Címkézett oldalak: ‘bank’

2008.11.25.

A jegybanki kötelező tartalékráta 2 százalékra csökkentése az októberi adatok alapján számításaink szerint mintegy 305 milliárd forintos pluszlikviditást biztosíthat a magyarországi bankoknak.

(Az összeg egyébként ennél magasabb lehet, hiszen a betétgyűjtési igyekezet alapján a régi módon számított tartalékkötelezettség alighanem novemberben is újabb történelmi csúcsra emelkedhetett.) A legnagyobb nyertes a betéti piacon 31 százalékos részesedéssel bíró OTP Bank lehet. A hitelintézet, amely korábban közölte, hogy hitelezési aktivitását a rendelkezésére álló forrásokhoz igazítja, akár 100 milliárd forinttal is többet helyezhet majd így ki. A hitelezési aktivitás növelésére vonatkozó reményeket kissé lelohaszthatja azonban, hogy a legnagyobb magyar banknál érdeklődésünkre lakonikusan csak annyit közöltek: a jegybanki döntés a kötelező tartalékráta csökkentéséről tovább erősíti az OTP Bank stabil likviditási pozícióját.

A tartalékképzési rendszer egyébként az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. A ráta 1995-ben érte el csúcsát, ekkor 17 százalékot vontak el ilyen címen a bankoktól. A most megváltoztatott 5 százalékos szintre két év alatt, 11 százalékról csurgott le a tartalék. A bankok korábban nemcsak a magas képzési szint miatt tiltakoztak, hanem azért is, mert az MNB a piacinál jóval alacsonyabb kamatot fizetett a tartalékok után. A jegybank Magyarország európai uniós csatlakozását követően fizeti az irányadó kamatot a kötelező tartalékok után, így a kötelező tartalékrendszer burkolt adóztatási funkciója ekkortól szűnt meg. Most alighanem újabb fontos lépés történt, hiszen a jelenlegi magyarországi tartalékráta megegyezik az Európai Központi Bank által alkalmazott szinttel.

A tartalékrendszer legfontosabb célja, hogy az átlagolási mechanizmus biztosításán keresztül segítse a hitelintézetek likviditáskezelését és hozzájáruljon a bankközi hozamok ingadozásának mérsékléséhez (a tartalékkötelezettséget a hitelintézetek úgy teljesítik, hogy az egy hónapos tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn). A kötelező tartalékrendszer szerepet játszik a jegybankpénz iránti stabil kereslet biztosításában is.

B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság – 7. oldal – 2008. november 25.

2008.11.22.

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik most szeretnének hitelt felvenni. Még a legkedvezőbb devizaalapú lakáshitelek THM-mutatója is majdnem kétszámjegyű, de a forinthitelek még magasabb (14-16 százalékos) THM-szintre jutottak. Hangsúlyozni érdemes, hogy ezek a fedezettel ellátott, vagyis a legolcsóbb hitelek!

Sajnos továbbra is rendkívüli időket élünk a hitelezési piacon. Vállalati hitelek gyakorlatilag nincsenek (“befagyott a piac”), de bizony a lakossági hitelek piaca is akadozik. A szakemberek szerint a lakossági hitelek, különösen az ingatlanfedezettel ellátott hitelek piacára hamarabb visszatérhet a normális élet. Aki csak tudja, várja meg a nyugodtabb időket, halassza el hitelfelvételét.

A piac jelenleg

Aki mostanában néz körbe a piacon, rég nem látott jelenségekkel találkozik. Rövid életűnek bizonyult a hazai japánjen-alapú hitelezés, ma már ebben a devizában nincsenek lakáshitelek. Az OTP megszüntette az árfolyamgarantált lakáshitelét, nem vállalta továbbra is a hosszabb távú árfolyam-garanciát.

A sokkal bevettebb svájcifrank-hitelezésből is sokan kiszálltak ideiglenesen (többek között felfüggesztették a svájcifrank-alapú hitelezést az MKB, a K&H, a Volksbank, illetve a Raiffeisen bankokban). A svájci frank fő forrása, vagyis a svájci UBS bankház nehéz helyzetbe jutott, és nagyon visszafogta piaci aktivitását, ezért is alakulhatott úgy a piac, hogy a korábbi trendekkel ellentétben jelenleg valamivel olcsóbb az euróalapú hitel.

Például az UniCredit Banknál, ahol a hitel továbbra is elérhető mindhárom pénznemben, a forinthitel THM-e 15,86 százalék, az euróhitelé 9,89 százalék, míg a svájcifrank-hiteleké 10,68 százalék. A megmaradt piaci aktivitás nagy része így jelenleg a komoly európai bankok hazai leányvállalatainak euróalapú hitelkihelyezése.

Ami nincs, az könnyen olcsó

A különböző összehasonlító hitelkalkulátorokban ugyan még mindig fel-felbukkannak a 7-8 százalékos svájcifrank-hitelek, ám ezek inkább csak ottragadtak a korábbi üzletmenetből, olyan hiteleknél látni ilyen THM-eket, amelyeket már nem folyósítanak.

Olyan ez, mint a vasárnapi árak című viccben:
- Mindig ilyen drága a bunda?
- Vasárnap csak feleannyiba kerül.
- Akkor eljövök vasárnap.
- Vasárnap viszont sajnos nem vagyunk nyitva.
Vagyis van még olcsó hitel, csak azt éppen nem lehet felvenni.

Igaz, aki nem csak a banki kínálatot, de a pénzügyi csoportokhoz tartozó specialisták teljes kínálatát átnézi, találhat még viszonylag olcsó svájci frank hitelt. Így a BNP Paribas csoporthoz tartozó UCB Ingatlanhitelnél 7,09 százalékos THM-mel kapható svájci frank alapú hitel, ahogyan az Aegon Hitel Zrt-nél is van 7 százalék körüli áron svájci frank alapú hitel.

Az egyszerű válasz az, hogy nem. Aki csak teheti, halassza el egy kicsit a finanszírozott gépjárművásárlást, ha lehet, tolja ki a lakáshitel felvételét, hátha rövid időn belül megszűnik a források magas árazása, és nyugodtabb lesz a piac. A forinthitelek 14-16 százalékos szintje ugyan nem hordoz árfolyam-kockázatot, csak éppen 4-5 százalékos inflációs környezetben brutálisan drága.

Ha a bank oldaláról nézzük, egy olyan ördögi kör látható, hogy minden személyi hitelezéssel foglalkozó bankár joggal mondja: aki olyan kétségbeesett helyzetben van, hogy 14-16 százalékos forintkamatok mellett is hitelt kér, az biztosan elég rossz adós ahhoz, hogy el kelljen utasítani a hitelkérelmét.

Játékelmélet és végső kétségbeesés

Sajnos minden bankár a maga szempontjából racionális döntést hoz, ha nem hitelez magánembert, vállalatot, hanem forrásait például állampapírban köti le, és minden magánember racionális dönt, ha elhalasztja kölcsönből tervezett vásárlásait. Mindenki jól döntött, csak éppen hitel és lakossági fogyasztás nélkül egyre súlyosbodik a válság.

Abban azért bízhatunk, hogy lesznek olyan hitelfelvevők, akiknél most telt be a pohár, nem bírnak tovább az anyóssal együtt élni, saját lakást szeretnének, vagy éppen nem tudnak meglenni autó nélkül, finanszírozott autóvásárlásba vágnak bele. Számukra maradnak a régi fogódzók, a THM, a havi törlesztőrészlet és az árfolyamkockázat.

Lehetőségek

A banki hitelkínálat egészen leegyszerűsítve svájci frankban és euróban 9 százalékos THM-eknél kezdődik, de jellemzőbb a 10 százalékos. Forintban 14 százalék felett, de sokszor csak 15-16 százalékon vannak hitelek (hangsúlyozottan nem a személyi kölcsönök, csak a fedezettel kínált lakáshitelek piacáról van szó).
FigyelőNet-körkép. (A válogatás természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes bankoknak ne lenne – például más devizanemben – alcsonyabb kamatozású hitelkonstrukciója!)

A törlesztőrészleteknél azt érdemes most mindenkinek végiggondolni, hogy tudja-e vállalni úgy a hitel havi törlesztőrészletét, hogy a havi rezsi emelkedésének még mindig megvannak a kockázatai (a gázár-emelések most tükrözik majd a fél évvel ezelőtti olajárcsúcsokat), és új nehézséget jelenthet a gyengülő forint, amely emelheti a devizahitelek havi törlesztőrészletét.

A legfontosabb teendők

Aki most hitelen gondolkodik, alaposan fontolja meg, nem tudja-e elhalasztani az eladósodását. Ha erre nincsen lehetősége, akkor legalább kellően készítse elő az elköteleződést, például nézze meg előre, hogy milyen rendkívüli eljárásokat tud végigvinni, ha elviselhetetlenné válik a törlesztőteher. Azaz miképpen lehet rögzíteni a havi törlesztőrészleteket, miképpen lehet moratóriumot kérni, azaz prolongálni az aktuális terhek egy részének/egészének a megfizetését.

Figyeljünk arra is, hogy ne üljünk fel az aktuális hisztériáknak, legutóbb például a devizahitelek veszélyeinek túlhangsúlyozását ne fogadjuk el. Röviden ugyanis azt lehet mondani: aki ma devizában eladósodik, az akár nagyon rosszul is járhat. Aki forintban adósodik el, az pedig biztosan nagyon rosszul jár.

Forrás: FigyelőNet – http://www.fn.hu/penzugy/20081119/zsebre_megy_korkep_hitelelekrol/

2008.11.17.

Szinte minden bank szigorította hitelfelvételi gyakorlatát az elmúlt hetekben, a több mint egy hónapja kitört világgazdasági válság nyomán. Szigorúbban minősítik az ügyfeleket, visszaszorították a devizahitelek folyósítását, több önerőt követelnek meg. Nem nehéz megjósolni: tovább nő a bedőlt hitelek egyébként is kiugróan magas száma.

A legváltozatosabb módszereket vetik be a bankok a pénzügyi válság túlélésére, de egyvalami szinte minden pénzintézetben közös: az eddiginél nehezebb hitelt felvenni – legalábbis devizában. Egyes bankok – mint a CIB vagy az MKB – teljesen beszüntették a legnépszerűbb hitelfajtának számító svájci frank alapú kölcsönök folyósítását (utóbbi még az euró alapút is), az Erste visszavonta svájci frank alapú hiteleinek akciós feltételeit, az OTP Bank már csak privátbanki ügyfeleinek nyújtja valutaváltó, úgynevezett Világhitelét, s a többiek is minden eszközzel a forint- vagy euró alapú konstrukciók felé terelik ügyfeleiket. Jelenleg a lakossági hitelek több mint 60 százaléka deviza-, köztük tízből kilenc svájci frank alapú.

A legszembetűnőbb, szinte mindenkit érintő változás a lakáshitelezésnél, hogy sok helyen jelentősen csökkentették az úgynevezett hitelbiztosítéki- vagy finanszírozási érték-arányt, azaz a megvásárolni kívánt ingatlan értékének ez eddiginél kisebb részét finanszírozzák a bankok. Van például olyan pénzintézet, ahol ez eddig akár 90 százalék is lehetett, most azonban 70-80 százalékra csökkent az arány. – Ez egyben azt jelenti, hogy jóval kevesebben tudnak alacsonyabb jövedelemmel minimális, tíz, vagy akár nulla százalék önerővel ingatlant vásárolni. A jövőben inkább a 30 százalék lesz az, amennyivel reálisan bele lehet vágni a lakásvásárlásba, igaz, a magasabb jövedelemmel, esetleg ingatlannal rendelkezők a továbbiakban is találnak lehetőséget – mondja Buza Tímea, az Open House Ingatlaniroda hiteltanácsadója, aki szerint a magasabb árfolyamon felvett devizahitelekkel a piac visszarendeződése után igencsak jól járhatnak az ügyfelek. Akik új lakás vásárlásba, vagy építésébe fognak, nekik továbbra is él a kedvező, államilag kamattámogatott forinthitel.

Szigorodott az ügyfélminősítési gyakorlat is a bankokban, azaz jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Vannak bankok, ahol becslések szerint az igénylők 10-15 százaléka nem fog “beleférni” az új feltételrendszerbe. Van, ahol centralizálták a hitelelbírálást is, s az az egyes fiókok vagy regionális igazgatóságok helyett “egy szinttel feljebb” került, még bonyolultabbá téve ezzel a procedúrát, máshol az eddiginél több és részletesebb dokumentumot kérnek be az ügyfelektől. Vass Róbert, az OTP Bank Észak-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgató-helyettesének tapasztalatai szerint régiónkban az igénylők közül is sokan inkább “a megalapozott kivárást választják”: egyes hiteltermékeknél 20-30 százalékkal esett vissza a kereslet az elmúlt hetekben.

A devizahitelezés visszaszorításával egyidőben a bankok sorra dolgozzák ki akciós forint- és euró alapú konstrukciókat, több helyen átalakítva ezek teljes feltételrendszerét. Vass Róbert az euró alapú hitelek előretörésére számít, s bár továbbra is folyósítanak deviza alapú hiteleket, emelték a hitelfedezeti értékeket és a kamatokat.

A jelenlegi helyzetben az eddigieknél is fontosabb, hogy körültekintően válasszuk ki a hitelt nyújtó bankot. Célszerű független hiteltanácsadóhoz fordulni, amely akár 10-12 pénzintézettel is kapcsolatban van, s általában díjmentesen segít eligazodni az ajánlatok sűrűjében, ismeri a (legális) kiskapukat, és akár “szorult helyzetben” is talál megoldást, például plusz ingatlanfedezet vagy kezes bevonásával. Szakértők szerint egyre inkább érdemes körülnézni az induló és kisebb bankok – ilyen például az AXA, az Allianz, vagy az Aegon – ajánlatai között, ezek ugyanis az ügyfélszerzést tűzték ki fő célul, s ezért kezdetben akár a “ráfizetést” is hajlandók bevállalni.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/lakashitelek_a_valsagban/2077429/ – 2008. november 15.

2008.11.10.

Kilenc bankkal írt alá a kormány megállapodást arról, hogy az esetleg bajba jutó devizahiteles ügyfeleket milyen módon próbálják kihúzni a csávából.

Veres János pénzügyminiszter és Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke bejlentette, hogy a kormány és a hazai bankok aláírták azt a megállapodást, amely a forintgyengülés és hitelköltségek emelkedése esetén bajba kerülő ügyfeleknek nyújt egérutat terheik csökkentésére.

A megállapodást kilenc bank írta alá (OTP, Erste, FHB, CIB, MKB, Takarékbank, Unicredit, K&H, Raiffeisen), a megegyezés alapján a bankok négy lehetőséget kínálnak a devizahiteleseknek: előtörlesztés, futamidő-hosszabítás, hitelátváltás forintra, fizetési moratórium vagy a törlesztőrészlet átmeneti csökkentése (például a munkahely elvesztése esetén).

Az egyik legfontosabb kérdésben, az előtörlesztés fix és lehetőleg alacsony díjának meghatározásában nem tudtak megegyezni a felek. (Ezt a kormány szerette volna, ám a bankok nem álltak kötélnek.) A megállapodásban így mindössze annyi szerepel, hogy a hitelintézetek rugalmasan állnak a kérdéshez, ráadásul ezt is csak év végéig teszik. Ez a hátáridő vonatkozik a devizahitelek forintalapúvá alakítása utáni díjak elengedésére is: aki év végéig kezdeményezi ezt bankjánál, az mentesülhet például a szerződés módosításának díja alól.

Felcsuti Péter azt mondta: a bankok nem jószántukból írták alá a megállapodást, hanem a kormány ráhatására, mert szerintük kockázatot jelent, ha a lakosság azt látja, bajban a kormány segít. Így ugyanis nem hoznak felelősségteljes döntést a hitel felvételekor. Ugyanakkor azt remélik, később több bank is csatlakozik a megállapodáshoz.

Megoldások hitelproblémákra

Rugalmas előtörlesztés:

Előny: olcsóbb az előtörlesztés.
Hátrány: a betétek kamata nagyobb, mint a hitelé.

Futamidő-hosszabbítás (év végéig):

Előny: alacsonyabb részletek.
Hátrány: összességében magasabb kamatterhek.

Átváltás forintra (év végéig):

Előny: külön díj nélkül fix részletek.
Hátrány: növekszik a tőkeösszeg, (árfolyamtól függően) magasabb kamatráta.

Átmeneti könnyítés (kivételes esetben):

Előny: átmenetileg felfüggeszthető törlesztés.
Hátrány: a kamat folyamatosanketyeg, amivel nő a tartozás összege.

Forrás: Népszabadás Online:

• http://nol.hu/gazdasag/leszerzodott_a_kormany_a_devizahitelesek_megsegiteserol
• http://nol.hu/lap/gazdasag/lap-20081108-2008110803-9

2008.11.07.

Tőkejavításra és garanciaalap képzésére vehetnek igény be 600 milliárd forintot a hazai bankok az IMF hitelkeretéből – jelentette be Simor András jegybankelnök. Veres János pénzügyminiszter tegnap ehhez hozzátette: az összeg igénybevétele esetén az állam átmeneti részesedést szerezne a bankokban.

A TŐKEMEGERŐSÍTÉSHEZ feltehetően az OTP, az MKB és a CIB vehet igénybe segítséget. Azok a bankok részesedhetnek ugyanis a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és szavatoló tőkéjük meghaladja a 200 milliárd forintot. A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek ver senyhátrányt az európai pénz intézetekkel szemben. Ezzel a magyar kormány is felzárkózott a nyugat-európai országok bankmentő lépéseihez. A csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak jóváhagyását. A bankok nyilván hitelek bedőlése, és ezáltal a tőkemegfelelési s így a banki működés kritériumait fenyegető leírások esetén kényszerülnének erre a lépésre. Az OTP korábban többször is hangsúlyozta, hogy a bank egy fillér külső forrás nélkül is elboldogul 2009 végéig, tehát elsősorban biztonságnövelő intézkedésről van szó.

Miközben a pénzügyi válság elleni intézkedések sorában Magyarországon a pénzügyi mentőcsomag felhasználása, a bankok megsegítése volt a központi téma, addig több európai jegybank és az Európai Központi Bank is az alapkamat csökkentéséről döntött csütörtökön. A pénzpiaci válság elleni intézkedések során a brit, a svájci, a cseh jegybank és az Európai Központi Bank is mérsékelte irány adó kamatát, Izland viszont 18 százalékon tartotta azt.

Forrás: Metropol Budapest – 1. oldal  – 2008. november 07.

2008.11.06.

Sánta András (műsorvezető): – A pénzügyi válság hatására szigorodó banki feltételek már a magyar hitelpiacon is megfigyelhetőek – mondta el az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója. Kaputa Júlia beszélt Bánfalvi Lászlóval.

Bánfalvi László (az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója): – Az megfigyelhető, hogy a leendő magyar ügyfelek is megérzik a hitelfeltételeknek a szigorítását, ez kettő oldalról lehet, ugye az egyik az, hogy az elérhető maximális hitelösszegek gyakorlatilag szinte minden banknál csökkentek, tehát ami korábban divatos volt, hogy ilyen 0 százalék önerő, vagy 10 százalékos önerős konstrukciók, ezek gyakorlatilag mondhatjuk, hogy eltűntek a piacról. Több bank adott esetben már ilyen 60 százalék környékére lőtte be a limitet, ez az egyik oldala, a másik oldala pedig, hogy több bank a jövedelemvizsgálat oldaláról szigorított. Tehát ugye amíg korábban gyakorlatilag elegendő volt egy darab személyi igazolvány, igazából ez a másik, ami megfigyelhető, hogy ma már ezt is sokkal szigorúbban nézik, mint azelőtt.

Kaputa Júlia (riporter): – A megdráguló hiteleken túl ugye az árfolyamváltozás ingadozásának a hatása is egy kockázati tényező a jelzáloghitelek, vagy bármilyen más hitel esetében. Ennek a figyelembe vétele mennyire változott meg? Ugye korábban azért jellemző volt, hogy adott esetben túlvállalták magukat a hitelfelvevők a jövedelmi viszonyaikhoz képest.

Bánfalvi László: – Nyilván aki teljes mértékig kiszámolta, hogy ő ennyit tud törleszteni, annak most azért adott esetben lehetnek átmeneti pénzügyi gondjai. Ugye a törlesztőrészletek adott esetben még akár 10 vagy 15 ezer forinttal is növekedhetnek, nyilván itt a futamidő és az összeg függvényében.

Riporter: – Ez százalékban mit jelent?

Bánfalvi László: – Hát ez mondjuk így a bázisnak tekinthetjük nagyjából, egy ilyen 50-60 ezer forint közötti hitelösszeget, erre mondtam én ezt a 8-15 ezer forint közöttit.

Riporter: – Ez ugye akkor legalább 20 százalékos növekedés.

Bánfalvi László: – Hát egy olyan 10-20 százalék igen.

Riporter: – Számítanak arra, vagy van annak jele egyébként, hogy megemelkedett a bedőléseknek az aránya, vagy akár ennek a kockázata?

Bánfalvi László: – Önmagába az, hogy valaki mondjuk egy hónappal elcsúszik, vagy problémája van, az még azért nem jelenti azt, hogy akkor bedől az a hitel, hiszen itt mindenkinek az az érdeke, hogy végig kifusson a hitel, és helyreálljon a rend. Ez ugye majd a későbbieknek, egy ilyen féléves időtávon fog igazából kiderülni, hogy mennyire tudnak az ügyfelek hosszú távon megbarátkozni a magasabb törlesztőrészlettel, vagy mennyire nem.

Riporter: – Egyébként látható az a piacon, hogy kevesebb hitelt közvetítenek ki, vagy ennek azért nincsen jele?

Bánfalvi László: – Hát nyilván a feltételek szigorodása egyben az ügyfélkört is szűkíti, tehát ez mindenképpen kihatással van a hitelkihelyezésre, illetve a hitelközvetítésre, ez tagadhatatlan, igen.

Riporter: – Megnőtt az elutasított ügyfeleknek az aránya a bankok részéről?

Bánfalvi László: – Egyrészt bizonyos szempontból megnőtt, másik oldalról pedig inkább az a tendencia, hogy a korábban igényelt hitelösszeg helyett kevesebb hitelt kaphat az ügyfél.

Forrás: InfoRádió 09:50.07 – 09:53.12 , 2008. november 06.

2008.10.30.

Néhány évvel ezelőtt futótűzként terjedt az árfolyamgarantált lakáshitelek híre a piacon. Mint arról a Pénzcentrum is beszámolt az OTP Bank, a Magyar Jelzáloghitel Zrt., majd még további pénzintézetek is csatlakoztak az ügyfélbarát lehetőség termékpalettára történő felvételéhez. Az utóbbi időben tapasztalt heves árfolyam ingadozás következtében azonban megkérdőjelezhetővé vált a termék további sorsa.

A devizahitelek bevezetését követően felmerült a kérdés a termékfejlesztőkben, hogy mi védi meg az ügyfeleket abban az esetben, ha egyik hónapról a másikra jelentős forintgyengülés következik be és ezzel arányosan megemelkedik a havi törlesztőrészlet. Néhány hónap után a pénzintézetek előálltak az árfolyamgarantált devizahitelek ötletével.

A termék lényege, hogy amennyiben a törlesztés napján a garantált árfolyam fölé kúszna a deviza eladási árfolyam, a törlesztőrészletet akkor is a garantált szinten kell megfizetni. A garanciának ugyanakkor ára volt, az ügyfelek vagy magasabb folyósítási jutalék megfizetése esetén, vagy a hiteldíjba építve élhettek ezzel a lehetőséggel.

A másik lehetőség a forintban fix törlesztőrészlet bevezetése volt, ebben az esetben az ügyfeleket minden hónapban azonos mértékű fizetési kötelezettség terheli, de általában minden kamatperiódus végén kamat- és árfolyam-elszámolási értesítőt kapnak. A kamatperiódus alatt kiszámolják a pénzintézetek, hogy a befizetett törlesztőrészletek fedezték-e az aktuális árfolyamon számított fizetési kötelezettségeket és az egyenlegtől függően pótbefizetésre kötelezik az ügyfeleket, vagy visszatérítés estén az adott összeggel csökkentik a következő havi részletet.

Az árfolyamgarantált hitelekkel a válság előtt nem is volt különösebb gond, mivel nem volt jelentősebb árfolyamváltozás, de a nyári alacsonyabb törlesztőrészletek ideje lejárt. A magas forrásköltségek miatt egymás után függesztették fel az árfolyamgarantált termékek forgalmazását a pénzintézetek.

A honlapok módosítása ezzel szemben nem minden esetben történt meg, bár tudjuk, hogy a Magyar Jelzáloghitel Zrt. felfüggesztette az árfolyamgarantált devizahitelek értékesítését a cég honlapjának nyitóoldala még nem frissült ennek megfelelően. Az Inter-Európa Bank bár rendelkezett árfolyamgarantált devizahitellel, a CIB Bankkal történt egyesülést követően megszűnt ez a lehetőség.

A K&H Bank a vállalkozói devizahitelek esetében vezette be az árfolyam-garanciát, melynek segítségével csökkenthető volt a devizahitelek kockázata, mert az ügyfélnek akkor sem kellett magasabb törlesztő részletet fizetnie, ha az árfolyam egy rögzített szint fölé ment.

Az OTP Bank Hirdetményében 168 HUF/CHF-es garantált árfolyam szerepel, de korábban már volt 170 HUF/CHF feletti szinten is. A hirdetmény szerint a svájci frank alapú hitelterméknél legalább 10 éves futamidő esetén továbbra is igényelhető az árfolyam garancia, de a hitelkeret beállítási jutalék mértékét 1,9 %-ról 2,4 %-ra emelték.

A bankok beszámolói szerint a termék népszerű volt az ügyfelek körében, mert a hitel összes költségéhez képest elenyésző volt ennek költsége. Már a termék bevezetésének évében majd minden második hiteligénylő élt ezzel a lehetőséggel, később ez az arány tovább emelkedett. A múlt heti csúcsok után részben a jegybanki alapkamat megemelésének, részben az IMF-mentőcsomag érkezésének köszönhetően az árfolyamok stabilizálódni látszanak.

A kétkedők már korábban támadták az árfolyam garancia intézményét, mert biztosak voltak abban, hogy csak addig tartható fenn ennek alkalmazása, amíg a hitelintézetek az árfolyamok tekintetében kedvező pozícióban vannak. Azt jósolták, hogy amint jelentősen emelkednek az árfolyamok az ebből adódó veszteségek elkerülése érdekében a bankok felfüggesztik a termék forgalmazását.

Amennyiben belátható időn belül a kritikus szint alá csökken a svájci frank árfolyama, akkor a pénzintézeteknek érdemes elgondolkodni a felfüggesztés feloldásáról, vagy a garancia egyéb formában történő biztosításáról. A mostani árfolyam ingadozás némi veszteséggel járt, de hosszú távon az ügyfelekre terhelt költségek fedezik ezeket a többletkiadásokat.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/cikk/1014266/1/befellegzett_az_arfolyamgarantalt_devizahiteleknek_van_kiut

2008.10.29.

A CIB Bank, amely az utóbbi hetekben nem szolgáltatott információt a devizahitelezéssel kapcsolatos üzletpolitikájáról, kedden úgy határozott, hogy október 30-tól felfüggeszti svájcifrank-alapú hitelezését (a döntés egyébként szinte megszületésének pillanatában olvasható volt az index.hu internetes portálon). Ezzel beállt a sorba az MKB, a Raiffeisen, a Volksbank és a BG után. A nagyobb bankok közül tartja még magát az OTP (bár már ott is felröppentek hasonló feltételezések) és az UniCredit. Az Erste és az FHB (Napi, október 27.) csak megdrágította ezt a hitelfajtát. Az Erste egyenesen az euróalapú kölcsönöknél érvényes szint fölé emelt. Lapunk információi szerint rövidesen akár ugyanilyen módon léphet az UniCredit is. Piaci hírek szerint a svájcifrank-források a járulékos költségek miatt jelenleg már drágábbak az eurónál.

A drágítás terén a megmaradó devizakínálatánál most a CIB is belehúzott, az általa érvényesített kamat ugyanis például a forintalapú lakáshiteleknél 9,99 százalékról (második évtől 10,99 százalék) 12,49 százalékra nő, az euróalapú kölcsönöknél azonban még durvább a változás, ezeknél a 2,99 (második évtől 5,49) százalékos kamat 7,99 százalékra emelkedik. Tény azonban, hogy a kezelési költség – legalábbis egyelőre – egyik esetben sem változik. Az életbiztosítással kombinált hiteleknél nem alakítanak ki forint- és euróalapú konstrukciót, így ez az – eddig is csak svájcifrank-alapon igényelhető – terméktípus megszűnik. Van néhány terméke a banknak, melyet jelenleg szintén csak svájcifrank-alapon kínálnak, de ezekre újonnan létrehoznak forint- és euróalapú konstrukciót is. Az új megoldásoknál az értékesítést november 3-tól folytatják.

Forrás: Napi Gazdaság  – 2. oldal  – 2008. október 29.

2008.10.27.

A gyenge forint, a kamatemelés és a szigorodó hitelfeltételek hatása is érezhető

A hazai ingatlanpiaci keresletnek, hogy több hitelintézet szigorított – vagy a közeljövőben szigorít – a lakáshitelek nyújtásának a feltételein. A lakáskölcsönöknél komoly megtorpanást okozhat, hogy a közelmúltban több bank is korlátozta az új devizahitelek kihelyezését, illetve kezdenek eltűnni a nulla vagy minimális önerővel igényelhető kölcsönök is a palettáról. Az ingatlanforgalmazók és a hitelközvetítők szerint a közelmúlt fejleményei nyomán érezhetően nőtt viszont a készpénzes vevők aránya, és sokan – pont a banki szigorítások miatt – siettetni próbálják devizakölcsön-szerződéseik elindítását. A lanyhuló keresletet ugyanakkor sem az említett vásárlói kör, sem a későbbi drágulásra építő spekulánsok nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A banki hiteleknél és a befektetéseknél ráadásul új helyzetet teremt a múlt heti, három százalékpontos jegybanki kamatemelés is, amelynek nyomán a forinthiteleknél jelentős mértékű drágulás, a betéteknél viszont az eddigieknél is jóval nagyobb hozamok várhatók. A már devizahitelben ülő adósoknak ugyanakkor szintén bizonytalanok a kilátásaik: nem látszik még ugyanis, hogy a forint árfolyamára mennyire lehet hatással az MNB drasztikus lépése.

Részben a nehezedő forrásszerzés miatt több hitelintézetnél is kedvezőtlenebb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, ezért a kölcsön felvételében gondolkodóknak érdemes lehet néhány hónapig kivárniuk.

A legfontosabb változás, hogy több bank is szűkítette a választható devizák körét: két héttel ezelőtt az MKB jelentette be, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az euró- és a svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, a Raiffeisen pedig a múlt héten közölte hivatalosan, hogy egyelőre nem fogad be az alpesi devizában nyújtott hitelekre vonatkozó kérelmeket.

A bankok kínálatából ezenkívül kezdenek eltűnni az akár nullaszázalékos önerőre vonatkozó lakáshitel-ajánlatok is: ezt az opciót jelenleg csak az Erste és a Raiffeisen nyújtja ügyfeleinek. Az OTP Bank, ha nem is drasztikus mértékben, de szigorított a minimális önerőre vonatkozó sztenderdjein. A banknál jelenleg már csak a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig nyújtható lakáshitel. A hitelbiztosítéki (menekülési) érték meghatározása bankonként eltérő lehet, ám jellemzően a forgalmi érték 70-80 százalékát jelenti. Az első számú piaci szereplő emellett egy másik korlátot is bevezetett: e szerint a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hiteleknél az árfolyam-garancia vagy a forintban fix szolgáltatás igénylése is kötelező az ügyfélnek.

Az FHB eddig nem változtatott: a bank az új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához nyújtott kölcsönnél a menekülési érték 110 százalékáig engedi – igen szigorú feltételek mellett – elmenni az adóst, a használt lakásoknál pedig 100 százalék a limit. A K&H 95 százalékos határt alkalmaz a lakáshiteleinél, ám ha a kölcsönigénylő csak a minimálbérnek megfelelő havi jövedelmet tud hitelt érdemlően igazolni, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékára – vagyis a forgalmi érték nagyjából felére – számíthat.

A hitelezési feltételek szigorodása némileg visszavetheti a lakáskölcsönök iránti, egyébként sem túl nagy keresletet. Az elmúlt hónapokban jellemzően 30-40 milliárd forinttal növelték állományaikat a bankok – kivételt csak augusztus jelentett, ám az is csak a forint gyengülése miatt -, és az új kölcsönök túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki. VG

Világgazdaság – 1,9. oldal  – 2008. október 27.

2008.10.22.

A társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva alkut kötöttek a kormány és a magyar kereskedelmi bankok vezetői a magyarországi lakossági devizahitelesek érdekeinek védelme érdekében – jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök indoklása szerint a cél az, hogy “ne engedjük, hogy az adósok terhei az égbe szökjenek”.

“Továbbra is rendkívül erős spekulációs nyomás nehezedik a forintra” – állapította meg a sajtótájékoztatón a kormányfő, majd jelezte, hogy a kormány támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban: “minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.” A pénzügyi válság miatti nagyfokú gazdasági bizonytalanságokra hivatkozva Gyurcsány szerint azon kell gondolkodnia a kormánynak, hogy hogyan lehetne érdemben növelni a jövő évi költségvetésbe beépített összesen 300 milliárd forintot kitevő tartalékok nagyságát.

A kormány és a Magyar Bankszövetség közötti alkut Gyurcsány törvényi eszközökkel is kikényszerítette volna, ha abba nem egyeznek bele a tegnap estig tartó pénzügyminisztériumi megbeszéléseken a banki vezetők – jelezte a kormányfő.

A megállapodást – a szükséges részletek kidolgozása miatt – a jövő hét elején írják alá a bankok és a kormány képviselői, de elöljáróban az alábbi három főbb pontot jelentette be Gyurcsány:

1.) A hiteladós kérésére a törlesztőrészletek rögzítése mellett a törlesztési időszak változtatását, meghosszabbítását engedélyezik a bankok annak érdekében, hogy “ha valaki úgy építette be a családi költségvetésbe, hogy a törlesztés 20-30-40 ezer forintot visz el, akkor a hektikus árfolyammozgás, a nemzeti valuta gyengülése ne okozzon elviselhetetlen terhet”.

2.) Ha valakinek devizaadóssága van, és úgy gondolja a kialakult helyzetben, hogy túlságosan nagy kockázatot jelent az árfolyamok nagy kilengése, hogy szeretne több biztonságot nyújtó hitelszerződést”, akkor áttérhet forinthitelre, és ekkor a bankok “elfogadják azt, hogy ezt külön költség felszámítása nélkül megteszik”.

3.) “Ha valaki alapvetően önhibáján kívül nehézségbe kerül és nem tudja vállalni a törlesztést” (pl. munkahely elvesztése miatt), akkor “a bankok készek arra, hogy az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentsék, vagy fel is függesszék, egyedi döntések alapján”.

Gyurcsány elismerte: “nem voltak vita nélküliek ezek az egyezségek”, de az a társadalmi felelősségvállalás része. Hozzátette: a bankok maguk számára kötelező érvényű új szabályokat alkotnak, és a fenti három pont “nem választható lehetőség a bankok számára”.

Erős spekulatív nyomás a forinton

A kormányfő a tájékoztatón a forint árfolyama és a jegybanki reakciók témájában azt mondta, hogy a mai 3%-pontos kamatemelés szándéka az volt, hogy “ezzel jelentősen megdrágítsa a forint elleni spekulációt”.

Holnap nyugalomra van szükség

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben Budapest “nem hívhatja fel magára a figyelmet olyan képekkel, amelyek rendetlenséget tükröznek” – hangsúlyozta szintén a sajtótájékoztatón Gyurcsány. A miniszterelnök emiatt arra kért “valamennyi felelős közéleti tényezőt”, többek között a parlamenti frakciókat, hogy támogatóik felé közvetítsék: Magyarországnak és Budapestnek alapvetően nyugalomra és békére van szüksége az október 23.-i ünnepségek kapcsán.

Még nagyobb tartalékok kellenek

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: zajlanak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha ennek a végére érnek, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot. A jövő évi költségvetés, illetve a kamatkiadások témájában feltett kérdésre úgy reagált a kormányfő, hogy azon kellene gondolkodni: “hogyan lehetne érdemben növelni” a betervezett 300 milliárd forint körüli tartalékok nagyságát, mivel nagyon bizonytalanok a jövő évi gazdasági kilátások.

Hozzátette: ha kiderül, hogy túlzottan magasak a megnövelt tartalékok, akkor azt vagy az államháztartási hiány, vagy az államadósság csökkentésére fordítják, illetve esetleg elköltik. Hangsúlyozta: “rendkívül óvatosan, visszafogottan kell tervezni a jövő évi büdzsét”.

Bérbefagyasztás

A kormányfő azt is bejelentette: 2009-ben nem fog emelkedni a kormány tagjainak fizetése függetlenül attól, hogy miben állapodik meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Ennek kivitelezéséhez jogi felhatalmazás kell, amelyet elindít a kormányfő. Jelezte: a kormány tagjainak fizetés-befagyasztásáról egyetértés alakult ki a kormány tagjai között.

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=104772 – 2008.10.22