Címkézett oldalak: ‘bank’

2009.11.18.

Már az interneten keresztül is igényelhetünk lakáscélú hitelt az egyik hazai banknál, ráadásul kedvezménnyel!

A banki hitelkalkulátorok segítségével eddig is számos ügyfél számolta ki a lakáshitelek költségeit, kamatát, THM-jét, de a a továbblépés már személyes kapcsolatfelvételt jelentett. A lakáshitel igényléshez szükségeltetett papírpokat ugyan le lehet tölteni a legtöbb bank honlapjáról, de az online kitöltést már nem lehetett véghezvinni.

A jelzáloghitelek piacán viszonylag új szereplőnek számító Aegonnál már lehetséges az online kölcsönigénylés. A hitelt keresők az interneten keresztül tölthetik ki a “papírokat”, melyeket az igénylés véglegesítése után a hitelintézet papíron kinyomtatva aláírásra visszaküld az ügyfélnek.

Természetesen itt is szükség van személyes találkozóra a végleges szerződéskötés és a közjegyzői okirat elkészítésénél, melyet előre egyeztetett időpontban végeznek. Az internet keresztül hitelt igénylő ügyfelek kedvezményekben is részesülnek: 1,5%-os kedvezményt kapnak a folyósítási díjból (ami más bankoknál amúgy ingyenes szokott lenni), az értékbecslés ingyenes (néha találni olyan akciót más bankonál is, ahol ingyenes az értékbecslés) és a társaság magára vállalja a földhivatali ügyintézést is (ezt az adásvételt intéző ügyvéd szokta amúgy elvégezni).

A kedvezmények nem túl nagyok, de az ügyintézés leegyszerűsítési örvendetes fordulat lehet a hazai jelzáloghitelezési piacon.

2009.09.17.

A 2009. szeptember 16-án aláírt lakossági hitelezést önszabályozni hivatott banki magatartáskódex december elsején lép életbe. A kódexhez a bankok önkéntesen csatlakoznak, és annak betartását a PSZÁF ellenőrizheti illetve szankcionálhatja (akár 2 milliárd forint bírsággal is).

A kormány, 13 bank és a pénzügyi felügyelet aláírta a banki magatartási kódexet. A kódex a bankok erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. A hiteleket törleszteni kell, ugyanakkor a bankok egy jelentős önkorlátozást fogadtak el_ átlátható, korrekt szabályok szerint fog történni az adósok kezelése. A legtöbbet a jól fizető adósok nyernek a Kódexszel , de a rossz ügyfelek is tisztességesebb bánásmódot kapnak.

A Kódex alapvetően három alapelv köré szerveződik; a transzparencia, a szabályelvűség, és a szimmetria elve köré. A Kódex hatálya kiterjed az összes aláíró, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, s szabályozza:
- a felelős hitelezés általános normáit
- a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
- a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításághoz kapcsolódó szabályokat
- az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
- valamint a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit.

Mit tartalmaz pontosan a banki kódex?

A kódex legfontosabb része a hitelek (át)árazásra vonatkozó szabályokban lelhető fel. A kódex elvei szerint kamatot akkor módisíthat a bank, ha

1. Azt egy jogszabályváltozás – például a kötelező tartalékolás mértékének szabálya – azt kikényszeríti.
2. A finanszírozási költségek változását értelemszerűen a bankok továbbháríthatják a költségeiket, de előírás a szimmetria, vagyis a költség csökkentését is érvényesíteni kell a lakossági termékek árában.
3. Az ügyfélkockázatok megváltozása esetén, példul ha kicsúszik az ügyfél a problémamentes kategóriából. Vagyis ha nem fizetünk, megemelik a kamatot. Ez annyiban érdekes, hogy az ügyfél ily módon bekövetkező romlott kockázati besorolását csak az adott ügyfél fogja érezni, a plusztartalékolási költségeiket az adott ügyfelekre háríthatják a bankok, nem a az összes ügyfélre.
4. Árfolyam ingadozás esetén.
5. Érdekes szempont még, hogy ha az ingatlanfedezet értéke 10%-ot meghaladó mértékben veszít az értékéből, az szintén az adósra hárítható.

Ezen kívül található még pár érdekes új szabály a kódexben:

• A kamatokban semmifajta működési költség nem érvényesíthető, ugyanakkor a díjakat csak évente egyszer, az elmúlt évi infláció mértékében emelhetőek.
• Devizahiteleknél a bankok kötelesek feltüntetni a hitelezésben alkalmazott árfolyamokat, illetve a jegybanki középárfolyamtól való eltérést, mely adatokat a PSZÁF fogja összegyűjteni és publikálni.
• A devizahiteleknél lehetővé válik a devizában való befizetés egyösszegű előtörlesztésnél, ami a hitelkiváltás folyamatát fogja lényegesen leegyszerűsíteni.
• A kódex előírása szerint bankok lehetővé teszik termékeiknek a más intézmények termékeivel való összehasonlítást egy egységesített nyomtatvány formájában.
• Az aláírók vállalják, hogy kerülik a körülményes írásos tájékoztatást – azt szóbeli magyarázattal is kiegészítik.
• Nem tekinthető az ügyfél életkora automatikus elutasítási indoknak. Vagyis ha 70 évesen fel akarunk venni egy 40 éves hitelt, azt nem lehet azonnal elutasítani.

A kódex csak korlátozottan szól a bedőlt hitelek fedezeteinek értékesítéséről – ezt a kérdést továbbra is jogszabályok kezelik. Ennek érdekében a készülő jogszabálymódosítások előírják, hogy nyilvánosan kell értékesíteni a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanokat, az értékesítés előtt 90 napot biztosítanak az adósnak önértékesítésre. Ezen szabályok betartását a PSZÁF fő feladatának tekinti – mondta Farkas Ádám, PSZÁF-elnök. A PSZÁF – inkognitóban – ellenőrzi már most ezen árveréseket. – tette hozzá Farkas Ádám.

Mely bankok írták alá a kódexet?

• OTP
• FHB
• Erste
• CIB
• Citi
• Budapest Bank
• MFB
• MKB
• Takarékszövetkezet
• K&H
• Raiffeisen
• Takarék Bank
• Volksbank

Véleményünk szerint a jó adósok jól járnak a kódex bevezetésével (bár az ingatlanfedezet értékének csökkenése az ő hitelüket is drágítjatja), a rossz adósok pedig nagyon rosszul.

2009.06.29.

A Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet mintegy harminc, lakáscélú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél indított vizsgálatot a lakáshitelek feltételeiben bekövetkezett változások kapcsán.

A fogyasztóvédők azt igyekeznek áttekinteni, hogy a 2008 októbere, azaz a gazdasági válság kezdete óta végrehajtott módosításokat objektív tényezőkkel alá lehet-e támasztani. Mint a honlapjukon közzétett tájékoztatóban leírják, arra is kíváncsiak, hogy a fogyasztók érdekeinek mérlegelése hogyan történt a döntéshozatal során, a magukat felelős vállalatoknak tartó hitelintézetek tettek-e lépéseket az ügyfelekre háruló többletterhek könnyebb elviselhetősége érdekében. Azt is kérik, hogy a megkeresett pénzügyi szervezetek adjanak számot lakáshitelekből származó bevételeik, valamint a nem vagy nem megfelelően fizető adósok számának alakulásáról.

A fogyasztóvédők szerint a lakáshiteles fogyasztók saját lakhatásukat csak akkor veszélyeztetik, ha már képtelenek fizetni, a pénzintézeteket pedig nem korlátozták abban, hogy üzleti kockázatuk terheit az egyik legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegre hárítsák. A szervezet szerint a lakáshitellel foglalkozókat törvény kötelezi arra, hogy a fogyasztók érdekképviseletét ellátó FJSZ-szel együttműködjenek. Arról, hogy a fogyasztói jogérvényesítés hol és milyen mértékben indokolt, a vizsgálat során a birtokukba került információk alapján döntenek majd.

A kezdeményezés jogosságát mindenesetre mintha több tényező is alátámasztaná. Tavaly januárban egy konkrét példa alapján – a ma is elfogadhatónak számító, tehát átlagos nagyságú, igazolt jövedelemmel rendelkező, alacsony hitelhányadot igénylő, kifejezetten jónak számító adósokra – készített törlesztési táblázatot eddig kétszer (Napi, 2008. október 21., 2009. január 27.) hasonlítottuk össze a bankok kalkulátoraiban szereplőkkel.

Az adósokra nehezedő terhek emelkedését egyértelműen indokolhatta a banki forrásköltségek megnövekedése – ide sorolva a devizához jutási nehézségeket, az országkockázati felár megugrását, a magyarországi alapkamat jelentős emelését is. Nyilvánvaló, hogy mindezek nem egyformán hatottak a különböző bankokra, de még így is nehéz elképzelni, hogy a változtatások mértékénél az általunk kimutatott eltéréseket csak a tényleges változások indokolhatták.

Az előző évben a korábban slágerterméknek számító svájcifrank-hiteleknél ugyanis nyolc hónap alatt akad a korábbit szinten tartó ajánlat (Budapest Bank), de 11,3 százalékos emelkedés (ennyit az OTP-nél mértünk) is. Ez év elejére azután durvábbá váltak a változások. Októberhez képest a svájci frankot még a palettáján tartó, ekkorra már igen csekély számú hitelintézet közül többnél is harminc százalékot közelítő növekedést észleltünk.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek a módosítások legalább annyira üzletpolitikai (a bankok ilyen módon igyekeztek korlátozni svájcifrank-kihelyezéseiket), mint piaci okokkal magyarázhatók. A meghökkentően nagy különbségek ezzel együtt legalábbis némi magyarázatra szorulnának.

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=econet&nID=411588

2009.03.25.

Elfogadta tegnap az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását. Ebben az esetben a pénzügyi szolgáltatók kikötik, hogy módosíthatják a szerződéseket, amennyiben bizonyos feltételek változnak. A Gazdasági Versenyhivatal szerint ez teljesen racionális, ám meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy kontroll legyen a bankok felett.

Forrás: MTI

2009.02.27.

Az értékesítési célú lakásépítési beruházások finanszírozására a korábbi években megszokottnál is szorosabb finanszírozási struktúrák mellett tud csak az FHB Bank hitelt nyújtani – mondták el a hitelintézetnél. Mint hozzátették: jelentősen megnőtt ugyanis az ilyen fejlesztések finanszírozási kockázata – a kivitelezés és az értékesíthetőség terén is. A forint svájci frankhoz és euróhoz mért árfolyamának utóbbi időben tapasztalt rendkívüli volatilitása miatt az FHB jelenleg egyáltalán nem nyújt lakásépítő vállalkozások részére devizaalapú hitelt. Értékesítési célú lakásépítésre forintban a vonatkozó kormányrendeletben szabályozott kiegészítő állami kamattámogatásos konstrukció mellett piaci kamatozású hitel vehető igénybe. Az FHB nem vállal koncentráltnak tekinthető finanszírozási kockázatot sem, azaz nem finanszíroz több száz lakásos nagyprojekteket. Az elvárt önerő tekintetében hozzávetőleg 35-50 százalékra, míg az elvárt előértékesítést illetően 25-50 százalékra nőtt az előzetesen teljesítendő elvárt arány. A korábbi problémamentes hitelezési kapcsolat, ugyanúgy, mint a projektfüggetlen biztosíték felkínálása, pozitív tényezőnek számít a hitelkérelmek elbírálásakor.

Az OTP-nél ugyanakkor arról tájékoztatták lapunkat, hogy továbbra is finanszíroznak értékesítési célú lakásépítési projekteket. Mint azonban gyorsan hozzátették: ezt abban az esetben teszik, ha azok kellően megalapozottak. A források drágulása (mind a beruházói, mind a vevőfinanszírozási oldalon), a foglalkoztatottság és a reáljövedelmek csökkenése miatt ugyanis a lakossági kereslet további mérséklődésére számítanak. A legnagyobb magyar bank a projektekkel szemben meglehetősen sok elvárást támaszt. Ilyen, hogy a hiteligénylő az adott projektméretben jelentős szakmai tapasztalattal és referenciával, pozitív megítélésű banki múlttal rendelkező vállalkozás legyen, megfelelő mutatókat (például épített/eladatlan lakások, átlagos értékesítési futamidő, a projekthitel adósságszolgálatát biztosító sajáterő- és előértékesítettségi arány) “produkáljon”. Az elvárt átlagos értékesítési idő 2-3 év. A bank a folyamatban lévő projekteknél még a hirdetett és tényleges eladási árak, értékesítési futamidők kedvező alakulását is elvárja. Az OTP is előszeretettel kínálja a kiegészítő kamattámogatott forinthitelt. Ez a kölcsön olyan lakások építéséhez nyújtható, amelyeknél a telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt bruttó ár nem haladja meg a 30 millió forintot. Értékesítés és bérbeadás esetén lakásonként az építési költségek maximum 70 százaléka, de legfeljebb 15 millió forint a kamattámogatott hitel összege. Az éven túli hitel esetében a futamidő nem haladhatja meg az elkészült lakások értékesítésének várható időpontját, bérlakások építése esetében pedig a 20 évet.

A CIB-nél nem fogalmaztak annyira egyértelműen, mint az FHB-nál, de a piacon azt rebesgetik, hogy ez a két pénzintézet a legvisszafogottabb. A piaci krízis és a pénzpiaci válság miatt – mondták el érdeklődésünkre a CIB-nél – a bankok a forinthitelezés felé fordultak, ami drágább finanszírozást, azaz megnövekedett adósságszolgálatot eredményez. Kifejtették még, hogy a makrogazdasági körülmények változása a hitelképességi mércék szigorúbb figyelembevételét eredményezheti.

Hodina Péter, a K&H speciális finanszírozási igazgatóságának vezetője szerint az elmúlt időszak változásai olyan gazdasági környezetet eredményeztek, amelyben a lakások, valamint egyéb ingatlanok iránt visszaesett vevői kereslet miatt a beruházók lényegesen kevesebb projektet indítanak. Mindezen túlmenően még az elindított beruházások is csak kisebb hitelösszeg mellett térülnek meg. Hodina kiemelte, hogy a bankok a megváltozott beruházási igényekhez alkalmazkodnak, a folyósított hitelek összegét pedig a beruházások megtérüléséhez igazítják. A megváltozott gazdasági környezetben – tette hozzá – a megkezdett projektek kockázatai megnövekedtek, ami emeli a szükséges önerő és előértékesítés mértékét is.

Az FHB az újlakás-piac kínálati és keresleti oldalán is jelentős szűkülést tapasztal. Mint kifejtették: kínálati oldalon a projektek elhalasztása némileg később jelentkezik, mint ahogy egy fellendülő piacon is egy-két év csúszással képes csak reagálni a kínálati oldal a növekvő keresleti igényekre. A hazai ingatlanpiac kínálati oldalán van egy jelentősnek mondható, régóta eladatlan állomány, de ezen lakások nagy része eleve kisebb-nagyobb mértékben hibás koncepció mentén valósult meg, ennél az állománynál elkerülhetetlennek látszik az árcsökkenés. Egy-egy lakásvásárlási döntést a vevők nehezebben és sokkal megfontoltabban hoznak meg, ami a keresleti oldal szűkülésével párhuzamosan lassabb értékesítést eredményezhet a fejlesztői oldalon. A bank szakértői szerint középtávon – elsősorban a kínálat kereslethez történő alkalmazkodásának köszönhetően – nem kell az elkövetkező években piacra kerülő új lakások érdemi árcsökkenésére számítani, de az értékesítést támogató akciókra, célzott marketingre az eddiginél is nagyobb szükség lehet. Az ingatlanpiac minden szegmensében negatív változásokat tapasztal a Raiffeisen. A piaci tranzakciók száma már a tavalyi évben jelentősen csökkent, és az alacsony likviditás növekvő finanszírozói kockázatot eredményezett.

B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság – 7. oldal – 2009. február 27.

2009.01.27.

Megritkított ajánlatok

A hitelpiaci válság októberi betörését követő rövid időszakban három piaci szereplő is beszüntette a svájcifrank-alapú lakáshitelezést. Azóta a helyzet csak rosszabb lett, mára alig féltucatnyi a frankalapú hitelt kínáló pénzintézetek száma Magyarországon.

A Napi Gazdaság tavaly januárban egy konkrét példa alapján – a ma is elfogadhatónak számító, tehát átlagos nagyságú, igazolt jövedelemmel rendelkező, alacsony hitelhányadot igénylő, kifejezetten jónak számító adósokra – készített törlesztési táblázatot már egyszer összehasonlította a bankok kalkulátoraiban akkor szereplőkkel (Napi, 2008. október 21.). Most megnéztük, hogy egy egész év alatt milyen változások következtek be a tavaly még slágerterméknek számító svájcifrank-alapú finanszírozásnál. Úgy tűnik azonban, hogy az ilyen összehasonlításra egyre kevesebb a lehetőség. Míg ugyanis október végén még “csak” három szereplő szállt ki a svájcifrank-alapú hitelezésből, mára viszont mindössze féltucatnyi maradt a porondon. (Sajnos az FHB akkori listánkra nem került fel, így ott az összehasonlítására nincs módunk.) Náluk azonban – persze a mára helyenként alaposan megnőtt terhek mellett – még némi verseny is látszik.Az Allianznál, ha valaki a csoportnál biztosítást is köt (ami a mostani kgfb-kampány után, ahol a váltás nyertese az Allianz volt, nem is lehet ritka), valamint a hitelt a banknál nyitott számlájáról törleszti, akkor a táblázatunkban szereplő paramétereknél a havi részlet alig haladja meg az 50 ezer forintot. A hitelkalkulátorokat böngészve igaznak találtuk az AXA “másképp, mint mások” szlogenjét. Ez ugyanis valóban szolgáltat, feltünteti például az igényelt hitelösszeghez optimálisnak tartott fedezeti limitet, de a potenciális adós a saját pontos paramétereit beütve, további részleteket is megtudhat. Így tulajdonképpen segítséget nyújt, hogy bárki betekintést nyerjen a bankok hitelbírálati szisztémájába. Talán éppen ez is a hibája, hiszen az átlagos ügyfél esetleg megunja a számtalan paraméter kitöltését, arról nem is beszélve, hogy menet közben el is veszítheti a fonalat.A Budapest Bank (BB) ennek éppen az ellenkezőjét csinálja: a lakáshiteleknél nem működtet a honlapján kalkulátort, helyette a netes jelzést követő 24 órán belül személyes hiteltanácsadó jelentkezését ígéri. Telefonon is készségesen rendelkezésre állnak, ugyanúgy informálva a potenciális adósokat, mint ahogy az AXA a neten teszi. Az érdeklődőket az OTP minden termékénél kalkulátorokkal “kényezteti”. A legnagyobb magyar banknál a kalkulátorok között megtalálható a lakáslízing linkje is. Lízing esetén a táblázatunkban szereplő paraméterek alapján az első hat hónapban 40 ezer, majd a hetedik hónaptól 60,1 ezer forintot kellene a lízingbevevőnek fizetnie. Persze miután leszurkolta azt a 385 ezer forintot, ami a különböző díjak mellett a vagyonszerzési illeték összegét is tartalmazza.Az ugyanilyen összegre, célra és paraméterekkel igényelt kölcsönöket a devizanemek alapján összehasonlítva meglehetősen érdekes kép rajzolódik ki. A legmagasabb és a legalacsonyabb törlesztőrészlet között a forintkölcsönöknél csaknem 50 százalékos az eltérés. A svájci franknál ez mintegy 21 százalékra, míg az eurónál 16 százalékra rúg.Az összehasonlításról szóló cikk teljes terjedelmében a Napi Gazdaság keddi számában olvasható, ahol egy a törlesztőrészleteket összehasonlító táblázat is szerepel.

B. Varga Judit

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=godo&nID=394766

2009.01.09.

A hazai bankok és ügyfeleik egyelőre nem estek pánikba a pénzügyi válság miatt, pedig lehet, hogy lenne rá okuk – a Scale Research felmérése szerint legalábbis a hitellel rendelkezők hatoda csúszhat az esedékes törlesztőrészletekkel. A havi részletek ugyan nem emelkedtek számottevően, ám az adósok 10 százalékánál meghaladja a jövedelem negyedét, s így a jövedelem bármilyen csökkenése is súlyos következményekkel járhat.

Forrás: MTI

2008.12.07.

Az előző jegybanki lépésre még nem mozdultak a hazai pénzintézetek

A bankok erősen forráshiányos helyzetben vannak ma – részben éppen a forint árfolyamának megrendülése miatt -, hiszen így minden forint-deviza csereügylet (swap) mögé több forintra van szükség ugyanannyi devizaösszeg ellenértékeként, így az első kamatvágást nem érvényesítették kamataikban – állították a CIB-nél. Hozzátették viszont, hogy egy újabb és jelentősebb vágást már nem nagyon hagyhatnak a bankok sem figyelmen kívül. Az év végéig ezzel együtt nem számítanak a CIB szakértői változásra a most futó betéti akciókban, úgy vélik azonban, hogy januárban több szereplő is lefelé módosíthat.

Az MKB-nál nem egészen így látják a helyzetet. Mint érdeklődésünkre kifejtették, a belföldi piacon az új források tartós hiánya és a bankok közötti igen éles verseny az akciós betéti kamatokat továbbra is az alapkamat körül vagy esetenként afölött tartja, ebben a jövőre nézve sem várnak jelentős változást. Az MKB betéti politikájának fókuszában az év hátralévő részében és 2009-ben is az ügyfelektől származó forrásállomány megőrzése és lehetőség szerinti gyarapítása áll. A hitelek kamatait illetően az MKB – a bankpiac többi tagjához hasonlóan – egyre inkább kénytelen érvényesíteni a magas refinanszírozási költségeket. A banki forrásköltségek csökkenésére inkább középtávon számítanak, a most megugró kamatterhek ekkortól normalizálódhatnak az ügyfelek számára is.

A hitelek árazásánál – fejtették ki a CIB-nél – kicsit más a helyzet. A közelmúlt drágulása alapvetően azért következett be, mert a hitelekhez szükséges forrás költsége növekedett, ezt pedig a “kiskereskedelmi” ár, azaz az ügyfél által fizetett kamat emelése követte. Azon ügyfeleknek, akik jelenleg ezeken a kamatokon kötnek szerződést, mindaddig ez a kamat lesz érvényben, amíg a szerződött kamatperiódusuk tart. Ha a forrásköltségek csökkennének, akkor lenne lehetőség az ügyfélkamatok mérséklésére, ami viszont rövid távon nem várható. A hazai banki gyakorlatban feltűnő az is, hogy miközben az eurózóna kamata ütemesen olvad, itt egyre erőteljesebben kínálják az akciós euróbetéteket. A CIB szakértői szerint az euróbetéti akciók árazása értelemszerűen nem független az ECB alapkamatától, de azt közvetlenebbül inkább az adott futamidőre szóló irányadó piaci kamat (Euribor) befolyásolja. Az elmúlt hetekben az alapkamathoz képest a rövid távúnak számító 3 hónapos Euribor is nem egy alkalommal 100-150 bázispontos, esetenként még ennél is magasabb felárat mutatott. Miután a bankok egymás között ennek alapján áraznak, így ameddig a felárak ilyen mértékűek voltak, kamatcsökkenés nem jöhetett szóba. Kétségtelen – mondták el -, hogy az elmúlt napokban, hetekben jelentősen “olvadt” a pénzpiaci helyzet, köszönhetően a nagy jegybankok likviditást élénkítő beavatkozásainak, és jót tett a megrendült bizalom helyreállításának az is, hogy több nyugat-európai bankot megtámasztott a kormányzat. Mindezek együttesen sikeresen leszorították az alapkamathoz képest mért felárakat, a három hónapos Euribornál gyakorlatilag ez el is tűnt. Mindez együttesen már lehetőséget biztosítana az euróhitelek és -betétek kamatainak mérséklésére, csakhogy a hazai bankok esetében számolni kell még egy aspektussal is, ez pedig a forint-deviza swappiac likviditása és az ott tapasztalható felárak. Ezen a területen pedig kevés a kötési lehetőség és nagyon magasak a felárak (150-200 bázispont). Az elmúlt napokban itt is enyhülés figyelhető meg, de még mindig nem tért vissza a korábbi üzletmenet, egy jelzáloghitel kihelyezése továbbra is problémát jelent a bankok számára.

A betéti akciók gyorsan eltűnhetnek, de a magas hitelkamatokkal az adósoknak tartósan számolniuk kell

A devizaforrások felértékelődése miatt a CIB-nél úgy vélik: a betéti akciók egészen az Euribor felett 3-3,5 százalékpontig “gazdaságosak”. Miközben jelenleg a hazai piacon a forintbetéti akciók jellemzően 2-2,5 százalékponttal vannak magasabban a magyar irányadó piaci kamatnál, a Bubornál.

B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság - 7. oldal – 2008. december 05.

2008.11.28.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetői körlevélben óvja a – megjegyezzük ,az idén általában sem túl lelkesen hitelező – bankokat és pénzügyi vállalkozásokat attól, hogy finanszírozási tevékenységüket ne az ügyfelek fizetőképességének fokozott szem előtt tartásával végezzék.

A PSZÁF szakemberei szerint a bő termékkínálatnak és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli hitelakcióknak sok háztartás nem tud ellenállni, a törlesztést a későbbiekben azonban sokszor csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tudják teljesíteni, többen adósságspirálba kerülnek. A felügyelet álláspontja szerint a megfontolt hitelezésben a pénzügyi szolgáltatókat – mint a megfelelő piaci információkkal és szakmai tapasztalattal rendelkező feleket – a fogyasztókkal szemben fokozott felelősség terheli.

Ennek jegyében felhívják a hitelintézetek és a pénzkölcsönt, áruhitelt nyújtó pénzügyi vállalkozások figyelmét arra, hogy kereskedelmi kommunikációjukban ne buzdítsák a fogyasztókat anyagi lehetőségeiket meghaladó, felelőtlen hitelfelvételre, továbbá fordítsanak kiemelt figyelmet ügyfeleik hitelképességének vizsgálatára. Ezt a magatartást a PSZÁF elvárja az ügynököktől is, ezért kéri az ügynököket megbízó szolgáltatókat, hogy a felügyelet elvárásait ismertessék megbízottaikkal is.

A PSZÁF felhívta a figyelmet arra is, hogy a karácsonyi vásárlási időszakban fokozott figyelemmel kíséri a szolgáltatók hirdetéseit, különös tekintettel például a teljes hiteldíj mutatóra (THM) vonatkozó rendelkezések betartására. Amennyiben azt tapasztalja, hogy valamely kereskedelmi kommunikáció a fenti elvárásoknak nem felel meg, a “vétkes” határozott felügyeleti fellépésre számíthat.

A felügyelet szerint a fogyasztási kölcsönök iránti keresletet ebben az időszakban a szolgáltatók rendkívül kedvező hitelfelvételi lehetőségei – így 0 százalékos THM, önrész nélkül kínált áruhitel, a fizetőképesség ellenőrzésének mellőzése – tovább élénkítik. Lapunk tapasztalatai szerint egyébként az idén a korábbiaknál jóval kevesebb ilyen ajánlat jelent eddig meg a piacon.

B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság - 8. oldal – 2008. november 28.

2008.11.27.

Részleteiben is kezd kialakulni a magyar kormány bankmentő csomagja, amelynek révén az azt igénylő pénzintézetek 300 milliárd forintos likviditási hitelhez juthatnak, illetve hasonló mértékű tőkeemelést igényelhetnek az államtól.

A csomag fedezete a magyar állam IMF-hitelkerete lesz. Az eredeti tervekhez képest már a beterjesztéskor puhult a törvényjavaslat azzal, hogy nem köti a szavatolótőke nagyságához az állami segítséget, így azt elvileg minden magyar bank igénybe veheti. (A csomag bejelentésekor arról volt szó, hogy a legalább 200 milliárd forint szavatolótőkével rendelkező bankok részesülhetnek belőle, ez a gyakorlatban az OTP-t, az MKB-t és a CIB-et jelentette. Napi, 2008. november 7.)

Az eddig ismertté vált előzetes jelzések szerint elvileg egyetlen bankot sem érdekel a magyar kormány csomagja, ám ez a merev elutasítás egyrészt a szigorú kondícióknak szólt, másrészt taktikai megfontolások is meghúzódhatnak mögötte. A követelményeket nézve a bankmentő csomag tovább puhulhat, ugyanis egy tegnapi, a költségvetési bizottság által elfogadott – és a kormány által támogatott – módosító javaslat szerint az állami garanciáért cserébe a bankoknak “csak” osztalékelsőbbségi részvényt kell adniuk. Az eredeti tervek szerint a garanciáért cserébe az állam törzsrészvényre átváltható osztalékelsőbbségi részvényt kapott volna, amelynek átváltásáról a bank megkérdezése nélkül az állam autonóm módon dönthetett volna – vagyis kis túlzással a kormány döntésétől függött volna a bank részleges államosítása. Az átváltható részvény a bankok merev elutasítása miatt most kikerülhet a javaslatból.

Fennmarad viszont a különleges vétójogot biztosító részvény intézménye, ami megfelel a régi aranyrészvénynek, ugyanis az Európai Unió a jelen esetben elfogadja az aranyrészvény alkalmazását, mondván, a bankrendszer megmentése nemzetgazdasági érdek. A törvényjavaslat érvelése szerint ugyanakkor az állami szerepvállalás miatt szükség lehet az állami kontrollra annak érdekében, hogy a bankok véletlenül se csábuljanak el például arra, hogy akvizíciókat finanszírozzanak az állami mentőöv segítségével.

Az állami szerepvállalás miatt szükség lehet az állami kontrollra

Papp Zsolt

Forrás: Napi Gazdaság - 7. oldal – 2008. november 27.