Címkézett oldalak: ‘hitelkiváltás’

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy hitelkiváltó kölcsönöket ne civil szerveződésnél vagy közvetítőnél keressenek, hanem kimondottan a hitelező intézményeknél. Előkerültek a piacon olyan, legtöbbször álközvetítők, akik megfizethetőnek tűnő konstrukciókkal és a hitelkiváltás gyors rendezésének ígéretével  áltatják a hozzájuk segítségért forduló adósokat, jelentette be csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a PSZÁF, miután a törvény lehetővé tette a deviza alapú tartozások rögzített árfolyamú végtörlesztését.

Azokat a szolgáltatásokat, amelyek aktív BAR- listásoknak (a mai Központi Hitelinformációs Rendszer/KHR/ korábbi elnevezése) ígérnek hitellehetőséget nem, vagy csak nagyon körültekintő, alapos előzetes tájékozódás után vegyünk igénybe - figyelmezteti az adósokat a felügyelet. Nagyon sokszor megtörtént  már, hegy ezek a szolgáltatók nem rendelkeznek a tevékenységükhöz megfelelő engedéllyel, és az üzletkötés során használt feltételeik sem felelnek a jogszabályi előírásoknak.

A nyilatkozat felhívja a fogyasztók figyelmét arra is, hogy különösen óvakodni kell azoktól a lehetőségektől, amikor a végtörlesztéshez kínálnak “hitelmegoldást”. A csoportokat szervező cégek ugyanis – egyes ügyintézőik állításával ellentétben – nem hitelt, hanem vásárlói jogot nyújtanak, amelynek időpontja sorsolástól függ, készpénzt pedig a tagjaiknak egyáltalán nem adnak át. A fogyasztói csoportok estén jelentkező további egyedi kockázatokra is felhívja figyelmüket a rögzített árfolyamú végtörlesztést igénybe venni kívánó ügyfeleknek.

Ezek a vállalkozások a nehéz anyagi helyzetben lévő, fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára legtöbbször további, komoly díjak mellett vállalnak állítólagos adósságrendezést megbízási szerződéssel. Az ilyen személyektől, vállalkozásoktól kapott ajánlatokkal szemben célszerű nagyon körültekintően eljárni. Ha az ajánlat nem takarékszövetkezetből, kereskedelmi banktól vagy pénzügyi szolgáltatótól érkezik, minden esetben ellenőrizni kell, hogy az adott hitelközvetítő vállalkozás működését engedélyezte vagy regisztrálta-e a PSZÁF. Minden olyan vállalkozás vagy magánszemély által kínált megoldástól óvakodni kell, melyek nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel. Ezeket az adatokat a PSZÁF honlapján a felügyelt vagy a nyilvántartásba vett intézmények , magánszemélyek között ellenőrizheti le.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a fix árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó hitelközvetítés kapcsán a törvény szerint díj nem számítható fel, a közvetítésnek, civil szerveződésnek az adósok számára e szempontból térítésmentesnek kell lennie. Megtévesztő az az ígéret is, amely szerint egy nagy létszámú adósi körrel kapcsolatban lévő civil szervezet minden tagjának azonos feltételekkel tud majd hitelkiváltó kölcsönt szerezni, az adósok hitelképessége ugyanis mindig egyénenként eltérő – közli a PSZÁF.

2009.08.09.

A Világgazdaság felmérése szerint eltűnőben van a CHF alapú hitel, de ahol még lehetőség van az igénylésére, ott továbbra is a legolcsóbb hitelnek számít.

A piaci szereplők tapasztalatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alátámasztja. Az MNB statisztikái szerint a frankalapú lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója júniusban 7,39 százalék volt, miközben az euróalapúaknál 9,65, a forintalapúaknál pedig 14,87 százalékos THM-et kellett állnia az ügyfélnek.

Ha szeretné meglévő hiteleit kiváltani és olcsóbbra cserélni, továbbra is a CHF alapú hitelt érdemes választani.

Forrás: vilaggazdasag.hu

2009.03.19.

Bárdos András (műsorvezető): – Drágábbak lesznek a hitelek, és nehezebb maga a hitelfelvétel, a Bankszövetség szerint, ha elfogadják a tervezett új banktörvényt. Az MSZP és a Fidesz is azt akarja, hogy töröljék el a felesleges banki költségeket, mint például a hitelfelvételi, vagy a szerződésmódosítási díj.

Lippner Tamás (ügyvezető igazgató, Benks KFT): – Ez az elmúlt néhány hétnek az a dossziéja, ami hitelkiváltás.

Riporter: – Az egyik hitelemző céghez, szeptember óta egyre többen jönnek érdeklődni. A dossziéban csak az elmúlt két hét szerződésmódosításai vannak.

Lippner Tamás (ügyvezető igazgató, Benks KFT): – Kétszer annyi ügyfél érdeklődik most hitelkiváltásról, mint mondjuk fél évvel ezelőtt.

Riporter: – Persze az átírás, a hitelmódosítás egyelőre pénzbe kerül.

Lippner Tamás (ügyvezető igazgató, Benks KFT): – Körülbelül egy ilyen 100 ezer forint, ez banktól függ, és ez fél év alatt megtérül.

Riporter: – A bankok ablakában a csábítóbbnál csábítóbb ajánlatok, nagybetűvel. De fontos elemek vannak a kisbetűs részekben is. Ezeken, a gyors és egyoldalú szerződésmódosításon, ami egyébként gyakran a kisbetűs részben van, változtathatna egy új törvény.

Török Zsolt (országgyűlési képviselő, MSZP): – Számtalan formáben számítanak fel plusz költségeket a bankok, ami azt gondolom, hogy bizonyos esetekben már a szemtelenség kategóriáját meríti ki.

Riporter: – Az MSZP frakció éppen ezért eltörölné a különböző módosítási díjakat, és a THM-nek, vagyis a teljes hiteldíj mutatónak is határt szabnának. A Fidesz az angol bankok példáját vezetné be.

Koszorús László (országgyűlési képviselő, Fidesz): – A mindenkori jegybanki alapkamat háromszorosában maximalizálnánk, azokat a kamatokat, amelyek mellett a bankok kölcsönt adnának az embereknek.

Riporter: – Bármiről és bárhogy is döntenek, a banknak a terv szerint 60 nappal előtte értesítenie kell az ügyfelet. Eddig 15 nap volt a határidő. Ennek az a lényege, hogy 60 nap alatt az ügyfél át tud menni egy másik bankhoz, 15 nap alatt nem. A Bankszövetség szerint az új törvénnyel nemhogy olcsóbb, de drágább lesz a hitel.

Müller János (vezető tanácsadó, Bankszövetség): – Olyan kockázatokat is beáraznak, amelyek vagy bekövetkeznek, vagy nem.

Riporter: – A törvényről várhatóan hétfőn szavaznak.

Forrás: TV2 – Tények – 18:33.30 – 18:35.38 , 2009. március 18.

2009.03.16.

Siklós András (műsorvezető): – Jelentősen könnyítené a lakáscélú devizahitelek átvállalását forinthitelre a kormány és a Fidesz is. A költségeken a bank, az adós, és az állam osztozna. A bankok szerint az átváltás rossz üzlet, mert a svájci frank alapú hitelek 9-10%-os éves díjával szemben a forint hitelek díja 15-19% közötti mozog.

Szilágyi Béla (szerkesztő): – Németh István tavaly ősz óta nem tudja fizetni devizahitelét. Többször kért segítséget a bankjától, nem kapott.

Németh István: – A törlesztő részletem 30 ezerről 60 ezerre növekedett. Nincs munkám, egyszerűen nem tudom fizetni. Becslések szerint legalább 30 ezer devizahiteles jár hasonló cipőben. Szerdán Orbán Viktor, Fidesz elnök javasolta, azóta kiderült, hogy a kormány is tervezi a frankhitelek átváltását forinthitelre. A költségeken a bank, az adós és az állam osztozna. Ez több száz milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

Daróczi Dávid (kormányszóvivő): – A költségvetés kizárólag akkor tud pénzt fordítani arra, hogy a devizahiteleseknek segítsen, hogyha ennek van valamilyen fedezete. Ha a kormány úgy dönt, hogy beszáll az átváltás költségeibe, a kiadásokat a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelből fedezheti.

Szerkesztő: – Idén már jelentősen visszaesett az új hitelek száma. De öt év alatt így is hozzávetőleg 600 ezer család vett fel 4200 milliárd forintnak megfelelő devizahitelt. A Híradó által megkérdezett bankár fenntartásokkal fogadná a devizahitelek átváltását forintra.

Herdinand Balázs (vezérigazgató-helyettes, Central European Credit): – A deviza és a forinthitelek között nagyon nagy kamatkülönbség van. Ennek a mérséklése, ennek a kiszámíthatósága, a terheknek az elosztása, ez még nem tisztázott.

Szerkesztő: – Tatabányán egy hónapja a Banki Hitel Károsultak Egyesülete külön irodát nyitott, hogy segítsen a bajba jutottakon. Eddig csaknem 300-an kértek tőlük segítséget.

Laurencsik Kálmán (irodavezető, Banki Hitel Károsultak Egyesülete): – Közülük egy sikerélményünk van, akit megmentettünk, a kilakoltatástól, mert végrehajtás volt ellene, felfüggesztették a végrehajtást.

Szerkesztő: – Az irodavezető szerint a hitelek átváltása helyett inkább a forintot kellene erősíteni.

Forrás: MTV – Híradó este – 19:36.20 – 19:38.33 , 2009. március 13.

2009.02.04.

Ha tovább gyengül a magyar valuta, elindulhat a bedőlési lavina. A gyenge forint miatt tömegével válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek. Az árfolyam-ingadozás már azoknak is gondot jelenthet, akik az óvatosabbak közé tartoztak lakáskölcsönük felvételekor.

A forint látványos gyengülésével a magyar fizetőeszköz árfolyama egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol szakemberek szerint már a lakáshitelek nagyarányú bedőlésével lehet számolni. Egyes becslések szerint ez 300-330 forintos eurónál következhet be, míg mások inkább 320- 350-es árfolyam mellett várják a krízis beköszöntét. Bárkinek is lesz végül igaza, az már biztosnak látszik, hogy búcsút mondhatunk annak a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó mutatónak, amely a magyar adósokat eddig jellemezte. Az utóbbi években általában 0,5 százalék körül mozgott a bedőlt lakáshitelek aránya Magyarországon. Igaz, nem azért, mert annyira megbízható adósok vagyunk (más hitelek esetében nem is ez a helyzet), ez inkább azzal magyarázható, hogy a háztartások vagyonának túlnyomó része ingatlanban fekszik, ezért általában a lakáshitel törlesztőrészlete az utolsó, amit nem fizetünk be.

A forint jelentős gyengülése azonban most már azoknak az adósoknak is gondot jelenthet, akik devizaalapú lakáshitelük felvétele előtt hallgattak a szakemberek tanácsára, és csak akkora havi törlesztőrészletet vállaltak, melyet 10-20 százalékos árfolyam-ingadozás mellett is fizetni tudnak. A lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájcifrank-alapú kölcsönök esetében például most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A növekedésért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, a frank ugyanis most nagyjából negyedével kerül többe, mint egy éve. A növekedés fennmaradó része a kölcsönök drágulásából adódik: a legtöbb bank áthárította ügyfeleire a bankközi kamatok emelkedését, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával megemelték a frankhitelek kamatait, ami átlagosan a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki tavaly ilyenkor vett fel tízmillió forintot húsz évre frankalapú hitelben, akkor – az akciókat és kedvezményeket nem számítva – jellemzően havi 70-75 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett, míg ez az összeg most már megközelítheti akár a százezer forintot is.

Ennél sokkal rosszabbul jártak azok, akik jenalapú hitelben adósodtak el. A japán deviza árfolyama egy év alatt hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest, s így a törlesztőrészletek is ennyivel emelkedtek. Maradva az előző példánál (tízmillió forint húsz évre), ez azt jelenti, hogy a tavaly még jellemzően 60 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet most már akár 96 ezer forint is lehet. Bár az utóbbi napokban főleg az euróárfolyam felől lehet rossz híreket hallani, az ebben a devizában eladósodottak jártak eddig a legjobban. Ezeknek az adósoknak a törlesztőrészletét önmagában 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet, egyes bankok ugyanis utólag emelték, míg mások csökkentették az euróalapú lakáshitelek kamatait.

A devizaalapú hitelben ülők azonban most nem sokat kezdhetnek megugrott törlesztőrészleteikkel. A hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel (például a frankot euróalapúval) ugyan első pillantásra jó megoldásnak tűnhet, ám a többség számára ez nem járható út. A forint gyengülése miatt ugyanis nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a hitelek forintban számolt tőkerésze is megnőtt, a bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és egyébként is kevesebb hitelt adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani – mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. (Nem véletlen, hogy az adósságrendező hitel piaca gyakorlatilag leállt az elmúlt hónapokban.) A hitelkiváltás ráadásul realizálja a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, az elszámolás ugyanis forintban történik, így a tartozásunk akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére – tette hozzá.

Beszáll a törlesztésbe az állam

A törlesztőrészlet megemelkedése miatt bajba jutottak helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig, átmenetileg átvállalná az adósságot, ezt azonban később vissza kellene fizetni – közölte Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban. Ezt a javaslatot tárgyalja ma a kormány. Mint mondta: az állam a bankokkal együttműködve megadja a lehetőséget az adósoknak, hogy egy átmeneti ideig ne fizessék a tőketartozást, és akár a kamatok törlesztéséhez is segítséget kaphatnak.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 19. oldal – 2009. február 04.

2009.01.23.

Nem váltottak ki nagy érdeklődést a banki ügyfelek körében a kedvezményes szerződésmódosítási lehetőségek. A szakemberek szerint sok itt a buktató.

Amint az az országos híradásból is kiderült: nem tolonganak a devizahitelesek a szerződésük módosításáért, amellyel a kereskedelmi bankok és a Pénzügyminisztérium közötti megállapodás értelmében kedvezményesen, több esetben térítésmentesen élhettek 2008. december 31-ig, mégis van olyan bank, amelyik meghosszabbította a határidőt. Az OTP Bank például január 31-ig nyújt olyan lehetőséget, hogy a benyújtott kérelmek esetében a lakossági devizaalapú hitelek futamidő-hosszabbítása, illetve forintalapú hitelre történő kiváltása esetén nem kell megfizetni a kapcsolódó banki díjakat. Ezenkívül a 2009. január 31-ig teljesített elő- és végtörlesztések esetén az ügyfeleknek nem kell megfizetniük az átütemezési, szerződésmódosítási és ügyintézési díjakat meghatározott forint- és devizaalapú hiteleknél. December folyamán azonban nem tapasztaltak kiugró növekedést a kedvezményes lehetőségek iránt, holott április és november között például egy 5 millió forintos, svájcifrank-alapú, 20 éves futamidejű hitel törlesztési részlete 37.423 forintról 40 ezer forint közelébe emelkedett.

A Kisalföld által megkérdezett pénzügyi szakértők szerint az ügyfél nem véletlenül nem él például a futamidő meghosszabbításával. Ugyanis a féléves halasztás csak a tőkére vonatkozik, a kamatokat kötelesek vagyunk megfizetni. Így például egy tízmilliós hitel esetében – aminek körülbelül 40 ezer forint a havi kamata – 240 ezer forinttal több terheli a pénztárcát.

A Kereskedelmi és Hitelbanknál is viszonylag kevesen élnek a szerződésátalakítási lehetőségekkel: számuk valamelyest nőtt az elmúlt időszakban, de jelentősen nem emelkedett. A pénzintézet tájékoztatása szerint 2008. november 17-től 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal nőttek a már folyósított svájcifrank-alapú ingatlanfedezetű hitelek kamatai, míg a forintalapú üzleti feltételű lakáshitelek és a forintalapú ingatlanfedezetű személyi hitelek kamatai 2008. december 20-tól 3 százalékkal emelkedtek.

Névtelenséget kérő szakértőnk szerint természetesen a svájcifrank-alapú hitelt törlesztőket kellemetlenül érinti a válság – amennyiben 25-30 százalékkal magasabb részleteket kell fizetniük: mondjuk havi 80 ezer helyett 95 ezret. Ám a válság leginkább a jenalapú hitelt érinti: körülbelül 75 százalékos az emelkedés, így a 10 millióból 17 lesz. A kedvezmények körébe tartozik, hogy az OTP nem kér például kezelési költséget, ha az ügyfél euróalapú hitelre vált. Csakhogy ha például az euró eléri a 300 forintot – amire igen jó az esély -, akkor 10 helyett már 19 millióval tartozik az ügyfél, vagyis fél év alatt szinte megduplázta adósságát. Mégis, hosszú távon gondolkodva erre kényszerül, mert ha a jenalapú hitelnél marad, akkor törlesztőrészlet-növekedését – ami a példánál 7 millió forint – további fedezettel kell biztosítani az adósnak.

A következő néhány hónap sok változást hozhat, mivel a magyar pénzügyi világot Ukrajna fizetésképtelensége komolyan veszélyezteti. Ha ugyanis a főként köztisztviselői, közalkalmazotti kör továbbra sem tudja törleszteni hiteleit, akkor az az OTP-t is veszélybe sodorja, amelynek kitettsége van a szomszédos országban. Az OTP válsága pedig már nemcsak a hiteleket, de a teljes pénzügyi rendszert – így a befektetési konstrukciókat is érinti.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/a_devizahitel_foglyai/2084825/