Címkézett oldalak: ‘Gyurcsány’

2009.02.04.

Ha tovább gyengül a magyar valuta, elindulhat a bedőlési lavina. A gyenge forint miatt tömegével válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek. Az árfolyam-ingadozás már azoknak is gondot jelenthet, akik az óvatosabbak közé tartoztak lakáskölcsönük felvételekor.

A forint látványos gyengülésével a magyar fizetőeszköz árfolyama egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol szakemberek szerint már a lakáshitelek nagyarányú bedőlésével lehet számolni. Egyes becslések szerint ez 300-330 forintos eurónál következhet be, míg mások inkább 320- 350-es árfolyam mellett várják a krízis beköszöntét. Bárkinek is lesz végül igaza, az már biztosnak látszik, hogy búcsút mondhatunk annak a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó mutatónak, amely a magyar adósokat eddig jellemezte. Az utóbbi években általában 0,5 százalék körül mozgott a bedőlt lakáshitelek aránya Magyarországon. Igaz, nem azért, mert annyira megbízható adósok vagyunk (más hitelek esetében nem is ez a helyzet), ez inkább azzal magyarázható, hogy a háztartások vagyonának túlnyomó része ingatlanban fekszik, ezért általában a lakáshitel törlesztőrészlete az utolsó, amit nem fizetünk be.

A forint jelentős gyengülése azonban most már azoknak az adósoknak is gondot jelenthet, akik devizaalapú lakáshitelük felvétele előtt hallgattak a szakemberek tanácsára, és csak akkora havi törlesztőrészletet vállaltak, melyet 10-20 százalékos árfolyam-ingadozás mellett is fizetni tudnak. A lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájcifrank-alapú kölcsönök esetében például most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A növekedésért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, a frank ugyanis most nagyjából negyedével kerül többe, mint egy éve. A növekedés fennmaradó része a kölcsönök drágulásából adódik: a legtöbb bank áthárította ügyfeleire a bankközi kamatok emelkedését, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával megemelték a frankhitelek kamatait, ami átlagosan a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki tavaly ilyenkor vett fel tízmillió forintot húsz évre frankalapú hitelben, akkor – az akciókat és kedvezményeket nem számítva – jellemzően havi 70-75 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett, míg ez az összeg most már megközelítheti akár a százezer forintot is.

Ennél sokkal rosszabbul jártak azok, akik jenalapú hitelben adósodtak el. A japán deviza árfolyama egy év alatt hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest, s így a törlesztőrészletek is ennyivel emelkedtek. Maradva az előző példánál (tízmillió forint húsz évre), ez azt jelenti, hogy a tavaly még jellemzően 60 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet most már akár 96 ezer forint is lehet. Bár az utóbbi napokban főleg az euróárfolyam felől lehet rossz híreket hallani, az ebben a devizában eladósodottak jártak eddig a legjobban. Ezeknek az adósoknak a törlesztőrészletét önmagában 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet, egyes bankok ugyanis utólag emelték, míg mások csökkentették az euróalapú lakáshitelek kamatait.

A devizaalapú hitelben ülők azonban most nem sokat kezdhetnek megugrott törlesztőrészleteikkel. A hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel (például a frankot euróalapúval) ugyan első pillantásra jó megoldásnak tűnhet, ám a többség számára ez nem járható út. A forint gyengülése miatt ugyanis nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a hitelek forintban számolt tőkerésze is megnőtt, a bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és egyébként is kevesebb hitelt adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani – mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. (Nem véletlen, hogy az adósságrendező hitel piaca gyakorlatilag leállt az elmúlt hónapokban.) A hitelkiváltás ráadásul realizálja a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, az elszámolás ugyanis forintban történik, így a tartozásunk akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére – tette hozzá.

Beszáll a törlesztésbe az állam

A törlesztőrészlet megemelkedése miatt bajba jutottak helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig, átmenetileg átvállalná az adósságot, ezt azonban később vissza kellene fizetni – közölte Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban. Ezt a javaslatot tárgyalja ma a kormány. Mint mondta: az állam a bankokkal együttműködve megadja a lehetőséget az adósoknak, hogy egy átmeneti ideig ne fizessék a tőketartozást, és akár a kamatok törlesztéséhez is segítséget kaphatnak.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 19. oldal – 2009. február 04.

2008.10.30.

A Magyarországnak most felajánlott nemzetközi hitellehetőség egy védőpajzs, önmagában nem fogja növelni a meglévő kormányzati-állami hitelmennyiséget.

Csak akkor használnak fel a kölcsönből, ha azzal például meglévő hiteleket válthatnak ki – mondta a miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott szerda esti interjújában.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a közszférában a tervek szerint befagyasztják ugyan jövőre a béreket, de az itt dolgozók gyakorlatilag garanciát kapnak arra, hogy lesz munkájuk. A versenyszférában alkalmazási garancia viszont nincs, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell a munkáltatókat tisztességes megállapodásra rábírni – tette hozzá a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc arra kérdésre, hogy mi lesz, ha tovább rosszabbodik a helyzet, úgy válaszolt: “akkor még jobban össze kell kapaszkodnunk.” A miniszterelnök az interjúban elmondta azt is: “majdnem teljesen biztos” abban, hogy a parlament megszavazza a jövő évi költségvetést.

“Ezt a pénzt nem költjük el, ez a pénz egy biztonsági folyosó” – ezt mondta a kormányfő arról a 20 milliárd eurós hitelkeretről, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank ajánl fel közösen Magyarországnak. “Ezzel nem növeljük Magyarország hitelállományát, hanem garanciát képeztünk arra, hogy ha baj van, akkor legyen hova fordulni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki szerint csak akkor használnak fel a kölcsönkeretből, ha azzal meglévő hiteleket válthatnak ki.

A hitelszerződést várhatóan november elején kötik meg, a tervek szerint egy 17 hónapos időszakra. Az államkötvények most 13-14 százalék körül mennek a piacon, vagyis magas kamattal – a miniszterelnök biztos benne, hogy a kölcsön kamata ennek kevesebb mint fele lesz. Nagy meglepetés lenne, ha a kamat 4 százalék alatt vagy 6 százalék felett lenne – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc a hitelhez tartozó 0, 25 század százaléknyi készenléti költséget “nem elhanyagolhatónak, de rendkívül szerénynek nevezte”.

Az IMF mostani hitelkeretének majdnem tizedét odaadja Magyarországnak. Ez körülbelül tízszerese annak az összegnek, amelyet egyébként Magyarország megkaphatna. Gyurcsány Ferenc szerint ez annak köszönhető, hogy “jól csináltuk a dolgunkat”. “Elrettentő erőt akartunk szervezni magunk mögé”, hogy lássa a világ, aki Magyarországnak nekijön, az veszíteni fog ebben a csatában, “olyan szövetségeseink vannak, akik mellett esélytelen bennünket megtámadni” – fejtette ki a kormányfő.

Az IMF hitellel kapcsolatos kikötéseivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: a valutaalap óvatosságot javasolt Magyarországot, és kevesebb kiadást. Volt olyan idő, amikor az IMF lediktálta egy országnak, hogy milyen politikát folytasson, de ez az idő elmúlt. Magyarország erős, szuverén, esetében meg sem próbáltak ilyet – tette hozzá.

A készenléti hitel kérdésével a pénzügyi válság egy részén túllesz az ország, ezután következik majd a 2009-es költségvetés megszavazása. Arra kérdésre, hogy a többség szerinte megszavazza-e az Országgyűlésben a jövő évi büdzsét, a miniszterelnök azt felelte: “majdnem teljesen biztos ebben”.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a következő időszakban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell a munkáltatókat tisztességes és fair megállapodásra rábírni, mivel a versenyszférában alkalmazási garancia nincs, az alkalmazottakat nem tudják itt kormányzati eszközökkel védeni, és nem szabad kihasználni sérülékeny helyzetüket.

A közszférában viszont ez gyakorlatilag megvan azzal együtt, hogy ott jövőre befagyasztják a béreket a tervek szerint. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a parlamenti képviselők bérét sem akarják emelni jövőre, marad a 2008-as szinten, illetve itt is megjegyezte: nem ért egyet azzal, hogy számla nélkül sok 100 ezer forintot vesznek fel most parlamenti politikusok.

A kormányfő az első megszólalások alapján úgy látja: a nyugdíjasok és az őket képviselő szervezetek felelősen reagáltak a nyugdíjakkal kapcsolatos tervekre. A mai magyar nyugdíjrendszer nagyjából 2020-ig fenntartható, azután viszont megváltozik a helyzet, mert jóval több lesz a nyugdíjas. A következő parlamenti ciklus elején ezért a pártoknak meg kellene állapodniuk a hosszú távú tervekről – vetette fel Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök megismételte: adócsökkentés csak akkor lesz a közeljövőben, ha ez összességében nem jár bevételkieséssel, vagyis ha tudnak nulla egyenlegű adócsökkentési programot készíteni.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha esetleg rosszabbodik a gazdasági helyzet, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: “akkor még jobban összekapaszkodunk”, egy ország igazából akkor mutatja meg az erejét, amikor bajban összekapaszkodik. Ilyenkor látszik, ki az, aki érti, miről szól hazafinak lenni, amikor az ország ilyen kihívások előtt áll – fogalmazott.

A Magyar Televízió “Az Este” című műsorában a parlamenti pártok képviselői és szakértők reagálnak az interjúban elhangzottakra.

Forrás: Borsod Online – http://www.boon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/gyurcsany-ferenc-vedopajzs-az-imf-hitel/cn/news-20081029-09033972