Címkézett oldalak: ‘devizahitel’

2009.02.09.

A forint árfolyamának az utóbbi időkben tapasztalható jelentősebb ingadozása miatt sokaknak okoz gondot a devizaalapú kölcsön megemelkedő törlesztőrészlete. A rendkívül népszerűvé vált finanszírozási formának valóban vannak kockázatai, ezek azonban kordában tarthatók, ha tisztában vagyunk a konstrukció jellemzőivel.

A devizaalapú kölcsön négy-öt éve kezdtek széles körben elterjedni Magyarországon, és ma már a lakossági hitelállomány kétharmadát ezek a termékek teszik ki. A hihetetlen népszerűség a forintalapú kölcsönökénél lényegesen alacsonyabb kamatoknak volt köszönhető, emiatt azonban sokan nem vettek tudomást a lehetséges kockázatokról, illetve szép számmal akadtak, akik eleve nem voltak tisztában azzal, miben különbözik egy devizalapú és egy forinthitel.

Amikor devizaalapú hitelt veszünk fel, tartozásunkat a bank devizában (euró, svájci frank, japán jen) tartja nyilván, a hitelt azonban forintban folyósítja, ezért az összeget át kell váltania forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná tőlünk azt a devizát, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az esedékes törlesztőrészletet forintban megfizetjük, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át: mintha eladná a törlesztéshez szükséges összeget. Részben ebből adódnak most a devizahitelesek gondjai, hiszen a bank mindig az aktuális forintárfolyamon számolja ki a törlesztőrészletet.

Ha a forint árfolyama erős, azaz egy euróért, frankért vagy egyéb devizáért kevesebb forintot kell adni, a havi részlet is kevesebb lesz, ha viszont a forint gyengül, akár több ezer forinttal is nőhet a havi teher. A devizahitelesek többsége 150-160 forintos frank és 245-255 forintos euró mellett vette fel kölcsönét, miközben az alpesi deviza árfolyama most 190, az európai közös pénzé pedig 290 forint körüli tartományban mozog. Ez az előbbi esetében 20-25, míg az utóbbinál 15-20 százalékos drágulást, ezzel együtt a törlesztőrészletek hasonló mértékű emelkedését jelenti.

A devizahitel törlesztőrészlete azonban más okból is nőhet: a felvett kölcsönt jelentős mértékben megdrágíthatja, ha menet közben emelkedik a kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelesek jelentős része most ezzel is kénytelen szembesülni. Az utóbbi hónapokban a pénzügyi válság következtében emelkedett a magyar bankok devizaforrás költsége, vagyis az a kamat, amelyet a hitelként továbbadott devizáért kell fizetniük. Ezért a bankok is megemelték a devizahitelek kamatlábát, ami a törlesztőrészletek további emelkedését okozta. (Az árfolyam-ingadozás és a kamatváltozás hatását a törlesztőrészletre táblázatunk mutatja.)

A bankok ugyanakkor ajánlanak olyan lehetőségeket (árfolyam-garancia, előtörlesztés, devizanemek közti váltás, futamidő-hosszabbítás), amelyekkel csökkenhetjük az árfolyam-ingadozás kedvezőtlen hatását. Mielőtt döntenénk, minden esetben kérjünk bankunktól részletes, lehetőleg írásbeli tájékoztatást a módosított feltételekről, a várható hitelköltségekről, a törlesztőrészletről, a teljes tartozásról és a kölcsön futamidejére jutó törlesztési összegekről.

A devizaadósok számára az igazán nagy gond akkor adódik, ha nem számolnak előre a költségek növekedésének lehetőségével, és nincs tartalékunk az akár hosszú távon is magasabb részletek fizetésére. Éppen ezért ne vállaljunk akkora adósságot, amely mellett a szabadon elkölthető jövedelmünk az utolsó forintig be van táblázva. Készítsünk reális költségvetést, és hagyjunk tartalékot, hogy az esetlegesen megemelkedő részleteket is tudjuk fizetni.

Ha mostanában tervezzük új hitel felvételét, a bankok hitelezési gyakorlatát is befolyásoló jelenlegi gazdasági helyzetben lehet, hogy szigorúbbak lesznek a hitelhez jutás feltételei, lassúbb a folyósítás, ezért alaposan nézzünk utána mindennek, és több bankban is tájékozódjunk. A devizaalapon is felvehető személyi és jelzáloghitelek esetében a költségek (kamatok, díjak) mértékében jelentős eltérés lehet. A hitelek költségeiről részletes információt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján (www.pszaf.hu) is találhatunk.

Hitelfelvétel előtt érdemes a bankok devizaárfolyamait is összehasonlítani, mert bankonként változó, milyen árfolyamkülönbséggel számolnak a deviza adásvételénél, ez pedig a kamatok és költségek mellett szintén befolyásolhatja a havi törlesztőrészlet nagyságát.

A százalékpont a százalékban kifejezett kamat változását mutatja. A 4 százalékos kamat 1 százalékpontos növekedés esetén 5 százalékra nő.

A táblázat azt mutatja be, hogyan változhat ötmillió forint, négyszázalékos kamatozású, húszéves lejáratú devizaalapú hitel havi 30300 forint törlesztőrészlete a forint gyengülése és a devizakamat emelkedése miatt.

Például, ha a devizában felvett hitel kamata egy százalékponttal emelkedik és a forint árfolyama 5 százalékkal gyengül, ezek együttes hatásaként a forintban számított havi törlesztőrészlet 14 százalékkal emelkedik meg. A táblázat alapján látható, amennyiben mindkét kockázat egyszerre jelentkezik, a törlesztőrészlet jelentősen megemelkedhet a hitel futamideje alatt. Természetesen ellenkező irányú változás esetén hasonló mértékű törlesztőrészlet-csökkenés is bekövetkezhet.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.

*Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 18. oldal – 2009. február 09.

2009.02.04.

Ha tovább gyengül a magyar valuta, elindulhat a bedőlési lavina. A gyenge forint miatt tömegével válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek. Az árfolyam-ingadozás már azoknak is gondot jelenthet, akik az óvatosabbak közé tartoztak lakáskölcsönük felvételekor.

A forint látványos gyengülésével a magyar fizetőeszköz árfolyama egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol szakemberek szerint már a lakáshitelek nagyarányú bedőlésével lehet számolni. Egyes becslések szerint ez 300-330 forintos eurónál következhet be, míg mások inkább 320- 350-es árfolyam mellett várják a krízis beköszöntét. Bárkinek is lesz végül igaza, az már biztosnak látszik, hogy búcsút mondhatunk annak a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó mutatónak, amely a magyar adósokat eddig jellemezte. Az utóbbi években általában 0,5 százalék körül mozgott a bedőlt lakáshitelek aránya Magyarországon. Igaz, nem azért, mert annyira megbízható adósok vagyunk (más hitelek esetében nem is ez a helyzet), ez inkább azzal magyarázható, hogy a háztartások vagyonának túlnyomó része ingatlanban fekszik, ezért általában a lakáshitel törlesztőrészlete az utolsó, amit nem fizetünk be.

A forint jelentős gyengülése azonban most már azoknak az adósoknak is gondot jelenthet, akik devizaalapú lakáshitelük felvétele előtt hallgattak a szakemberek tanácsára, és csak akkora havi törlesztőrészletet vállaltak, melyet 10-20 százalékos árfolyam-ingadozás mellett is fizetni tudnak. A lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájcifrank-alapú kölcsönök esetében például most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A növekedésért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, a frank ugyanis most nagyjából negyedével kerül többe, mint egy éve. A növekedés fennmaradó része a kölcsönök drágulásából adódik: a legtöbb bank áthárította ügyfeleire a bankközi kamatok emelkedését, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával megemelték a frankhitelek kamatait, ami átlagosan a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki tavaly ilyenkor vett fel tízmillió forintot húsz évre frankalapú hitelben, akkor – az akciókat és kedvezményeket nem számítva – jellemzően havi 70-75 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett, míg ez az összeg most már megközelítheti akár a százezer forintot is.

Ennél sokkal rosszabbul jártak azok, akik jenalapú hitelben adósodtak el. A japán deviza árfolyama egy év alatt hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest, s így a törlesztőrészletek is ennyivel emelkedtek. Maradva az előző példánál (tízmillió forint húsz évre), ez azt jelenti, hogy a tavaly még jellemzően 60 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet most már akár 96 ezer forint is lehet. Bár az utóbbi napokban főleg az euróárfolyam felől lehet rossz híreket hallani, az ebben a devizában eladósodottak jártak eddig a legjobban. Ezeknek az adósoknak a törlesztőrészletét önmagában 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet, egyes bankok ugyanis utólag emelték, míg mások csökkentették az euróalapú lakáshitelek kamatait.

A devizaalapú hitelben ülők azonban most nem sokat kezdhetnek megugrott törlesztőrészleteikkel. A hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel (például a frankot euróalapúval) ugyan első pillantásra jó megoldásnak tűnhet, ám a többség számára ez nem járható út. A forint gyengülése miatt ugyanis nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a hitelek forintban számolt tőkerésze is megnőtt, a bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és egyébként is kevesebb hitelt adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani – mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. (Nem véletlen, hogy az adósságrendező hitel piaca gyakorlatilag leállt az elmúlt hónapokban.) A hitelkiváltás ráadásul realizálja a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, az elszámolás ugyanis forintban történik, így a tartozásunk akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére – tette hozzá.

Beszáll a törlesztésbe az állam

A törlesztőrészlet megemelkedése miatt bajba jutottak helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig, átmenetileg átvállalná az adósságot, ezt azonban később vissza kellene fizetni – közölte Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban. Ezt a javaslatot tárgyalja ma a kormány. Mint mondta: az állam a bankokkal együttműködve megadja a lehetőséget az adósoknak, hogy egy átmeneti ideig ne fizessék a tőketartozást, és akár a kamatok törlesztéséhez is segítséget kaphatnak.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 19. oldal – 2009. február 04.

2009.01.23.

Nem váltottak ki nagy érdeklődést a banki ügyfelek körében a kedvezményes szerződésmódosítási lehetőségek. A szakemberek szerint sok itt a buktató.

Amint az az országos híradásból is kiderült: nem tolonganak a devizahitelesek a szerződésük módosításáért, amellyel a kereskedelmi bankok és a Pénzügyminisztérium közötti megállapodás értelmében kedvezményesen, több esetben térítésmentesen élhettek 2008. december 31-ig, mégis van olyan bank, amelyik meghosszabbította a határidőt. Az OTP Bank például január 31-ig nyújt olyan lehetőséget, hogy a benyújtott kérelmek esetében a lakossági devizaalapú hitelek futamidő-hosszabbítása, illetve forintalapú hitelre történő kiváltása esetén nem kell megfizetni a kapcsolódó banki díjakat. Ezenkívül a 2009. január 31-ig teljesített elő- és végtörlesztések esetén az ügyfeleknek nem kell megfizetniük az átütemezési, szerződésmódosítási és ügyintézési díjakat meghatározott forint- és devizaalapú hiteleknél. December folyamán azonban nem tapasztaltak kiugró növekedést a kedvezményes lehetőségek iránt, holott április és november között például egy 5 millió forintos, svájcifrank-alapú, 20 éves futamidejű hitel törlesztési részlete 37.423 forintról 40 ezer forint közelébe emelkedett.

A Kisalföld által megkérdezett pénzügyi szakértők szerint az ügyfél nem véletlenül nem él például a futamidő meghosszabbításával. Ugyanis a féléves halasztás csak a tőkére vonatkozik, a kamatokat kötelesek vagyunk megfizetni. Így például egy tízmilliós hitel esetében – aminek körülbelül 40 ezer forint a havi kamata – 240 ezer forinttal több terheli a pénztárcát.

A Kereskedelmi és Hitelbanknál is viszonylag kevesen élnek a szerződésátalakítási lehetőségekkel: számuk valamelyest nőtt az elmúlt időszakban, de jelentősen nem emelkedett. A pénzintézet tájékoztatása szerint 2008. november 17-től 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal nőttek a már folyósított svájcifrank-alapú ingatlanfedezetű hitelek kamatai, míg a forintalapú üzleti feltételű lakáshitelek és a forintalapú ingatlanfedezetű személyi hitelek kamatai 2008. december 20-tól 3 százalékkal emelkedtek.

Névtelenséget kérő szakértőnk szerint természetesen a svájcifrank-alapú hitelt törlesztőket kellemetlenül érinti a válság – amennyiben 25-30 százalékkal magasabb részleteket kell fizetniük: mondjuk havi 80 ezer helyett 95 ezret. Ám a válság leginkább a jenalapú hitelt érinti: körülbelül 75 százalékos az emelkedés, így a 10 millióból 17 lesz. A kedvezmények körébe tartozik, hogy az OTP nem kér például kezelési költséget, ha az ügyfél euróalapú hitelre vált. Csakhogy ha például az euró eléri a 300 forintot – amire igen jó az esély -, akkor 10 helyett már 19 millióval tartozik az ügyfél, vagyis fél év alatt szinte megduplázta adósságát. Mégis, hosszú távon gondolkodva erre kényszerül, mert ha a jenalapú hitelnél marad, akkor törlesztőrészlet-növekedését – ami a példánál 7 millió forint – további fedezettel kell biztosítani az adósnak.

A következő néhány hónap sok változást hozhat, mivel a magyar pénzügyi világot Ukrajna fizetésképtelensége komolyan veszélyezteti. Ha ugyanis a főként köztisztviselői, közalkalmazotti kör továbbra sem tudja törleszteni hiteleit, akkor az az OTP-t is veszélybe sodorja, amelynek kitettsége van a szomszédos országban. Az OTP válsága pedig már nemcsak a hiteleket, de a teljes pénzügyi rendszert – így a befektetési konstrukciókat is érinti.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/belfold_hirek/a_devizahitel_foglyai/2084825/

2008.11.15.

Jövő hétfőtől a K&H sem folyósít svájcifrank-alapú hitelt, ahogy azt Marko Voljc vezérigazgató elmondta, egyelőre nem látnak arra okot, hogy bármikor újraindítsák a svájcifrank-alapú hitelezést. Horváth Krisztina megengedőbb: a november 1-jétől svájcifrank-hitelt már nem folyósító Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese szerint a mostani korlátozás a jövő év első felében bizonyosan fennáll majd.

A kimondott szavak a mai helyzetben gyakran csak az adott pillanatra érvényesek. A Raiffeisen például szeptember óta hatodszor írja felül a bank jövő évi tervek alapjait képező év végi tervadatokat. Horváth Krisztina szerint 2009 siralmas lesz: a hitelszűke állandósul, a gazdasági növekedés maximum elhanyagolható arányú lesz – a terveket ehhez kell igazítani. A K&H vezérigazgatója drámai mértékű, komoly visszaesésre egyelőre nem számít, bár szavainak értékét csökkenti az a tény, hogy maga Marko Voljc figyelmeztetett: az év végi eredményadatokra is maximum spekulálni lehet. Csak annyi bizonyos, hogy a bankok meglehetősen visszafogottak lesznek jövőre, a 22 K&H és 25 Raiffeisen-fiók idei nyitását jövőre nem követi hasonló trend és kemény további céltartalékolásokra lehet készülni a továbbiakban is. Még akkor is, ha a Raiffeisen vezérigazgató-helyettese szerint a túltartalékolásra vélhetően a könyvvizsgálók nagyon figyelnek. Persze a céltartalékképzésre az ügyfélkockázat növekedésén felül az ország leminősítése is rányomja a bélyegét.

A bizonytalanság pedig furcsa döntéseket szül. Horváth Krisztina elismerte, hogy a bankok árazásában manapság utolérhető a kapkodás, mert bár a válság döntő részét túléltük, további miniválságokkal még számolni kell. Nem jó hír az sem, hogy a külföldi tulajdonosok szemében hazánk helyzete rosszabbnak tűnhet, mint ahogy azt mi itt érezzük.

A mai helyzet függvényében a pénzintézetek lényegében “történelem előttiként” nézhetnek a válság komolyabb hatásaitól még mentes III. negyedéves eredményekre és a korábbi trendekre. A szép eredményeket hozó nyár után a K&H örülhet annak, hogy a hiteloldalon csak csekély visszaesést tapasztal, míg a betéti termékek keresettsége nő. A Raiffeisennél a hitelkereslet nagyjából 60-70 százaléka a korábbinak.

Nagy László Nándor

Forrás: Napi Gazdaság – 3. oldal – 2008. november 14.

2008.11.12.

Csütörtöktől (2008.11.13-tól) a CIB Banknak tulajdonosa és vezetősége döntése értelmében nem áll módjában CHF alapú hitelszerződést kötni, egyetlen esetben sem.

A bank által kommunikált magyarázat a következő: a megváltozott piaci helyzetben a CHF alapú hitelezés, mind az ügyfél, mind a bank, mind pedig Magyarország számára túlzott kockázatot takar:

• az ügyfelek az árfolyamváltozásból eredő nagymértékű kockázatnak vannak kitéve,
• a bank a beszűkült, ill. jobbára megszűnt CHF finanszírozási nehézségeknek van kitéve,
• Magyarország számára pedig szintén túlzott kockázatot és nehézséget jelent a CHF finanszírozásának fenntartása.

Tekintve, hogy az anyavállalat tőkeerejénél fogva továbbra is támogatja a magyarországi tevékenységet, így a megnehezült piaci helyzetben is biztosítja a CIB számára az EUR hitelek finanszírozását, így – a forint mellett – kizárólag az EUR alapú hitelezésre lesz lehetősége a banknak. Ugyanakkor az EUR kamatok az ügyfelek számára kedvezőtlenebbek, mint a CHF kamatok.

A bank vezetősége azt a döntést hozta, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően az október 31-ig bank által befogadott, alapdokumentáció tekintetében hiánytalan, standard ügyletek esetén, az EUR és CHF közötti kamatkülönbözetből származó veszteséget a bank átvállalja, vagyis a teljes hiteldíj mutató (THM) ill. a törlesztőrészlet tekintetében azonos feltételeket teremt az ügyfelek számára.

Ugyanakkor a nem-standard ügyletek esetén továbbra is a bank fenntartja a jogot arra, hogy akár az árazás, akár a hitelösszeg, akár a futamidő tekintetében az eredeti igényléstől eltérő módon bírálják el, ill. hagyják jóvá a kérelmet.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014529/1/bye-bye_svajci_frank_a_cib_bank_is_lepett
2008.11.12

2008.11.10.

Kilenc bankkal írt alá a kormány megállapodást arról, hogy az esetleg bajba jutó devizahiteles ügyfeleket milyen módon próbálják kihúzni a csávából.

Veres János pénzügyminiszter és Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke bejlentette, hogy a kormány és a hazai bankok aláírták azt a megállapodást, amely a forintgyengülés és hitelköltségek emelkedése esetén bajba kerülő ügyfeleknek nyújt egérutat terheik csökkentésére.

A megállapodást kilenc bank írta alá (OTP, Erste, FHB, CIB, MKB, Takarékbank, Unicredit, K&H, Raiffeisen), a megegyezés alapján a bankok négy lehetőséget kínálnak a devizahiteleseknek: előtörlesztés, futamidő-hosszabítás, hitelátváltás forintra, fizetési moratórium vagy a törlesztőrészlet átmeneti csökkentése (például a munkahely elvesztése esetén).

Az egyik legfontosabb kérdésben, az előtörlesztés fix és lehetőleg alacsony díjának meghatározásában nem tudtak megegyezni a felek. (Ezt a kormány szerette volna, ám a bankok nem álltak kötélnek.) A megállapodásban így mindössze annyi szerepel, hogy a hitelintézetek rugalmasan állnak a kérdéshez, ráadásul ezt is csak év végéig teszik. Ez a hátáridő vonatkozik a devizahitelek forintalapúvá alakítása utáni díjak elengedésére is: aki év végéig kezdeményezi ezt bankjánál, az mentesülhet például a szerződés módosításának díja alól.

Felcsuti Péter azt mondta: a bankok nem jószántukból írták alá a megállapodást, hanem a kormány ráhatására, mert szerintük kockázatot jelent, ha a lakosság azt látja, bajban a kormány segít. Így ugyanis nem hoznak felelősségteljes döntést a hitel felvételekor. Ugyanakkor azt remélik, később több bank is csatlakozik a megállapodáshoz.

Megoldások hitelproblémákra

Rugalmas előtörlesztés:

Előny: olcsóbb az előtörlesztés.
Hátrány: a betétek kamata nagyobb, mint a hitelé.

Futamidő-hosszabbítás (év végéig):

Előny: alacsonyabb részletek.
Hátrány: összességében magasabb kamatterhek.

Átváltás forintra (év végéig):

Előny: külön díj nélkül fix részletek.
Hátrány: növekszik a tőkeösszeg, (árfolyamtól függően) magasabb kamatráta.

Átmeneti könnyítés (kivételes esetben):

Előny: átmenetileg felfüggeszthető törlesztés.
Hátrány: a kamat folyamatosanketyeg, amivel nő a tartozás összege.

Forrás: Népszabadás Online:

• http://nol.hu/gazdasag/leszerzodott_a_kormany_a_devizahitelesek_megsegiteserol
• http://nol.hu/lap/gazdasag/lap-20081108-2008110803-9

2008.10.29.

A CIB Bank, amely az utóbbi hetekben nem szolgáltatott információt a devizahitelezéssel kapcsolatos üzletpolitikájáról, kedden úgy határozott, hogy október 30-tól felfüggeszti svájcifrank-alapú hitelezését (a döntés egyébként szinte megszületésének pillanatában olvasható volt az index.hu internetes portálon). Ezzel beállt a sorba az MKB, a Raiffeisen, a Volksbank és a BG után. A nagyobb bankok közül tartja még magát az OTP (bár már ott is felröppentek hasonló feltételezések) és az UniCredit. Az Erste és az FHB (Napi, október 27.) csak megdrágította ezt a hitelfajtát. Az Erste egyenesen az euróalapú kölcsönöknél érvényes szint fölé emelt. Lapunk információi szerint rövidesen akár ugyanilyen módon léphet az UniCredit is. Piaci hírek szerint a svájcifrank-források a járulékos költségek miatt jelenleg már drágábbak az eurónál.

A drágítás terén a megmaradó devizakínálatánál most a CIB is belehúzott, az általa érvényesített kamat ugyanis például a forintalapú lakáshiteleknél 9,99 százalékról (második évtől 10,99 százalék) 12,49 százalékra nő, az euróalapú kölcsönöknél azonban még durvább a változás, ezeknél a 2,99 (második évtől 5,49) százalékos kamat 7,99 százalékra emelkedik. Tény azonban, hogy a kezelési költség – legalábbis egyelőre – egyik esetben sem változik. Az életbiztosítással kombinált hiteleknél nem alakítanak ki forint- és euróalapú konstrukciót, így ez az – eddig is csak svájcifrank-alapon igényelhető – terméktípus megszűnik. Van néhány terméke a banknak, melyet jelenleg szintén csak svájcifrank-alapon kínálnak, de ezekre újonnan létrehoznak forint- és euróalapú konstrukciót is. Az új megoldásoknál az értékesítést november 3-tól folytatják.

Forrás: Napi Gazdaság  – 2. oldal  – 2008. október 29.

2008.10.22.

A társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva alkut kötöttek a kormány és a magyar kereskedelmi bankok vezetői a magyarországi lakossági devizahitelesek érdekeinek védelme érdekében – jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök indoklása szerint a cél az, hogy “ne engedjük, hogy az adósok terhei az égbe szökjenek”.

“Továbbra is rendkívül erős spekulációs nyomás nehezedik a forintra” – állapította meg a sajtótájékoztatón a kormányfő, majd jelezte, hogy a kormány támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban: “minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.” A pénzügyi válság miatti nagyfokú gazdasági bizonytalanságokra hivatkozva Gyurcsány szerint azon kell gondolkodnia a kormánynak, hogy hogyan lehetne érdemben növelni a jövő évi költségvetésbe beépített összesen 300 milliárd forintot kitevő tartalékok nagyságát.

A kormány és a Magyar Bankszövetség közötti alkut Gyurcsány törvényi eszközökkel is kikényszerítette volna, ha abba nem egyeznek bele a tegnap estig tartó pénzügyminisztériumi megbeszéléseken a banki vezetők – jelezte a kormányfő.

A megállapodást – a szükséges részletek kidolgozása miatt – a jövő hét elején írják alá a bankok és a kormány képviselői, de elöljáróban az alábbi három főbb pontot jelentette be Gyurcsány:

1.) A hiteladós kérésére a törlesztőrészletek rögzítése mellett a törlesztési időszak változtatását, meghosszabbítását engedélyezik a bankok annak érdekében, hogy “ha valaki úgy építette be a családi költségvetésbe, hogy a törlesztés 20-30-40 ezer forintot visz el, akkor a hektikus árfolyammozgás, a nemzeti valuta gyengülése ne okozzon elviselhetetlen terhet”.

2.) Ha valakinek devizaadóssága van, és úgy gondolja a kialakult helyzetben, hogy túlságosan nagy kockázatot jelent az árfolyamok nagy kilengése, hogy szeretne több biztonságot nyújtó hitelszerződést”, akkor áttérhet forinthitelre, és ekkor a bankok “elfogadják azt, hogy ezt külön költség felszámítása nélkül megteszik”.

3.) “Ha valaki alapvetően önhibáján kívül nehézségbe kerül és nem tudja vállalni a törlesztést” (pl. munkahely elvesztése miatt), akkor “a bankok készek arra, hogy az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentsék, vagy fel is függesszék, egyedi döntések alapján”.

Gyurcsány elismerte: “nem voltak vita nélküliek ezek az egyezségek”, de az a társadalmi felelősségvállalás része. Hozzátette: a bankok maguk számára kötelező érvényű új szabályokat alkotnak, és a fenti három pont “nem választható lehetőség a bankok számára”.

Erős spekulatív nyomás a forinton

A kormányfő a tájékoztatón a forint árfolyama és a jegybanki reakciók témájában azt mondta, hogy a mai 3%-pontos kamatemelés szándéka az volt, hogy “ezzel jelentősen megdrágítsa a forint elleni spekulációt”.

Holnap nyugalomra van szükség

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben Budapest “nem hívhatja fel magára a figyelmet olyan képekkel, amelyek rendetlenséget tükröznek” – hangsúlyozta szintén a sajtótájékoztatón Gyurcsány. A miniszterelnök emiatt arra kért “valamennyi felelős közéleti tényezőt”, többek között a parlamenti frakciókat, hogy támogatóik felé közvetítsék: Magyarországnak és Budapestnek alapvetően nyugalomra és békére van szüksége az október 23.-i ünnepségek kapcsán.

Még nagyobb tartalékok kellenek

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: zajlanak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha ennek a végére érnek, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot. A jövő évi költségvetés, illetve a kamatkiadások témájában feltett kérdésre úgy reagált a kormányfő, hogy azon kellene gondolkodni: “hogyan lehetne érdemben növelni” a betervezett 300 milliárd forint körüli tartalékok nagyságát, mivel nagyon bizonytalanok a jövő évi gazdasági kilátások.

Hozzátette: ha kiderül, hogy túlzottan magasak a megnövelt tartalékok, akkor azt vagy az államháztartási hiány, vagy az államadósság csökkentésére fordítják, illetve esetleg elköltik. Hangsúlyozta: “rendkívül óvatosan, visszafogottan kell tervezni a jövő évi büdzsét”.

Bérbefagyasztás

A kormányfő azt is bejelentette: 2009-ben nem fog emelkedni a kormány tagjainak fizetése függetlenül attól, hogy miben állapodik meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Ennek kivitelezéséhez jogi felhatalmazás kell, amelyet elindít a kormányfő. Jelezte: a kormány tagjainak fizetés-befagyasztásáról egyetértés alakult ki a kormány tagjai között.

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=104772 – 2008.10.22

2008.10.21.

A Raiffeisen Bank és a BG Hitel és Lízing úgy döntött, hogy ezentúl nem folyósít svájci frank alapú jelzáloghiteleket – értesült az Index. A két hitelintézet a hitelezési feltételeken is szigorít.

Pont egy hete függesztette fel az MKB Bank a devizahitelezést. A bank azzal magyarázta a lépést, hogy a forint árfolyamának utóbbi hetekben tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat.

Egy nappal később a Volksbank úgy döntött, hogy a svájci frank illetve dollár alapú új hitelek folyósítását függesztette fel, ők euróhiteleket a jövőben is adnak. A Raiffeisen Banknál a múlt héten még csak a vállalati ügyfeleknél függesztették fel a svájci frank alapú hitelezést átmenetileg.

Mától azonban már a lakossági ügyfeleknél is leállították a jelzálogalapú devizahitelezést – értesült az Index. Információnkat később a bank megerősítette. A határozatlan ideig tartó felfüggesztés nem érinti az eddig, vagyis október 18-ig befogadott kérelmeket, illetve azokat sem, ahol már megtörtént az értékbecslés, de még nem fogadták be a hitelt.

Az október 20-tól beérkező svájci frank alapú hiteligénylések esetén az ügyfélnek az igénylőlapon módosítani kell a devizanemet euróra illetve forintra – erről az ügyfél dönt. A kieső konstrukciók pótlására a bank új euróalapú hiteleket dolgozott ki, valamint forint- és euróalapú hiteleknél új kedvezményeket vezetnek be.

Szigorodó feltételek

A nem ingatlan-fedezetes személyi hiteleket nem érinti a korlátozás, vagyis a személyi kölcsönt továbbra is igényelhetik ügyfelek svájci frank alapon. De szigorításokat is bevezetnek ennél a kölcsönfajtánál. A mostani szabályok szerint azon hiteligénylők esetében, akiknek életkora igényléskor 18 és 21 év közé esik, illetve a kölcsön lejáratakor meghaladja a 68 évet, kötelező adóstársat bevonni a hitelügyletbe. A változás, hogy ezentúl 25 éves korig kell adóstársat bevonni.

További szigorítás, hogy jelenleg három hónapos folyamatos munkaviszonyt kívánnak meg az ügyfelektől, ez most hat hónapra nő. Ezen kívül módosul az ügyleti kamat és a kezelési költség.

A BG Hitel is leállítja

A BG Hitel és Lízing október 17-től állította le átmenetileg a svájci frank alapú hitel illetve lízing kérelmek befogadását – tudta meg az Index. A lépést azzal indokolták, hogy a jelenlegi hazai és nemzetközi bankközi likviditási helyzet miatt refinanszírozójuk, a KDB Bank jelenleg nem tudja biztosítani a CHF alapú forrásokat. Az euró- és forinthitelek továbbra is elérhetőek lesznek. Az információnkat később megerősítették lapunknak.

A társaság ezen kívül felfüggeszti a gazdálkodó szervezetek (cégek, társas vállalkozások) finanszírozását, felfüggesztik a hitelezést a 4. településkategóriában, megnövelik a kötelező önrész mértékét, a különböző településkategóriákban különböző mértékben.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/raifde081020/

2008.10.17.

Retteghetnek a devizahitelesek. Jelentősen nőhetnek a havi részletek. A bankok nem kerülhetik el a kamatemelést. A forint esik, mint a kő! Mi lesz, ha államcsőd lesz?

Miután a sajtó halálra rémítette a devizahiteleseket, s otthonaik elvesztésének rémképét keltette (mert bizony viszik az autót és a lakást is), megvizsgáljuk objektíven, mit lehet tenni egy adósnak a szívhez kapáson túl, hiszen az új hitelfelvevők dilemmáinál fontosabb, a meglévő adósok fizetőképessége.

Államcsőd vagy nyugalom

Alapvetően 3 szcenárió van
a) 1-3 hónapos időtávon belül viszaerősödik a forint legalább 250-ig
b) a gyengülés stabil marad, a 300 forintos euróárfolyam elérhető közelségbe kerül
c) államcsőd, vagy államcsőd közeli állapot. A forintnál azt találgatjuk, hogy hármassal, négyessel, vagy ötössel kezdődik-e az árfolyam. (nyilvánvalóan tudjuk, hogy a hitelek többsége CHF-ben van, csak a könnyebb érthetőség miatt dolgozunk forint/euróval)

a) 1-3 hónapos időtávon belül viszaerősödik a forint legalább 250-ig
Hitelfelvevő:
Alapvetően semmilyen drámai hatással nem jár. Átmenetileg ugyan az árfolyamhatás miatt megemelkednek a törlesztőrészletek, s lesz egy tartós faktor is a kamatok emelkedése miatt, de a törleszétési részletben jelentkező pár ezer forintos (reméljük 10,000 alatt marad) különbséget ki lehet gazdálkodni. (lehet drámázni, de ki lehet). A karácsonyfa alá várhatóan kevesebb ajándék kerül, s nem most veszik meg hitelből a plazmatévét.

A kamatok emelkedését komolyan kell venni. A hosszú futamidőre eladósodottaknak magasabb a kamatérzékenysége, mint a rövid adósággal rendelkezőknek.

Bankok:
Nagy megkönnyebbülés, a jelzáloghitel portfólió továbbra is jó marad, magyarul az adósok fizetnek. A forrásköltségeket azért átterhelik (azért mert átterhelhetik) az ügyfelekre. A lízingcégek kicsit izgulhatnak (inkább a kocsit vigyék, mint a lakást), de ha a forint zuhanása nem drámai, lesz még év végén bónusz.

b) a gyengülés stabil marad, a 300 forintos euróárfolyam elérhető közelségbe kerül

Hitelfelvevő:
Amennyiben a hektikus ármozgások elérik a 20%-ot a hitelfelvételi árfolyamhoz képest, s ez egy kamatemeléssel párosul, akkor komoly gondban van. Az átlagos törlesztőrészlet emelkedése kimegy a négyszámjegyű tartományból, s komoly fizetési nehézségeket okoz. A konzervatívabb, több tartalékkal rendelkező és jobb pillanatban eladósodó ügyfelek könnyebben viselik el a válságot (ők voltak azok, akik nem azért vettek fel x devizahitelt, mert annak a törlesztését tudták kifizetni, hanem egy adott igényhez a legkedvezőbb törlesztést keresték, s 20%-kal többet gond nélkül ki tudnak fizetni törlesztésként, s remélhetőleg a +25-30% sem okozna megoldhatatlan feladatot). A magasabb kockázatvállalású ügyfelek komoly gondba kerülnek. Számos ügyfélhitel work-out szakaszba kerülhet, jönnek a kényszerértékesítések. Ugyanakkor valószínűleg mivel rendszerszintű probléma van, a bankok hajlanak a tömeges futamidőhosszabbításokra, illetve a konverziókra. Ekkora tömegnél a bankok saját sírjukat ásnák meg, ha elkezdenek likvidálni. A karacsonyfa alá csak apróságok kerülnek (sapka, sál, kesztyű)

Bankok:
Ha egy bizonyos határon túljut az árfolyam, akkor a bankok kézzelfogható portfólióminőség romlással szembesülnek. Komoly döntéskényszer elé kerülnek. Aki először kezdi likvidálni az ügyfeleket, az még nyerhet, miközben a többiek a fedezet összeomlása miatt nehéz helyzetbe kerülnek. A jobb megoldásnak tűnik a futamidő hosszabbítása, s az ügyfelek körön belül tartása. A helyzetet színesíti, hogy nem tudjuk, vészhelyzetben mennyire marad a marsalbot a magyar menedzsment kezében, s mennyire jön külföldről az ukáz, ami valószínűleg kevésbé lesz megértőbb a helyi problémák iránt.

c) államcsőd, vagy államcsőd közeli állapot

Hitelfelvevő:
Ez itt a nagyhalál, a duplájára emelkedő törlesztőrészletet a hitelfelvevők zöme nem tudja fizetni. Az autót viszik, a forintkonverzió drámai árfolyam és kamatszintek mellett nem jó üzlet. Kényszerlikvidiálni persze lehetne, de a fedezetek értéke eltűnik, a bankokkal való megegyezés létfontosságú. Karácsonyfa persze nem lesz.

Bankok:
Kétségbeesve figyelik a helyzetet, likvidálásra nincs esélyük, ekkora work-out állományt senki sem tud átvenni. A külföldi tulajdonos szerepe kulcsfontosságú, Milánóban vagy Bécsben nagy ívben tehetnek az egyéni szociális problémáinkra. Az igazat megmondva ötletünk sincs, hogy mi tennének, de igazából bele sem merünk gondolni. Futkos a hideg a hátunkon, különösen azért, mert akkor valószínűleg nem ez lesz az egyetlen problémánk 400 forintos eurónál.

Mit tehetünk? – Kell-e valamit csinálni?

Aggódni mindenesetre kell. Ha aggódunk saját pénzügyi helyzetünk miatt, az még nem meríti ki a természetellenesség fogalmát. Pánikba azonban ne essünk, mivel ritkán jók a zaklatott lelki állapotban hozott döntéseink.

Minden sokban függ a várakozásainktól. Ha arra számítunk, hogy nem lesz gond, akkor ne csináljunk semmit. A nagyobb gond az az, ha arra számítunk, hogy komolyabb problémák lesznek (b és c).

Mit tehetünk:
1) végtörlesztés
A végtörlesztés egy jó megoldás, mivel teljesen ki tudjuk zárni a devizakockázatot. A Portfolio.hu olvasói között valószínűleg nagyobb számban vannak olyanok, akik ezt meg tudják tenni (miközben a teljes hitelfelvevői körben ennek esélye marginális)
A végtörlesztéssel mindössze négy probléma van, költséggel jár (devizakonverzió, végtörlesztési díj), realizálunk egy komoly árfolyamveszteséget, a magyar banki üzletmenet mellett kevés ráhatásunk van arra, hogy melyik nap könyvelik le (miközben most az is szerepet játszhat, hogy melyik órában), és ha van rá pénzünk, akkor felesleges. Ötödik problémaként megmerjük említeni, hogy a lakossági ügyfél általában rosszkor, rossz döntést hoz. Kapkodni mindenesetre nem érdemes.

Ha a végtörlesztésre van pénzünk, akkor euró alapú kincsárjegyekkel a devizakockázatunkat tudjuk fedezni (vagy cash-euróval), miközben a nagyfokú biztonságérzet rövid távon nem sok addicionális költséggel jár. Ha végtörlesztünk, akkor elvesztünk egy olcsó finanszírozást, s pénzügyi rugalmasságunkat.

2) Előtörlesztés
Ha csak arra van pénzünk, hogy adósságunk egy részét (mondjuk 20%-ot) előtörlesszünk, akkor felejtsük el, mivel valójában nem csökkenti a kockázatot. A végtörlesztés első három problémája itt is fennáll, miközben az előtörlesztett utolsó milliónk jól jöhetne, ha tényleg gond lesz. Segítségével könnyen túlélhetünk egy 6-12 hónapos válságot.

3) Fogyasztás visszafogás
Leginkább ezt tehetjük. Aki, most akar új lakást, plazmatévét és autót venni, az itt tartalékolhat legkönnyebben. A kérdés az az, hogy ezt mennyire tudja megtenni az a réteg, akit legjobban fenyeget a forint gyengülése, amely ráadásul inflációval is fenyeget (ami köztudottan a szegények adója)

4) Fedezeti ügyletek
Szofisztikált Portfolio.hu olvasók megtehetik, hogy deviza eszközöket halmoznak fel ezzel fedezve magukat (a nagy tömegnek nem ajánljuk). A hátrány nyilván annyi, hogy a fedezeti ügylet eredménye lehet, hogy a hitelfelvételkor érvényes árfolyamnál 10%-kal rosszabb áron tudunk fedezni. Az átlagos ügyfél számára minden ilyen tranzakciót kerülni kell, mert szinte definíciószerűen rossz döntéseket hoznak.

5) Hitelkonverzió
Ilyenkor találják ki sokan, hogy akkor konvertáljuk a hitelt forintra. Két dolgot ilyenkor nagyon el szoktak felejteni. Egyrészt az OTP Világhitele kivételével ez nem olcsó és adminisztrációmentes művelet, másrészt annak, aki nem tud kifizetni 10%-kal nagyobb törlesztőrészletet, nem biztos, hogy jó megoldás, ha 5.5%-os CFH kamatról 17.5%-os forintkamatra vált, ráadásul úgy, hogy alapból magasabb adósságszintre állnak be. (az állami támogatás csak lakásvásárláskor és építéskor jár). Persze államcsőd esetén ez egy nagyon jó megoldás ideig óráig, amíg a forintkamatok nem mennek fel 100%-ra. A lakossági ügyfelek itt sem biztos, hogy jól járnak, szinte garantáltan rosszkor hoznak rossz döntés.

6) Kisebb lakásba költözés/ingatlaneladás
Aki nagyon fél, az végül is eladhatja ingatlanát, még a tömeges bukások előtt, a legnagyobb költséggel és a legnagyobb fájdalommal ez jár, különösen akkor, ha két hónap múlva kiderül, hogy minden rendben van.

A fentiekből láthatjuk, hogy az igazán rászorulóknak, s az igazán veszélyeztetteknek a fogyasztásvisszafogáson túl sok lehetőségük nincs. Lehet, sőt reméljuk, hogy a mostani válság minden komoly következmény nélkül elmúlik, de a tapasztalatai emlékezetesek lesznek az elkövetkezendő évek hitelfelvevői számára. Devizahitelt csak akkor, ha +20-30%-os havi törlesztőrészletet gond nélkül ki tudunk fizetni. Ha nem megy, akkor inkább a kisebb lakás, a BKV és katódsugárcsöves TV.

A magyar devizaadósok nagy része nem tehet semmit, ülhet és várhatja, hogy jön az úthenger vagy nem.

Portfolio

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=1&k=2&i=104374 – 2008. október 17.