Címkézett oldalak: ‘hitelválság’

2009.02.04.

Ha tovább gyengül a magyar valuta, elindulhat a bedőlési lavina. A gyenge forint miatt tömegével válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek. Az árfolyam-ingadozás már azoknak is gondot jelenthet, akik az óvatosabbak közé tartoztak lakáskölcsönük felvételekor.

A forint látványos gyengülésével a magyar fizetőeszköz árfolyama egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol szakemberek szerint már a lakáshitelek nagyarányú bedőlésével lehet számolni. Egyes becslések szerint ez 300-330 forintos eurónál következhet be, míg mások inkább 320- 350-es árfolyam mellett várják a krízis beköszöntét. Bárkinek is lesz végül igaza, az már biztosnak látszik, hogy búcsút mondhatunk annak a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó mutatónak, amely a magyar adósokat eddig jellemezte. Az utóbbi években általában 0,5 százalék körül mozgott a bedőlt lakáshitelek aránya Magyarországon. Igaz, nem azért, mert annyira megbízható adósok vagyunk (más hitelek esetében nem is ez a helyzet), ez inkább azzal magyarázható, hogy a háztartások vagyonának túlnyomó része ingatlanban fekszik, ezért általában a lakáshitel törlesztőrészlete az utolsó, amit nem fizetünk be.

A forint jelentős gyengülése azonban most már azoknak az adósoknak is gondot jelenthet, akik devizaalapú lakáshitelük felvétele előtt hallgattak a szakemberek tanácsára, és csak akkora havi törlesztőrészletet vállaltak, melyet 10-20 százalékos árfolyam-ingadozás mellett is fizetni tudnak. A lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájcifrank-alapú kölcsönök esetében például most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A növekedésért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, a frank ugyanis most nagyjából negyedével kerül többe, mint egy éve. A növekedés fennmaradó része a kölcsönök drágulásából adódik: a legtöbb bank áthárította ügyfeleire a bankközi kamatok emelkedését, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával megemelték a frankhitelek kamatait, ami átlagosan a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki tavaly ilyenkor vett fel tízmillió forintot húsz évre frankalapú hitelben, akkor – az akciókat és kedvezményeket nem számítva – jellemzően havi 70-75 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett, míg ez az összeg most már megközelítheti akár a százezer forintot is.

Ennél sokkal rosszabbul jártak azok, akik jenalapú hitelben adósodtak el. A japán deviza árfolyama egy év alatt hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest, s így a törlesztőrészletek is ennyivel emelkedtek. Maradva az előző példánál (tízmillió forint húsz évre), ez azt jelenti, hogy a tavaly még jellemzően 60 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet most már akár 96 ezer forint is lehet. Bár az utóbbi napokban főleg az euróárfolyam felől lehet rossz híreket hallani, az ebben a devizában eladósodottak jártak eddig a legjobban. Ezeknek az adósoknak a törlesztőrészletét önmagában 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet, egyes bankok ugyanis utólag emelték, míg mások csökkentették az euróalapú lakáshitelek kamatait.

A devizaalapú hitelben ülők azonban most nem sokat kezdhetnek megugrott törlesztőrészleteikkel. A hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel (például a frankot euróalapúval) ugyan első pillantásra jó megoldásnak tűnhet, ám a többség számára ez nem járható út. A forint gyengülése miatt ugyanis nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a hitelek forintban számolt tőkerésze is megnőtt, a bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és egyébként is kevesebb hitelt adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani – mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. (Nem véletlen, hogy az adósságrendező hitel piaca gyakorlatilag leállt az elmúlt hónapokban.) A hitelkiváltás ráadásul realizálja a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, az elszámolás ugyanis forintban történik, így a tartozásunk akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére – tette hozzá.

Beszáll a törlesztésbe az állam

A törlesztőrészlet megemelkedése miatt bajba jutottak helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig, átmenetileg átvállalná az adósságot, ezt azonban később vissza kellene fizetni – közölte Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban. Ezt a javaslatot tárgyalja ma a kormány. Mint mondta: az állam a bankokkal együttműködve megadja a lehetőséget az adósoknak, hogy egy átmeneti ideig ne fizessék a tőketartozást, és akár a kamatok törlesztéséhez is segítséget kaphatnak.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 19. oldal – 2009. február 04.

2008.11.17.

Szinte minden bank szigorította hitelfelvételi gyakorlatát az elmúlt hetekben, a több mint egy hónapja kitört világgazdasági válság nyomán. Szigorúbban minősítik az ügyfeleket, visszaszorították a devizahitelek folyósítását, több önerőt követelnek meg. Nem nehéz megjósolni: tovább nő a bedőlt hitelek egyébként is kiugróan magas száma.

A legváltozatosabb módszereket vetik be a bankok a pénzügyi válság túlélésére, de egyvalami szinte minden pénzintézetben közös: az eddiginél nehezebb hitelt felvenni – legalábbis devizában. Egyes bankok – mint a CIB vagy az MKB – teljesen beszüntették a legnépszerűbb hitelfajtának számító svájci frank alapú kölcsönök folyósítását (utóbbi még az euró alapút is), az Erste visszavonta svájci frank alapú hiteleinek akciós feltételeit, az OTP Bank már csak privátbanki ügyfeleinek nyújtja valutaváltó, úgynevezett Világhitelét, s a többiek is minden eszközzel a forint- vagy euró alapú konstrukciók felé terelik ügyfeleiket. Jelenleg a lakossági hitelek több mint 60 százaléka deviza-, köztük tízből kilenc svájci frank alapú.

A legszembetűnőbb, szinte mindenkit érintő változás a lakáshitelezésnél, hogy sok helyen jelentősen csökkentették az úgynevezett hitelbiztosítéki- vagy finanszírozási érték-arányt, azaz a megvásárolni kívánt ingatlan értékének ez eddiginél kisebb részét finanszírozzák a bankok. Van például olyan pénzintézet, ahol ez eddig akár 90 százalék is lehetett, most azonban 70-80 százalékra csökkent az arány. – Ez egyben azt jelenti, hogy jóval kevesebben tudnak alacsonyabb jövedelemmel minimális, tíz, vagy akár nulla százalék önerővel ingatlant vásárolni. A jövőben inkább a 30 százalék lesz az, amennyivel reálisan bele lehet vágni a lakásvásárlásba, igaz, a magasabb jövedelemmel, esetleg ingatlannal rendelkezők a továbbiakban is találnak lehetőséget – mondja Buza Tímea, az Open House Ingatlaniroda hiteltanácsadója, aki szerint a magasabb árfolyamon felvett devizahitelekkel a piac visszarendeződése után igencsak jól járhatnak az ügyfelek. Akik új lakás vásárlásba, vagy építésébe fognak, nekik továbbra is él a kedvező, államilag kamattámogatott forinthitel.

Szigorodott az ügyfélminősítési gyakorlat is a bankokban, azaz jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Vannak bankok, ahol becslések szerint az igénylők 10-15 százaléka nem fog “beleférni” az új feltételrendszerbe. Van, ahol centralizálták a hitelelbírálást is, s az az egyes fiókok vagy regionális igazgatóságok helyett “egy szinttel feljebb” került, még bonyolultabbá téve ezzel a procedúrát, máshol az eddiginél több és részletesebb dokumentumot kérnek be az ügyfelektől. Vass Róbert, az OTP Bank Észak-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgató-helyettesének tapasztalatai szerint régiónkban az igénylők közül is sokan inkább “a megalapozott kivárást választják”: egyes hiteltermékeknél 20-30 százalékkal esett vissza a kereslet az elmúlt hetekben.

A devizahitelezés visszaszorításával egyidőben a bankok sorra dolgozzák ki akciós forint- és euró alapú konstrukciókat, több helyen átalakítva ezek teljes feltételrendszerét. Vass Róbert az euró alapú hitelek előretörésére számít, s bár továbbra is folyósítanak deviza alapú hiteleket, emelték a hitelfedezeti értékeket és a kamatokat.

A jelenlegi helyzetben az eddigieknél is fontosabb, hogy körültekintően válasszuk ki a hitelt nyújtó bankot. Célszerű független hiteltanácsadóhoz fordulni, amely akár 10-12 pénzintézettel is kapcsolatban van, s általában díjmentesen segít eligazodni az ajánlatok sűrűjében, ismeri a (legális) kiskapukat, és akár “szorult helyzetben” is talál megoldást, például plusz ingatlanfedezet vagy kezes bevonásával. Szakértők szerint egyre inkább érdemes körülnézni az induló és kisebb bankok – ilyen például az AXA, az Allianz, vagy az Aegon – ajánlatai között, ezek ugyanis az ügyfélszerzést tűzték ki fő célul, s ezért kezdetben akár a “ráfizetést” is hajlandók bevállalni.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/lakashitelek_a_valsagban/2077429/ – 2008. november 15.

2008.11.12.

Csütörtöktől (2008.11.13-tól) a CIB Banknak tulajdonosa és vezetősége döntése értelmében nem áll módjában CHF alapú hitelszerződést kötni, egyetlen esetben sem.

A bank által kommunikált magyarázat a következő: a megváltozott piaci helyzetben a CHF alapú hitelezés, mind az ügyfél, mind a bank, mind pedig Magyarország számára túlzott kockázatot takar:

• az ügyfelek az árfolyamváltozásból eredő nagymértékű kockázatnak vannak kitéve,
• a bank a beszűkült, ill. jobbára megszűnt CHF finanszírozási nehézségeknek van kitéve,
• Magyarország számára pedig szintén túlzott kockázatot és nehézséget jelent a CHF finanszírozásának fenntartása.

Tekintve, hogy az anyavállalat tőkeerejénél fogva továbbra is támogatja a magyarországi tevékenységet, így a megnehezült piaci helyzetben is biztosítja a CIB számára az EUR hitelek finanszírozását, így – a forint mellett – kizárólag az EUR alapú hitelezésre lesz lehetősége a banknak. Ugyanakkor az EUR kamatok az ügyfelek számára kedvezőtlenebbek, mint a CHF kamatok.

A bank vezetősége azt a döntést hozta, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően az október 31-ig bank által befogadott, alapdokumentáció tekintetében hiánytalan, standard ügyletek esetén, az EUR és CHF közötti kamatkülönbözetből származó veszteséget a bank átvállalja, vagyis a teljes hiteldíj mutató (THM) ill. a törlesztőrészlet tekintetében azonos feltételeket teremt az ügyfelek számára.

Ugyanakkor a nem-standard ügyletek esetén továbbra is a bank fenntartja a jogot arra, hogy akár az árazás, akár a hitelösszeg, akár a futamidő tekintetében az eredeti igényléstől eltérő módon bírálják el, ill. hagyják jóvá a kérelmet.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014529/1/bye-bye_svajci_frank_a_cib_bank_is_lepett
2008.11.12

2008.11.07.

Tőkejavításra és garanciaalap képzésére vehetnek igény be 600 milliárd forintot a hazai bankok az IMF hitelkeretéből – jelentette be Simor András jegybankelnök. Veres János pénzügyminiszter tegnap ehhez hozzátette: az összeg igénybevétele esetén az állam átmeneti részesedést szerezne a bankokban.

A TŐKEMEGERŐSÍTÉSHEZ feltehetően az OTP, az MKB és a CIB vehet igénybe segítséget. Azok a bankok részesedhetnek ugyanis a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és szavatoló tőkéjük meghaladja a 200 milliárd forintot. A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek ver senyhátrányt az európai pénz intézetekkel szemben. Ezzel a magyar kormány is felzárkózott a nyugat-európai országok bankmentő lépéseihez. A csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak jóváhagyását. A bankok nyilván hitelek bedőlése, és ezáltal a tőkemegfelelési s így a banki működés kritériumait fenyegető leírások esetén kényszerülnének erre a lépésre. Az OTP korábban többször is hangsúlyozta, hogy a bank egy fillér külső forrás nélkül is elboldogul 2009 végéig, tehát elsősorban biztonságnövelő intézkedésről van szó.

Miközben a pénzügyi válság elleni intézkedések sorában Magyarországon a pénzügyi mentőcsomag felhasználása, a bankok megsegítése volt a központi téma, addig több európai jegybank és az Európai Központi Bank is az alapkamat csökkentéséről döntött csütörtökön. A pénzpiaci válság elleni intézkedések során a brit, a svájci, a cseh jegybank és az Európai Központi Bank is mérsékelte irány adó kamatát, Izland viszont 18 százalékon tartotta azt.

Forrás: Metropol Budapest – 1. oldal  – 2008. november 07.

2008.11.06.

Sánta András (műsorvezető): – A pénzügyi válság hatására szigorodó banki feltételek már a magyar hitelpiacon is megfigyelhetőek – mondta el az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója. Kaputa Júlia beszélt Bánfalvi Lászlóval.

Bánfalvi László (az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója): – Az megfigyelhető, hogy a leendő magyar ügyfelek is megérzik a hitelfeltételeknek a szigorítását, ez kettő oldalról lehet, ugye az egyik az, hogy az elérhető maximális hitelösszegek gyakorlatilag szinte minden banknál csökkentek, tehát ami korábban divatos volt, hogy ilyen 0 százalék önerő, vagy 10 százalékos önerős konstrukciók, ezek gyakorlatilag mondhatjuk, hogy eltűntek a piacról. Több bank adott esetben már ilyen 60 százalék környékére lőtte be a limitet, ez az egyik oldala, a másik oldala pedig, hogy több bank a jövedelemvizsgálat oldaláról szigorított. Tehát ugye amíg korábban gyakorlatilag elegendő volt egy darab személyi igazolvány, igazából ez a másik, ami megfigyelhető, hogy ma már ezt is sokkal szigorúbban nézik, mint azelőtt.

Kaputa Júlia (riporter): – A megdráguló hiteleken túl ugye az árfolyamváltozás ingadozásának a hatása is egy kockázati tényező a jelzáloghitelek, vagy bármilyen más hitel esetében. Ennek a figyelembe vétele mennyire változott meg? Ugye korábban azért jellemző volt, hogy adott esetben túlvállalták magukat a hitelfelvevők a jövedelmi viszonyaikhoz képest.

Bánfalvi László: – Nyilván aki teljes mértékig kiszámolta, hogy ő ennyit tud törleszteni, annak most azért adott esetben lehetnek átmeneti pénzügyi gondjai. Ugye a törlesztőrészletek adott esetben még akár 10 vagy 15 ezer forinttal is növekedhetnek, nyilván itt a futamidő és az összeg függvényében.

Riporter: – Ez százalékban mit jelent?

Bánfalvi László: – Hát ez mondjuk így a bázisnak tekinthetjük nagyjából, egy ilyen 50-60 ezer forint közötti hitelösszeget, erre mondtam én ezt a 8-15 ezer forint közöttit.

Riporter: – Ez ugye akkor legalább 20 százalékos növekedés.

Bánfalvi László: – Hát egy olyan 10-20 százalék igen.

Riporter: – Számítanak arra, vagy van annak jele egyébként, hogy megemelkedett a bedőléseknek az aránya, vagy akár ennek a kockázata?

Bánfalvi László: – Önmagába az, hogy valaki mondjuk egy hónappal elcsúszik, vagy problémája van, az még azért nem jelenti azt, hogy akkor bedől az a hitel, hiszen itt mindenkinek az az érdeke, hogy végig kifusson a hitel, és helyreálljon a rend. Ez ugye majd a későbbieknek, egy ilyen féléves időtávon fog igazából kiderülni, hogy mennyire tudnak az ügyfelek hosszú távon megbarátkozni a magasabb törlesztőrészlettel, vagy mennyire nem.

Riporter: – Egyébként látható az a piacon, hogy kevesebb hitelt közvetítenek ki, vagy ennek azért nincsen jele?

Bánfalvi László: – Hát nyilván a feltételek szigorodása egyben az ügyfélkört is szűkíti, tehát ez mindenképpen kihatással van a hitelkihelyezésre, illetve a hitelközvetítésre, ez tagadhatatlan, igen.

Riporter: – Megnőtt az elutasított ügyfeleknek az aránya a bankok részéről?

Bánfalvi László: – Egyrészt bizonyos szempontból megnőtt, másik oldalról pedig inkább az a tendencia, hogy a korábban igényelt hitelösszeg helyett kevesebb hitelt kaphat az ügyfél.

Forrás: InfoRádió 09:50.07 – 09:53.12 , 2008. november 06.

2008.10.27.

A gyenge forint, a kamatemelés és a szigorodó hitelfeltételek hatása is érezhető

A hazai ingatlanpiaci keresletnek, hogy több hitelintézet szigorított – vagy a közeljövőben szigorít – a lakáshitelek nyújtásának a feltételein. A lakáskölcsönöknél komoly megtorpanást okozhat, hogy a közelmúltban több bank is korlátozta az új devizahitelek kihelyezését, illetve kezdenek eltűnni a nulla vagy minimális önerővel igényelhető kölcsönök is a palettáról. Az ingatlanforgalmazók és a hitelközvetítők szerint a közelmúlt fejleményei nyomán érezhetően nőtt viszont a készpénzes vevők aránya, és sokan – pont a banki szigorítások miatt – siettetni próbálják devizakölcsön-szerződéseik elindítását. A lanyhuló keresletet ugyanakkor sem az említett vásárlói kör, sem a későbbi drágulásra építő spekulánsok nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A banki hiteleknél és a befektetéseknél ráadásul új helyzetet teremt a múlt heti, három százalékpontos jegybanki kamatemelés is, amelynek nyomán a forinthiteleknél jelentős mértékű drágulás, a betéteknél viszont az eddigieknél is jóval nagyobb hozamok várhatók. A már devizahitelben ülő adósoknak ugyanakkor szintén bizonytalanok a kilátásaik: nem látszik még ugyanis, hogy a forint árfolyamára mennyire lehet hatással az MNB drasztikus lépése.

Részben a nehezedő forrásszerzés miatt több hitelintézetnél is kedvezőtlenebb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, ezért a kölcsön felvételében gondolkodóknak érdemes lehet néhány hónapig kivárniuk.

A legfontosabb változás, hogy több bank is szűkítette a választható devizák körét: két héttel ezelőtt az MKB jelentette be, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az euró- és a svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, a Raiffeisen pedig a múlt héten közölte hivatalosan, hogy egyelőre nem fogad be az alpesi devizában nyújtott hitelekre vonatkozó kérelmeket.

A bankok kínálatából ezenkívül kezdenek eltűnni az akár nullaszázalékos önerőre vonatkozó lakáshitel-ajánlatok is: ezt az opciót jelenleg csak az Erste és a Raiffeisen nyújtja ügyfeleinek. Az OTP Bank, ha nem is drasztikus mértékben, de szigorított a minimális önerőre vonatkozó sztenderdjein. A banknál jelenleg már csak a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig nyújtható lakáshitel. A hitelbiztosítéki (menekülési) érték meghatározása bankonként eltérő lehet, ám jellemzően a forgalmi érték 70-80 százalékát jelenti. Az első számú piaci szereplő emellett egy másik korlátot is bevezetett: e szerint a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hiteleknél az árfolyam-garancia vagy a forintban fix szolgáltatás igénylése is kötelező az ügyfélnek.

Az FHB eddig nem változtatott: a bank az új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához nyújtott kölcsönnél a menekülési érték 110 százalékáig engedi – igen szigorú feltételek mellett – elmenni az adóst, a használt lakásoknál pedig 100 százalék a limit. A K&H 95 százalékos határt alkalmaz a lakáshiteleinél, ám ha a kölcsönigénylő csak a minimálbérnek megfelelő havi jövedelmet tud hitelt érdemlően igazolni, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékára – vagyis a forgalmi érték nagyjából felére – számíthat.

A hitelezési feltételek szigorodása némileg visszavetheti a lakáskölcsönök iránti, egyébként sem túl nagy keresletet. Az elmúlt hónapokban jellemzően 30-40 milliárd forinttal növelték állományaikat a bankok – kivételt csak augusztus jelentett, ám az is csak a forint gyengülése miatt -, és az új kölcsönök túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki. VG

Világgazdaság – 1,9. oldal  – 2008. október 27.

2008.10.22.

A társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva alkut kötöttek a kormány és a magyar kereskedelmi bankok vezetői a magyarországi lakossági devizahitelesek érdekeinek védelme érdekében – jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök indoklása szerint a cél az, hogy “ne engedjük, hogy az adósok terhei az égbe szökjenek”.

“Továbbra is rendkívül erős spekulációs nyomás nehezedik a forintra” – állapította meg a sajtótájékoztatón a kormányfő, majd jelezte, hogy a kormány támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban: “minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.” A pénzügyi válság miatti nagyfokú gazdasági bizonytalanságokra hivatkozva Gyurcsány szerint azon kell gondolkodnia a kormánynak, hogy hogyan lehetne érdemben növelni a jövő évi költségvetésbe beépített összesen 300 milliárd forintot kitevő tartalékok nagyságát.

A kormány és a Magyar Bankszövetség közötti alkut Gyurcsány törvényi eszközökkel is kikényszerítette volna, ha abba nem egyeznek bele a tegnap estig tartó pénzügyminisztériumi megbeszéléseken a banki vezetők – jelezte a kormányfő.

A megállapodást – a szükséges részletek kidolgozása miatt – a jövő hét elején írják alá a bankok és a kormány képviselői, de elöljáróban az alábbi három főbb pontot jelentette be Gyurcsány:

1.) A hiteladós kérésére a törlesztőrészletek rögzítése mellett a törlesztési időszak változtatását, meghosszabbítását engedélyezik a bankok annak érdekében, hogy “ha valaki úgy építette be a családi költségvetésbe, hogy a törlesztés 20-30-40 ezer forintot visz el, akkor a hektikus árfolyammozgás, a nemzeti valuta gyengülése ne okozzon elviselhetetlen terhet”.

2.) Ha valakinek devizaadóssága van, és úgy gondolja a kialakult helyzetben, hogy túlságosan nagy kockázatot jelent az árfolyamok nagy kilengése, hogy szeretne több biztonságot nyújtó hitelszerződést”, akkor áttérhet forinthitelre, és ekkor a bankok “elfogadják azt, hogy ezt külön költség felszámítása nélkül megteszik”.

3.) “Ha valaki alapvetően önhibáján kívül nehézségbe kerül és nem tudja vállalni a törlesztést” (pl. munkahely elvesztése miatt), akkor “a bankok készek arra, hogy az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentsék, vagy fel is függesszék, egyedi döntések alapján”.

Gyurcsány elismerte: “nem voltak vita nélküliek ezek az egyezségek”, de az a társadalmi felelősségvállalás része. Hozzátette: a bankok maguk számára kötelező érvényű új szabályokat alkotnak, és a fenti három pont “nem választható lehetőség a bankok számára”.

Erős spekulatív nyomás a forinton

A kormányfő a tájékoztatón a forint árfolyama és a jegybanki reakciók témájában azt mondta, hogy a mai 3%-pontos kamatemelés szándéka az volt, hogy “ezzel jelentősen megdrágítsa a forint elleni spekulációt”.

Holnap nyugalomra van szükség

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben Budapest “nem hívhatja fel magára a figyelmet olyan képekkel, amelyek rendetlenséget tükröznek” – hangsúlyozta szintén a sajtótájékoztatón Gyurcsány. A miniszterelnök emiatt arra kért “valamennyi felelős közéleti tényezőt”, többek között a parlamenti frakciókat, hogy támogatóik felé közvetítsék: Magyarországnak és Budapestnek alapvetően nyugalomra és békére van szüksége az október 23.-i ünnepségek kapcsán.

Még nagyobb tartalékok kellenek

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: zajlanak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha ennek a végére érnek, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot. A jövő évi költségvetés, illetve a kamatkiadások témájában feltett kérdésre úgy reagált a kormányfő, hogy azon kellene gondolkodni: “hogyan lehetne érdemben növelni” a betervezett 300 milliárd forint körüli tartalékok nagyságát, mivel nagyon bizonytalanok a jövő évi gazdasági kilátások.

Hozzátette: ha kiderül, hogy túlzottan magasak a megnövelt tartalékok, akkor azt vagy az államháztartási hiány, vagy az államadósság csökkentésére fordítják, illetve esetleg elköltik. Hangsúlyozta: “rendkívül óvatosan, visszafogottan kell tervezni a jövő évi büdzsét”.

Bérbefagyasztás

A kormányfő azt is bejelentette: 2009-ben nem fog emelkedni a kormány tagjainak fizetése függetlenül attól, hogy miben állapodik meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Ennek kivitelezéséhez jogi felhatalmazás kell, amelyet elindít a kormányfő. Jelezte: a kormány tagjainak fizetés-befagyasztásáról egyetértés alakult ki a kormány tagjai között.

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=104772 – 2008.10.22

2008.10.21.

A Raiffeisen Bank és a BG Hitel és Lízing úgy döntött, hogy ezentúl nem folyósít svájci frank alapú jelzáloghiteleket – értesült az Index. A két hitelintézet a hitelezési feltételeken is szigorít.

Pont egy hete függesztette fel az MKB Bank a devizahitelezést. A bank azzal magyarázta a lépést, hogy a forint árfolyamának utóbbi hetekben tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat.

Egy nappal később a Volksbank úgy döntött, hogy a svájci frank illetve dollár alapú új hitelek folyósítását függesztette fel, ők euróhiteleket a jövőben is adnak. A Raiffeisen Banknál a múlt héten még csak a vállalati ügyfeleknél függesztették fel a svájci frank alapú hitelezést átmenetileg.

Mától azonban már a lakossági ügyfeleknél is leállították a jelzálogalapú devizahitelezést – értesült az Index. Információnkat később a bank megerősítette. A határozatlan ideig tartó felfüggesztés nem érinti az eddig, vagyis október 18-ig befogadott kérelmeket, illetve azokat sem, ahol már megtörtént az értékbecslés, de még nem fogadták be a hitelt.

Az október 20-tól beérkező svájci frank alapú hiteligénylések esetén az ügyfélnek az igénylőlapon módosítani kell a devizanemet euróra illetve forintra – erről az ügyfél dönt. A kieső konstrukciók pótlására a bank új euróalapú hiteleket dolgozott ki, valamint forint- és euróalapú hiteleknél új kedvezményeket vezetnek be.

Szigorodó feltételek

A nem ingatlan-fedezetes személyi hiteleket nem érinti a korlátozás, vagyis a személyi kölcsönt továbbra is igényelhetik ügyfelek svájci frank alapon. De szigorításokat is bevezetnek ennél a kölcsönfajtánál. A mostani szabályok szerint azon hiteligénylők esetében, akiknek életkora igényléskor 18 és 21 év közé esik, illetve a kölcsön lejáratakor meghaladja a 68 évet, kötelező adóstársat bevonni a hitelügyletbe. A változás, hogy ezentúl 25 éves korig kell adóstársat bevonni.

További szigorítás, hogy jelenleg három hónapos folyamatos munkaviszonyt kívánnak meg az ügyfelektől, ez most hat hónapra nő. Ezen kívül módosul az ügyleti kamat és a kezelési költség.

A BG Hitel is leállítja

A BG Hitel és Lízing október 17-től állította le átmenetileg a svájci frank alapú hitel illetve lízing kérelmek befogadását – tudta meg az Index. A lépést azzal indokolták, hogy a jelenlegi hazai és nemzetközi bankközi likviditási helyzet miatt refinanszírozójuk, a KDB Bank jelenleg nem tudja biztosítani a CHF alapú forrásokat. Az euró- és forinthitelek továbbra is elérhetőek lesznek. Az információnkat később megerősítették lapunknak.

A társaság ezen kívül felfüggeszti a gazdálkodó szervezetek (cégek, társas vállalkozások) finanszírozását, felfüggesztik a hitelezést a 4. településkategóriában, megnövelik a kötelező önrész mértékét, a különböző településkategóriákban különböző mértékben.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/raifde081020/

2008.10.17.

Retteghetnek a devizahitelesek. Jelentősen nőhetnek a havi részletek. A bankok nem kerülhetik el a kamatemelést. A forint esik, mint a kő! Mi lesz, ha államcsőd lesz?

Miután a sajtó halálra rémítette a devizahiteleseket, s otthonaik elvesztésének rémképét keltette (mert bizony viszik az autót és a lakást is), megvizsgáljuk objektíven, mit lehet tenni egy adósnak a szívhez kapáson túl, hiszen az új hitelfelvevők dilemmáinál fontosabb, a meglévő adósok fizetőképessége.

Államcsőd vagy nyugalom

Alapvetően 3 szcenárió van
a) 1-3 hónapos időtávon belül viszaerősödik a forint legalább 250-ig
b) a gyengülés stabil marad, a 300 forintos euróárfolyam elérhető közelségbe kerül
c) államcsőd, vagy államcsőd közeli állapot. A forintnál azt találgatjuk, hogy hármassal, négyessel, vagy ötössel kezdődik-e az árfolyam. (nyilvánvalóan tudjuk, hogy a hitelek többsége CHF-ben van, csak a könnyebb érthetőség miatt dolgozunk forint/euróval)

a) 1-3 hónapos időtávon belül viszaerősödik a forint legalább 250-ig
Hitelfelvevő:
Alapvetően semmilyen drámai hatással nem jár. Átmenetileg ugyan az árfolyamhatás miatt megemelkednek a törlesztőrészletek, s lesz egy tartós faktor is a kamatok emelkedése miatt, de a törleszétési részletben jelentkező pár ezer forintos (reméljük 10,000 alatt marad) különbséget ki lehet gazdálkodni. (lehet drámázni, de ki lehet). A karácsonyfa alá várhatóan kevesebb ajándék kerül, s nem most veszik meg hitelből a plazmatévét.

A kamatok emelkedését komolyan kell venni. A hosszú futamidőre eladósodottaknak magasabb a kamatérzékenysége, mint a rövid adósággal rendelkezőknek.

Bankok:
Nagy megkönnyebbülés, a jelzáloghitel portfólió továbbra is jó marad, magyarul az adósok fizetnek. A forrásköltségeket azért átterhelik (azért mert átterhelhetik) az ügyfelekre. A lízingcégek kicsit izgulhatnak (inkább a kocsit vigyék, mint a lakást), de ha a forint zuhanása nem drámai, lesz még év végén bónusz.

b) a gyengülés stabil marad, a 300 forintos euróárfolyam elérhető közelségbe kerül

Hitelfelvevő:
Amennyiben a hektikus ármozgások elérik a 20%-ot a hitelfelvételi árfolyamhoz képest, s ez egy kamatemeléssel párosul, akkor komoly gondban van. Az átlagos törlesztőrészlet emelkedése kimegy a négyszámjegyű tartományból, s komoly fizetési nehézségeket okoz. A konzervatívabb, több tartalékkal rendelkező és jobb pillanatban eladósodó ügyfelek könnyebben viselik el a válságot (ők voltak azok, akik nem azért vettek fel x devizahitelt, mert annak a törlesztését tudták kifizetni, hanem egy adott igényhez a legkedvezőbb törlesztést keresték, s 20%-kal többet gond nélkül ki tudnak fizetni törlesztésként, s remélhetőleg a +25-30% sem okozna megoldhatatlan feladatot). A magasabb kockázatvállalású ügyfelek komoly gondba kerülnek. Számos ügyfélhitel work-out szakaszba kerülhet, jönnek a kényszerértékesítések. Ugyanakkor valószínűleg mivel rendszerszintű probléma van, a bankok hajlanak a tömeges futamidőhosszabbításokra, illetve a konverziókra. Ekkora tömegnél a bankok saját sírjukat ásnák meg, ha elkezdenek likvidálni. A karacsonyfa alá csak apróságok kerülnek (sapka, sál, kesztyű)

Bankok:
Ha egy bizonyos határon túljut az árfolyam, akkor a bankok kézzelfogható portfólióminőség romlással szembesülnek. Komoly döntéskényszer elé kerülnek. Aki először kezdi likvidálni az ügyfeleket, az még nyerhet, miközben a többiek a fedezet összeomlása miatt nehéz helyzetbe kerülnek. A jobb megoldásnak tűnik a futamidő hosszabbítása, s az ügyfelek körön belül tartása. A helyzetet színesíti, hogy nem tudjuk, vészhelyzetben mennyire marad a marsalbot a magyar menedzsment kezében, s mennyire jön külföldről az ukáz, ami valószínűleg kevésbé lesz megértőbb a helyi problémák iránt.

c) államcsőd, vagy államcsőd közeli állapot

Hitelfelvevő:
Ez itt a nagyhalál, a duplájára emelkedő törlesztőrészletet a hitelfelvevők zöme nem tudja fizetni. Az autót viszik, a forintkonverzió drámai árfolyam és kamatszintek mellett nem jó üzlet. Kényszerlikvidiálni persze lehetne, de a fedezetek értéke eltűnik, a bankokkal való megegyezés létfontosságú. Karácsonyfa persze nem lesz.

Bankok:
Kétségbeesve figyelik a helyzetet, likvidálásra nincs esélyük, ekkora work-out állományt senki sem tud átvenni. A külföldi tulajdonos szerepe kulcsfontosságú, Milánóban vagy Bécsben nagy ívben tehetnek az egyéni szociális problémáinkra. Az igazat megmondva ötletünk sincs, hogy mi tennének, de igazából bele sem merünk gondolni. Futkos a hideg a hátunkon, különösen azért, mert akkor valószínűleg nem ez lesz az egyetlen problémánk 400 forintos eurónál.

Mit tehetünk? – Kell-e valamit csinálni?

Aggódni mindenesetre kell. Ha aggódunk saját pénzügyi helyzetünk miatt, az még nem meríti ki a természetellenesség fogalmát. Pánikba azonban ne essünk, mivel ritkán jók a zaklatott lelki állapotban hozott döntéseink.

Minden sokban függ a várakozásainktól. Ha arra számítunk, hogy nem lesz gond, akkor ne csináljunk semmit. A nagyobb gond az az, ha arra számítunk, hogy komolyabb problémák lesznek (b és c).

Mit tehetünk:
1) végtörlesztés
A végtörlesztés egy jó megoldás, mivel teljesen ki tudjuk zárni a devizakockázatot. A Portfolio.hu olvasói között valószínűleg nagyobb számban vannak olyanok, akik ezt meg tudják tenni (miközben a teljes hitelfelvevői körben ennek esélye marginális)
A végtörlesztéssel mindössze négy probléma van, költséggel jár (devizakonverzió, végtörlesztési díj), realizálunk egy komoly árfolyamveszteséget, a magyar banki üzletmenet mellett kevés ráhatásunk van arra, hogy melyik nap könyvelik le (miközben most az is szerepet játszhat, hogy melyik órában), és ha van rá pénzünk, akkor felesleges. Ötödik problémaként megmerjük említeni, hogy a lakossági ügyfél általában rosszkor, rossz döntést hoz. Kapkodni mindenesetre nem érdemes.

Ha a végtörlesztésre van pénzünk, akkor euró alapú kincsárjegyekkel a devizakockázatunkat tudjuk fedezni (vagy cash-euróval), miközben a nagyfokú biztonságérzet rövid távon nem sok addicionális költséggel jár. Ha végtörlesztünk, akkor elvesztünk egy olcsó finanszírozást, s pénzügyi rugalmasságunkat.

2) Előtörlesztés
Ha csak arra van pénzünk, hogy adósságunk egy részét (mondjuk 20%-ot) előtörlesszünk, akkor felejtsük el, mivel valójában nem csökkenti a kockázatot. A végtörlesztés első három problémája itt is fennáll, miközben az előtörlesztett utolsó milliónk jól jöhetne, ha tényleg gond lesz. Segítségével könnyen túlélhetünk egy 6-12 hónapos válságot.

3) Fogyasztás visszafogás
Leginkább ezt tehetjük. Aki, most akar új lakást, plazmatévét és autót venni, az itt tartalékolhat legkönnyebben. A kérdés az az, hogy ezt mennyire tudja megtenni az a réteg, akit legjobban fenyeget a forint gyengülése, amely ráadásul inflációval is fenyeget (ami köztudottan a szegények adója)

4) Fedezeti ügyletek
Szofisztikált Portfolio.hu olvasók megtehetik, hogy deviza eszközöket halmoznak fel ezzel fedezve magukat (a nagy tömegnek nem ajánljuk). A hátrány nyilván annyi, hogy a fedezeti ügylet eredménye lehet, hogy a hitelfelvételkor érvényes árfolyamnál 10%-kal rosszabb áron tudunk fedezni. Az átlagos ügyfél számára minden ilyen tranzakciót kerülni kell, mert szinte definíciószerűen rossz döntéseket hoznak.

5) Hitelkonverzió
Ilyenkor találják ki sokan, hogy akkor konvertáljuk a hitelt forintra. Két dolgot ilyenkor nagyon el szoktak felejteni. Egyrészt az OTP Világhitele kivételével ez nem olcsó és adminisztrációmentes művelet, másrészt annak, aki nem tud kifizetni 10%-kal nagyobb törlesztőrészletet, nem biztos, hogy jó megoldás, ha 5.5%-os CFH kamatról 17.5%-os forintkamatra vált, ráadásul úgy, hogy alapból magasabb adósságszintre állnak be. (az állami támogatás csak lakásvásárláskor és építéskor jár). Persze államcsőd esetén ez egy nagyon jó megoldás ideig óráig, amíg a forintkamatok nem mennek fel 100%-ra. A lakossági ügyfelek itt sem biztos, hogy jól járnak, szinte garantáltan rosszkor hoznak rossz döntés.

6) Kisebb lakásba költözés/ingatlaneladás
Aki nagyon fél, az végül is eladhatja ingatlanát, még a tömeges bukások előtt, a legnagyobb költséggel és a legnagyobb fájdalommal ez jár, különösen akkor, ha két hónap múlva kiderül, hogy minden rendben van.

A fentiekből láthatjuk, hogy az igazán rászorulóknak, s az igazán veszélyeztetteknek a fogyasztásvisszafogáson túl sok lehetőségük nincs. Lehet, sőt reméljuk, hogy a mostani válság minden komoly következmény nélkül elmúlik, de a tapasztalatai emlékezetesek lesznek az elkövetkezendő évek hitelfelvevői számára. Devizahitelt csak akkor, ha +20-30%-os havi törlesztőrészletet gond nélkül ki tudunk fizetni. Ha nem megy, akkor inkább a kisebb lakás, a BKV és katódsugárcsöves TV.

A magyar devizaadósok nagy része nem tehet semmit, ülhet és várhatja, hogy jön az úthenger vagy nem.

Portfolio

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=1&k=2&i=104374 – 2008. október 17.

2008.10.14.

Az MKB hivatalosan is elismerte, amire az Index információi szerint több bank is készül: határozatlan időre leállították a devizahitelezést. Az egyelőre kérdés, hogy hányan nyúlnak ehhez az eszközhöz, de szigorítás a pénzintézetek többségénél várható.

A globális pénzügyi válság és a nagy árfolyamingadozás miatt jelenleg csak forint alapú hitelt tudunk biztosítani – mondta az MKB Bank telebankára. Az ügyfélszolgálaton így megerősítették azt az információnkat, miszerint az MKB mától, október 13-án hétfőtől meghatározatlan időre felfüggesztette a lakossági devizahitelek befogadását. Ezek kondíciói már az MKB honlapjáról is eltűntek.

Hivatalos megkeresésünkre az MKB is azt válaszolta: a forint árfolyamának utóbbi hetekben – és különösen a múlt hét végén – tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat. Mivel a jelenlegi piaci környezet az ügyfelek számára fenyegető árfolyamkockázatot hordoz, az MKB Bank Igazgatósága úgy döntött: 2008. október 13-ától kezdődően határozatlan időre felfüggeszti az euró- és svájcifrank-alapú hitelek igénylésére vonatkozó új kérelmek befogadását.

Ugyanakkor a bank a forintalapú hitelek teljes palettájával áll lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére. A döntés nem érinti a már befogadott euró- és svájcifrank-alapú hitelkérelmeket, illetve azon vállalati ügyfeleket, amelyek például export-import tevékenységükhöz kapcsolódóan igényelnek euró-finanszírozást.

Szigorítani fognak

Az Index információi szerint több bank is fontolgat hasonló lépést, bár pontos képet egyelőre nehéz alkotni. A forrásaink által említett, a devizahitelek felfüggesztését fontolgató bankok közül az Erste azonnal cáfolta a hírt. Azt mondták, nem fontolgatnak ilyen lépést. A Budapest Bank is folytatja deviza alapú hitelezését mind a lakosság, mind a kis- és közepes vállalatok számára. A Citibank sem tervezi jelenleg a devizahitelek felfüggesztését, de ha szükséges, felülvizsgálják álláspontjukat. Az OTP Bank mérlegeli a kialakult pénzpiaci helyzetet, és prognózisanalízisek alapján rövid időn belül döntést hoz az esetleges változtatások szükségességéről – válaszolta a bank a devizahitelek leállításának lehetőségét firtató kérdéseinkre.

A bankok többsége időt kért arra, hogy válaszoljon az Index kérdésére. Egy CIB-es forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott: kiemelten figyelik a devizahiteleket, tudnak arról, hogy más bankoknál is hasonló a helyzet, és benne van a levegőben, hogy felfüggesztik a hiteleket. A kiemelt figyelem információink szerint több banknál is azt jelenti: a szokásosnál magasabb szinten döntenek a hitelkérelmekről. Úgy tudjuk, a CIB-nél egy héten belül új hitelkondíciókat készülnek kiadni, melyek alapján a forinthitelek lényegesen jobb helyzetbe kerülnek a devizahitelekkel való összehasonlításban, mint most vannak.

Az MKB Telebankára ügyfélként érdeklődő munkatársunknak azt mondta: minden banknál leállították a devizahiteleket. Noha ez nyilvánvalóan nem igaz, több forrásból is úgy értesültünk, hogy valóban több bank is a mai nappal készült vagy éppen még készül hasonló lépésre. Akár véletlen is lehet, de tény: a K&H honlapján például jelenleg nem elérhető a hitelkalkulátor. A banknál érdeklődésünkre ugyanakkor azt mondták: határozottan nem tervezik a devizahitelezés felfüggesztését. Információink szerint azonban szigorításra, átárazásra, az ügyfeleket a forinthitelek irányába terelő lépésekre több bank is készül.

A lakossági ügyfelek kamatai várhatóan csak abban az esetben módosulnak, ha az elmozdulás tartósnak bizonyul a piacon. Elképzelhető kamatemelkedés is. A K&H eddig is – összehasonlítva más lakossági bankokkal – konzervatívabb hitelezési politikát folytatott, szemléletbeli változtatásra így a hitelezési politikánkban épp ezért nincs szükség – mondta az Indexnek a pénzintézet. Általánosságban elmondható, a bankok számára még inkább értékesek lesznek a “jó adós” ügyfelek, míg a bizonytalan fizetőképességű ügyfelek hitelezésétől még jobban tartózkodni fognak. A banki betétek magasabb szintekre érhetnek (a K&H hétfőn emelte is a betétkamatokat), míg a hitelezés drágulni kezd, elsősorban a forráshiányos helyzet következtében, így ez a trend tartósnak mutatkozik.

Az első fontos intézkedések meg is történtek, a betétesek már biztonságban tudhatják a pénzüket – nyilatkozta az Unicredit Bank ügyvezető igazgatója. Komócsi Sándor szerint a következőkben a bankoknak múlhatatlanul szükséges elemezniük a megváltozott piaci feltételeket. A hitelezés módszertanát is át kell tekinteni és a valós piaci fejleményekhez idomítani. Valószínűsíthető, hogy először az emberek garantált megtakarítások iránti igénye fog nőni. A nemzetközi gazdasági depresszió oldódásával pedig erőteljesebben beindulnak a hiteligények is, ennek idejét azonban ma még nehéz megjósolni.

Az MKB szerint a magyar bankszektor eddigi növekedési üteme megtorpant, amit a hitelportfólió romlása kísért olyan szegmensekben is, ahol a portfolió-minőség eddig kiemelkedő volt.

Az MKB Bank várakozásai szerint az elmúlt évek dinamikus hitelnövekedése az elkövetkezendő rövid távú időszakban mindenképpen lelassul: a hitelezési feltételek, kondíciók szigorodása várható, a piaci szereplőknek mindenképp át kell állítaniuk rövid távú üzletpolitikájukat. A drasztikusan emelkedő forrásköltségek miatt szigorítást a prudenciális feltételekben jelenhet meg: például magasabb hitelbiztosítéki értékek megkövetelését, esetenként magasabb kockázati felár alkalmazását jelenti. Duronelly Péter szerint ezen, forintkeresletet, ezáltal forinterősödést indukáló hatás képes volt ellensúlyozni a fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor az állandó újabb hitelek biztosította árfolyamstabilitás a már meglevő hiteleseket is segítette az árfolyam stabilizálásával.

Gyengülhet a forint

A devizahiteleknek eddig szerepe volt a forint stabilitásában – mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta: a bankok elsősorban azért állították le vagy szigorítják a devizahiteleket, mert a banközi források elapadtak. Eddig az új devizahitelek generálta forintkereslet magasabb volt, mint a hitelállomány törlesztésével összefüggő devizakereslet. Hogyan is folyósít a bank? Ő maga is felvesz-megvesz a hitelösszegnek megfelelő devizát, 250 forintos euróárfolyam mellett mondjuk 5 millió forintos hitelhez 20 ezer eurót. Az eurót behozza az országba, és forintot vesz rajta, erősítve ezzel a forint árfolyamát.
Miért veszélyes a devizahitel?

A devizahitelek azért olcsóbbak, azaz azért kisebb a törlesztőrészletük (ugyanolyan összeg és futamidő mellett), mint a forint alapú hiteleknél, mert alacsonyabb a hitelkamat: jelenleg például a forinthoz tartozó 8,5 százalékos jegybanki kamattal 3,75 százalékos eurókamat áll szemben.

A devizahitel kockázatát ugyanakkor az jelenti, hogy a forint gyengülése automatikusan a törlesztőrészlet emelkedését vonja maga után: devizahitel esetében mi ugyan forintban törlesztünk, de meghatározott mennyiségű devizát, pl. 200 svájci frankot havonta. Azaz, ha gyengül a forint, és emiatt drágább lesz a svájci frank, akkor a havi 200 franknyi részlet kifizetése több forintot igényel.

Ez persze elsősorban az ügyfél baja, mondhatnánk, ha nem tudja törleszteni a hitelét, ott a lakása vagy egyéb fedezet. Csakhogy: ha egyszerre sokan járnak így, akkor az már, különösen a mostani válság idején, a banknak is komoly problémát okoz, hiszen egy bedőlt hitel egyben azt is jelenti, hogy elúszik az azon tervezett nyereség, és kérdéses, hogy a fedezeti érték megfelelő-e, nem beszélve az ügyintézés nehézségéről.

Amíg a takaró…

Ahogy a nemzetközi piacokon, úgy a magyar bankpiacon sem zárható ki, hogy éppen meglévő ügyfelei, betétesei biztonsága érdekében egyes bankok szigorítják hitelezési gyakorlatukat, vagy éppen, az MKB-hoz hasonlóan egyes hitelek átmeneti felfüggesztését határozzák el – mondta Binder István. A PSZÁF szóvivője piaci szereplők önálló döntéséről van szó, de emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi felügyelet korábban, “csendesebb piaci körülmények között” is figyelmeztetett a devizahitelek kockázataira. A túl sok újabb ilyen hitel már a bank számára is jelenthet kockázatot, mondta Binder István, aki szerint annyi történik: a bankok most megnézik, hol van a takarójuk vége, és nem nyújtóznak azon túl.

Hitel nélkül másnak is nehezebb

A devizahitelek folyósításának leállítása vagy szigorítása közvetlenül hathat a lakáspiacra: a keresleti jelentősen csökkenhet, ha csak nehezebben vagy drágábban lehet hitelhez jutni. A hitelezéssel a bankokon kívül számos független vagy például ingatlanos céghez tartozó bróker foglalkozik, az ő helyzetük jelentősen nehezül, ha beszűkül a hitelpiac, ahogy kérdéses az is, hogy a bankoknak a jelenlegi létszámú ügyintézőre lesz-e szüksége, ha a kevesebb típusú és számú hitelt forgalmaznak.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/nodev081013/ – 2008.10.13.