Címkézett oldalak: ‘bankmentő csomag’

2009.04.02.

Szellő István (műsorvezető): – Tizedére esett vissza a bankok által nyújtott lakáshitelek összege februárban az ősz eleji adatokhoz képest. A gazdasági válság miatt a bankok nem mernek hitelt adni, a lakásvásárlók pedig nem is nagyon kérnek, mert félnek az árfolyamkockázattól. Az egyik hazai bank újabb segítséget kapott a kormánytól, azt remélik, így kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt adni.

Riporter: – Egy kevesebben nyomják meg az új ügyfél-gombot. A gazdasági válság miatt ugyanis jóval kevesebb lakáshitelt vesznek fel. Októberben még 80 milliárd forint értékben adtak svájci frank alapú lakáshitelt a bankok, februárban pedig már csak 6,2 milliárdért. Forint alapú jelzáloghitelre már ősz óta kicsi a kereslet, februárban például csak 510 millió forintért vettek fel az emberek ilyen hitelt.

Binder István (szóvivő, PSZÁF): – Nem meglepő a növekedés lelassulása, hiszen körülbelül 30-40%-al visszaesik az új lakások értékesítése, használt lakások vásárlásánál is megtorpanás mutatkozik.

Riporter: – A bankok ugyanis nagyon szigorúan megvizsgálják, hogy kinek, mennyi időre adnak hitelt, mert ők is nehezen jutnak a pénzhez.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Bátrabban merünk adott esetben akár hosszabb időre hitelt ajánlani, mint korábban.

Riporter: – Ezt reméli az FHB Bank vezérigazgatója. A kormánytól ma 30 milliárd forintot kaptak, Ezt a pénzt csak 5 év múlva kell visszaadniuk, múlt héten pedig már kaptak 120 milliárd forint hitelt. A vezérigazgató azt reméli, hogy javul a helyzet, és a pénzt tovább adják a hitelkérőknek.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Tehát a hitelek olcsóbbak tudjanak lenni, és vállalható legyen egy tíz év feletti lakáshitel, ahhoz feltétlenül segítséget jelent.

Riporter: – Magyarországon 33 kereskedelmi bank működik, közülük több már kapott állami segítséget. De nem a magyar államtól. A 33 bankból ugyanis 27 nem magyar tulajdonban van, és ezek az intézetek csak az anyaország segítségére számíthatnak. A magyar bankok összesen 300 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennyi pénzt kapott ugyanis a kormány a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy segítsen a bankoknak. A pénzügyminiszter egyelőre nem árulta el, hogy más magyar pénzintézetek kapnak-e majd ilyen segítíséget.

Forrás: RTL KLUB Híradó -  18:35.54 – 18:38.00 , 2009. március 31.

2009.03.26.

Óriáshitelt kapott az OTP és az FHB, Állami segítséggel többletforráshoz juthatnak a kis- és középvállalkozók

A magyar állam az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 20 milliárd euróból mintegy 420 milliárd forintnyi (1,4 milliárd euró) hitelt nyújt piaci feltételek mellett az OTP Banknak, valamint az FHB Jelzálogbanknak mintegy 120 milliárd forintot (400 millió euró). A kölcsön célja, hogy élénkíteni lehessen a két pénzintézet hitelezését.

Az elmúlt év végén a magyarországi bankok versenyhátrányba kerültek a többi régiós pénzintézettel, mert nem állt elég forrás a rendelkezésükre a vállalati hitelekre, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott kölcsönökre. Ezt ismerte fel az IMF, amikor összesen 600 millió euró hitelt (180 milliárd forint) ajánlott fel a magyar bankszektor számára. Ezt a lehetőséget tévesen bankmentő csomagnak nevezték, annak ellenére, hogy a hazai pénzintézetek kiváló állapotban vannak, ezért nem szorulnak rá arra, hogy “megmentsék őket”. Tegnap az OTP és az FHB Jelzálogbank vezetői aláírták a hitelnyújtásról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Veres János pénzügyminiszter azzal indokolta a hitelnyújtást, hogy a hazai bankrendszer hitelezési kapacitása nő.

A szerződés értelmében a legnagyobb hazai bank, az OTP vállalja, hogy Magyarországon helyezi ki a pluszforrást, a 420 milliárdnak legalább a felét, vagyis 210 milliárd forintot ügyfélkörének. A hitelkihelyezés kockázatait a banknak magának kell viselnie. A támogatás fejében az állam egy felügyelőbizottsági és egy úgynevezett auditbizottsági tagságot kap az OTP vezető testületeiben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy lehetőségük nyílik az állam képviselőinek arra, hogy ellenőrizzék a pénzek megfelelő kihelyezését. Az 1,4 milliárd eurós kölcsön összetételéről Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 500,8 millió euró, 135 millió angol font, 20,1 milliárd japán jen és 818,2 millió amerikai dollár. Arra is kötelezettséget vállalt az OTP, hogy a hitellel kapcsolatos forrásköltségeket csak indokolt esetben növeli.

Szakemberek úgy vélik, bár önmagában a 210 milliárd forintos összeg nem látszik túlságosan nagynak, ám mégis érezhetően élénkítheti a hazai gazdaságot. Ennek okát abban látják, hogy most nem egy-egy nagy, kiemelt cég, cégcsoport juthat hitelekhez a jelenlegi hitelszegény időszakban. Az állami kölcsönökből ugyanis elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) láthatják el friss hitelekkel.

A másik érdekelt pénzintézet, az FHB Jelzálogbank 120 milliárd forinthoz (400 millió euró) jutott. A velük kötött szerződésben az sze­repel, hogy hitelállományát nem csökkentheti, és legalább 10 milliárd forint értékben jelzáloglevelet bocsátanak ki, mégpedig egy éven belül. A hitel futamideje négy év lesz, amelyből két év türelmi időt kap mindkét bank. Ez azt jelenti, hogy két esztendeig nem kell törleszteni. Szemben az OTP-vel, az FHB felügyelőbizottságába nem delegál tagokat a magyar állam. Ennek az az oka, hogy már eddig is jelen voltak a pénzintézet igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Az FHB vállalta, hogy hitelezése során elsősorban a lakosságot, valamint a kis- és közepes vállalkozói szektort helyezi előtérbe – mondta Gyuris Dániel, a hitelintézet vezérigazgatója.

A két pénzintézettel folytatott tárgyalásokról ugyan nem kívánt további részleteket elárulni a Népszavának Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője, ám azt egyértelművé tette, hogy azok a bankok jöhettek szóba, amelyek magyarországi központtal rendelkeznek. Kiemelte, hogy a kölcsön felhasználásának módját folyamatosan ellenőrzik. Eddig nem volt lehetősége az államnak, hogy ilyen hitelt nyújtson a bankoknak, erre az utat most nyitotta meg a parlament, amikor módosította az államháztartási törvényt. Ezzel lehetővé tette a magyar államnak ezt a lépést.

A nemzetközi pénzintézetekkel nem kellett külön egyeztetni ezeket a lépéseket, azok folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat. A pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter nemrégen felkeresték a külföldi bankok itthoni leánybankjainak vezetőit, akik ígéretet tettek arra, hogy nem fogják vissza hitelezésüket. A forrásokról azonban az anyabankoknak kell gondoskodniuk.

Nem bankmentés

Világszerte a bankok különböző megsegítő csomagokat kapnak. Az a nagy különbség azonban az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel és a világ többi bankjának nyújtott támogatás között, hogy azoknál valamilyen tőkehiány keletkezett. Ugyanakkor a hazai pénzintézeteknél ilyesmiről szó sincs. Ezért bankmentő csomag helyett inkább a likviditásélénkítő jelző illik rá. Hogy miért csak ez a két hazai pénzintézet részesül a hitelből? Azért, mert a többieknek külföldi tulajdonosaik vannak, és azok nyújtanak támogatást szükség esetén leányaiknak.

Bihari Tamás, Bonta Miklós

Forrás: Népszava – 1,5. oldal – 2009. március 26.