Címkézett oldalak: ‘hitel’

2008.11.18.

A pénzügyi válság kapcsán a korábbi hetekben megtapasztalt akadozó banki hitelezés a következő hónapokban vélhetően újraindul, ám az már most látszik, hogy a bankok jóval szigorúbb feltételek mellett lesznek hajlandóak hitelezni, mint tették azt a korábbi hónapokban, években. E

gyes pénzintézetek a devizahitelezés csökkentésével kívánják majd a kockázatokat mérsékelni, mások pedig az önerő jelentős növelésében és a futamidők csökkentésében látják a megoldást – állítják a szakemberek. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a pénzügyi válságot gazdasági recesszió követi, láthatjuk, hogy elég nehéz időszak vár a hazai kis- és középvállalkozásokra. Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója szerint különösen a fejlesztésekhez szükséges forráshoz jutás feltételei lesznek nehezebbek.

A megoldást a szakember szerint az eszköz és ingatlan finanszírozásában a lízing térnyerése jelentheti, hiszen az egyes bankcsoportok lízingcégei kisebb kockázatot viselnek annak köszönhetően, hogy a lízingelt eszköz a finanszírozó birtokában marad. A csökkenő kockázatból adódó kedvezőbb feltételrendszert – a hitelhez képest alacsonyabb önerő vagy éppen hosszabb futamidő – az ügyfelek is érezhetik.

Kiss Zoltán úgy véli, a Magyarországon működő bankcsoportok a lízingben rejlő kockázatcsökkentő lehetőséget a pénzügyi válságot követő recesszió hatására hamar fel fogják ismerni. Emlékeztetett arra, hogy korábban a bankok vállalati üzletágai nem szívesen vonták be a kkv-k finanszírozásába a szintén bankcsoporthoz tartozó lízingcéget, mivel – más profitcentrumról lévén szó – konkurenciát láttak benne. A szakértő szerint a recesszió, illetve az azzal együtt járó vállalati csődöktől való félelem megszüntetheti az eddig kimondatlanul vagy nyíltan fennálló házon belüli rivalizálást és előtérbe kerülhetnek a finanszírozók számára lényegesen alacsonyabb kockázatú lízingügyletek.

Nagy László Nándor

Forrás: Napi Gazdaság - 11. oldal – 2008. november 18.

2008.11.12.

Miközben a világ legfejlettebb országainak jegybankjai kamatcsökkentési hullámban vannak, az elemzők szerint Magyarországon akár 2009 közepéig is megmaradhat a jelenleg kiugróan magas kamatszint, és maradnak a drága forinthitelek is.

A forint árfolyama elleni spekulációra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy válaszolt, hogy egy rendkívüli döntéssel három százalékponttal megemelte az alapkamatot. A lépés drasztikus volt, mértéke a megszokott 0,25-0,5 százalékpontos változtatás többszörösét teszi ki. Utoljára öt éve volt ekkora kamatemelés, amikor a jegybank – hasonlóan a mostani helyzethez – a forintárfolyam hirtelen gyengülésének próbált gátat szabni. A lépés azonban nemcsak az árfolyamra van hatással, a forint – és a devizahitelek árát is megváltoztatja.

“Szokatlanul megdrágul a hitelfelvétel, ugyanis a jelenlegi helyzetben egyre többen csak a lényegesen drágább forinthitelhez juthatnak hozzá” – vélekedett Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. A szakértő az FN-nek elmondta, hogy felértékelődik a forintalapkamat szerepe, mert a bankok hitelkínálata a magyar fizetőeszközre alapozott konstrukciók felé tolódik el, annak ellenére, hogy korábban devizában finanszírozták a vállalati beruházások nagy részét, a lakossági hiteleknél pedig majdnem 80 százalékos volt ez az arány.

Kiket érint leginkább?

A legrosszabb helyzetben a lakosság, valamint a kis- és közepes vállalkozások vannak, mert ők a mostani helyzetben eleve nehezebben juthatnak devizahitelhez, a forintforrások eredetileg is magasabb árát fejelte meg a három százalékpontos többletköltség.
A jegybank egyik legfontosabb eszköze a forint árfolyamának és az egész magyar makrogazdaság befolyásolására a kamatszint meghatározása (a Monetáris Tanács dönt), ezzel a hitelkamatokat is beárazza, és a forgalomban lévő pénz mennyiségére is hatással van (a nyílt piaci műveletek is ezt a célt szolgálják, amikor a magyar központi bank forinttal és devizákkal kereskedik).

Az irányadó kamatszinten helyezhetnek el betéteket és vehetnek fel hiteleket a pénzintézetek az MNB-től, rendszerint a bankok egymásnak is alapkamat-közeli árakon nyújtanak hitelt, így a ráta befolyásolja a hitelpiacot is.

Miért ilyen szigorú a jegybank?

A jegybank 2001-ben tért át az árfolyam célkövetésről az inflációt közvetlenül szem előtt tartó rendszerre. Az új rezsim lényege, hogy a jegybank nyíltan kötelezettséget vállal a 1,5-2 évvel későbbi infláció szintjének 3 százalék közelében tartására.

Ha az inflációs cél előreláthatóan nem teljesül, a jegybank kamatot emel, drágábbá válik a kereskedelmi bankok számára elérhető hitel, így ügyfeleik számára nyújtott hitelek kamatait is megemelik, de hajlandóak a betétekért is többet fizetni.

A magasabb kamatszint arra ösztönzi a háztartásokat, hogy növeljék megtakarításaikat, vagyis kevesebbet fogyasszanak. A külföldiek számára is vonzó lehet a magasabb forint hozam, több forrást helyeznek el forintban, megnő a forint iránti kereslet, ez pedig felhajtja az árfolyamot.

A vállalatokat elsősorban beruházási döntéseikben befolyásolják a kamatok: magasabb kamatköltség mellett kevesebb projekt tud nyereséges lenni, így csökkennek a beruházások is. A visszaeső kereslet, valamint a magasabb árfolyam miatt olcsóbb import (pl. energiahordozók) is jótékonyan hat az árak alakulására.

A magyar jegybank számára az inflációs cél az elsődleges, az egyéb szempontok, például a gazdasági növekedés csupán másodlagos cél. A monetáris politika önállóan dönt, függetlenül a gazdaságpolitika egyéb szereplőitől. Éppen a magasabban beragadó infláció miatt volt a rendkívüli kamatemelés előtt is magasan a magyar irányadó ráta.

Relatív rossz a helyzetünkA 11,5 százalékos szint kiugróan magasnak számít régiónkban: Lengyelországban 6, Csehországban 2,75, Szlovákiában 3,75, Romániában 10,25 százalékon áll a jegybanki alapkamat. Az eurózónában 3,25, az Egyesült Államokban pedig mindössze 1,00 százalék a nemzeti pénz ára.

Az MNB elemzői szerint nem kell tartani attól, hogy a környező országokban a magyarnál jóval alacsonyabb a mérték, ugyanis a magas reálkamat sem jelent akkora terhet, mint a nagyobb országokban. A hitelek és betétek GDP-hez képest viszonylag alacsony aránya és a külső finanszírozás (devizahitelek) hozzáférhetősége miatt a reálkamat hatása relatíve kisebb a fogyasztási és beruházási döntésekre, így végső soron a növekedésre is – olvasható még mindig az MNB honlapján, a monetáris politika alapjait taglaló kérdések/válaszoknál.

Megkerestük a jegybank sajtóosztályát is, de friss válasszal eddig nem szolgált a szervezet.

Vannak olyan közgazdászok is, akik másképp látják a helyzetet. “Évek óta elhibázott döntésnek számít az inflációs cél túlmisztifikálása, a jegybanknak inkább a növekedésre kellene koncentrálni” – vélekedett Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, egykori MNB elnök (valamint az MDF pénzügyminisztere).

MNB: a kkv-k nak nem olyan rossz!”A magyarországi vállalatok számára korábban is jóval nagyobb költséget jelentett hazai devizában hitelt felvenni, mint a környező országok cégeinek; ha a gazdasági élet szereplői nem férnek hozzá olcsóbb hitelekhez, az komoly versenyhátrányt jelent” – figyelmeztetett Németh Dávid, az ING bank elemzője.

Az MNB adatai alapján egyébként tavaly, az alapkamat jelentős emelkedése ellenére a kkv-hitelek az év első felében 17,4 százalékkal növekedtek, míg a nagyvállalati hitelezés 11,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakával összehasonlítva (ennek a növekedésnek a jó része azonban devizahitel volt).

A kamatdöntés kedvezőtlen a magyar exportőröknek. A tankönyvi következményekkel szemben az elmúlt évek kedvező helyzetére hivatkozik a jegybank a lépés ezen hatásának megítélésekor. Közleményükben az szerepel, hogy a külpiacra dolgozók részesedése az elmúlt években jelentősen emelkedett legfőbb kereskedelmi partnerünk, az EU piacán, miközben viszonylag magas volt az alapkamat szintje. “Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaságnak nincsenek versenyképességi problémái. Az árfolyam monetáris politika általi gyengítése átmenetileg ugyan tovább javíthatja az export versenyképességét, ugyanakkor ez a rövid távú előny hamar elveszik, így középtávon a jegybanki eszközökkel elért leértékelődés már hátrányosan hat (a) gazdaságra” – olvasható az MNB honlapján található anyagban.

Az ING szakértője szerint az állampapírpiacon sem segített érdemben a kamatemelés. A forint elleni spekulációkkal párhuzamosan ugyanis szinte teljesen leállt a forgalom, vagyis veszélybe került a magyar államadósság finanszírozása. A jegybanki döntés előtt 12-13 százalékon kereskedtek az állampapírokkal, így pótlólagos állampapír keresletet nem hozott a kamatemelés.

“Az alapkamat emelkedése esetén nem lép be automatikusan pótlólagos kereslet a piacra, inkább további eladásokhoz vezet ” – vélekedte Borbély László, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Az alapkamat emelkedése miatt a rögzített kamatozású papírok ára csökken, mert magasabb hozamot várnak a teljes piacon, tehát relatíve kevesebbet hoznak az állampapírok.

A veszteség korlátozó stop-loss megbízások például az alacsonyabb kötvény árfolyamnál érvénybe lépnek, így az állampapírokkal rendelkezők egy része eladóként jelenik meg. Ezt támasztja alá az is, hogy szeptember 17-e óta 768 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírok állománya.

Csak jövőre lazulhat a nyomás

Egyelőre teljes a bizonytalanság arról, hogy mikor csökkenhet majd az irányadó kamatszint. Könnyen elképzelhető, hogy a forintárfolyam védelmében a csökkenő infláció mellett is magasan tartja a kamatot a jegybank.

Az FN által megkérdezett elemzők egyetértettek abban, hogy a kurzus stabilitásától függ majd, mikor vág kamatot az MNB, 2009 második, vagy harmadik negyedéve előtt viszont nem számítanak jelentős csökkentésre. Ha jövőre visszatér a befektetők bizalma, gyorsan mérséklődhet a kamatszint, lépésenként akár 1-1,5 százalékpontot is vághat a jegybank a szakértők szerint.

Forrás: http://www.fn.hu/vallalkozas_penzugy_102/20081110/meddig_lesznek_dragak_forinthitelek/

2008.11.03.

Az igazságügyi és rendészeti miniszter benyújtotta a teljes körű lakossági hitelnyilvántartás (tlh) megteremtését célzó törvényjavaslatot az országgyűlésnek.

“A központi hitelinformációs rendszerről” címet viselő tervezet nem a hitelintézeti törvényt (Hpt.) módosítja, hanem önálló törvény, amelybe beemelték a jelenleg hatályos szabályozást is – a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a természetes személyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket -, kiegészítve a tlh-ra vonatkozó szabályokkal. A tlh a lakosság esetében tehát nem felváltja, hanem kibővíti a jelenlegi negatív listás nyilvántartást.

A tlh létrehozásának célja az ügyfelek fizetőképességének jobb megismerése. A teljes listás rendszerben ugyanis a hitelkérő valamennyi érvényben lévő hitelszerződésének adatai, és az azokhoz kapcsolódó negatív események is regisztrálva lesznek, így megállapítható lesz, hogy milyen adósságszolgálati terhei vannak, az új hitelt teljesíteni tudja-e, vagy megadása nagy biztonsággal fizetésképtelenné tenné.

A tlh megteremtése a törvényjavaslat indoklása szerint a jövőben jelentősen mérsékelheti a lakosság túlzott eladósodásának kockázatát, ami közérdek. Már most megállapítható ugyanis, hogy jelentősen nő a napi megélhetést szolgáló, teljesíthetetlen feltételek vállalása melletti hitelfelvételek száma, s előfordul az is, hogy az adósságspirálba kerülő a korábbi hitelszerződésből eredő kötelezettségét új hitellel próbálja teljesíteni.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás kiküszöbölheti a negatív lista egyoldalúságát is, mert a teljes listán megjelenő pozitív információk hatására a feketelistások egy része ismét hitelezhetővé válhat – érvel a javaslat.

A negatív adatok átadásának feltételei a tervezet szerint nem változnak, ezek továbbra is kötelezően bekerülnek a központi hitelinformációs rendszerbe (khr). A pozitív hiteladatok átadását ugyanakkor megtilthatják a lakossági ügyfelek, ennek tényét azonban néhány alapadattal regisztrálni fogják a khr-ben. A hozzájáruló nyilatkozatot később is meg lehet tenni, a tiltó nyilatkozatot pedig vissza lehet vonni.

A javaslat előírja: ha a pénzügyi szolgáltató a khr-ből igényelt adatokat, ezeket, valamint az ügyfél hitelképességére vonatkozó lényeges következtetéseit meg kell ismertetnie az ügyféllel, és szükség esetén figyelmeztetnie kell a hitelfelvétel kockázataira. Ennek célja az, hogy a hitelfelvevő megértse a kockázatok mibenlétét, nagyságát, és felelősen tudjon dönteni.

A rendelkezések nem tiltják, hogy a pénzintézetek a nagy kockázatot jelentő adóssal hitelszerződést kössenek, figyelmét azonban fel kell hívniuk a fokozott kockázatra, az ügyfélnek pedig ezt külön nyilatkozatban tudomásul kell vennie. Ellenkező esetben az ügyfél más hitelezőjének kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a referenciaadat-szolgáltatónak a szerződés biztosítékaként fennálló jelzálogjoga hatálytalan.

Új rendelkezés az is, hogy a khr-ben szereplő adatokat a nyilvántartott személy az adatok átadásához hozzájárulva is megjegyzéssel, magyarázattal egészítheti ki, aminek az úgynevezett negatív adatok esetén lehet jelentősége.

A Hpt.-beli szabályozás most évente egy alkalommal teszi lehetővé az információk ingyenes lekérdezését; a javaslat szerint a nyilvántartott személy bármikor, korlátozásoktól és költségektől mentesen megismerheti a KHR által róla nyilvántartott adatokat. A másik lényeges változás a mostani szabályozáshoz képest, hogy lényegesen lerövidülnek az ügyfél-tudakozványra és a kifogásolási eljárásra vonatkozó határidők. A kifogás érdemi elintézésére nyitva álló határidő a javaslat szerint 15 napról 3 napra csökken.

A törvény – elfogadása esetén – 2009. május 1-jén lép hatályba. A pénzügyi szolgáltatóknak a hatályba lépéstől számított 45 napon belül írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az általuk vezetett szerződések tartalmáról, adatátadási kötelezettségükről, a khr-re irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, az ügyfeleket megillető jogokról, valamint arról is, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni.

A természetes személy ügyfelek ugyancsak 45 napon belül, írásban megtagadhatják a hozzájárulást adataik átadásához. A tiltakozás hiányában adataik átadhatóak. A referenciaadat-szolgáltatóknak legkésőbb a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell átadniuk fennálló szerződéseik meghatározott adatait, így elvileg augusztusra már egy jól használható adatbázis jöhetne létre.

A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás megteremtésén évek óta dolgozik a Magyar Bankszövetség, a PSZÁF, az MNB, a PM és a khr-t működtető BISZ, a javaslatot benyújtó IRM koordinálásával. Az adatbázis létrehozását a korábbi adatvédelmi biztos ellenállása gátolta.

Jóri András, a jelenlegi adatvédelmi ombudsman a tlh-ról való kormánydöntés ismertetésekor közölte: minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozása ellen. Azért ellenzi a tlh-t, mert a kezdeményezés szerinte a pénzügyi válságot ürügyként használva, alkotmányos cél híján, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok – köztük a megbízható adósok – alkotmányos jogait.

MTI/Menedzsment Fórum

Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/Az_osszes_hitelszerzodesunk_adatait_egy_helyen_tarolnak.html – 2008.11.01.

2008.10.30.

Néhány évvel ezelőtt futótűzként terjedt az árfolyamgarantált lakáshitelek híre a piacon. Mint arról a Pénzcentrum is beszámolt az OTP Bank, a Magyar Jelzáloghitel Zrt., majd még további pénzintézetek is csatlakoztak az ügyfélbarát lehetőség termékpalettára történő felvételéhez. Az utóbbi időben tapasztalt heves árfolyam ingadozás következtében azonban megkérdőjelezhetővé vált a termék további sorsa.

A devizahitelek bevezetését követően felmerült a kérdés a termékfejlesztőkben, hogy mi védi meg az ügyfeleket abban az esetben, ha egyik hónapról a másikra jelentős forintgyengülés következik be és ezzel arányosan megemelkedik a havi törlesztőrészlet. Néhány hónap után a pénzintézetek előálltak az árfolyamgarantált devizahitelek ötletével.

A termék lényege, hogy amennyiben a törlesztés napján a garantált árfolyam fölé kúszna a deviza eladási árfolyam, a törlesztőrészletet akkor is a garantált szinten kell megfizetni. A garanciának ugyanakkor ára volt, az ügyfelek vagy magasabb folyósítási jutalék megfizetése esetén, vagy a hiteldíjba építve élhettek ezzel a lehetőséggel.

A másik lehetőség a forintban fix törlesztőrészlet bevezetése volt, ebben az esetben az ügyfeleket minden hónapban azonos mértékű fizetési kötelezettség terheli, de általában minden kamatperiódus végén kamat- és árfolyam-elszámolási értesítőt kapnak. A kamatperiódus alatt kiszámolják a pénzintézetek, hogy a befizetett törlesztőrészletek fedezték-e az aktuális árfolyamon számított fizetési kötelezettségeket és az egyenlegtől függően pótbefizetésre kötelezik az ügyfeleket, vagy visszatérítés estén az adott összeggel csökkentik a következő havi részletet.

Az árfolyamgarantált hitelekkel a válság előtt nem is volt különösebb gond, mivel nem volt jelentősebb árfolyamváltozás, de a nyári alacsonyabb törlesztőrészletek ideje lejárt. A magas forrásköltségek miatt egymás után függesztették fel az árfolyamgarantált termékek forgalmazását a pénzintézetek.

A honlapok módosítása ezzel szemben nem minden esetben történt meg, bár tudjuk, hogy a Magyar Jelzáloghitel Zrt. felfüggesztette az árfolyamgarantált devizahitelek értékesítését a cég honlapjának nyitóoldala még nem frissült ennek megfelelően. Az Inter-Európa Bank bár rendelkezett árfolyamgarantált devizahitellel, a CIB Bankkal történt egyesülést követően megszűnt ez a lehetőség.

A K&H Bank a vállalkozói devizahitelek esetében vezette be az árfolyam-garanciát, melynek segítségével csökkenthető volt a devizahitelek kockázata, mert az ügyfélnek akkor sem kellett magasabb törlesztő részletet fizetnie, ha az árfolyam egy rögzített szint fölé ment.

Az OTP Bank Hirdetményében 168 HUF/CHF-es garantált árfolyam szerepel, de korábban már volt 170 HUF/CHF feletti szinten is. A hirdetmény szerint a svájci frank alapú hitelterméknél legalább 10 éves futamidő esetén továbbra is igényelhető az árfolyam garancia, de a hitelkeret beállítási jutalék mértékét 1,9 %-ról 2,4 %-ra emelték.

A bankok beszámolói szerint a termék népszerű volt az ügyfelek körében, mert a hitel összes költségéhez képest elenyésző volt ennek költsége. Már a termék bevezetésének évében majd minden második hiteligénylő élt ezzel a lehetőséggel, később ez az arány tovább emelkedett. A múlt heti csúcsok után részben a jegybanki alapkamat megemelésének, részben az IMF-mentőcsomag érkezésének köszönhetően az árfolyamok stabilizálódni látszanak.

A kétkedők már korábban támadták az árfolyam garancia intézményét, mert biztosak voltak abban, hogy csak addig tartható fenn ennek alkalmazása, amíg a hitelintézetek az árfolyamok tekintetében kedvező pozícióban vannak. Azt jósolták, hogy amint jelentősen emelkednek az árfolyamok az ebből adódó veszteségek elkerülése érdekében a bankok felfüggesztik a termék forgalmazását.

Amennyiben belátható időn belül a kritikus szint alá csökken a svájci frank árfolyama, akkor a pénzintézeteknek érdemes elgondolkodni a felfüggesztés feloldásáról, vagy a garancia egyéb formában történő biztosításáról. A mostani árfolyam ingadozás némi veszteséggel járt, de hosszú távon az ügyfelekre terhelt költségek fedezik ezeket a többletkiadásokat.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014266/1/befellegzett_az_arfolyamgarantalt_devizahiteleknek_van_kiut

2008.10.29.

A CIB Bank, amely az utóbbi hetekben nem szolgáltatott információt a devizahitelezéssel kapcsolatos üzletpolitikájáról, kedden úgy határozott, hogy október 30-tól felfüggeszti svájcifrank-alapú hitelezését (a döntés egyébként szinte megszületésének pillanatában olvasható volt az index.hu internetes portálon). Ezzel beállt a sorba az MKB, a Raiffeisen, a Volksbank és a BG után. A nagyobb bankok közül tartja még magát az OTP (bár már ott is felröppentek hasonló feltételezések) és az UniCredit. Az Erste és az FHB (Napi, október 27.) csak megdrágította ezt a hitelfajtát. Az Erste egyenesen az euróalapú kölcsönöknél érvényes szint fölé emelt. Lapunk információi szerint rövidesen akár ugyanilyen módon léphet az UniCredit is. Piaci hírek szerint a svájcifrank-források a járulékos költségek miatt jelenleg már drágábbak az eurónál.

A drágítás terén a megmaradó devizakínálatánál most a CIB is belehúzott, az általa érvényesített kamat ugyanis például a forintalapú lakáshiteleknél 9,99 százalékról (második évtől 10,99 százalék) 12,49 százalékra nő, az euróalapú kölcsönöknél azonban még durvább a változás, ezeknél a 2,99 (második évtől 5,49) százalékos kamat 7,99 százalékra emelkedik. Tény azonban, hogy a kezelési költség – legalábbis egyelőre – egyik esetben sem változik. Az életbiztosítással kombinált hiteleknél nem alakítanak ki forint- és euróalapú konstrukciót, így ez az – eddig is csak svájcifrank-alapon igényelhető – terméktípus megszűnik. Van néhány terméke a banknak, melyet jelenleg szintén csak svájcifrank-alapon kínálnak, de ezekre újonnan létrehoznak forint- és euróalapú konstrukciót is. Az új megoldásoknál az értékesítést november 3-tól folytatják.

Forrás: Napi Gazdaság  – 2. oldal  – 2008. október 29.

2008.10.27.

A gyenge forint, a kamatemelés és a szigorodó hitelfeltételek hatása is érezhető

A hazai ingatlanpiaci keresletnek, hogy több hitelintézet szigorított – vagy a közeljövőben szigorít – a lakáshitelek nyújtásának a feltételein. A lakáskölcsönöknél komoly megtorpanást okozhat, hogy a közelmúltban több bank is korlátozta az új devizahitelek kihelyezését, illetve kezdenek eltűnni a nulla vagy minimális önerővel igényelhető kölcsönök is a palettáról. Az ingatlanforgalmazók és a hitelközvetítők szerint a közelmúlt fejleményei nyomán érezhetően nőtt viszont a készpénzes vevők aránya, és sokan – pont a banki szigorítások miatt – siettetni próbálják devizakölcsön-szerződéseik elindítását. A lanyhuló keresletet ugyanakkor sem az említett vásárlói kör, sem a későbbi drágulásra építő spekulánsok nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A banki hiteleknél és a befektetéseknél ráadásul új helyzetet teremt a múlt heti, három százalékpontos jegybanki kamatemelés is, amelynek nyomán a forinthiteleknél jelentős mértékű drágulás, a betéteknél viszont az eddigieknél is jóval nagyobb hozamok várhatók. A már devizahitelben ülő adósoknak ugyanakkor szintén bizonytalanok a kilátásaik: nem látszik még ugyanis, hogy a forint árfolyamára mennyire lehet hatással az MNB drasztikus lépése.

Részben a nehezedő forrásszerzés miatt több hitelintézetnél is kedvezőtlenebb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, ezért a kölcsön felvételében gondolkodóknak érdemes lehet néhány hónapig kivárniuk.

A legfontosabb változás, hogy több bank is szűkítette a választható devizák körét: két héttel ezelőtt az MKB jelentette be, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az euró- és a svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, a Raiffeisen pedig a múlt héten közölte hivatalosan, hogy egyelőre nem fogad be az alpesi devizában nyújtott hitelekre vonatkozó kérelmeket.

A bankok kínálatából ezenkívül kezdenek eltűnni az akár nullaszázalékos önerőre vonatkozó lakáshitel-ajánlatok is: ezt az opciót jelenleg csak az Erste és a Raiffeisen nyújtja ügyfeleinek. Az OTP Bank, ha nem is drasztikus mértékben, de szigorított a minimális önerőre vonatkozó sztenderdjein. A banknál jelenleg már csak a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig nyújtható lakáshitel. A hitelbiztosítéki (menekülési) érték meghatározása bankonként eltérő lehet, ám jellemzően a forgalmi érték 70-80 százalékát jelenti. Az első számú piaci szereplő emellett egy másik korlátot is bevezetett: e szerint a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hiteleknél az árfolyam-garancia vagy a forintban fix szolgáltatás igénylése is kötelező az ügyfélnek.

Az FHB eddig nem változtatott: a bank az új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához nyújtott kölcsönnél a menekülési érték 110 százalékáig engedi – igen szigorú feltételek mellett – elmenni az adóst, a használt lakásoknál pedig 100 százalék a limit. A K&H 95 százalékos határt alkalmaz a lakáshiteleinél, ám ha a kölcsönigénylő csak a minimálbérnek megfelelő havi jövedelmet tud hitelt érdemlően igazolni, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékára – vagyis a forgalmi érték nagyjából felére – számíthat.

A hitelezési feltételek szigorodása némileg visszavetheti a lakáskölcsönök iránti, egyébként sem túl nagy keresletet. Az elmúlt hónapokban jellemzően 30-40 milliárd forinttal növelték állományaikat a bankok – kivételt csak augusztus jelentett, ám az is csak a forint gyengülése miatt -, és az új kölcsönök túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki. VG

Világgazdaság – 1,9. oldal  – 2008. október 27.

2008.10.22.

A társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva alkut kötöttek a kormány és a magyar kereskedelmi bankok vezetői a magyarországi lakossági devizahitelesek érdekeinek védelme érdekében – jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök indoklása szerint a cél az, hogy “ne engedjük, hogy az adósok terhei az égbe szökjenek”.

“Továbbra is rendkívül erős spekulációs nyomás nehezedik a forintra” – állapította meg a sajtótájékoztatón a kormányfő, majd jelezte, hogy a kormány támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban: “minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.” A pénzügyi válság miatti nagyfokú gazdasági bizonytalanságokra hivatkozva Gyurcsány szerint azon kell gondolkodnia a kormánynak, hogy hogyan lehetne érdemben növelni a jövő évi költségvetésbe beépített összesen 300 milliárd forintot kitevő tartalékok nagyságát.

A kormány és a Magyar Bankszövetség közötti alkut Gyurcsány törvényi eszközökkel is kikényszerítette volna, ha abba nem egyeznek bele a tegnap estig tartó pénzügyminisztériumi megbeszéléseken a banki vezetők – jelezte a kormányfő.

A megállapodást – a szükséges részletek kidolgozása miatt – a jövő hét elején írják alá a bankok és a kormány képviselői, de elöljáróban az alábbi három főbb pontot jelentette be Gyurcsány:

1.) A hiteladós kérésére a törlesztőrészletek rögzítése mellett a törlesztési időszak változtatását, meghosszabbítását engedélyezik a bankok annak érdekében, hogy “ha valaki úgy építette be a családi költségvetésbe, hogy a törlesztés 20-30-40 ezer forintot visz el, akkor a hektikus árfolyammozgás, a nemzeti valuta gyengülése ne okozzon elviselhetetlen terhet”.

2.) Ha valakinek devizaadóssága van, és úgy gondolja a kialakult helyzetben, hogy túlságosan nagy kockázatot jelent az árfolyamok nagy kilengése, hogy szeretne több biztonságot nyújtó hitelszerződést”, akkor áttérhet forinthitelre, és ekkor a bankok “elfogadják azt, hogy ezt külön költség felszámítása nélkül megteszik”.

3.) “Ha valaki alapvetően önhibáján kívül nehézségbe kerül és nem tudja vállalni a törlesztést” (pl. munkahely elvesztése miatt), akkor “a bankok készek arra, hogy az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentsék, vagy fel is függesszék, egyedi döntések alapján”.

Gyurcsány elismerte: “nem voltak vita nélküliek ezek az egyezségek”, de az a társadalmi felelősségvállalás része. Hozzátette: a bankok maguk számára kötelező érvényű új szabályokat alkotnak, és a fenti három pont “nem választható lehetőség a bankok számára”.

Erős spekulatív nyomás a forinton

A kormányfő a tájékoztatón a forint árfolyama és a jegybanki reakciók témájában azt mondta, hogy a mai 3%-pontos kamatemelés szándéka az volt, hogy “ezzel jelentősen megdrágítsa a forint elleni spekulációt”.

Holnap nyugalomra van szükség

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben Budapest “nem hívhatja fel magára a figyelmet olyan képekkel, amelyek rendetlenséget tükröznek” – hangsúlyozta szintén a sajtótájékoztatón Gyurcsány. A miniszterelnök emiatt arra kért “valamennyi felelős közéleti tényezőt”, többek között a parlamenti frakciókat, hogy támogatóik felé közvetítsék: Magyarországnak és Budapestnek alapvetően nyugalomra és békére van szüksége az október 23.-i ünnepségek kapcsán.

Még nagyobb tartalékok kellenek

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: zajlanak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha ennek a végére érnek, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot. A jövő évi költségvetés, illetve a kamatkiadások témájában feltett kérdésre úgy reagált a kormányfő, hogy azon kellene gondolkodni: “hogyan lehetne érdemben növelni” a betervezett 300 milliárd forint körüli tartalékok nagyságát, mivel nagyon bizonytalanok a jövő évi gazdasági kilátások.

Hozzátette: ha kiderül, hogy túlzottan magasak a megnövelt tartalékok, akkor azt vagy az államháztartási hiány, vagy az államadósság csökkentésére fordítják, illetve esetleg elköltik. Hangsúlyozta: “rendkívül óvatosan, visszafogottan kell tervezni a jövő évi büdzsét”.

Bérbefagyasztás

A kormányfő azt is bejelentette: 2009-ben nem fog emelkedni a kormány tagjainak fizetése függetlenül attól, hogy miben állapodik meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Ennek kivitelezéséhez jogi felhatalmazás kell, amelyet elindít a kormányfő. Jelezte: a kormány tagjainak fizetés-befagyasztásáról egyetértés alakult ki a kormány tagjai között.

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=104772 – 2008.10.22

2008.10.14.

Az MKB hivatalosan is elismerte, amire az Index információi szerint több bank is készül: határozatlan időre leállították a devizahitelezést. Az egyelőre kérdés, hogy hányan nyúlnak ehhez az eszközhöz, de szigorítás a pénzintézetek többségénél várható.

A globális pénzügyi válság és a nagy árfolyamingadozás miatt jelenleg csak forint alapú hitelt tudunk biztosítani – mondta az MKB Bank telebankára. Az ügyfélszolgálaton így megerősítették azt az információnkat, miszerint az MKB mától, október 13-án hétfőtől meghatározatlan időre felfüggesztette a lakossági devizahitelek befogadását. Ezek kondíciói már az MKB honlapjáról is eltűntek.

Hivatalos megkeresésünkre az MKB is azt válaszolta: a forint árfolyamának utóbbi hetekben – és különösen a múlt hét végén – tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat. Mivel a jelenlegi piaci környezet az ügyfelek számára fenyegető árfolyamkockázatot hordoz, az MKB Bank Igazgatósága úgy döntött: 2008. október 13-ától kezdődően határozatlan időre felfüggeszti az euró- és svájcifrank-alapú hitelek igénylésére vonatkozó új kérelmek befogadását.

Ugyanakkor a bank a forintalapú hitelek teljes palettájával áll lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére. A döntés nem érinti a már befogadott euró- és svájcifrank-alapú hitelkérelmeket, illetve azon vállalati ügyfeleket, amelyek például export-import tevékenységükhöz kapcsolódóan igényelnek euró-finanszírozást.

Szigorítani fognak

Az Index információi szerint több bank is fontolgat hasonló lépést, bár pontos képet egyelőre nehéz alkotni. A forrásaink által említett, a devizahitelek felfüggesztését fontolgató bankok közül az Erste azonnal cáfolta a hírt. Azt mondták, nem fontolgatnak ilyen lépést. A Budapest Bank is folytatja deviza alapú hitelezését mind a lakosság, mind a kis- és közepes vállalatok számára. A Citibank sem tervezi jelenleg a devizahitelek felfüggesztését, de ha szükséges, felülvizsgálják álláspontjukat. Az OTP Bank mérlegeli a kialakult pénzpiaci helyzetet, és prognózisanalízisek alapján rövid időn belül döntést hoz az esetleges változtatások szükségességéről – válaszolta a bank a devizahitelek leállításának lehetőségét firtató kérdéseinkre.

A bankok többsége időt kért arra, hogy válaszoljon az Index kérdésére. Egy CIB-es forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott: kiemelten figyelik a devizahiteleket, tudnak arról, hogy más bankoknál is hasonló a helyzet, és benne van a levegőben, hogy felfüggesztik a hiteleket. A kiemelt figyelem információink szerint több banknál is azt jelenti: a szokásosnál magasabb szinten döntenek a hitelkérelmekről. Úgy tudjuk, a CIB-nél egy héten belül új hitelkondíciókat készülnek kiadni, melyek alapján a forinthitelek lényegesen jobb helyzetbe kerülnek a devizahitelekkel való összehasonlításban, mint most vannak.

Az MKB Telebankára ügyfélként érdeklődő munkatársunknak azt mondta: minden banknál leállították a devizahiteleket. Noha ez nyilvánvalóan nem igaz, több forrásból is úgy értesültünk, hogy valóban több bank is a mai nappal készült vagy éppen még készül hasonló lépésre. Akár véletlen is lehet, de tény: a K&H honlapján például jelenleg nem elérhető a hitelkalkulátor. A banknál érdeklődésünkre ugyanakkor azt mondták: határozottan nem tervezik a devizahitelezés felfüggesztését. Információink szerint azonban szigorításra, átárazásra, az ügyfeleket a forinthitelek irányába terelő lépésekre több bank is készül.

A lakossági ügyfelek kamatai várhatóan csak abban az esetben módosulnak, ha az elmozdulás tartósnak bizonyul a piacon. Elképzelhető kamatemelkedés is. A K&H eddig is – összehasonlítva más lakossági bankokkal – konzervatívabb hitelezési politikát folytatott, szemléletbeli változtatásra így a hitelezési politikánkban épp ezért nincs szükség – mondta az Indexnek a pénzintézet. Általánosságban elmondható, a bankok számára még inkább értékesek lesznek a “jó adós” ügyfelek, míg a bizonytalan fizetőképességű ügyfelek hitelezésétől még jobban tartózkodni fognak. A banki betétek magasabb szintekre érhetnek (a K&H hétfőn emelte is a betétkamatokat), míg a hitelezés drágulni kezd, elsősorban a forráshiányos helyzet következtében, így ez a trend tartósnak mutatkozik.

Az első fontos intézkedések meg is történtek, a betétesek már biztonságban tudhatják a pénzüket – nyilatkozta az Unicredit Bank ügyvezető igazgatója. Komócsi Sándor szerint a következőkben a bankoknak múlhatatlanul szükséges elemezniük a megváltozott piaci feltételeket. A hitelezés módszertanát is át kell tekinteni és a valós piaci fejleményekhez idomítani. Valószínűsíthető, hogy először az emberek garantált megtakarítások iránti igénye fog nőni. A nemzetközi gazdasági depresszió oldódásával pedig erőteljesebben beindulnak a hiteligények is, ennek idejét azonban ma még nehéz megjósolni.

Az MKB szerint a magyar bankszektor eddigi növekedési üteme megtorpant, amit a hitelportfólió romlása kísért olyan szegmensekben is, ahol a portfolió-minőség eddig kiemelkedő volt.

Az MKB Bank várakozásai szerint az elmúlt évek dinamikus hitelnövekedése az elkövetkezendő rövid távú időszakban mindenképpen lelassul: a hitelezési feltételek, kondíciók szigorodása várható, a piaci szereplőknek mindenképp át kell állítaniuk rövid távú üzletpolitikájukat. A drasztikusan emelkedő forrásköltségek miatt szigorítást a prudenciális feltételekben jelenhet meg: például magasabb hitelbiztosítéki értékek megkövetelését, esetenként magasabb kockázati felár alkalmazását jelenti. Duronelly Péter szerint ezen, forintkeresletet, ezáltal forinterősödést indukáló hatás képes volt ellensúlyozni a fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor az állandó újabb hitelek biztosította árfolyamstabilitás a már meglevő hiteleseket is segítette az árfolyam stabilizálásával.

Gyengülhet a forint

A devizahiteleknek eddig szerepe volt a forint stabilitásában – mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta: a bankok elsősorban azért állították le vagy szigorítják a devizahiteleket, mert a banközi források elapadtak. Eddig az új devizahitelek generálta forintkereslet magasabb volt, mint a hitelállomány törlesztésével összefüggő devizakereslet. Hogyan is folyósít a bank? Ő maga is felvesz-megvesz a hitelösszegnek megfelelő devizát, 250 forintos euróárfolyam mellett mondjuk 5 millió forintos hitelhez 20 ezer eurót. Az eurót behozza az országba, és forintot vesz rajta, erősítve ezzel a forint árfolyamát.
Miért veszélyes a devizahitel?

A devizahitelek azért olcsóbbak, azaz azért kisebb a törlesztőrészletük (ugyanolyan összeg és futamidő mellett), mint a forint alapú hiteleknél, mert alacsonyabb a hitelkamat: jelenleg például a forinthoz tartozó 8,5 százalékos jegybanki kamattal 3,75 százalékos eurókamat áll szemben.

A devizahitel kockázatát ugyanakkor az jelenti, hogy a forint gyengülése automatikusan a törlesztőrészlet emelkedését vonja maga után: devizahitel esetében mi ugyan forintban törlesztünk, de meghatározott mennyiségű devizát, pl. 200 svájci frankot havonta. Azaz, ha gyengül a forint, és emiatt drágább lesz a svájci frank, akkor a havi 200 franknyi részlet kifizetése több forintot igényel.

Ez persze elsősorban az ügyfél baja, mondhatnánk, ha nem tudja törleszteni a hitelét, ott a lakása vagy egyéb fedezet. Csakhogy: ha egyszerre sokan járnak így, akkor az már, különösen a mostani válság idején, a banknak is komoly problémát okoz, hiszen egy bedőlt hitel egyben azt is jelenti, hogy elúszik az azon tervezett nyereség, és kérdéses, hogy a fedezeti érték megfelelő-e, nem beszélve az ügyintézés nehézségéről.

Amíg a takaró…

Ahogy a nemzetközi piacokon, úgy a magyar bankpiacon sem zárható ki, hogy éppen meglévő ügyfelei, betétesei biztonsága érdekében egyes bankok szigorítják hitelezési gyakorlatukat, vagy éppen, az MKB-hoz hasonlóan egyes hitelek átmeneti felfüggesztését határozzák el – mondta Binder István. A PSZÁF szóvivője piaci szereplők önálló döntéséről van szó, de emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi felügyelet korábban, “csendesebb piaci körülmények között” is figyelmeztetett a devizahitelek kockázataira. A túl sok újabb ilyen hitel már a bank számára is jelenthet kockázatot, mondta Binder István, aki szerint annyi történik: a bankok most megnézik, hol van a takarójuk vége, és nem nyújtóznak azon túl.

Hitel nélkül másnak is nehezebb

A devizahitelek folyósításának leállítása vagy szigorítása közvetlenül hathat a lakáspiacra: a keresleti jelentősen csökkenhet, ha csak nehezebben vagy drágábban lehet hitelhez jutni. A hitelezéssel a bankokon kívül számos független vagy például ingatlanos céghez tartozó bróker foglalkozik, az ő helyzetük jelentősen nehezül, ha beszűkül a hitelpiac, ahogy kérdéses az is, hogy a bankoknak a jelenlegi létszámú ügyintézőre lesz-e szüksége, ha a kevesebb típusú és számú hitelt forgalmaznak.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/nodev081013/ – 2008.10.13.

2008.10.09.

A magyar bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kivédje a nemzetközi hitelválság sokkhatásait, ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében, a felülvizsgált stabilitási jelentésében ezt állapították meg.

Műsorvezető: – A magyar bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kivédje a nemzetközi hitelválság sokkhatásait, ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében, a felülvizsgált stabilitási jelentésében ezt állapították meg. A jegybank alelnöke szerint, ugyanakkor a magyar gazdasági növekedést nemcsak ebben az évben, hanem a következő két évben is visszafoghatja a hitelválság. Király Júliával Sípos Anikó beszélgetett.

Riporter: – Már korábban is úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi válság az nem begyűrűzik Magyarországra, hanem mivel Magyarország Európa, illetve a világgazdaság része, ezért érezhető a hatása, de ugyanakkor úgy is fogalmazott a sajtótájékoztatón, hogy a pénzügyi válságot lehetne egy tornádóként jellemezni, aminek az oldalszelét kapja a hazai gazdaság. Ez az oldalszél ugye érthető módon nem olyan erős, mint az epicentrum, de mégis mennyire vetheti vissza a magyar gazdasági növekedést?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Alapvetően mi két olyan elemet látunk, ami a hazai gazdasági fellendülés lassulásához vezethet, tehát egy lassabb kibontakozáshoz, mint ahogy azt két éve terveztük. Az egyik az a nemzetközi konjunktúrának a lassulása. A világméretű növekedés, a korábbi 5 százalékról egészen biztosan, hogy 2,5-3 3,5 százalékra lassul le. Még az egyes intézmények is vitatkoznak egymással, hogy ez a lassulás milyen mértékű lesz. Egy világméretű dekonjunktúra az, a magyar gazdaság termékei iránti keresletet egyértelműen csökkenti, tehát a korábban erős, exportorientáltsága a növekedésnek kisebb lesz. A másik azok a belföldi tényezők. Ha a pénzügyi rendszer válságát nézzük, ebből adódik a kockázati felárak megnövekedése, hiszen ezt fejezi ki a bizonytalanságot. A kockázati felár növekedése finanszírozás drágulást jelent. A magyar gazdaság finanszírozására rendelkezésre álló külső és belső források mérséklődnek, és nő az áruk. Ez lefordítva jelentheti a hitelek lassulását, jelentheti azt, hogy a beruházási fordulat későbbre tolódik.

Riporter: – Jelentheti azt, hogy a tavalyi évhez hasonló lesz a magyar gazdaság növekedése, tehát nem tud úgy megiramodni, hogy a tavalyi évhez hasonló lesz a magyar gazdaság növekedése, tehát nem tud úgy megiramodni ahogy azt korábban várták?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Novemberben jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs riportja, ahol az új számításokat figyelembe vevő előrejelzést adunk növekedésre. Az augusztusi jelentésre is hangsúlyoztuk a növekedési számok lefele mutató kockázatát, tehát egészen egyértelműen úgy tűnik, hogy ezek a lefele mutató kockázatok az erősebbek, nem lesz olyan gyors a fellendülés, mint amire számítottunk. Pontos számokat azért nem tudok mondani, mert még a nemzetközi előrejelzések is fölöttébb bizonytalanok és számunkra azok azok a külső feltételek, amit a saját előrejelzésünkben mindenképp figyelembe kell vennünk.

Riporter: – Ön egyetért-e a Pénügykutató tudományos munkatársával Petsing Mária Zitával, aki úgy nyilatkozott a gazdasági rádiónak, hogy a pénzügyi válság még nem érte el a mélypontját?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Mi egy évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy ez nem egy átmeneti likviditási válság és amikor nagyon sokan a válság végéről beszéltek, mi azt mondtuk, hogy ez egy elhúzódó, tartós gazdasági egyensúlytalanságot helyreállító hitelválság. A veszteségek jelentős részén meggyőződésem, hogy túl vagyunk, viszont egészen biztos, hogy lesznek még pénzügyi rendszert érintő veszteségek és a gazdaság lassulása, alapvetően a jövő évet és az azutáni évet érinti. Pontosan az áthúzódó hatások miatt. Annyi a különbség néhány gazdaságkutató és köztünk, hogy mi egy éve is ezt mondtuk.

Riporter: – Említette, hogy lesznek még vagy lehetnek kellemetlen meglepetések. Melyek azok az eszközök, amelyekkel a Magyar Nemzeti Bank tud segíteni?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a pénzügyi rendszer zavartalan működéséért, likviditásáért felelős. Összehangoltan a Pénzügyminisztériummal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével természetesen számos olyan beavatkozási lehetőség van, ami a likviditást, szolvenciát, biztonságot egyformán fokozza.

Riporter: – A bankbetétesek számára mi lenne az üzenete, tehát aggódhatnak-e ők a bankbetétjeikért? Ugye van egy állami garancia, ami ha jól tudom akkor korábban 6, most pedig 12 millió forintig garantálja a bankbetéteket.

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Nem tudjuk még a pontos számokat, hiszen ehhez törvénymódosítás és országgyűlési felhatalmazás kell. Az Európai Unió valóban megduplázta a garantált betét minimumot, tehát 25 ezer euróról 50 ezer euróra emelte. A magyar törvényhozás fogja eldönteni, hogy Magyarországon az adófizetők pénzét hogyan fordítja erre a garantált betétminimum meghatározásra. A korábbi határok, amelyik 6 millió forintig biztosította a bankbetéteket, a betétek 97 százalékát jelentette.

Riporter: – A válságnak hazai vonatkozású része az is, hogy az OTP Banknál 5-10 százalékos zuhanás is volt a tőzsdén. Emögött csak pánikhangulat lehet, vagy mást is lát a Magyar Nemzeti Bank?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Jelen pillanatban egyértelmű a pánikhangulat. Folyamatosan figyeljük az OTP helyzetét. Már fél évvel ezelőtt egy stratégia-váltást határozott el a bank, pontosan alkalmazkodva a pénzügyi válság kibontakozásához, likvid, tőkeerős.

Riporter: – A mostani stabilitási jelentésükben kiemelték, hogy növekedett az értékesítési kockázatok közül az ügynökökhöz kapcsolódó kockázat. Miért került most ez előtérbe?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Azt figyeltük meg, hogy a bankok a korábbi 10 százalékos részesedésről 60 százalékra növelték az ügynökök által értékesített hiteltermékeket. Még egy betéti befektetési termék értékesítésének is vannak kockázatai, ezt éppen most lehet látni, hiszen a befektetéshez kapcsolt biztosítások értékesítésének a kockázatai épp a napokban kerülnek felszínre. Egy hitelterméknél fokozottak kockázatok. Megfigyeléseink szerint, az ügynökök által eladott hiteleknek közel dupla a bedőlési valószínűsége, mint a bank maga által folyósított hiteleknek.

Forrás: Gazdasági Rádió, 17:23.15 – 17:29.07 , 2008. október 08.