Címkézett oldalak: ‘cib’

2009.04.20.

Alaposan felkavarta a kedélyeket, hogy a tervek szerint a Bajnai-kormány nyártól megszünteti a lakástámogatási rendszer egyes fontos elemeit, mégpedig a szocpol kedvezményt, valamint a kamattámogatásos hitelkonstrukciókat.

Bár a szocpol és kamattámogatások eltörlésével az állam milliárdokat tud majd spórolni, az átlagembernek viszont nehezebb lesz lakáshoz jutnia.

Percek és napok

Az utolsó hetekben vannak azok a potenciális lakáskeresők, akik ugyan szeretnének ingatlant vásárolni, azonban számottevő önerő nem áll rendelkezésükre. A Duna House elemzése szerint a sokak által önerőnek használt szocpol megszűnése után a lakásvásárlók a szükséges önerőt leginkább személyi kölcsönből vagy egy pótingatlan-fedezettel tudják majd megteremteni. A népszerű szociálpolitikai kedvezményt viszonylag sokan arra használták fel, hogy részben vagy egészben ebből teremtsék elő a lakásvételhez szükséges beugrót: a vevők 15-20 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, ám az ország egyes részében az igénybevételi arány ennél jóval magasabb is lehetett – mondta Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője. A lehetőség várható megszűnése vevőcsoportokat zárhat majd ki a lakáspiacról. Ennek oka, hogy tavaly szeptember óta erőteljesen átalakult a lakásfinanszírozási piac, előbb a hitelfelvételi elbírálás jelentős szigorodásával, majd több pénzintézetnél a deviza alapú lakáshitelek szinte teljes megszűnésével kellett szembenézniük az érdeklődőknek.

Hitelek ugyan továbbra is vannak a lakáspiacon, ám korántsem olyan feltételekkel, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Akkor még sok ajánlathoz önerő sem kellett, míg most 20-30 százalékos tőkeerő nélkül nemigen lehet belevágni a lakásvásárlásba. A forintárfolyam erős ingadozása miatt viszont sok vevő nem mer hitelt felvenni, hiába felelne meg a feltételeknek. Nyártól sokan az önerőt csak hitellel tudják majd előteremteni, amelynek egyik lehetséges formája a személyi kölcsön – ennek ára azonban jóval magasabb, mint egy klasszikus lakáshitelé. Az Otthon Centrumnál egyébként 80 százalékkal nagyobb forgalmat regisztráltak, mint egy hónappal korábban, de ez a forgalomnövekedés nem csak a szocpol és a támogatott hitel várható felfüggesztésének publikálásával hozható összefüggésbe. Kühne Kata, az Otthon Centrum franchise-igazgatója azt nyilatkozta, hogy a válság ellenére a hitelezés sem állt le teljesen – a hitelközvetítési állományuk egymilliárd forint fölé emelkedett, ez nagyjából a tavalyi egyharmada -, illetve sokkal több lett a készpénzes vásárló.

Támogatási hajrá az Erste Banknál

Az Erste Banknál folyamatosan nő az állami támogatások és a támogatott hitelek iránti igény, de a bank véleménye az, hogy az intenzívebb érdeklődést a piac szezonalitása is befolyásolja. A kiegészítő kamattámogatásos hitelek ugyanis új lakás építésére és vásárlására igényelhetőek, az építkezések nagy része pedig mindig tavasszal kezdődik – adott felvilágosítást számunkra az Erste Banktól Illés Adrienn. A kommunikációs szakértő a továbbiakban elmondta, hogy az államilag támogatott lakáshitelek iránti kereslet az Erste Banknál 2008 utolsó negyedévétől – amikor is a devizahitelek népszerűsége zuhanni kezdett -, folyamatos nőtt. Ezt igazolja a bank kaposvári fiókvezetőjének nyilatkozata is: a városban szintén jelentős érdeklődést tapasztalnak a lakásvásárlási kedvezmények iránt. Keresztes Péter viszont azt is elmondta, hogy Somogyban az ügyfelek jelentős hányada még nem jutott el addig a pontig, hogy jogerős építési engedélye lenne.

Az Erste Bank egyébként olyan kiegészítő kamattámogatásos forinthitelt nyújt, melyet házaspárok vagy gyermeket nevelő személyek igényelhetnek új lakás vásárlására vagy építésére. Az erre felvehető összeg felső határa 15 millió forint lehet, de csak akkor, ha az ingatlan telekár nélküli vételára vagy építési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot. Kiegészítő kamattámogatásos hitel igénylésekor az ügyfél egyéb lakóingatlan-tulajdonnal rendelkezhet, de csak akkor, ha nem kér lakásépítési kedvezményt (ott már feltétel, hogy ne legyen másik lakása) – hívta fel a figyelmet Illés Adrienn. Ezek mellett a támogatott hiteleknél az igénylőnek nem lehet másik támogatott hitele, az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója, illetve a támogatott hitel iránti kérelmet a vásárlásnál az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, építkezéskor pedig legkésőbb a használatbavételi engedély kiadása előtt be kell nyújtani a hitelintézet felé. Az Erste Bank egyébként arra számít, hogy ha megszűnik az államilag támogatott lakáshitel-konstrukció, akkor újra a devizahitelé lesz a főszerep.

FHB és K&H és CIB

Az FHB-nál az elmúlt hetekben szintén növekedett a támogatott lakáshitelek iránti kereslet – mondta Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója. Az igazgató szintén úgy véli, hogy ebben a szezonális hatásoknak, a frankhitelek eltűnésének és az euróhitelek átárazódásának is szerepe lehet. A K&H banknál is ugyanazt tapasztalták, mint a többiek: az elmúlt pár hétben a támogatott forint lakáshitelek iránti érdeklődés némileg emelkedett. Bár a szakemberek ezzel kapcsolatban további erősödést várnak, de kiugró dömpingre nem számítanak. Ezt a a jogszabályi feltételek szigorúságával indokolják, ami miatt a kritériumoknak sokan nem tudnak megfelelni – vélték a banknál. A CIB banknál általánosságban elmondták, hogy a támogatott hitelek megszűnését követően a támogatásra – jelenleg – jogosult ügyfelek túlnyomó része nagy valószínűséggel deviza alapú hitelt fog igényelni, mivel az tisztán piaci feltételekkel igényelhető, a piaci kamatozású forint alapú hitelek ugyanis nagyon drágák. Így a támogatott hitelek megszűnése a CIB szerint nem fogja drasztikusan befolyásolni az új ingatlanfedezetes hiteligénylések volumenét. “Mindössze” a jövőben igényelt hitelek típusára lesz hatással.

Még élnek a lakásépítési kedvezmény feltételei.
Lakásépítési kedvezményt, ismertebb nevén szocpolt, félszocpolt június 30-ig még biztos, hogy igényelhetnek azok, akik: új lakást építenek, új lakást vásárolnak, lakásukat (a tetőtér-beépítés kivételével) legalább egy szobával bővítik, tetőtérben bővítenek (ha kettő vagy több gyermekük van), vagy akik a lakásukat eladják és helyette nagyobb lakást vásárolnak (három vagy több gyermekük van). Ezt a vissza nem térítendő állami támogatást a jogosultak csak egyszer vehetik igénybe. A kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő, és vele együtt költöző gyermekek és más eltartottak után vehető igénybe. Az igénylés feltételei között szerepel továbbá, hogy a kérelmezőknek és a velük együtt költöző családtagoknak nem lehet egyéb lakástulajdonuk (kivétel, ha öröklés útján jutottak 50 százalékos tulajdoni hányadhoz), a lakásigényük csak a törvényben maghatározott szobaszámot érheti el, az építési költségük pedig nem érheti el a csillagos eget. További feltétel, hogy akinek van lakása, annak azt előbb el kell adnia ahhoz, hogy új lakásának magvásárlásához vagy építéséhez támogatást vehessen fel.

Milliókat érő államkincstári gyerekek

A támogatás összege egygyermekes családoknál 900 ezer, kétgyermekes családoknál 2 400 ezer, háromgyermekes családoknál 3 800 ezer, négygyermekes családoknál 4 600 ezer forintra rúg. Minden további gyermek pedig 200 ezret ér.

A szocpol kedvezmény az építési költségeknek vagy a lakás vételárnak a része, amit a pénzintézetnél lehet igénybe venni. Két nagyon fontos dolgot viszont a szocpolnál nem szabad figyelmen kívül hagyni:

  1. A szocpol bár önerőnek számít, a bank nem adja oda úgymond előre, hanem csak az építkezés ütemezésének, készültségének megfelelően több részletben fizeti ki.
  2. Nem lehet csak szocpolból építkezni, mert ez a költségeknek maximum 65 százalékát fedezheti. A 2008-ban a Magyar Közlöny 94. számában megjelent módosítás szerint a megelőlegezési szerződésbe be kell venni azt, hogy a fiatal pár hozzájárul, hogy gyermekük vállalását a Kincstár ellenőrizze. Amennyiben a kincstári családtámogatási rendszerben a hivatal “érzékeli” (azaz látja, megfogja, bepelenkázza) a család gyarapodását, erről tájékoztatja a bankot. Az államnak azért érdeke, hogy a születést követően minél előbb értesüljön a gyermekről, mert akkor a továbbiakban nem a bank előlegezi meg a pénzt a fiataloknak, hanem a Kincstár maga, s ekkor nem kell többé felesleges kamatot fizetnie a pénzintézet felé.

Matematika innen és túl

A lakástámogatások megszüntetése nem kezeli, hanem növeli a válságot – ez a véleménye a Társaság a Lakásépítésért Egyesületnek. Az egyesület közleménye szerint az ő számításaik alapján a kedvezmények megszűnésével az idén legalább 10 ezerrel kevesebb lakás épül majd. Az egyesület szerint az elmaradt lakásépítések hatására jelentős adóbevételektől marad el az állam, és mivel az intézkedés a munkanélküliség növekedését is okozza, így közvetlen plusz kiadásokkal is jár. A számítások szerint, ha nem épül meg 10 ezer darab, egyenként 50 négyzetméteres lakás, akkor az államnak – adókból és járulékokból – 60 milliárd forint bevételkiesése keletkezik. Miután így 40 ezer munkahely is megszűnik, az ezzel járó állami kiadásokkal együtt a költségvetést 100 milliárd forint kár éri. Ezzel szemben a támogatások megvonása miatt 40 milliárd forinttal csökken a költségvetés kiadása. A kormány viszont másképp matekozik. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a tervezett válságkezelő intézkedésével ugyanis majdnem 30 milliárdot lehet megspórolni: tavaly mintegy 15 ezer kamattámogatásos hitelt vettek fel, körülbelül 70 milliárd forint értékben. A GKI Gazdaságkutató Intézet lakáspiaci szakértőjének, Petz Raymundnak a becslése szerint ez az átlagos támogatást figyelembe véve hozzávetőlegesen 6,5-7 milliárd forint állami kiadást jelent. Eltörlésével tehát ennyit lehet megtakarítani, de a támogatások által kiváltott gazdasági tevékenység adó- és járulékvonzatait is figyelembe véve, a nettó megtakarítás nagyjából három milliárd forintra tehető éves szinten. A szocpolra és a félszocpolra pedig mintegy 37 milliárdot költ az állam, aminek eltörlése – szintén a nettósítás után – 17-20 milliárdos kiadáscsökkentést jelent.

Forrás: http://www.ingatlanmagazin.com/read/8806?h

2009.03.10.

A bankokat is keményen sújtja a hitelválság. Most a CIB Bank jelentette be létszám-leépítési szándékát sajtóközleményen keresztül:

“Az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági folyamatai minden piaci szereplő, így a CIB Csoport számára is új helyzetet teremtettek. Az erre való felkészülés részeként újra kellett gondolni a költségek szerkezetét és a jövőbeni szervezet méretét. Ennek keretében – a bankcsoport hosszú távú, fenntartható fejlődésének megalapozása érdekében – a költségek fokozottabb racionalizálását célzó döntéseket is meg kellett hozni, amelyek a létszám mérséklődését is maguk után vonják.

A CIB vezetősége úgy döntött, hogy a CIB Csoportot érintően 300 főt kitevő – amely létszámból a CIB Lízing Csoport vonatkozásában megközelítőleg 60 fős -, létszámcsökkentést hajt végre, ami a teljes csoportszintű létszám 8 százalékát jelenti. Ezen belül a bank budapesti telephelyeinek vonatkozásában a vezetőség kinyilvánította szándékát a csoportos létszámleépítés végrehajtására. A leépítés lényegesen kevesebb kollégára terjed ki, mint ami korábban megjelent a sajtóban. A CIB vezetősége annak érdekében, hogy megkönnyítse az érintett munkatársak helyzetét, már előkészítette az ún. gondoskodó elbocsátás elemeit.”

2008.11.12.

Csütörtöktől (2008.11.13-tól) a CIB Banknak tulajdonosa és vezetősége döntése értelmében nem áll módjában CHF alapú hitelszerződést kötni, egyetlen esetben sem.

A bank által kommunikált magyarázat a következő: a megváltozott piaci helyzetben a CHF alapú hitelezés, mind az ügyfél, mind a bank, mind pedig Magyarország számára túlzott kockázatot takar:

  • az ügyfelek az árfolyamváltozásból eredő nagymértékű kockázatnak vannak kitéve,
  • a bank a beszűkült, ill. jobbára megszűnt CHF finanszírozási nehézségeknek van kitéve,
  • Magyarország számára pedig szintén túlzott kockázatot és nehézséget jelent a CHF finanszírozásának fenntartása.

Tekintve, hogy az anyavállalat tőkeerejénél fogva továbbra is támogatja a magyarországi tevékenységet, így a megnehezült piaci helyzetben is biztosítja a CIB számára az EUR hitelek finanszírozását, így – a forint mellett – kizárólag az EUR alapú hitelezésre lesz lehetősége a banknak. Ugyanakkor az EUR kamatok az ügyfelek számára kedvezőtlenebbek, mint a CHF kamatok.

A bank vezetősége azt a döntést hozta, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően az október 31-ig bank által befogadott, alapdokumentáció tekintetében hiánytalan, standard ügyletek esetén, az EUR és CHF közötti kamatkülönbözetből származó veszteséget a bank átvállalja, vagyis a teljes hiteldíj mutató (THM) ill. a törlesztőrészlet tekintetében azonos feltételeket teremt az ügyfelek számára.

Ugyanakkor a nem-standard ügyletek esetén továbbra is a bank fenntartja a jogot arra, hogy akár az árazás, akár a hitelösszeg, akár a futamidő tekintetében az eredeti igényléstől eltérő módon bírálják el, ill. hagyják jóvá a kérelmet.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014529/1/bye-bye_svajci_frank_a_cib_bank_is_lepett
2008.11.12

2008.10.29.

A CIB Bank, amely az utóbbi hetekben nem szolgáltatott információt a devizahitelezéssel kapcsolatos üzletpolitikájáról, kedden úgy határozott, hogy október 30-tól felfüggeszti svájcifrank-alapú hitelezését (a döntés egyébként szinte megszületésének pillanatában olvasható volt az index.hu internetes portálon). Ezzel beállt a sorba az MKB, a Raiffeisen, a Volksbank és a BG után. A nagyobb bankok közül tartja még magát az OTP (bár már ott is felröppentek hasonló feltételezések) és az UniCredit. Az Erste és az FHB (Napi, október 27.) csak megdrágította ezt a hitelfajtát. Az Erste egyenesen az euróalapú kölcsönöknél érvényes szint fölé emelt. Lapunk információi szerint rövidesen akár ugyanilyen módon léphet az UniCredit is. Piaci hírek szerint a svájcifrank-források a járulékos költségek miatt jelenleg már drágábbak az eurónál.

A drágítás terén a megmaradó devizakínálatánál most a CIB is belehúzott, az általa érvényesített kamat ugyanis például a forintalapú lakáshiteleknél 9,99 százalékról (második évtől 10,99 százalék) 12,49 százalékra nő, az euróalapú kölcsönöknél azonban még durvább a változás, ezeknél a 2,99 (második évtől 5,49) százalékos kamat 7,99 százalékra emelkedik. Tény azonban, hogy a kezelési költség – legalábbis egyelőre – egyik esetben sem változik. Az életbiztosítással kombinált hiteleknél nem alakítanak ki forint- és euróalapú konstrukciót, így ez az – eddig is csak svájcifrank-alapon igényelhető – terméktípus megszűnik. Van néhány terméke a banknak, melyet jelenleg szintén csak svájcifrank-alapon kínálnak, de ezekre újonnan létrehoznak forint- és euróalapú konstrukciót is. Az új megoldásoknál az értékesítést november 3-tól folytatják.

Forrás: Napi Gazdaság  – 2. oldal  – 2008. október 29.