Címkézett oldalak: ‘devizahitel’

2009.11.20.

Lazítás történhet az állami készfizető kezességről szóló törvényen, mely a nehéz helyzetbe került devizahitel ügyfeleket segíti – tette közzé a pénzügyi tárca.

A törvény eredeti változata túlságosan lekorlátozta az érintettek körét, így alig akadt ügyfél, aki mefelelt volna a támogatási követelményeknek. Sokat mondó bankszövetségi adat, hogy a támogatott, államilag garantált a kölcsönszerződések száma október közepéig 300 alatt maradt.

Mint ismeretes, a támogatást olyan adósok igényelhetik, akiknek devizahitel adósságuk van, és a válság kezdete óta elveszítették a munkahelyüket. Csakhogy a munkahely általánan közös megegyezéssel szűnik meg, így az adós nem felel meg a törvényi elvárásoknak. Nagyban bővülhet a támogatásra jogosultak köre, ha eltörlik ezt a kitételt.

Szintén pozitív változás lehet, hogy a tervezett határidőt kitolják 2010 végéig. Jövedelem terén is lazított a minisztérium, hiszen a háztartás nettó jövedelmének 40%-a helyett 60%-ra emelkedett az az arány, amelyet nem haladhat meg a törlesztőrészlet. A hitelösszeg határa 10.000.000-ról 15.000.000 forintra növekedik, amelyet nem haladhat meg a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege.

A fenti változtatások örvendetesek, mely valós könnyítést jelent az államilag garantált hitelt kapható adósok körében.

2009.11.15.

A gazdasági válság előtt időszakhoz képest rendkívüli növekedést mutat a forint alapú hitelek versenye a devizahitelekkel szemben.

A forint alapú lakáshitelek népszerűsége idén sokat emelkedett a devizahitelek népszerűségével szemben. A folyósított jelzáloghiteleken belül nőtt ugyan a deviza aránya, de most is 60 százalék alatt van, ami a tavaly őszi 95 százalékhoz képest már meglehetősen alacsony szint. Júliusban közel ugyanannyi lakáshitelt vettek fel forintban a magyar háztartások, mint egy hónappal korábban: összegszerűen 17.8 milliárd forint értékben. Az euróban denominált lakáshitelek azonban növekedtek (15.7 milliárd forintra), és lassan felfejlődnek a forinthitelekhez, míg a svájci frank alapú lakáshitelből a júniusinál is kevesebbet, 3.9 milliárd forintnyit folyósítottak a bankok.

Devizahitel-forinthitel arány

2009.09.17.

A 2009. szeptember 16-án aláírt lakossági hitelezést önszabályozni hivatott banki magatartáskódex december elsején lép életbe. A kódexhez a bankok önkéntesen csatlakoznak, és annak betartását a PSZÁF ellenőrizheti illetve szankcionálhatja (akár 2 milliárd forint bírsággal is).

A kormány, 13 bank és a pénzügyi felügyelet aláírta a banki magatartási kódexet. A kódex a bankok erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. A hiteleket törleszteni kell, ugyanakkor a bankok egy jelentős önkorlátozást fogadtak el_ átlátható, korrekt szabályok szerint fog történni az adósok kezelése. A legtöbbet a jól fizető adósok nyernek a Kódexszel , de a rossz ügyfelek is tisztességesebb bánásmódot kapnak.

A Kódex alapvetően három alapelv köré szerveződik; a transzparencia, a szabályelvűség, és a szimmetria elve köré. A Kódex hatálya kiterjed az összes aláíró, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, s szabályozza:
- a felelős hitelezés általános normáit
- a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
- a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításághoz kapcsolódó szabályokat
- az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
- valamint a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit.

Mit tartalmaz pontosan a banki kódex?

A kódex legfontosabb része a hitelek (át)árazásra vonatkozó szabályokban lelhető fel. A kódex elvei szerint kamatot akkor módisíthat a bank, ha

1. Azt egy jogszabályváltozás – például a kötelező tartalékolás mértékének szabálya – azt kikényszeríti.
2. A finanszírozási költségek változását értelemszerűen a bankok továbbháríthatják a költségeiket, de előírás a szimmetria, vagyis a költség csökkentését is érvényesíteni kell a lakossági termékek árában.
3. Az ügyfélkockázatok megváltozása esetén, példul ha kicsúszik az ügyfél a problémamentes kategóriából. Vagyis ha nem fizetünk, megemelik a kamatot. Ez annyiban érdekes, hogy az ügyfél ily módon bekövetkező romlott kockázati besorolását csak az adott ügyfél fogja érezni, a plusztartalékolási költségeiket az adott ügyfelekre háríthatják a bankok, nem a az összes ügyfélre.
4. Árfolyam ingadozás esetén.
5. Érdekes szempont még, hogy ha az ingatlanfedezet értéke 10%-ot meghaladó mértékben veszít az értékéből, az szintén az adósra hárítható.

Ezen kívül található még pár érdekes új szabály a kódexben:

• A kamatokban semmifajta működési költség nem érvényesíthető, ugyanakkor a díjakat csak évente egyszer, az elmúlt évi infláció mértékében emelhetőek.
• Devizahiteleknél a bankok kötelesek feltüntetni a hitelezésben alkalmazott árfolyamokat, illetve a jegybanki középárfolyamtól való eltérést, mely adatokat a PSZÁF fogja összegyűjteni és publikálni.
• A devizahiteleknél lehetővé válik a devizában való befizetés egyösszegű előtörlesztésnél, ami a hitelkiváltás folyamatát fogja lényegesen leegyszerűsíteni.
• A kódex előírása szerint bankok lehetővé teszik termékeiknek a más intézmények termékeivel való összehasonlítást egy egységesített nyomtatvány formájában.
• Az aláírók vállalják, hogy kerülik a körülményes írásos tájékoztatást – azt szóbeli magyarázattal is kiegészítik.
• Nem tekinthető az ügyfél életkora automatikus elutasítási indoknak. Vagyis ha 70 évesen fel akarunk venni egy 40 éves hitelt, azt nem lehet azonnal elutasítani.

A kódex csak korlátozottan szól a bedőlt hitelek fedezeteinek értékesítéséről – ezt a kérdést továbbra is jogszabályok kezelik. Ennek érdekében a készülő jogszabálymódosítások előírják, hogy nyilvánosan kell értékesíteni a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanokat, az értékesítés előtt 90 napot biztosítanak az adósnak önértékesítésre. Ezen szabályok betartását a PSZÁF fő feladatának tekinti – mondta Farkas Ádám, PSZÁF-elnök. A PSZÁF – inkognitóban – ellenőrzi már most ezen árveréseket. – tette hozzá Farkas Ádám.

Mely bankok írták alá a kódexet?

• OTP
• FHB
• Erste
• CIB
• Citi
• Budapest Bank
• MFB
• MKB
• Takarékszövetkezet
• K&H
• Raiffeisen
• Takarék Bank
• Volksbank

Véleményünk szerint a jó adósok jól járnak a kódex bevezetésével (bár az ingatlanfedezet értékének csökkenése az ő hitelüket is drágítjatja), a rossz adósok pedig nagyon rosszul.

2009.06.04.

Az EB még a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat eredeti, a munkanélküliekre vonatkozó verzióját sem hagyta jóvá, mert Brüsszelben nehezen értették meg a problémát. Az új kiegészítéssel pedig még később léphet csak életbe a törvény – írja a Napi Gazdaság.

A parlament március másodikán fogadta el a gazdasági válság miatt 2008. szeptember 30-a után munkanélkülivé vált lakáshiteladósok állami garanciájáról szóló törvényt, ám az mind a mai napig nem lépett életbe, mivel az Európai Bizottság még nem bólintott rá – tudta meg a lap.

A kormány tegnapi döntésével kiterjesztené az állami készfizető kezességet azon lakáshiteladósokra is, akik munka mellett sem tudják fizetni törlesztőrészleteiket. E módosítás miatt újabb heteket csúszhat a törvény életbelépése.

A március elején elfogadott törvény szerint az állam készfizető kezességet vállal a munkanélkülivé vált lakáshitelesek maximum 20 millió forintos – legfeljebb kétéves futamidejű – áthidaló hitelére. Az adósnak vállalnia kell egy minimális – tízezer forintos – részlet törlesztését, az eredeti és csökkentett törlesztőrészlet különbségére veheti igénybe az áthidaló hitelt az állami garanciával.

A törvényt az Európai Bizottságnak jóvá kellene hagynia, ugyanis a garancia állami támogatásnak számít, így csak a brüsszeli igen után emelkedhet a javaslat törvényerőre. Elvileg hatvan napja volt az Európai Bizottságnak a törvény jóváhagyására, de a vizsgálat elhúzódott, mivel Brüsszelben eleinte nem is értették a problémát. A külföldi devizában való eladósodás ugyanis nem jellemző más uniós országban.

A választ a Pénzügyminisztérium június közepére várta, ám a kormány tegnapi döntésével – a törvény kiterjesztésével – tovább csúszik az eredeti javaslat életbelépése is, így a munkanélkülivé vált lakáshiteladósok sem tudják majd igénybe venni az állami garanciát.

Forrás: http://www.klikkbank.hu/valsag/20090604-devizahitelesek-valsagban-tovabb-csuszik-az-adosok-megsegitese.html

2009.05.19.

A devizahitelek alacsony törlesztőrészleteit, és a forinthitel kiszámíthatóságát ötvözik a fix törlesztőrészlettel kínált devizahitelek. A lentiekben leírjuk, hogy mikor válasszunk ilyen konstrukciót, és inkább mikor kerüljük ezeket?

A változó kamatozású devizahiteleknél ha elmozdul a forint-deviza árfolyam, akár a hitel változó kamata miatt nagyon megnő a törlesztőrészlet. Ezt küszöböli ki az a konstrukció, amelyben a havi törlesztőrészlet mindig adott összeg, példánkban 50 ezer forint, és az árfolyamváltozásokat, illetve kamatváltozásokat kezelő változó elem a hónapok száma lesz. Vagyis alapesetben 240 hónapig fizetünk 80.000 forintot, az összeg nem fog változni, hanem a futamidő lehet több, vagy kevesebb az előre megírt 240 hónapnál.

Egészen egyszerűen, ha a forint erősödik és/vagy a kamatok csökkennek, akkor ugyanazt a havi törlesztőrészletet elég lesz kevesebb hónapig fizetni. Ha pedig a forint gyengül a hitel devizaneméhez képest, illetve a kamatok emelkednek, akkor a havi törlesztőrészlet több hónapig fog ketyegni.

A reklámok a fix törlesztőrészlettel kínált devizahiteleknél azt hangsúlyozzák, hogy az ügyfél megszabadul a kamatkockázattól, az árfolyamkockázattól, kiszámítható törlesztésű lesz a hitel. Ez részben igaz, részben mégsem. Az ügyfélnek az a kockázata valóban nem marad meg, hogy az árfolyam- és a kamatváltozás miatt megemelkedik a havi törlesztőrészlete, de azért ingyen ebéd itt sincsen, az árfolyamváltozás és a kamatváltozás kockázata a tovább tartó törlesztési kötelezettségben jelentkezik.

Kisebb havi teher – több hónapon át. Röviden összefoglalva ezt vállaljuk tehát a fix törlesztésű devizahitellel.

Különösen izgalmas az a legújabb banki ajánlat, amelyben a bankok felkínálják ügyfeleiknek, hogy a korábbi „hagyományos” hiteleik helyett lépjenek át fix havi törlesztésű hitelbe, ahogyan a marketingüzenet szól, fizessék a régi, a még kigazdálkodható törlesztőrészletet.

Van olyan bank, ahol éppen látványosan akciózzák ezt a lehetőséget, ami azt is jelentheti, hogy nem kell egyszeri szerződésmódosítási díjat fizetni, de ez az első kérdés, amit érdemes tisztázni. Milyen költséggel jár a váltás, egyáltalán mi a konstrukció, a korábbi szerződés módosítása, vagy a korábbi hitel lezárása, és egy új, fix havi törlesztéses hitel felvétele. A tranzakciós költségek ugyanis igen magasak lehetnek. Utána jöhetnek a számok, illetve a speciális szempontok.

Abban nagy valószínűséggel nem tévedünk, hogy a fix havi törlesztéses devizahitel összességében nem lesz olcsóbb, mint a korábbi hitelünk, vagyis, ha thm-et nézünk, akkor nem olcsóbb, hanem csak más visszafizetési struktúrájú hitelt veszünk fel (természetesen a két hitel későbbi ára korlátozottan hasonlítható össze, ha forintban gondolkodunk, mert nem tudhatjuk a későbbi árfolyamváltozásokat).

Forrás: FigyelőNet

2009.04.04.

Napi csúcspontjára emelkedett az euró árfolyama a svájci frankkal szemben tegnap délelőtt, miután a svájci jegybank alelnöke arról beszélt, hogy minden eszközzel meg akarják akadályozni a frank erősödését. A forinthoz képest is gyengült a fizetőeszköz: az árfolyam 196,73 forintra módosult a szerda délutáni 201 fölötti szintről. (MTI)

Ez rendkívül jó hír azoknak a devizahiteles banki ügyfeleknek, akiknek mostanában sokat növekedett a törlesztőrészletük a Forint gyengülése miatt, illetve azoknak, akik mostanában 200 HUF/CHF árfolyam felett vették fel a hitelt. A svájci jegybank alelnökének nyilatkozata bizakodással tölthet el annak irányába, hogy ha a forint önmagában nem gyengül tovább, nem fog tovább növekedni a  svájci frankban eladósodott ügyfelek havi törlesztőrészlete, sőt, csökkenés is elképzelhető.

2009.03.27.

A forint mélyrepülése két szempontból jelent problémát az erős forint idején eladósodott devizahitelesek számára.

A bankok a hátralévő tőketartozást és a havi törlesztőrészleteket devizában határozzák meg. Ha gyengül a forint a hitel devizaneméhez képest, akkor emelkedik a forintban fizetendő havi törlesztőrészlet és nő a fennálló tőketartozás, annak ellenére, hogy az ügyfél “rendesen” törleszt. Szintén a havi törlesztőrészletet növeli, ha a hitel kamatperiódusa ebben az időszakban jár le, és a megnövekedett kockázati prémiumok miatt a bank is emeli a hitel kamatát.

- Amennyiben a megnövekedett törlesztőrészlet annyira megterheli a család havi költségvetését, hogy huzamosabb ideig nem tudják fizetni, akkor azt még a késedelembe esés előtt érdemes jelezniük a banknak – hívja fel a figyelmet Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. – A bank és az ügyfél közös érdeke, hogy az -ügyfél tudja törleszteni a hitelét.

Színe és fonákja

Abban az esetben, ha az ügyfél jövedelmi viszonyai nem változtak jelentősen – azaz például nem veszítette el a munkahelyét -, a futamidő-meghosszabbítás jelenthet megoldást, hiszen ezáltal – változatlan” árfolyam mellett – tartósan csökkenthető a havi törlesztőrészlet. A futamidő meghosszabbításának azonban feltétele, hogy az ügyfél – vagy egyes pénzintézeteknél az adóstárs – életkora a hitel lejáratakor ne haladjon meg egy adott szintet. A leggyakoribb felső életkori határ a 65-70 év.

A hosszabbítás lehetséges mértékét a futamidő maximális hossza szabja meg, ez általában 25-35 év. Az eleve ilyen hosszú futamidejű szerződéseket tehát nem, vagy csak kis mértékben lehet tovább hosszabbítani. E konstrukció növeli a teljes futamidő alatt visszafizetett kamat összegét: azaz a havi terhek ugyan csökkennek, de a teljes visszafizetett összeg magasabb lesz.

Mentőöv átmeneti időre

Ha az ügyfélnek csak átmeneti segítségre van szüksége, tőkemoratóriumot kérhet.
Ez esetben meghatározott ideig csak kamatokat fizet a banknak, így a-havi díj a tőketörlesztés összegével csökken. A moratórium legfeljebb egy évig vehető igénybe. Hasonló megoldást kínál a kamatkedvezmény: az ügyfél meghatározott ideig – maximum fé1 évig – alacsonyabb kamatot fizet. Az elmaradt összeget a türelmi idő lejártával mindkét esetben meg kell fizetnie az ügyfélnek, általában a törlesztőrészletbe beépítve.
Az árfolyam gyengülése miatti devizahitel törlesztőrészlet-emelkedést forintban történő fix törlesztés igénybevételével is meg lehet állítani. Ebben az esetben a bank adott ideig rögzített árfolyam mellett számolja ki a törlesztőrészleteket, így az ügyfél ebben az időszakban minden hónapban ugyanakkora forintösszeget törleszt az árfolyamtól függetlenül. Az árfolyammozgásokból adódó eltérést az időszak végén egy további havi törlesztőrészlet befizetésével egyenlíti ki.

Amennyiben az ügyfél jövedelmi körülményeiben jelentős változás történik, fizetési halasztást kérhet a banktól. Ennek mértéke és feltételei bankonként és hiteltermékenként eltérhetnek. Jó esetben a bank néhány hónapra a teljes fizetési kötelezettséget (tőke, kamat, díj) felfüggeszti, hogy ez alatt az ügyfél rendezni tudja jövedelmi viszonyait.

Ha nincs más lehetőség

- Az elő- vagy végtörlesztés, illetve a hitelek devizanemének átváltása alapos körültekintést kíván az ügyfelek részéről – figyelmeztet Bánfalvi László. – Bár ezáltal csökkenhet a devizahitel törlesztőrészlete, mindig mérlegelni kell, hogy az eredeti és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó többlet-tőketörlesztés, illetve a váltás költségei kisebbek-e, mint a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó megtakarítás.
Ha a hitelfelvevő kilencven iparon belül nem fizet, a bankiak jogában áll felmondani a hitelszerződést és visszakérni fennálló tőketartozást. Ez több módon is történhet: korábban megkötött vételi opció érvényesítésével, végrehajtáson kívüli árveréssel, a követelés eladásával.

- Ez hosszú, akár több hónapos procedúra, és egyáltalán nem biztos, hogy sikerül piaci áron értékesíteni az ingatlant. A bank ugyan megkapja követelése ellenértékét, de az ügyfélnél maradó rész kevesebb lesz – teszi hozzá Bánfalvi László. – Ezért a bajba jutott adós számára előnyösebb, ha inkább kisebb, olcsóbb lakást keres magának és piaci áron értékesíti a régit. A lakásárak különbözetéből visszafizetheti, vagy elfogadható szintre csökkentheti tartozását.

Forrás: Ingatlan és építőipari vásárkörkép

2009.03.16.

Siklós András (műsorvezető): – Jelentősen könnyítené a lakáscélú devizahitelek átvállalását forinthitelre a kormány és a Fidesz is. A költségeken a bank, az adós, és az állam osztozna. A bankok szerint az átváltás rossz üzlet, mert a svájci frank alapú hitelek 9-10%-os éves díjával szemben a forint hitelek díja 15-19% közötti mozog.

Szilágyi Béla (szerkesztő): – Németh István tavaly ősz óta nem tudja fizetni devizahitelét. Többször kért segítséget a bankjától, nem kapott.

Németh István: – A törlesztő részletem 30 ezerről 60 ezerre növekedett. Nincs munkám, egyszerűen nem tudom fizetni. Becslések szerint legalább 30 ezer devizahiteles jár hasonló cipőben. Szerdán Orbán Viktor, Fidesz elnök javasolta, azóta kiderült, hogy a kormány is tervezi a frankhitelek átváltását forinthitelre. A költségeken a bank, az adós és az állam osztozna. Ez több száz milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

Daróczi Dávid (kormányszóvivő): – A költségvetés kizárólag akkor tud pénzt fordítani arra, hogy a devizahiteleseknek segítsen, hogyha ennek van valamilyen fedezete. Ha a kormány úgy dönt, hogy beszáll az átváltás költségeibe, a kiadásokat a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelből fedezheti.

Szerkesztő: – Idén már jelentősen visszaesett az új hitelek száma. De öt év alatt így is hozzávetőleg 600 ezer család vett fel 4200 milliárd forintnak megfelelő devizahitelt. A Híradó által megkérdezett bankár fenntartásokkal fogadná a devizahitelek átváltását forintra.

Herdinand Balázs (vezérigazgató-helyettes, Central European Credit): – A deviza és a forinthitelek között nagyon nagy kamatkülönbség van. Ennek a mérséklése, ennek a kiszámíthatósága, a terheknek az elosztása, ez még nem tisztázott.

Szerkesztő: – Tatabányán egy hónapja a Banki Hitel Károsultak Egyesülete külön irodát nyitott, hogy segítsen a bajba jutottakon. Eddig csaknem 300-an kértek tőlük segítséget.

Laurencsik Kálmán (irodavezető, Banki Hitel Károsultak Egyesülete): – Közülük egy sikerélményünk van, akit megmentettünk, a kilakoltatástól, mert végrehajtás volt ellene, felfüggesztették a végrehajtást.

Szerkesztő: – Az irodavezető szerint a hitelek átváltása helyett inkább a forintot kellene erősíteni.

Forrás: MTV – Híradó este – 19:36.20 – 19:38.33 , 2009. március 13.

2009.03.03.

Kisebb módosításokkal megszavazta az Országgyűlés a lakáshiteleseknek szóló mentőcsomagot.

Igénybeveheti, aki:

• Bizonyíthatóan 2008. szeptember 30-a után vesztették el állásukat.
• Az eredetileg felvett kölcsön összege nem haladja meg a 20 millió forintot. (Ez több kölcsönből is összeadódhat. Devizahitelnél az MNB középárfolyam alapján számítódik, akár svájci frank vagy euró alapú volt.)
• Csak lakáshitel igényelt, szabadon felhasználható hitelre nem jár segély.
• Abban a lakásban lakik, amelyre felvette a hitelt.
• Nincs más lakástulajdona a háztartásban élőknek.
• Az állás elvesztésekor az adósnak nem lehet 90 napon túli a minimálbért vagy a törlesztő-részlet összegét meghaladó tartozása.

A hitelsegély összege:

• Az állami úgy nyújtja a kezességet, hogy az adósnak továbbra is minimum 10 ezer forintnyi törlesztést be kell vállalnia. A pontos összeget kormányrendeletben fogják megállapítani, még nem tudni a részleteket.
• Az állam készfizető kezessége maximum 24 hónapig tarthat.

Az állami kezesség részletei:

• Az adós újabb hitelszerződést köt a bankkal, melyre már állami garancia vonatkozik. Ez a hitel arra szolgál, hogy ebből törlesszék a meglévő lakáshitelt, hiteleket, voltaképp egy áthidaló hitel.
• Az áthidaló kölcsön kamata változó, maximum a 3 havi BUBOR ráta (ami jelenleg 9,5%).

Még hetek telhetnek el mire segítséget kaphatnak az adósok, mivel a jogszabályt először jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak és a kormánynak is rendeletet kell alkotnia a végrehajtáshoz. A hiteltámogatás iránti kérelmet 2009. szeptember 30-ig lehet majd benyújtani.

2009.03.02.

A futamidő meghosszabbítását, valamint a részlet ideiglenes csökkentését ajánlja devizahiteles lakossági ügyfeleinek törlesztési nehézségek esetén a Raiffeisen Bank. A személyi kölcsönnel, illetve jelzáloghitellel rendelkezők a törlesztőrészlet jelentős (minimum 10 százalékos, illetve 5000 forintos) növekedése esetén meghosszabbíthatják a futamidőt.
Forrás – MTI