Címkézett oldalak: ‘hitelállomány’

2009.11.13.

A bankok sorra vezetik be az új, forint alapú lakáshiteleket a kínálatukba.

Soha nem vették ki a forint alapú hiteleket a palettából, azonban a devizahitelek alacsonyabb törlesztőrészletei kiszorították a forinthiteleket.  Az új-régi forinthitelek leginkább az euró alapú kölcsönökkel és a támogatott konstrukciókkal szemben kerültek pozícionálásra.

Jelenleg nem várható, hogy jelentős változást hoznak az új lakáshitel konstrukciók, mivel a gazdasági válság miatt a lakosság visszatartja a hitelekből megvalósuló vásárlásokat. Az utóbbi fél évben jelentős visszaesés tapasztalható a lakáshitel kihelyezések terén, 2009. szeptemberében 7 mrd forintnyi lakáshitel került folyósításra, míg régebben akár 50-70 mrd-os kihelyezés is megvalósult havonta.

Az új forinthitel konstrukcióknak köszönhetően a forint alapú hitelek számának csökkenése megállt, de még van hova visszafejlődni.

2008.12.01.

Egyetlen hónap alatt nyolcszázmilliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya

Soha nem látott mértékben, nyolcszázmilliárd forinttal növekedett októberben a hazai háztartásoknál kinn lévő hitelállomány, és elérte a 7662,5 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett legfrissebb adatokból. A drasztikus mértékű növekedéshez meghatározó mértékben járult hozzá a forint hónap közepén produkált jelentős mértékű gyengülése, hiszen a nyolcszázmilliárdos növekményből 686,7 milliárdot a devizahitel-állomány átértékelődése okozott. Ettől megtisztítva már “csak” 113,9 milliárddal duzzadt a hitelállomány, ez nagyjából megfelel a nyár végén regisztrált átlagos havi növekménynek. A devizahitelek átértékelődése az arányukat is jelentősen megnövelte a teljes állományon belül, hiszen a szektor tartozásainak már nagyjából kétharmadát tartják nyilván idegen fizetőeszközben. (Ehhez, ha nem is jelentős mértékben, de hozzájárult az is, hogy a forinthitelek állománya tovább erodálódott, mennyiségük egy hónap alatt 17,2 milliárd forinttal csökkent.)

A háztartási szektor hitelállománya az említett folyamatok miatt 11,3 százalékkal növekedett egyetlen hónap alatt – erre korábban nem akadt példa -, éves alapon pedig szintén évek óta nem látott ütemben, közel 36 százalékkal emelkedett.

A vállalatok hiteleinél szintén komoly hatásokat generált a jegybanki kamatemelés előtti árfolyammozgás: a szektor 408 milliárd forintnak megfelelő devizával tartozott többel a hitelintézeteknek a forint gyengülése miatt, az új hitelek felvételéből pedig 315,4 milliárdnyi adóssága keletkezett. A forinthiteleik mennyiségét viszont érezhetően csökkentették a vállalatok, ez nagyjából ellensúlyozta az új devizakölcsönök mennyiségét.

A betéti oldalon láthatóan azonos módon reagáltak a cégek a fejleményekre, mint a háztartások. Előbbiek 308,3 milliárd, utóbbiak 147,7 milliárd forintot “menekítettek ki” a betétekből, kihasználva a forint gyenge pozícióját a meghatározó fizetőeszközökkel szemben, jelentős árfolyamnyereséget elérve ezzel. A nagyarányú csökkenés ellenére a maradék devizabetéteken is hatalmas átértékelődési nyereség keletkezett: a nem pénzügyi vállalatok 125,9, míg a háztartások 107,7 milliárd forintot nyertek a devizapiaci mozgásokon. Mindezek következtében a lakossági és egyéni vállalkozói szektor október végén már 6652,6 milliárd forintnyi betét fölött rendelkezett, ez több mint 9 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztrált értéket. BM

Hatott a kamatemelés

A 300 bázispontos jegybanki emelés hatása már az októberi kamatstatisztikákon is jól látszik: a háztartások által elhelyezett lekötött betétek után átlagosan már 8,54 százalékot fizettek a hitelintézetek, 96 bázisponttal többet, mint egy hónappal korábban.

A kedvezőtlen piaci körülmények ugyanakkor a hiteloldalon is éreztetik hatásukat: a kölcsönök átlagos kamatlába többnyire feljebb kúszott mind a háztartásoknál, mind a vállalatoknál, legyen szó akár deviza-, akár forintalapú konstrukciókról.

Forrás: Világgazdaság – 10. oldal – 2008. december 01.