Címkézett oldalak: ‘FHB’

2009.04.25.

Élénkült az érdeklődés az állami támogatású lakáshitelek iránt az MTI által megkérdezett bankok többségénél, ebben azonban a kamattámogatás és a szociálpolitikai kedvezmény július 1-jétől tervezett felfüggesztése mellett egyéb okok is szerepet játszottak.

Az MKB Banknál az elmúlt hónapokban megélénkült az érdeklődés az állami támogatású konstrukciók iránt, miután azok forintalapúak, ezért árfolyamkockázatot nem hordoznak, ráadásul a piaci forinthiteleknél kedvezőbb feltételekkel vehetők igénybe – tájékoztatta az MTI-t a bank sajtóosztálya.

Az Erste Banknál folyamatosan növekvő igény tapasztalható az állami támogatások és a kamattámogatott hitelek iránt, amiben a devizahitelek térvesztése és a támogatott hitelek eltörlésének felvetése mellett a piac szezonalitása is közrejátszik – közölte a hitelintézet sajtóosztálya. A kiegészítő kamattámogatott hitelek ugyanis új lakás építésére és vásárlására igényelhetőek, az építkezések nagy része pedig mindig tavasszal kezdődik. 

Az OTP Bank április 20-án új díjelengedési akciót indított a lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelekhez kapcsolódóan. Részben ennek, részben az erősebb szezonális hatásoknak köszönhetően, továbbá a lakáshitel-támogatások eltörlésének hírére a hitelkérelmek számának növekedését tapasztalja a bank – mondta Illés Zoltán ügyvezető igazgató. A lakástámogatási igényeketet benyújtóknak a lakásépítési kedvezménynél és a támogatott hiteleknél figyelembe kell venni a különféle hatóságoktól szükséges dokumentumok beszerzésének – bankoktól független – átfutási idejét – mondta. 

Az FHB-nál a tavalyi év hasonló időszakához képest nőtt az államilag támogatott lakáshitelek iránti érdeklődés – mondta Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója. Kiemelte: az ingatlanfejlesztőknek lakóingatlan építéséhez állami kamattámogatással nyújtott hitel iránti kereslet nagymértékben megugrott, amiben a szezonális hatások mellett a szabályozás tervezett módosítása is szerepet játszhat.

A Budapest Banknál (BB) az elmúlt néhány hónapban nem tapasztaltak jelentős változást a piaci és a támogatott hitelek arányában – közölte a hitelintézet sajtóosztálya. A jelenlegi helyzet kapcsán az elmúlt két évhez viszonyítva nem számítanak jelentős változásokra az ügyféligényeket illetően, mert a támogatott hiteligények aránya nem képezi jelentős részét az új volumennek. 

Forrás: MTI Eco, http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=270389

2009.04.20.

Alaposan felkavarta a kedélyeket, hogy a tervek szerint a Bajnai-kormány nyártól megszünteti a lakástámogatási rendszer egyes fontos elemeit, mégpedig a szocpol kedvezményt, valamint a kamattámogatásos hitelkonstrukciókat.

Bár a szocpol és kamattámogatások eltörlésével az állam milliárdokat tud majd spórolni, az átlagembernek viszont nehezebb lesz lakáshoz jutnia.

Percek és napok

Az utolsó hetekben vannak azok a potenciális lakáskeresők, akik ugyan szeretnének ingatlant vásárolni, azonban számottevő önerő nem áll rendelkezésükre. A Duna House elemzése szerint a sokak által önerőnek használt szocpol megszűnése után a lakásvásárlók a szükséges önerőt leginkább személyi kölcsönből vagy egy pótingatlan-fedezettel tudják majd megteremteni. A népszerű szociálpolitikai kedvezményt viszonylag sokan arra használták fel, hogy részben vagy egészben ebből teremtsék elő a lakásvételhez szükséges beugrót: a vevők 15-20 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, ám az ország egyes részében az igénybevételi arány ennél jóval magasabb is lehetett – mondta Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője. A lehetőség várható megszűnése vevőcsoportokat zárhat majd ki a lakáspiacról. Ennek oka, hogy tavaly szeptember óta erőteljesen átalakult a lakásfinanszírozási piac, előbb a hitelfelvételi elbírálás jelentős szigorodásával, majd több pénzintézetnél a deviza alapú lakáshitelek szinte teljes megszűnésével kellett szembenézniük az érdeklődőknek.

Hitelek ugyan továbbra is vannak a lakáspiacon, ám korántsem olyan feltételekkel, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Akkor még sok ajánlathoz önerő sem kellett, míg most 20-30 százalékos tőkeerő nélkül nemigen lehet belevágni a lakásvásárlásba. A forintárfolyam erős ingadozása miatt viszont sok vevő nem mer hitelt felvenni, hiába felelne meg a feltételeknek. Nyártól sokan az önerőt csak hitellel tudják majd előteremteni, amelynek egyik lehetséges formája a személyi kölcsön – ennek ára azonban jóval magasabb, mint egy klasszikus lakáshitelé. Az Otthon Centrumnál egyébként 80 százalékkal nagyobb forgalmat regisztráltak, mint egy hónappal korábban, de ez a forgalomnövekedés nem csak a szocpol és a támogatott hitel várható felfüggesztésének publikálásával hozható összefüggésbe. Kühne Kata, az Otthon Centrum franchise-igazgatója azt nyilatkozta, hogy a válság ellenére a hitelezés sem állt le teljesen – a hitelközvetítési állományuk egymilliárd forint fölé emelkedett, ez nagyjából a tavalyi egyharmada -, illetve sokkal több lett a készpénzes vásárló.

Támogatási hajrá az Erste Banknál

Az Erste Banknál folyamatosan nő az állami támogatások és a támogatott hitelek iránti igény, de a bank véleménye az, hogy az intenzívebb érdeklődést a piac szezonalitása is befolyásolja. A kiegészítő kamattámogatásos hitelek ugyanis új lakás építésére és vásárlására igényelhetőek, az építkezések nagy része pedig mindig tavasszal kezdődik – adott felvilágosítást számunkra az Erste Banktól Illés Adrienn. A kommunikációs szakértő a továbbiakban elmondta, hogy az államilag támogatott lakáshitelek iránti kereslet az Erste Banknál 2008 utolsó negyedévétől – amikor is a devizahitelek népszerűsége zuhanni kezdett -, folyamatos nőtt. Ezt igazolja a bank kaposvári fiókvezetőjének nyilatkozata is: a városban szintén jelentős érdeklődést tapasztalnak a lakásvásárlási kedvezmények iránt. Keresztes Péter viszont azt is elmondta, hogy Somogyban az ügyfelek jelentős hányada még nem jutott el addig a pontig, hogy jogerős építési engedélye lenne.

Az Erste Bank egyébként olyan kiegészítő kamattámogatásos forinthitelt nyújt, melyet házaspárok vagy gyermeket nevelő személyek igényelhetnek új lakás vásárlására vagy építésére. Az erre felvehető összeg felső határa 15 millió forint lehet, de csak akkor, ha az ingatlan telekár nélküli vételára vagy építési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot. Kiegészítő kamattámogatásos hitel igénylésekor az ügyfél egyéb lakóingatlan-tulajdonnal rendelkezhet, de csak akkor, ha nem kér lakásépítési kedvezményt (ott már feltétel, hogy ne legyen másik lakása) – hívta fel a figyelmet Illés Adrienn. Ezek mellett a támogatott hiteleknél az igénylőnek nem lehet másik támogatott hitele, az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója, illetve a támogatott hitel iránti kérelmet a vásárlásnál az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építkezéskor pedig legkésőbb a használatbavételi engedély kiadása előtt be kell nyújtani a hitelintézet felé. Az Erste Bank egyébként arra számít, hogy ha megszűnik az államilag támogatott lakáshitel-konstrukció, akkor újra a devizahitelé lesz a főszerep.

FHB és K&H és CIB

Az FHB-nál az elmúlt hetekben szintén növekedett a támogatott lakáshitelek iránti kereslet – mondta Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója. Az igazgató szintén úgy véli, hogy ebben a szezonális hatásoknak, a frankhitelek eltűnésének és az euróhitelek átárazódásának is szerepe lehet. A K&H banknál is ugyanazt tapasztalták, mint a többiek: az elmúlt pár hétben a támogatott forint lakáshitelek iránti érdeklődés némileg emelkedett. Bár a szakemberek ezzel kapcsolatban további erősödést várnak, de kiugró dömpingre nem számítanak. Ezt a a jogszabályi feltételek szigorúságával indokolják, ami miatt a kritériumoknak sokan nem tudnak megfelelni – vélték a banknál. A CIB banknál általánosságban elmondták, hogy a támogatott hitelek megszűnését követően a támogatásra – jelenleg – jogosult ügyfelek túlnyomó része nagy valószínűséggel deviza alapú hitelt fog igényelni, mivel az tisztán piaci feltételekkel igényelhető, a piaci kamatozású forint alapú hitelek ugyanis nagyon drágák. Így a támogatott hitelek megszűnése a CIB szerint nem fogja drasztikusan befolyásolni az új ingatlanfedezetes hiteligénylések volumenét. “Mindössze” a jövőben igényelt hitelek típusára lesz hatással.

Még élnek a lakásépítési kedvezmény feltételei.
Lakásépítési kedvezményt, ismertebb nevén szocpolt, félszocpolt június 30-ig még biztos, hogy igényelhetnek azok, akik: új lakást építenek, új lakást vásárolnak, lakásukat (a tetőtér-beépítés kivételével) legalább egy szobával bővítik, tetőtérben bővítenek (ha kettő vagy több gyermekük van), vagy akik a lakásukat eladják és helyette nagyobb lakást vásárolnak (három vagy több gyermekük van). Ezt a vissza nem térítendő állami támogatást a jogosultak csak egyszer vehetik igénybe. A kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő, és vele együtt költöző gyermekek és más eltartottak után vehető igénybe. Az igénylés feltételei között szerepel továbbá, hogy a kérelmezőknek és a velük együtt költöző családtagoknak nem lehet egyéb lakástulajdonuk (kivétel, ha öröklés útján jutottak 50 százalékos tulajdoni hányadhoz), a lakásigényük csak a törvényben maghatározott szobaszámot érheti el, az építési költségük pedig nem érheti el a csillagos eget. További feltétel, hogy akinek van lakása, annak azt előbb el kell adnia ahhoz, hogy új lakásának magvásárlásához vagy építéséhez támogatást vehessen fel.

Milliókat érő államkincstári gyerekek

A támogatás összege egygyermekes családoknál 900 ezer, kétgyermekes családoknál 2 400 ezer, háromgyermekes családoknál 3 800 ezer, négygyermekes családoknál 4 600 ezer forintra rúg. Minden további gyermek pedig 200 ezret ér.

A szocpol kedvezmény az építési költségeknek vagy a lakás vételárnak a része, amit a pénzintézetnél lehet igénybe venni. Két nagyon fontos dolgot viszont a szocpolnál nem szabad figyelmen kívül hagyni:

1. A szocpol bár önerőnek számít, a bank nem adja oda úgymond előre, hanem csak az építkezés ütemezésének, készültségének megfelelően több részletben fizeti ki.
2. Nem lehet csak szocpolból építkezni, mert ez a költségeknek maximum 65 százalékát fedezheti. A 2008-ban a Magyar Közlöny 94. számában megjelent módosítás szerint a megelőlegezési szerződésbe be kell venni azt, hogy a fiatal pár hozzájárul, hogy gyermekük vállalását a Kincstár ellenőrizze. Amennyiben a kincstári családtámogatási rendszerben a hivatal “érzékeli” (azaz látja, megfogja, bepelenkázza) a család gyarapodását, erről tájékoztatja a bankot. Az államnak azért érdeke, hogy a születést követően minél előbb értesüljön a gyermekről, mert akkor a továbbiakban nem a bank előlegezi meg a pénzt a fiataloknak, hanem a Kincstár maga, s ekkor nem kell többé felesleges kamatot fizetnie a pénzintézet felé.

Matematika innen és túl

A lakástámogatások megszüntetése nem kezeli, hanem növeli a válságot – ez a véleménye a Társaság a Lakásépítésért Egyesületnek. Az egyesület közleménye szerint az ő számításaik alapján a kedvezmények megszűnésével az idén legalább 10 ezerrel kevesebb lakás épül majd. Az egyesület szerint az elmaradt lakásépítések hatására jelentős adóbevételektől marad el az állam, és mivel az intézkedés a munkanélküliség növekedését is okozza, így közvetlen plusz kiadásokkal is jár. A számítások szerint, ha nem épül meg 10 ezer darab, egyenként 50 négyzetméteres lakás, akkor az államnak – adókból és járulékokból – 60 milliárd forint bevételkiesése keletkezik. Miután így 40 ezer munkahely is megszűnik, az ezzel járó állami kiadásokkal együtt a költségvetést 100 milliárd forint kár éri. Ezzel szemben a támogatások megvonása miatt 40 milliárd forinttal csökken a költségvetés kiadása. A kormány viszont másképp matekozik. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a tervezett válságkezelő intézkedésével ugyanis majdnem 30 milliárdot lehet megspórolni: tavaly mintegy 15 ezer kamattámogatásos hitelt vettek fel, körülbelül 70 milliárd forint értékben. A GKI Gazdaságkutató Intézet lakáspiaci szakértőjének, Petz Raymundnak a becslése szerint ez az átlagos támogatást figyelembe véve hozzávetőlegesen 6,5-7 milliárd forint állami kiadást jelent. Eltörlésével tehát ennyit lehet megtakarítani, de a támogatások által kiváltott gazdasági tevékenység adó- és járulékvonzatait is figyelembe véve, a nettó megtakarítás nagyjából három milliárd forintra tehető éves szinten. A szocpolra és a félszocpolra pedig mintegy 37 milliárdot költ az állam, aminek eltörlése – szintén a nettósítás után – 17-20 milliárdos kiadáscsökkentést jelent.

Forrás: http://www.ingatlanmagazin.com/read/8806?h

2009.04.06.

A Bajnai féle reform csomag megszűntetné a lakáshitel támogatásokat. Jogászok véleménye szerint a régi, még kiemelten támogatott lakáshitel-állomány feltételein nem lehet változtatni, hiszen folyamatban levő szerződésekről van szó.

A 2009-es költségvetésben az újabb állami kamattámogatás az FHB szakértőinek becslése szerint alatta marad a tízmilliárdos nagyságrendnek. A KSH legutolsó adatai szerint tavaly az első félévben az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 8 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év 15 százalékos arányával. Ezen a helyzeten azonban egyértelműen változtatott a válság.

Az idén februárban az Erste Bank az előző évhez képest majdnem tízszer annyi kiegészítő kamattámogatásos hitelt folyósított. Tény, hogy az Erste erre a termékre kampányt is indított, de az FHB esetében különösebb hírverés nélkül is megugrott ez a hiteltípus. Márciustól, az építési, költözési szezon szokásos kezdetéhez közeledve 80 százalékkal emelkedett a hitelintézetnél a támogatott forinthitelek iránti érdeklődés – tudta meg lapunk -, noha akkor még nem érvényesült a mára ismertté vált válságkezelő program hatása. A korábbi évek tapasztalatai szerint amint a köztudatba kerül, hogy a kormányzat megvonná a kedvezményt, roham várható a bankfiókokban.

Az Erste szakembere szerint a szigorítás azért lenne sajnálatos, mert ez az a termék, amely valós alternatívája a devizahitelezésnek. A CIB-nél is úgy látják, hogy a kamattámogatások felfüggesztése egyértelműen a devizahitelek irányába tereli az ügyfeleket, mert a tisztán piaci feltételekkel igényelhető forintalapú kölcsönök nagyon drágák. Ugyanezt emelte ki Egerszegi Ádám, a Takarékbank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója is.

Meglehetősen határozottan fogalmaztak az FHB-nál: véleményük szerint ma a lakáspiac egyetlen életben tartó eleme lehet a lakáscélú kölcsönök kamattámogatása. Egyforintnyi kamattámogatott kölcsön ráadásul további 3-4 forintot mozgat meg a megtakarításokból lakáscélú invesztícióra, a “lakásláncban” pedig egy új lakás minden esetben további két használt lakás tranzakcióját generálja. Az ingatlanforgalmazás láncolata megszakad, ha kikerül a támogatott lakásfinanszírozási lehetőség a bankok portfóliójából és ez súlyosan kihat az ingatlanok fejlesztésével, kivitelezésével és értékesítésével foglalkozó vállalkozásokra is. A jelzálogbank szakértőinek meggyőződése: ha az állami kamattámogatást teljesen kiveszik a rendszerből, akkor a piac nagymértékű leépülése is bekövetkezhet. Ennek újjáélesztése pedig 3-5 évre is elhúzódhat. A CIB-nél is azt fejtegették, hogy ez az intézkedés ellehetetleníti az új, induló beruházások helyzetét.

A gyermekvállaláshoz kapcsolódó szociálpolitikai kedvezmény csökkentése, majd megvonása a Budapest Bank szakértői szerint sok ügyfelet érintene érzékenyen. Egerszegi elmondta: ez a lakáshitel-felvevők hitelképességét nagymértékben csökkenti majd, ami nyilván negatív hatású az új hiteligénylésekre – devizanemtől függetlenül. A CIB szerint viszont talán ez a “kisebbik rossz” lehetőség a kamattámogatások megvonásával szemben.

* B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság – 7. oldal – 2009. április 06.

2009.04.02.

Szellő István (műsorvezető): – Tizedére esett vissza a bankok által nyújtott lakáshitelek összege februárban az ősz eleji adatokhoz képest. A gazdasági válság miatt a bankok nem mernek hitelt adni, a lakásvásárlók pedig nem is nagyon kérnek, mert félnek az árfolyamkockázattól. Az egyik hazai bank újabb segítséget kapott a kormánytól, azt remélik, így kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt adni.

Riporter: – Egy kevesebben nyomják meg az új ügyfél-gombot. A gazdasági válság miatt ugyanis jóval kevesebb lakáshitelt vesznek fel. Októberben még 80 milliárd forint értékben adtak svájci frank alapú lakáshitelt a bankok, februárban pedig már csak 6,2 milliárdért. Forint alapú jelzáloghitelre már ősz óta kicsi a kereslet, februárban például csak 510 millió forintért vettek fel az emberek ilyen hitelt.

Binder István (szóvivő, PSZÁF): – Nem meglepő a növekedés lelassulása, hiszen körülbelül 30-40%-al visszaesik az új lakások értékesítése, használt lakások vásárlásánál is megtorpanás mutatkozik.

Riporter: – A bankok ugyanis nagyon szigorúan megvizsgálják, hogy kinek, mennyi időre adnak hitelt, mert ők is nehezen jutnak a pénzhez.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Bátrabban merünk adott esetben akár hosszabb időre hitelt ajánlani, mint korábban.

Riporter: – Ezt reméli az FHB Bank vezérigazgatója. A kormánytól ma 30 milliárd forintot kaptak, Ezt a pénzt csak 5 év múlva kell visszaadniuk, múlt héten pedig már kaptak 120 milliárd forint hitelt. A vezérigazgató azt reméli, hogy javul a helyzet, és a pénzt tovább adják a hitelkérőknek.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Tehát a hitelek olcsóbbak tudjanak lenni, és vállalható legyen egy tíz év feletti lakáshitel, ahhoz feltétlenül segítséget jelent.

Riporter: – Magyarországon 33 kereskedelmi bank működik, közülük több már kapott állami segítséget. De nem a magyar államtól. A 33 bankból ugyanis 27 nem magyar tulajdonban van, és ezek az intézetek csak az anyaország segítségére számíthatnak. A magyar bankok összesen 300 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennyi pénzt kapott ugyanis a kormány a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy segítsen a bankoknak. A pénzügyminiszter egyelőre nem árulta el, hogy más magyar pénzintézetek kapnak-e majd ilyen segítíséget.

Forrás: RTL KLUB Híradó -  18:35.54 – 18:38.00 , 2009. március 31.

2009.03.26.

Óriáshitelt kapott az OTP és az FHB, Állami segítséggel többletforráshoz juthatnak a kis- és középvállalkozók

A magyar állam az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 20 milliárd euróból mintegy 420 milliárd forintnyi (1,4 milliárd euró) hitelt nyújt piaci feltételek mellett az OTP Banknak, valamint az FHB Jelzálogbanknak mintegy 120 milliárd forintot (400 millió euró). A kölcsön célja, hogy élénkíteni lehessen a két pénzintézet hitelezését.

Az elmúlt év végén a magyarországi bankok versenyhátrányba kerültek a többi régiós pénzintézettel, mert nem állt elég forrás a rendelkezésükre a vállalati hitelekre, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott kölcsönökre. Ezt ismerte fel az IMF, amikor összesen 600 millió euró hitelt (180 milliárd forint) ajánlott fel a magyar bankszektor számára. Ezt a lehetőséget tévesen bankmentő csomagnak nevezték, annak ellenére, hogy a hazai pénzintézetek kiváló állapotban vannak, ezért nem szorulnak rá arra, hogy “megmentsék őket”. Tegnap az OTP és az FHB Jelzálogbank vezetői aláírták a hitelnyújtásról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Veres János pénzügyminiszter azzal indokolta a hitelnyújtást, hogy a hazai bankrendszer hitelezési kapacitása nő.

A szerződés értelmében a legnagyobb hazai bank, az OTP vállalja, hogy Magyarországon helyezi ki a pluszforrást, a 420 milliárdnak legalább a felét, vagyis 210 milliárd forintot ügyfélkörének. A hitelkihelyezés kockázatait a banknak magának kell viselnie. A támogatás fejében az állam egy felügyelőbizottsági és egy úgynevezett auditbizottsági tagságot kap az OTP vezető testületeiben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy lehetőségük nyílik az állam képviselőinek arra, hogy ellenőrizzék a pénzek megfelelő kihelyezését. Az 1,4 milliárd eurós kölcsön összetételéről Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 500,8 millió euró, 135 millió angol font, 20,1 milliárd japán jen és 818,2 millió amerikai dollár. Arra is kötelezettséget vállalt az OTP, hogy a hitellel kapcsolatos forrásköltségeket csak indokolt esetben növeli.

Szakemberek úgy vélik, bár önmagában a 210 milliárd forintos összeg nem látszik túlságosan nagynak, ám mégis érezhetően élénkítheti a hazai gazdaságot. Ennek okát abban látják, hogy most nem egy-egy nagy, kiemelt cég, cégcsoport juthat hitelekhez a jelenlegi hitelszegény időszakban. Az állami kölcsönökből ugyanis elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) láthatják el friss hitelekkel.

A másik érdekelt pénzintézet, az FHB Jelzálogbank 120 milliárd forinthoz (400 millió euró) jutott. A velük kötött szerződésben az sze­repel, hogy hitelállományát nem csökkentheti, és legalább 10 milliárd forint értékben jelzáloglevelet bocsátanak ki, mégpedig egy éven belül. A hitel futamideje négy év lesz, amelyből két év türelmi időt kap mindkét bank. Ez azt jelenti, hogy két esztendeig nem kell törleszteni. Szemben az OTP-vel, az FHB felügyelőbizottságába nem delegál tagokat a magyar állam. Ennek az az oka, hogy már eddig is jelen voltak a pénzintézet igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Az FHB vállalta, hogy hitelezése során elsősorban a lakosságot, valamint a kis- és közepes vállalkozói szektort helyezi előtérbe – mondta Gyuris Dániel, a hitelintézet vezérigazgatója.

A két pénzintézettel folytatott tárgyalásokról ugyan nem kívánt további részleteket elárulni a Népszavának Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője, ám azt egyértelművé tette, hogy azok a bankok jöhettek szóba, amelyek magyarországi központtal rendelkeznek. Kiemelte, hogy a kölcsön felhasználásának módját folyamatosan ellenőrzik. Eddig nem volt lehetősége az államnak, hogy ilyen hitelt nyújtson a bankoknak, erre az utat most nyitotta meg a parlament, amikor módosította az államháztartási törvényt. Ezzel lehetővé tette a magyar államnak ezt a lépést.

A nemzetközi pénzintézetekkel nem kellett külön egyeztetni ezeket a lépéseket, azok folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat. A pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter nemrégen felkeresték a külföldi bankok itthoni leánybankjainak vezetőit, akik ígéretet tettek arra, hogy nem fogják vissza hitelezésüket. A forrásokról azonban az anyabankoknak kell gondoskodniuk.

Nem bankmentés

Világszerte a bankok különböző megsegítő csomagokat kapnak. Az a nagy különbség azonban az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel és a világ többi bankjának nyújtott támogatás között, hogy azoknál valamilyen tőkehiány keletkezett. Ugyanakkor a hazai pénzintézeteknél ilyesmiről szó sincs. Ezért bankmentő csomag helyett inkább a likviditásélénkítő jelző illik rá. Hogy miért csak ez a két hazai pénzintézet részesül a hitelből? Azért, mert a többieknek külföldi tulajdonosaik vannak, és azok nyújtanak támogatást szükség esetén leányaiknak.

Bihari Tamás, Bonta Miklós

Forrás: Népszava – 1,5. oldal – 2009. március 26.