró). A kölcsön célja, hogy élénkíteni lehessen a két pénzintézet hitelezését.

Az elmúlt év végén a magyarországi bankok versenyhátrányba kerültek a többi régiós pénzintézettel, mert nem állt elég forrás a rendelkezésükre a vállalati hitelekre, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott kölcsönökre. Ezt ismerte fel az IMF, amikor összesen 600 millió euró hitelt (180 milliárd forint) ajánlott fel a magyar bankszektor számára. Ezt a lehetőséget tévesen bankmentő csomagnak nevezték, annak ellenére, hogy a hazai pénzintézetek kiváló állapotban vannak, ezért nem szorulnak rá arra, hogy “megmentsék őket”. Tegnap az OTP és az FHB Jelzálogbank vezetői aláírták a hitelnyújtásról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Veres János pénzügyminiszter azzal indokolta a hitelnyújtást, hogy a hazai bankrendszer hitelezési kapacitása nő.

A szerződés értelmében a legnagyobb hazai bank, az OTP vállalja, hogy Magyarországon helyezi ki a pluszforrást, a 420 milliárdnak legalább a felét, vagyis 210 milliárd forintot ügyfélkörének. A hitelkihelyezés kockázatait a banknak magának kell viselnie. A támogatás fejében az állam egy felügyelőbizottsági és egy úgynevezett auditbizottsági tagságot kap az OTP vezető testületeiben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy lehetőségük nyílik az állam képviselőinek arra, hogy ellenőrizzék a pénzek megfelelő kihelyezését. Az 1,4 milliárd eurós kölcsön összetételéről Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 500,8 millió euró, 135 millió angol font, 20,1 milliárd japán jen és 818,2 millió amerikai dollár. Arra is kötelezettséget vállalt az OTP, hogy a hitellel kapcsolatos forrásköltségeket csak indokolt esetben növeli.

Szakemberek úgy vélik, bár önmagában a 210 milliárd forintos összeg nem látszik túlságosan nagynak, ám mégis érezhetően élénkítheti a hazai gazdaságot. Ennek okát abban látják, hogy most nem egy-egy nagy, kiemelt cég, cégcsoport juthat hitelekhez a jelenlegi hitelszegény időszakban. Az állami kölcsönökből ugyanis elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) láthatják el friss hitelekkel.

A másik érdekelt pénzintézet, az FHB Jelzálogbank 120 milliárd forinthoz (400 millió euró) jutott. A velük kötött szerződésben az sze­repel, hogy hitelállományát nem csökkentheti, és legalább 10 milliárd forint értékben jelzáloglevelet bocsátanak ki, mégpedig egy éven belül. A hitel futamideje négy év lesz, amelyből két év türelmi időt kap mindkét bank. Ez azt jelenti, hogy két esztendeig nem kell törleszteni. Szemben az OTP-vel, az FHB felügyelőbizottságába nem delegál tagokat a magyar állam. Ennek az az oka, hogy már eddig is jelen voltak a pénzintézet igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Az FHB vállalta, hogy hitelezése során elsősorban a lakosságot, valamint a kis- és közepes vállalkozói szektort helyezi előtérbe – mondta Gyuris Dániel, a hitelintézet vezérigazgatója.

A két pénzintézettel folytatott tárgyalásokról ugyan nem kívánt további részleteket elárulni a Népszavának Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője, ám azt egyértelművé tette, hogy azok a bankok jöhettek szóba, amelyek magyarországi központtal rendelkeznek. Kiemelte, hogy a kölcsön felhasználásának módját folyamatosan ellenőrzik. Eddig nem volt lehetősége az államnak, hogy ilyen hitelt nyújtson a bankoknak, erre az utat most nyitotta meg a parlament, amikor módosította az államháztartási törvényt. Ezzel lehetővé tette a magyar államnak ezt a lépést.

A nemzetközi pénzintézetekkel nem kellett külön egyeztetni ezeket a lépéseket, azok folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat. A pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter nemrégen felkeresték a külföldi bankok itthoni leánybankjainak vezetőit, akik ígéretet tettek arra, hogy nem fogják vissza hitelezésüket. A forrásokról azonban az anyabankoknak kell gondoskodniuk.

Nem bankmentés

Világszerte a bankok különböző megsegítő csomagokat kapnak. Az a nagy különbség azonban az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel és a világ többi bankjának nyújtott támogatás között, hogy azoknál valamilyen tőkehiány keletkezett. Ugyanakkor a hazai pénzintézeteknél ilyesmiről szó sincs. Ezért bankmentő csomag helyett inkább a likviditásélénkítő jelző illik rá. Hogy miért csak ez a két hazai pénzintézet részesül a hitelből? Azért, mert a többieknek külföldi tulajdonosaik vannak, és azok nyújtanak támogatást szükség esetén leányaiknak.

Bihari Tamás, Bonta Miklós

Forrás: Népszava – 1,5. oldal – 2009. március 26.

2008.11.07.

Tőkejavításra és garanciaalap képzésére vehetnek igény be 600 milliárd forintot a hazai bankok az IMF hitelkeretéből – jelentette be Simor András jegybankelnök. Veres János pénzügyminiszter tegnap ehhez hozzátette: az összeg igénybevétele esetén az állam átmeneti részesedést szerezne a bankokban.

A TŐKEMEGERŐSÍTÉSHEZ feltehetően az OTP, az MKB és a CIB vehet igénybe segítséget. Azok a bankok részesedhetnek ugyanis a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és szavatoló tőkéjük meghaladja a 200 milliárd forintot. A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek ver senyhátrányt az európai pénz intézetekkel szemben. Ezzel a magyar kormány is felzárkózott a nyugat-európai országok bankmentő lépéseihez. A csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak jóváhagyását. A bankok nyilván hitelek bedőlése, és ezáltal a tőkemegfelelési s így a banki működés kritériumait fenyegető leírások esetén kényszerülnének erre a lépésre. Az OTP korábban többször is hangsúlyozta, hogy a bank egy fillér külső forrás nélkül is elboldogul 2009 végéig, tehát elsősorban biztonságnövelő intézkedésről van szó.

Miközben a pénzügyi válság elleni intézkedések sorában Magyarországon a pénzügyi mentőcsomag felhasználása, a bankok megsegítése volt a központi téma, addig több európai jegybank és az Európai Központi Bank is az alapkamat csökkentéséről döntött csütörtökön. A pénzpiaci válság elleni intézkedések során a brit, a svájci, a cseh jegybank és az Európai Központi Bank is mérsékelte irány adó kamatát, Izland viszont 18 százalékon tartotta azt.

Forrás: Metropol Budapest – 1. oldal  – 2008. november 07.

2008.10.30.

A Magyarországnak most felajánlott nemzetközi hitellehetőség egy védőpajzs, önmagában nem fogja növelni a meglévő kormányzati-állami hitelmennyiséget.

Csak akkor használnak fel a kölcsönből, ha azzal például meglévő hiteleket válthatnak ki – mondta a miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott szerda esti interjújában.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a közszférában a tervek szerint befagyasztják ugyan jövőre a béreket, de az itt dolgozók gyakorlatilag garanciát kapnak arra, hogy lesz munkájuk. A versenyszférában alkalmazási garancia viszont nincs, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell a munkáltatókat tisztességes megállapodásra rábírni – tette hozzá a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc arra kérdésre, hogy mi lesz, ha tovább rosszabbodik a helyzet, úgy válaszolt: “akkor még jobban össze kell kapaszkodnunk.” A miniszterelnök az interjúban elmondta azt is: “majdnem teljesen biztos” abban, hogy a parlament megszavazza a jövő évi költségvetést.

“Ezt a pénzt nem költjük el, ez a pénz egy biztonsági folyosó” – ezt mondta a kormányfő arról a 20 milliárd eurós hitelkeretről, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank ajánl fel közösen Magyarországnak. “Ezzel nem növeljük Magyarország hitelállományát, hanem garanciát képeztünk arra, hogy ha baj van, akkor legyen hova fordulni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki szerint csak akkor használnak fel a kölcsönkeretből, ha azzal meglévő hiteleket válthatnak ki.

A hitelszerződést várhatóan november elején kötik meg, a tervek szerint egy 17 hónapos időszakra. Az államkötvények most 13-14 százalék körül mennek a piacon, vagyis magas kamattal – a miniszterelnök biztos benne, hogy a kölcsön kamata ennek kevesebb mint fele lesz. Nagy meglepetés lenne, ha a kamat 4 százalék alatt vagy 6 százalék felett lenne – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc a hitelhez tartozó 0, 25 század százaléknyi készenléti költséget “nem elhanyagolhatónak, de rendkívül szerénynek nevezte”.

Az IMF mostani hitelkeretének majdnem tizedét odaadja Magyarországnak. Ez körülbelül tízszerese annak az összegnek, amelyet egyébként Magyarország megkaphatna. Gyurcsány Ferenc szerint ez annak köszönhető, hogy “jól csináltuk a dolgunkat”. “Elrettentő erőt akartunk szervezni magunk mögé”, hogy lássa a világ, aki Magyarországnak nekijön, az veszíteni fog ebben a csatában, “olyan szövetségeseink vannak, akik mellett esélytelen bennünket megtámadni” – fejtette ki a kormányfő.

Az IMF hitellel kapcsolatos kikötéseivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: a valutaalap óvatosságot javasolt Magyarországot, és kevesebb kiadást. Volt olyan idő, amikor az IMF lediktálta egy országnak, hogy milyen politikát folytasson, de ez az idő elmúlt. Magyarország erős, szuverén, esetében meg sem próbáltak ilyet – tette hozzá.

A készenléti hitel kérdésével a pénzügyi válság egy részén túllesz az ország, ezután következik majd a 2009-es költségvetés megszavazása. Arra kérdésre, hogy a többség szerinte megszavazza-e az Országgyűlésben a jövő évi büdzsét, a miniszterelnök azt felelte: “majdnem teljesen biztos ebben”.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a következő időszakban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell a munkáltatókat tisztességes és fair megállapodásra rábírni, mivel a versenyszférában alkalmazási garancia nincs, az alkalmazottakat nem tudják itt kormányzati eszközökkel védeni, és nem szabad kihasználni sérülékeny helyzetüket.

A közszférában viszont ez gyakorlatilag megvan azzal együtt, hogy ott jövőre befagyasztják a béreket a tervek szerint. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a parlamenti képviselők bérét sem akarják emelni jövőre, marad a 2008-as szinten, illetve itt is megjegyezte: nem ért egyet azzal, hogy számla nélkül sok 100 ezer forintot vesznek fel most parlamenti politikusok.

A kormányfő az első megszólalások alapján úgy látja: a nyugdíjasok és az őket képviselő szervezetek felelősen reagáltak a nyugdíjakkal kapcsolatos tervekre. A mai magyar nyugdíjrendszer nagyjából 2020-ig fenntartható, azután viszont megváltozik a helyzet, mert jóval több lesz a nyugdíjas. A következő parlamenti ciklus elején ezért a pártoknak meg kellene állapodniuk a hosszú távú tervekről – vetette fel Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök megismételte: adócsökkentés csak akkor lesz a közeljövőben, ha ez összességében nem jár bevételkieséssel, vagyis ha tudnak nulla egyenlegű adócsökkentési programot készíteni.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha esetleg rosszabbodik a gazdasági helyzet, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: “akkor még jobban összekapaszkodunk”, egy ország igazából akkor mutatja meg az erejét, amikor bajban összekapaszkodik. Ilyenkor látszik, ki az, aki érti, miről szól hazafinak lenni, amikor az ország ilyen kihívások előtt áll – fogalmazott.

A Magyar Televízió “Az Este” című műsorában a parlamenti pártok képviselői és szakértők reagálnak az interjúban elhangzottakra.

Forrás: Borsod Online – http://www.boon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/gyurcsany-ferenc-vedopajzs-az-imf-hitel/cn/news-20081029-09033972