Címkézett oldalak: ‘CHF’

2009.04.04.

Napi csúcspontjára emelkedett az euró árfolyama a svájci frankkal szemben tegnap délelőtt, miután a svájci jegybank alelnöke arról beszélt, hogy minden eszközzel meg akarják akadályozni a frank erősödését. A forinthoz képest is gyengült a fizetőeszköz: az árfolyam 196,73 forintra módosult a szerda délutáni 201 fölötti szintről. (MTI)

Ez rendkívül jó hír azoknak a devizahiteles banki ügyfeleknek, akiknek mostanában sokat növekedett a törlesztőrészletük a Forint gyengülése miatt, illetve azoknak, akik mostanában 200 HUF/CHF árfolyam felett vették fel a hitelt. A svájci jegybank alelnökének nyilatkozata bizakodással tölthet el annak irányába, hogy ha a forint önmagában nem gyengül tovább, nem fog tovább növekedni a  svájci frankban eladósodott ügyfelek havi törlesztőrészlete, sőt, csökkenés is elképzelhető.

2008.11.12.

Csütörtöktől (2008.11.13-tól) a CIB Banknak tulajdonosa és vezetősége döntése értelmében nem áll módjában CHF alapú hitelszerződést kötni, egyetlen esetben sem.

A bank által kommunikált magyarázat a következő: a megváltozott piaci helyzetben a CHF alapú hitelezés, mind az ügyfél, mind a bank, mind pedig Magyarország számára túlzott kockázatot takar:

  • az ügyfelek az árfolyamváltozásból eredő nagymértékű kockázatnak vannak kitéve,
  • a bank a beszűkült, ill. jobbára megszűnt CHF finanszírozási nehézségeknek van kitéve,
  • Magyarország számára pedig szintén túlzott kockázatot és nehézséget jelent a CHF finanszírozásának fenntartása.

Tekintve, hogy az anyavállalat tőkeerejénél fogva továbbra is támogatja a magyarországi tevékenységet, így a megnehezült piaci helyzetben is biztosítja a CIB számára az EUR hitelek finanszírozását, így – a forint mellett – kizárólag az EUR alapú hitelezésre lesz lehetősége a banknak. Ugyanakkor az EUR kamatok az ügyfelek számára kedvezőtlenebbek, mint a CHF kamatok.

A bank vezetősége azt a döntést hozta, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően az október 31-ig bank által befogadott, alapdokumentáció tekintetében hiánytalan, standard ügyletek esetén, az EUR és CHF közötti kamatkülönbözetből származó veszteséget a bank átvállalja, vagyis a teljes hiteldíj mutató (THM) ill. a törlesztőrészlet tekintetében azonos feltételeket teremt az ügyfelek számára.

Ugyanakkor a nem-standard ügyletek esetén továbbra is a bank fenntartja a jogot arra, hogy akár az árazás, akár a hitelösszeg, akár a futamidő tekintetében az eredeti igényléstől eltérő módon bírálják el, ill. hagyják jóvá a kérelmet.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014529/1/bye-bye_svajci_frank_a_cib_bank_is_lepett
2008.11.12

2008.11.06.

Sánta András (műsorvezető): – A pénzügyi válság hatására szigorodó banki feltételek már a magyar hitelpiacon is megfigyelhetőek – mondta el az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója. Kaputa Júlia beszélt Bánfalvi Lászlóval.

Bánfalvi László (az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója): – Az megfigyelhető, hogy a leendő magyar ügyfelek is megérzik a hitelfeltételeknek a szigorítását, ez kettő oldalról lehet, ugye az egyik az, hogy az elérhető maximális hitelösszegek gyakorlatilag szinte minden banknál csökkentek, tehát ami korábban divatos volt, hogy ilyen 0 százalék önerő, vagy 10 százalékos önerős konstrukciók, ezek gyakorlatilag mondhatjuk, hogy eltűntek a piacról. Több bank adott esetben már ilyen 60 százalék környékére lőtte be a limitet, ez az egyik oldala, a másik oldala pedig, hogy több bank a jövedelemvizsgálat oldaláról szigorított. Tehát ugye amíg korábban gyakorlatilag elegendő volt egy darab személyi igazolvány, igazából ez a másik, ami megfigyelhető, hogy ma már ezt is sokkal szigorúbban nézik, mint azelőtt.

Kaputa Júlia (riporter): – A megdráguló hiteleken túl ugye az árfolyamváltozás ingadozásának a hatása is egy kockázati tényező a jelzáloghitelek, vagy bármilyen más hitel esetében. Ennek a figyelembe vétele mennyire változott meg? Ugye korábban azért jellemző volt, hogy adott esetben túlvállalták magukat a hitelfelvevők a jövedelmi viszonyaikhoz képest.

Bánfalvi László: – Nyilván aki teljes mértékig kiszámolta, hogy ő ennyit tud törleszteni, annak most azért adott esetben lehetnek átmeneti pénzügyi gondjai. Ugye a törlesztőrészletek adott esetben még akár 10 vagy 15 ezer forinttal is növekedhetnek, nyilván itt a futamidő és az összeg függvényében.

Riporter: – Ez százalékban mit jelent?

Bánfalvi László: – Hát ez mondjuk így a bázisnak tekinthetjük nagyjából, egy ilyen 50-60 ezer forint közötti hitelösszeget, erre mondtam én ezt a 8-15 ezer forint közöttit.

Riporter: – Ez ugye akkor legalább 20 százalékos növekedés.

Bánfalvi László: – Hát egy olyan 10-20 százalék igen.

Riporter: – Számítanak arra, vagy van annak jele egyébként, hogy megemelkedett a bedőléseknek az aránya, vagy akár ennek a kockázata?

Bánfalvi László: – Önmagába az, hogy valaki mondjuk egy hónappal elcsúszik, vagy problémája van, az még azért nem jelenti azt, hogy akkor bedől az a hitel, hiszen itt mindenkinek az az érdeke, hogy végig kifusson a hitel, és helyreálljon a rend. Ez ugye majd a későbbieknek, egy ilyen féléves időtávon fog igazából kiderülni, hogy mennyire tudnak az ügyfelek hosszú távon megbarátkozni a magasabb törlesztőrészlettel, vagy mennyire nem.

Riporter: – Egyébként látható az a piacon, hogy kevesebb hitelt közvetítenek ki, vagy ennek azért nincsen jele?

Bánfalvi László: – Hát nyilván a feltételek szigorodása egyben az ügyfélkört is szűkíti, tehát ez mindenképpen kihatással van a hitelkihelyezésre, illetve a hitelközvetítésre, ez tagadhatatlan, igen.

Riporter: – Megnőtt az elutasított ügyfeleknek az aránya a bankok részéről?

Bánfalvi László: – Egyrészt bizonyos szempontból megnőtt, másik oldalról pedig inkább az a tendencia, hogy a korábban igényelt hitelösszeg helyett kevesebb hitelt kaphat az ügyfél.

Forrás: InfoRádió 09:50.07 – 09:53.12 , 2008. november 06.

2008.10.29.

A CIB Bank, amely az utóbbi hetekben nem szolgáltatott információt a devizahitelezéssel kapcsolatos üzletpolitikájáról, kedden úgy határozott, hogy október 30-tól felfüggeszti svájcifrank-alapú hitelezését (a döntés egyébként szinte megszületésének pillanatában olvasható volt az index.hu internetes portálon). Ezzel beállt a sorba az MKB, a Raiffeisen, a Volksbank és a BG után. A nagyobb bankok közül tartja még magát az OTP (bár már ott is felröppentek hasonló feltételezések) és az UniCredit. Az Erste és az FHB (Napi, október 27.) csak megdrágította ezt a hitelfajtát. Az Erste egyenesen az euróalapú kölcsönöknél érvényes szint fölé emelt. Lapunk információi szerint rövidesen akár ugyanilyen módon léphet az UniCredit is. Piaci hírek szerint a svájcifrank-források a járulékos költségek miatt jelenleg már drágábbak az eurónál.

A drágítás terén a megmaradó devizakínálatánál most a CIB is belehúzott, az általa érvényesített kamat ugyanis például a forintalapú lakáshiteleknél 9,99 százalékról (második évtől 10,99 százalék) 12,49 százalékra nő, az euróalapú kölcsönöknél azonban még durvább a változás, ezeknél a 2,99 (második évtől 5,49) százalékos kamat 7,99 százalékra emelkedik. Tény azonban, hogy a kezelési költség – legalábbis egyelőre – egyik esetben sem változik. Az életbiztosítással kombinált hiteleknél nem alakítanak ki forint- és euróalapú konstrukciót, így ez az – eddig is csak svájcifrank-alapon igényelhető – terméktípus megszűnik. Van néhány terméke a banknak, melyet jelenleg szintén csak svájcifrank-alapon kínálnak, de ezekre újonnan létrehoznak forint- és euróalapú konstrukciót is. Az új megoldásoknál az értékesítést november 3-tól folytatják.

Forrás: Napi Gazdaság  – 2. oldal  – 2008. október 29.

2008.10.21.

A Raiffeisen Bank és a BG Hitel és Lízing úgy döntött, hogy ezentúl nem folyósít svájci frank alapú jelzáloghiteleket – értesült az Index. A két hitelintézet a hitelezési feltételeken is szigorít.

Pont egy hete függesztette fel az MKB Bank a devizahitelezést. A bank azzal magyarázta a lépést, hogy a forint árfolyamának utóbbi hetekben tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat.

Egy nappal később a Volksbank úgy döntött, hogy a svájci frank illetve dollár alapú új hitelek folyósítását függesztette fel, ők euróhiteleket a jövőben is adnak. A Raiffeisen Banknál a múlt héten még csak a vállalati ügyfeleknél függesztették fel a svájci frank alapú hitelezést átmenetileg.

Mától azonban már a lakossági ügyfeleknél is leállították a jelzálogalapú devizahitelezést – értesült az Index. Információnkat később a bank megerősítette. A határozatlan ideig tartó felfüggesztés nem érinti az eddig, vagyis október 18-ig befogadott kérelmeket, illetve azokat sem, ahol már megtörtént az értékbecslés, de még nem fogadták be a hitelt.

Az október 20-tól beérkező svájci frank alapú hiteligénylések esetén az ügyfélnek az igénylőlapon módosítani kell a devizanemet euróra illetve forintra – erről az ügyfél dönt. A kieső konstrukciók pótlására a bank új euróalapú hiteleket dolgozott ki, valamint forint- és euróalapú hiteleknél új kedvezményeket vezetnek be.

Szigorodó feltételek

A nem ingatlan-fedezetes személyi hiteleket nem érinti a korlátozás, vagyis a személyi kölcsönt továbbra is igényelhetik ügyfelek svájci frank alapon. De szigorításokat is bevezetnek ennél a kölcsönfajtánál. A mostani szabályok szerint azon hiteligénylők esetében, akiknek életkora igényléskor 18 és 21 év közé esik, illetve a kölcsön lejáratakor meghaladja a 68 évet, kötelező adóstársat bevonni a hitelügyletbe. A változás, hogy ezentúl 25 éves korig kell adóstársat bevonni.

További szigorítás, hogy jelenleg három hónapos folyamatos munkaviszonyt kívánnak meg az ügyfelektől, ez most hat hónapra nő. Ezen kívül módosul az ügyleti kamat és a kezelési költség.

A BG Hitel is leállítja

A BG Hitel és Lízing október 17-től állította le átmenetileg a svájci frank alapú hitel illetve lízing kérelmek befogadását – tudta meg az Index. A lépést azzal indokolták, hogy a jelenlegi hazai és nemzetközi bankközi likviditási helyzet miatt refinanszírozójuk, a KDB Bank jelenleg nem tudja biztosítani a CHF alapú forrásokat. Az euró- és forinthitelek továbbra is elérhetőek lesznek. Az információnkat később megerősítették lapunknak.

A társaság ezen kívül felfüggeszti a gazdálkodó szervezetek (cégek, társas vállalkozások) finanszírozását, felfüggesztik a hitelezést a 4. településkategóriában, megnövelik a kötelező önrész mértékét, a különböző településkategóriákban különböző mértékben.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/raifde081020/