Címkézett oldalak: ‘hitelválság’

2008.10.11.

A jövő heti EU-csúcs napirendjén egy olyan javaslat is szerepel majd, amely előirányozná a vezető bankárok fizetésének a szabályozását vagy ellenőrzését – állítja a DPA hírügynökség. A lépésnek hozzá kellene járulnia a megcsappant üzleti és lakossági bizakodás helyreállításához.

Az értesülést kommentálva a Der Spiegel megállapítja, hogy a tagállamok és az EU vezető fórumai levonták a kiéleződő válság első tanulságait, ha arra készülnek, hogy szabályozzák a banki menedzserek fizetését. A megtárgyalandó indítvány szerint a vezetői béreknek igazodniuk kellene az általuk irányított cég teljesítményéhez, a végkielégítéseket pedig egyértelműen a vállalat nyereségessége szerint kellene megállapítani. A korrekcióval – áll az állítólagos javaslatban – azt is el kellene kerülni, hogy a részvényopciók értékének a felhajtása végett a bankvezetők elfogadhatatlan kockázatokat vállaljanak, vagy rövid távú célokat állítsanak a tevékenységük középpontjába. A javaslat emellett sürgetné a bankokat, hogy maradéktalanul tárják fel a meglévő kötelezettségeik és a kockázataik mértékét, mert csak így lehet helyreállítani az üzleti bizalmat.

A bizalom hiányát egyébként az Európai Központi Bank elnöke is a legnagyobb problémának mondta. Az általában viszszafogottan nyilatkozó Jean-Claude Trichet a túlzott pesszimizmus feladására szólította fel a piaci szereplőket, mert – mint mondta – a borúlátás nem jó tanácsadó.

Világgazdaság – 5. oldal  - 2008. október 10.

2008.10.09.

A magyar bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kivédje a nemzetközi hitelválság sokkhatásait, ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében, a felülvizsgált stabilitási jelentésében ezt állapították meg.

Műsorvezető: – A magyar bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kivédje a nemzetközi hitelválság sokkhatásait, ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében, a felülvizsgált stabilitási jelentésében ezt állapították meg. A jegybank alelnöke szerint, ugyanakkor a magyar gazdasági növekedést nemcsak ebben az évben, hanem a következő két évben is visszafoghatja a hitelválság. Király Júliával Sípos Anikó beszélgetett.

Riporter: – Már korábban is úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi válság az nem begyűrűzik Magyarországra, hanem mivel Magyarország Európa, illetve a világgazdaság része, ezért érezhető a hatása, de ugyanakkor úgy is fogalmazott a sajtótájékoztatón, hogy a pénzügyi válságot lehetne egy tornádóként jellemezni, aminek az oldalszelét kapja a hazai gazdaság. Ez az oldalszél ugye érthető módon nem olyan erős, mint az epicentrum, de mégis mennyire vetheti vissza a magyar gazdasági növekedést?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Alapvetően mi két olyan elemet látunk, ami a hazai gazdasági fellendülés lassulásához vezethet, tehát egy lassabb kibontakozáshoz, mint ahogy azt két éve terveztük. Az egyik az a nemzetközi konjunktúrának a lassulása. A világméretű növekedés, a korábbi 5 százalékról egészen biztosan, hogy 2,5-3 3,5 százalékra lassul le. Még az egyes intézmények is vitatkoznak egymással, hogy ez a lassulás milyen mértékű lesz. Egy világméretű dekonjunktúra az, a magyar gazdaság termékei iránti keresletet egyértelműen csökkenti, tehát a korábban erős, exportorientáltsága a növekedésnek kisebb lesz. A másik azok a belföldi tényezők. Ha a pénzügyi rendszer válságát nézzük, ebből adódik a kockázati felárak megnövekedése, hiszen ezt fejezi ki a bizonytalanságot. A kockázati felár növekedése finanszírozás drágulást jelent. A magyar gazdaság finanszírozására rendelkezésre álló külső és belső források mérséklődnek, és nő az áruk. Ez lefordítva jelentheti a hitelek lassulását, jelentheti azt, hogy a beruházási fordulat későbbre tolódik.

Riporter: – Jelentheti azt, hogy a tavalyi évhez hasonló lesz a magyar gazdaság növekedése, tehát nem tud úgy megiramodni, hogy a tavalyi évhez hasonló lesz a magyar gazdaság növekedése, tehát nem tud úgy megiramodni ahogy azt korábban várták?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Novemberben jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs riportja, ahol az új számításokat figyelembe vevő előrejelzést adunk növekedésre. Az augusztusi jelentésre is hangsúlyoztuk a növekedési számok lefele mutató kockázatát, tehát egészen egyértelműen úgy tűnik, hogy ezek a lefele mutató kockázatok az erősebbek, nem lesz olyan gyors a fellendülés, mint amire számítottunk. Pontos számokat azért nem tudok mondani, mert még a nemzetközi előrejelzések is fölöttébb bizonytalanok és számunkra azok azok a külső feltételek, amit a saját előrejelzésünkben mindenképp figyelembe kell vennünk.

Riporter: – Ön egyetért-e a Pénügykutató tudományos munkatársával Petsing Mária Zitával, aki úgy nyilatkozott a gazdasági rádiónak, hogy a pénzügyi válság még nem érte el a mélypontját?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Mi egy évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy ez nem egy átmeneti likviditási válság és amikor nagyon sokan a válság végéről beszéltek, mi azt mondtuk, hogy ez egy elhúzódó, tartós gazdasági egyensúlytalanságot helyreállító hitelválság. A veszteségek jelentős részén meggyőződésem, hogy túl vagyunk, viszont egészen biztos, hogy lesznek még pénzügyi rendszert érintő veszteségek és a gazdaság lassulása, alapvetően a jövő évet és az azutáni évet érinti. Pontosan az áthúzódó hatások miatt. Annyi a különbség néhány gazdaságkutató és köztünk, hogy mi egy éve is ezt mondtuk.

Riporter: – Említette, hogy lesznek még vagy lehetnek kellemetlen meglepetések. Melyek azok az eszközök, amelyekkel a Magyar Nemzeti Bank tud segíteni?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a pénzügyi rendszer zavartalan működéséért, likviditásáért felelős. Összehangoltan a Pénzügyminisztériummal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével természetesen számos olyan beavatkozási lehetőség van, ami a likviditást, szolvenciát, biztonságot egyformán fokozza.

Riporter: – A bankbetétesek számára mi lenne az üzenete, tehát aggódhatnak-e ők a bankbetétjeikért? Ugye van egy állami garancia, ami ha jól tudom akkor korábban 6, most pedig 12 millió forintig garantálja a bankbetéteket.

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Nem tudjuk még a pontos számokat, hiszen ehhez törvénymódosítás és országgyűlési felhatalmazás kell. Az Európai Unió valóban megduplázta a garantált betét minimumot, tehát 25 ezer euróról 50 ezer euróra emelte. A magyar törvényhozás fogja eldönteni, hogy Magyarországon az adófizetők pénzét hogyan fordítja erre a garantált betétminimum meghatározásra. A korábbi határok, amelyik 6 millió forintig biztosította a bankbetéteket, a betétek 97 százalékát jelentette.

Riporter: – A válságnak hazai vonatkozású része az is, hogy az OTP Banknál 5-10 százalékos zuhanás is volt a tőzsdén. Emögött csak pánikhangulat lehet, vagy mást is lát a Magyar Nemzeti Bank?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Jelen pillanatban egyértelmű a pánikhangulat. Folyamatosan figyeljük az OTP helyzetét. Már fél évvel ezelőtt egy stratégia-váltást határozott el a bank, pontosan alkalmazkodva a pénzügyi válság kibontakozásához, likvid, tőkeerős.

Riporter: – A mostani stabilitási jelentésükben kiemelték, hogy növekedett az értékesítési kockázatok közül az ügynökökhöz kapcsolódó kockázat. Miért került most ez előtérbe?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Azt figyeltük meg, hogy a bankok a korábbi 10 százalékos részesedésről 60 százalékra növelték az ügynökök által értékesített hiteltermékeket. Még egy betéti befektetési termék értékesítésének is vannak kockázatai, ezt éppen most lehet látni, hiszen a befektetéshez kapcsolt biztosítások értékesítésének a kockázatai épp a napokban kerülnek felszínre. Egy hitelterméknél fokozottak kockázatok. Megfigyeléseink szerint, az ügynökök által eladott hiteleknek közel dupla a bedőlési valószínűsége, mint a bank maga által folyósított hiteleknek.

Forrás: Gazdasági Rádió, 17:23.15 – 17:29.07 , 2008. október 08.

2008.10.06.

Ajánlást terveznek az egyoldalú szerződésmódosítás gyakorlására az ügyfelek érdekében

Bankszövetségi ajánlás terelné elfogadható, méltányos mederbe a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogának gyakorlását. A szövetség arra törekszik, hogy az érdekeltek valóban csak az előre nem kiszámítható pénzpiaci változások miatt éljenek ezzel a kockázatkezelési eszközzel, és az ügyfelek ne önkényes lépésként éljék meg, ha emelkedik a hitel kamata – értesült a Világgazdaság. A tervek szerint az ajánlás sorolná fel azokat a fontosabb eseteket, amikor a bank gyakorolja a szerződésmódosítási jogát. Egyértelműen tájékoztatni kell majd az ügyfelet az intézkedés indokairól. Elengedhetetlen az is, hogy a hitelintézet által közölt ok adott esetben bizonyítható legyen, és az ügyfél kellő időben és lehetőleg több csatornán is – például a bankszámlakivonaton, hírlevélben, honlapon vagy külön tájékoztatóban – értesüljön a számára kedvezőtlen változásról – mondták a Magyar Bankszövetségben. Ismeretes: jó ideje tart a vita arról, miképpen erősíthetők a fogyasztók jogai a banki szabályozásokban. Ma ugyanis – mivel a törvény lehetővé teszi – az ügyfelek általában kiszolgáltatottak a nemegyszer csakis üzletpolitikai érdekeket szem előtt tartó pénzintézeti gyakorlatnak, és tehetetlenek az egyoldalú szerződésmódosításokkal szemben. Annál is inkább, mert rendszerint késve tudják meg, hogy többet kell fizetniük, így nincs módjuk átgondolni az esetleges bankváltást, amelyet amúgy – annak költségei miatt – sem igen tudnak meglépni. Az ajánlás ezért arra is figyelemmel lenne, hogy az ügyfél reális költséggel megválhasson a hitelintézettől. Elvárásként fogalmazná meg továbbá, hogy a bank akkor is éljen a szerződésmódosítással, ha az objektív feltételek díjcsökkenést tesznek lehetővé. A bankszövetség az ajánlás érvényesülését független szakértőkkel és civil fogyasztóvédőkkel kísérné figyelemmel, a tapasztalatokról pedig tájékoztatná a nyilvánosságot is.

A jelenlegi helyzethez képest biztató elmozdulást vázolnak a tervek, sokan azonban keveslik az önszabályozó megoldást. Így a versenyjogi szakemberek és a civil fogyasztóvédők is, akik régóta a törvénymódosítás mellett törnek lándzsát. Azt mondják: a fogyasztó érdekeit az szolgálná, ha nem ajánlás, hanem számon kérhető jogszabály rögzítené a szerződésmódosítás kiszámíthatóságát, feltételeit, a kliens időbeni tájékoztatását és azt is, hogy ha nem kívánja a számára kedvezőtlenné vált kötelmet fenntartani, úgy attól – meghatározott időn belül – mindennemű teher nélkül szabadulhasson. Csak így védhető ki, hogy a bankok ne üzletpolitikai szempontoktól vezérelve döntsenek az ügyfél hátrányára – állítják.

Kende Katalin

Világgazdaság 3. oldal  – 2008. október 06.