Címkézett oldalak: ‘chf hitel’

2009.08.09.

A Világgazdaság felmérése szerint eltűnőben van a CHF alapú hitel, de ahol még lehetőség van az igénylésére, ott továbbra is a legolcsóbb hitelnek számít.

A piaci szereplők tapasztalatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alátámasztja. Az MNB statisztikái szerint a frankalapú lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója júniusban 7,39 százalék volt, miközben az euróalapúaknál 9,65, a forintalapúaknál pedig 14,87 százalékos THM-et kellett állnia az ügyfélnek.

Ha szeretné meglévő hiteleit kiváltani és olcsóbbra cserélni, továbbra is a CHF alapú hitelt érdemes választani.

Forrás: vilaggazdasag.hu

2009.05.19.

A devizahitelek alacsony törlesztőrészleteit, és a forinthitel kiszámíthatóságát ötvözik a fix törlesztőrészlettel kínált devizahitelek. A lentiekben leírjuk, hogy mikor válasszunk ilyen konstrukciót, és inkább mikor kerüljük ezeket?

A változó kamatozású devizahiteleknél ha elmozdul a forint-deviza árfolyam, akár a hitel változó kamata miatt nagyon megnő a törlesztőrészlet. Ezt küszöböli ki az a konstrukció, amelyben a havi törlesztőrészlet mindig adott összeg, példánkban 50 ezer forint, és az árfolyamváltozásokat, illetve kamatváltozásokat kezelő változó elem a hónapok száma lesz. Vagyis alapesetben 240 hónapig fizetünk 80.000 forintot, az összeg nem fog változni, hanem a futamidő lehet több, vagy kevesebb az előre megírt 240 hónapnál.

Egészen egyszerűen, ha a forint erősödik és/vagy a kamatok csökkennek, akkor ugyanazt a havi törlesztőrészletet elég lesz kevesebb hónapig fizetni. Ha pedig a forint gyengül a hitel devizaneméhez képest, illetve a kamatok emelkednek, akkor a havi törlesztőrészlet több hónapig fog ketyegni.

A reklámok a fix törlesztőrészlettel kínált devizahiteleknél azt hangsúlyozzák, hogy az ügyfél megszabadul a kamatkockázattól, az árfolyamkockázattól, kiszámítható törlesztésű lesz a hitel. Ez részben igaz, részben mégsem. Az ügyfélnek az a kockázata valóban nem marad meg, hogy az árfolyam- és a kamatváltozás miatt megemelkedik a havi törlesztőrészlete, de azért ingyen ebéd itt sincsen, az árfolyamváltozás és a kamatváltozás kockázata a tovább tartó törlesztési kötelezettségben jelentkezik.

Kisebb havi teher – több hónapon át. Röviden összefoglalva ezt vállaljuk tehát a fix törlesztésű devizahitellel.

Különösen izgalmas az a legújabb banki ajánlat, amelyben a bankok felkínálják ügyfeleiknek, hogy a korábbi „hagyományos” hiteleik helyett lépjenek át fix havi törlesztésű hitelbe, ahogyan a marketingüzenet szól, fizessék a régi, a még kigazdálkodható törlesztőrészletet.

Van olyan bank, ahol éppen látványosan akciózzák ezt a lehetőséget, ami azt is jelentheti, hogy nem kell egyszeri szerződésmódosítási díjat fizetni, de ez az első kérdés, amit érdemes tisztázni. Milyen költséggel jár a váltás, egyáltalán mi a konstrukció, a korábbi szerződés módosítása, vagy a korábbi hitel lezárása, és egy új, fix havi törlesztéses hitel felvétele. A tranzakciós költségek ugyanis igen magasak lehetnek. Utána jöhetnek a számok, illetve a speciális szempontok.

Abban nagy valószínűséggel nem tévedünk, hogy a fix havi törlesztéses devizahitel összességében nem lesz olcsóbb, mint a korábbi hitelünk, vagyis, ha thm-et nézünk, akkor nem olcsóbb, hanem csak más visszafizetési struktúrájú hitelt veszünk fel (természetesen a két hitel későbbi ára korlátozottan hasonlítható össze, ha forintban gondolkodunk, mert nem tudhatjuk a későbbi árfolyamváltozásokat).

Forrás: FigyelőNet

2009.01.27.

Megritkított ajánlatok

A hitelpiaci válság októberi betörését követő rövid időszakban három piaci szereplő is beszüntette a svájcifrank-alapú lakáshitelezést. Azóta a helyzet csak rosszabb lett, mára alig féltucatnyi a frankalapú hitelt kínáló pénzintézetek száma Magyarországon.

A Napi Gazdaság tavaly januárban egy konkrét példa alapján – a ma is elfogadhatónak számító, tehát átlagos nagyságú, igazolt jövedelemmel rendelkező, alacsony hitelhányadot igénylő, kifejezetten jónak számító adósokra – készített törlesztési táblázatot már egyszer összehasonlította a bankok kalkulátoraiban akkor szereplőkkel (Napi, 2008. október 21.). Most megnéztük, hogy egy egész év alatt milyen változások következtek be a tavaly még slágerterméknek számító svájcifrank-alapú finanszírozásnál. Úgy tűnik azonban, hogy az ilyen összehasonlításra egyre kevesebb a lehetőség. Míg ugyanis október végén még “csak” három szereplő szállt ki a svájcifrank-alapú hitelezésből, mára viszont mindössze féltucatnyi maradt a porondon. (Sajnos az FHB akkori listánkra nem került fel, így ott az összehasonlítására nincs módunk.) Náluk azonban – persze a mára helyenként alaposan megnőtt terhek mellett – még némi verseny is látszik.Az Allianznál, ha valaki a csoportnál biztosítást is köt (ami a mostani kgfb-kampány után, ahol a váltás nyertese az Allianz volt, nem is lehet ritka), valamint a hitelt a banknál nyitott számlájáról törleszti, akkor a táblázatunkban szereplő paramétereknél a havi részlet alig haladja meg az 50 ezer forintot. A hitelkalkulátorokat böngészve igaznak találtuk az AXA “másképp, mint mások” szlogenjét. Ez ugyanis valóban szolgáltat, feltünteti például az igényelt hitelösszeghez optimálisnak tartott fedezeti limitet, de a potenciális adós a saját pontos paramétereit beütve, további részleteket is megtudhat. Így tulajdonképpen segítséget nyújt, hogy bárki betekintést nyerjen a bankok hitelbírálati szisztémájába. Talán éppen ez is a hibája, hiszen az átlagos ügyfél esetleg megunja a számtalan paraméter kitöltését, arról nem is beszélve, hogy menet közben el is veszítheti a fonalat.A Budapest Bank (BB) ennek éppen az ellenkezőjét csinálja: a lakáshiteleknél nem működtet a honlapján kalkulátort, helyette a netes jelzést követő 24 órán belül személyes hiteltanácsadó jelentkezését ígéri. Telefonon is készségesen rendelkezésre állnak, ugyanúgy informálva a potenciális adósokat, mint ahogy az AXA a neten teszi. Az érdeklődőket az OTP minden termékénél kalkulátorokkal “kényezteti”. A legnagyobb magyar banknál a kalkulátorok között megtalálható a lakáslízing linkje is. Lízing esetén a táblázatunkban szereplő paraméterek alapján az első hat hónapban 40 ezer, majd a hetedik hónaptól 60,1 ezer forintot kellene a lízingbevevőnek fizetnie. Persze miután leszurkolta azt a 385 ezer forintot, ami a különböző díjak mellett a vagyonszerzési illeték összegét is tartalmazza.Az ugyanilyen összegre, célra és paraméterekkel igényelt kölcsönöket a devizanemek alapján összehasonlítva meglehetősen érdekes kép rajzolódik ki. A legmagasabb és a legalacsonyabb törlesztőrészlet között a forintkölcsönöknél csaknem 50 százalékos az eltérés. A svájci franknál ez mintegy 21 százalékra, míg az eurónál 16 százalékra rúg.Az összehasonlításról szóló cikk teljes terjedelmében a Napi Gazdaság keddi számában olvasható, ahol egy a törlesztőrészleteket összehasonlító táblázat is szerepel.

B. Varga Judit

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=godo&nID=394766