Címkézett oldalak: ‘árfolyam’

2009.02.09.

A forint árfolyamának az utóbbi időkben tapasztalható jelentősebb ingadozása miatt sokaknak okoz gondot a devizaalapú kölcsön megemelkedő törlesztőrészlete. A rendkívül népszerűvé vált finanszírozási formának valóban vannak kockázatai, ezek azonban kordában tarthatók, ha tisztában vagyunk a konstrukció jellemzőivel.

A devizaalapú kölcsön négy-öt éve kezdtek széles körben elterjedni Magyarországon, és ma már a lakossági hitelállomány kétharmadát ezek a termékek teszik ki. A hihetetlen népszerűség a forintalapú kölcsönökénél lényegesen alacsonyabb kamatoknak volt köszönhető, emiatt azonban sokan nem vettek tudomást a lehetséges kockázatokról, illetve szép számmal akadtak, akik eleve nem voltak tisztában azzal, miben különbözik egy devizalapú és egy forinthitel.

Amikor devizaalapú hitelt veszünk fel, tartozásunkat a bank devizában (euró, svájci frank, japán jen) tartja nyilván, a hitelt azonban forintban folyósítja, ezért az összeget át kell váltania forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha megvásárolná tőlünk azt a devizát, amelynek ellenértékét forintban kifizeti. A hitel törlesztésekor ugyanez fordítva játszódik le. Amikor az esedékes törlesztőrészletet forintban megfizetjük, a bank azt devizaeladási árfolyamon számítja át: mintha eladná a törlesztéshez szükséges összeget. Részben ebből adódnak most a devizahitelesek gondjai, hiszen a bank mindig az aktuális forintárfolyamon számolja ki a törlesztőrészletet.

Ha a forint árfolyama erős, azaz egy euróért, frankért vagy egyéb devizáért kevesebb forintot kell adni, a havi részlet is kevesebb lesz, ha viszont a forint gyengül, akár több ezer forinttal is nőhet a havi teher. A devizahitelesek többsége 150-160 forintos frank és 245-255 forintos euró mellett vette fel kölcsönét, miközben az alpesi deviza árfolyama most 190, az európai közös pénzé pedig 290 forint körüli tartományban mozog. Ez az előbbi esetében 20-25, míg az utóbbinál 15-20 százalékos drágulást, ezzel együtt a törlesztőrészletek hasonló mértékű emelkedését jelenti.

A devizahitel törlesztőrészlete azonban más okból is nőhet: a felvett kölcsönt jelentős mértékben megdrágíthatja, ha menet közben emelkedik a kamat vagy a kezelési költség. A devizahitelesek jelentős része most ezzel is kénytelen szembesülni. Az utóbbi hónapokban a pénzügyi válság következtében emelkedett a magyar bankok devizaforrás költsége, vagyis az a kamat, amelyet a hitelként továbbadott devizáért kell fizetniük. Ezért a bankok is megemelték a devizahitelek kamatlábát, ami a törlesztőrészletek további emelkedését okozta. (Az árfolyam-ingadozás és a kamatváltozás hatását a törlesztőrészletre táblázatunk mutatja.)

A bankok ugyanakkor ajánlanak olyan lehetőségeket (árfolyam-garancia, előtörlesztés, devizanemek közti váltás, futamidő-hosszabbítás), amelyekkel csökkenhetjük az árfolyam-ingadozás kedvezőtlen hatását. Mielőtt döntenénk, minden esetben kérjünk bankunktól részletes, lehetőleg írásbeli tájékoztatást a módosított feltételekről, a várható hitelköltségekről, a törlesztőrészletről, a teljes tartozásról és a kölcsön futamidejére jutó törlesztési összegekről.

A devizaadósok számára az igazán nagy gond akkor adódik, ha nem számolnak előre a költségek növekedésének lehetőségével, és nincs tartalékunk az akár hosszú távon is magasabb részletek fizetésére. Éppen ezért ne vállaljunk akkora adósságot, amely mellett a szabadon elkölthető jövedelmünk az utolsó forintig be van táblázva. Készítsünk reális költségvetést, és hagyjunk tartalékot, hogy az esetlegesen megemelkedő részleteket is tudjuk fizetni.

Ha mostanában tervezzük új hitel felvételét, a bankok hitelezési gyakorlatát is befolyásoló jelenlegi gazdasági helyzetben lehet, hogy szigorúbbak lesznek a hitelhez jutás feltételei, lassúbb a folyósítás, ezért alaposan nézzünk utána mindennek, és több bankban is tájékozódjunk. A devizaalapon is felvehető személyi és jelzáloghitelek esetében a költségek (kamatok, díjak) mértékében jelentős eltérés lehet. A hitelek költségeiről részletes információt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján (www.pszaf.hu) is találhatunk.

Hitelfelvétel előtt érdemes a bankok devizaárfolyamait is összehasonlítani, mert bankonként változó, milyen árfolyamkülönbséggel számolnak a deviza adásvételénél, ez pedig a kamatok és költségek mellett szintén befolyásolhatja a havi törlesztőrészlet nagyságát.

A százalékpont a százalékban kifejezett kamat változását mutatja. A 4 százalékos kamat 1 százalékpontos növekedés esetén 5 százalékra nő.

A táblázat azt mutatja be, hogyan változhat ötmillió forint, négyszázalékos kamatozású, húszéves lejáratú devizaalapú hitel havi 30300 forint törlesztőrészlete a forint gyengülése és a devizakamat emelkedése miatt.

Például, ha a devizában felvett hitel kamata egy százalékponttal emelkedik és a forint árfolyama 5 százalékkal gyengül, ezek együttes hatásaként a forintban számított havi törlesztőrészlet 14 százalékkal emelkedik meg. A táblázat alapján látható, amennyiben mindkét kockázat egyszerre jelentkezik, a törlesztőrészlet jelentősen megemelkedhet a hitel futamideje alatt. Természetesen ellenkező irányú változás esetén hasonló mértékű törlesztőrészlet-csökkenés is bekövetkezhet.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.

*Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 18. oldal – 2009. február 09.

2009.02.04.

Ha tovább gyengül a magyar valuta, elindulhat a bedőlési lavina. A gyenge forint miatt tömegével válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek. Az árfolyam-ingadozás már azoknak is gondot jelenthet, akik az óvatosabbak közé tartoztak lakáskölcsönük felvételekor.

A forint látványos gyengülésével a magyar fizetőeszköz árfolyama egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol szakemberek szerint már a lakáshitelek nagyarányú bedőlésével lehet számolni. Egyes becslések szerint ez 300-330 forintos eurónál következhet be, míg mások inkább 320- 350-es árfolyam mellett várják a krízis beköszöntét. Bárkinek is lesz végül igaza, az már biztosnak látszik, hogy búcsút mondhatunk annak a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó mutatónak, amely a magyar adósokat eddig jellemezte. Az utóbbi években általában 0,5 százalék körül mozgott a bedőlt lakáshitelek aránya Magyarországon. Igaz, nem azért, mert annyira megbízható adósok vagyunk (más hitelek esetében nem is ez a helyzet), ez inkább azzal magyarázható, hogy a háztartások vagyonának túlnyomó része ingatlanban fekszik, ezért általában a lakáshitel törlesztőrészlete az utolsó, amit nem fizetünk be.

A forint jelentős gyengülése azonban most már azoknak az adósoknak is gondot jelenthet, akik devizaalapú lakáshitelük felvétele előtt hallgattak a szakemberek tanácsára, és csak akkora havi törlesztőrészletet vállaltak, melyet 10-20 százalékos árfolyam-ingadozás mellett is fizetni tudnak. A lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájcifrank-alapú kölcsönök esetében például most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A növekedésért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, a frank ugyanis most nagyjából negyedével kerül többe, mint egy éve. A növekedés fennmaradó része a kölcsönök drágulásából adódik: a legtöbb bank áthárította ügyfeleire a bankközi kamatok emelkedését, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával megemelték a frankhitelek kamatait, ami átlagosan a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki tavaly ilyenkor vett fel tízmillió forintot húsz évre frankalapú hitelben, akkor – az akciókat és kedvezményeket nem számítva – jellemzően havi 70-75 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett, míg ez az összeg most már megközelítheti akár a százezer forintot is.

Ennél sokkal rosszabbul jártak azok, akik jenalapú hitelben adósodtak el. A japán deviza árfolyama egy év alatt hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest, s így a törlesztőrészletek is ennyivel emelkedtek. Maradva az előző példánál (tízmillió forint húsz évre), ez azt jelenti, hogy a tavaly még jellemzően 60 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet most már akár 96 ezer forint is lehet. Bár az utóbbi napokban főleg az euróárfolyam felől lehet rossz híreket hallani, az ebben a devizában eladósodottak jártak eddig a legjobban. Ezeknek az adósoknak a törlesztőrészletét önmagában 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet, egyes bankok ugyanis utólag emelték, míg mások csökkentették az euróalapú lakáshitelek kamatait.

A devizaalapú hitelben ülők azonban most nem sokat kezdhetnek megugrott törlesztőrészleteikkel. A hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel (például a frankot euróalapúval) ugyan első pillantásra jó megoldásnak tűnhet, ám a többség számára ez nem járható út. A forint gyengülése miatt ugyanis nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a hitelek forintban számolt tőkerésze is megnőtt, a bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és egyébként is kevesebb hitelt adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani – mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. (Nem véletlen, hogy az adósságrendező hitel piaca gyakorlatilag leállt az elmúlt hónapokban.) A hitelkiváltás ráadásul realizálja a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, az elszámolás ugyanis forintban történik, így a tartozásunk akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére – tette hozzá.

Beszáll a törlesztésbe az állam

A törlesztőrészlet megemelkedése miatt bajba jutottak helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig, átmenetileg átvállalná az adósságot, ezt azonban később vissza kellene fizetni – közölte Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban. Ezt a javaslatot tárgyalja ma a kormány. Mint mondta: az állam a bankokkal együttműködve megadja a lehetőséget az adósoknak, hogy egy átmeneti ideig ne fizessék a tőketartozást, és akár a kamatok törlesztéséhez is segítséget kaphatnak.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 19. oldal – 2009. február 04.