2009.11.13.

A bankok sorra vezetik be az új, forint alapú lakáshiteleket a kínálatukba.

Soha nem vették ki a forint alapú hiteleket a palettából, azonban a devizahitelek alacsonyabb törlesztőrészletei kiszorították a forinthiteleket.  Az új-régi forinthitelek leginkább az euró alapú kölcsönökkel és a támogatott konstrukciókkal szemben kerültek pozícionálásra.

Jelenleg nem várható, hogy jelentős változást hoznak az új lakáshitel konstrukciók, mivel a gazdasági válság miatt a lakosság visszatartja a hitelekből megvalósuló vásárlásokat. Az utóbbi fél évben jelentős visszaesés tapasztalható a lakáshitel kihelyezések terén, 2009. szeptemberében 7 mrd forintnyi lakáshitel került folyósításra, míg régebben akár 50-70 mrd-os kihelyezés is megvalósult havonta.

Az új forinthitel konstrukcióknak köszönhetően a forint alapú hitelek számának csökkenése megállt, de még van hova visszafejlődni.

2009.10.01.

A mai naptól, 2009. október 01-től lép életbe az új lakástámogatási rendszer. A még júliusban eltörölt támogatásokat továbbra sem lehet igényelni, mivel jelentősen csökkent a támogatások köre. Bár manapság még a kicsinek is örülni kell…

Az új támogatások számos területet érint, olvasóinknak a hitelekkel és építkezésekkel kapcsolatos támogatásokat szeretnénk kiemelni.

Új támogatott lakáshitel

Újra van támogatott forinthitel, bár most csak a fiataloknak és a többgyerekeseknek nyújtják. Komoly feltételeknek kell megfelelni ha támogatott hitelt szeretnénk felvenni, ezek a feltételek a maximális hitelösszegre, a hitel céljára, a hitelcéllal érintett ingatlan értékére, az igénylők életkorára, egyéb ingatlanvagyonára vonatkoznak. Az új támogatáshoz a 35 év alatti fiatalok, illetve a 45 év alatti többgyermekesek – legalább két gyermeket nevelők – juthatnak hozzá, de csak akkor, ha az első lakásukat építik, vásárolják. A lakás építési költsége, illetve vételára Budapesten legfeljebb 25.000.000, vidéken 20.000.000 forint lehet. A támogatás 12.500.000, illetve 10.000.000 forintnyi hitel után jár. Felújításnál 5.000.000 forint lehet a támogatott hitel.

A két- vagy ennél több gyerekes szülők esetében plusz kamattámogatás jár minden gyerek után – legfeljebb azonban 70 százalékkal csökkenhet a hitelkamat.

A számos korlát miatt vélhetően kevesen tudják majd igénybevenni a támogatott hitelt, valamint hosszadalmas lesz az igénylési folyamat, mivel a bankoknak a hitelnyújtás előtt részletes ügyfélminősítést kell végezniük. Az igazolások és nyilatkozatok összegyűjtése időigényes, és jelentős adminisztrációs terhet ró az ügyfelekre, a bankra.

A támogatott forinthitel kondíciói jelenleg vásárlás esetén 7%, felújítás esetén 10% százalék alatt van. Itt ugye forinthitelekről beszélünk, vagyis nincs árfolyamkockázat.

Építőipari változások

Az ún. második építőipari gyorsító csomag részletszabályait 8 kormányrendelet tartalmazza (kicsit szétszórt a bürokrácia manapság). Az építési engedélyezési eljárásokban véghezvitt változások az engedélyezés időtartamát, illetve engedélyezendő építési munkálatokat szabályozza újra. Például amíg a hagyományos családi házaknál az engedélyezés ideje 45 munkanap, addig a minősített könnyűszerkezetes készházaknál 22 munkanap. Nem kell minden építkezést engedélyeztetni, bizonyos esetekben (például egy siló vagy egy sírbolt építésekor) elég annak bejelentése, más esetekben pedig (kerítés, villámhárító vagy ideiglenes színpad) még erre sem lesz szükség.

2009.09.17.

A 2009. szeptember 16-án aláírt lakossági hitelezést önszabályozni hivatott banki magatartáskódex december elsején lép életbe. A kódexhez a bankok önkéntesen csatlakoznak, és annak betartását a PSZÁF ellenőrizheti illetve szankcionálhatja (akár 2 milliárd forint bírsággal is).

A kormány, 13 bank és a pénzügyi felügyelet aláírta a banki magatartási kódexet. A kódex a bankok erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. A hiteleket törleszteni kell, ugyanakkor a bankok egy jelentős önkorlátozást fogadtak el_ átlátható, korrekt szabályok szerint fog történni az adósok kezelése. A legtöbbet a jól fizető adósok nyernek a Kódexszel , de a rossz ügyfelek is tisztességesebb bánásmódot kapnak.

A Kódex alapvetően három alapelv köré szerveződik; a transzparencia, a szabályelvűség, és a szimmetria elve köré. A Kódex hatálya kiterjed az összes aláíró, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, s szabályozza:
- a felelős hitelezés általános normáit
- a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
- a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításághoz kapcsolódó szabályokat
- az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
- valamint a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit.

Mit tartalmaz pontosan a banki kódex?

A kódex legfontosabb része a hitelek (át)árazásra vonatkozó szabályokban lelhető fel. A kódex elvei szerint kamatot akkor módisíthat a bank, ha

1. Azt egy jogszabályváltozás – például a kötelező tartalékolás mértékének szabálya – azt kikényszeríti.
2. A finanszírozási költségek változását értelemszerűen a bankok továbbháríthatják a költségeiket, de előírás a szimmetria, vagyis a költség csökkentését is érvényesíteni kell a lakossági termékek árában.
3. Az ügyfélkockázatok megváltozása esetén, példul ha kicsúszik az ügyfél a problémamentes kategóriából. Vagyis ha nem fizetünk, megemelik a kamatot. Ez annyiban érdekes, hogy az ügyfél ily módon bekövetkező romlott kockázati besorolását csak az adott ügyfél fogja érezni, a plusztartalékolási költségeiket az adott ügyfelekre háríthatják a bankok, nem a az összes ügyfélre.
4. Árfolyam ingadozás esetén.
5. Érdekes szempont még, hogy ha az ingatlanfedezet értéke 10%-ot meghaladó mértékben veszít az értékéből, az szintén az adósra hárítható.

Ezen kívül található még pár érdekes új szabály a kódexben:

• A kamatokban semmifajta működési költség nem érvényesíthető, ugyanakkor a díjakat csak évente egyszer, az elmúlt évi infláció mértékében emelhetőek.
• Devizahiteleknél a bankok kötelesek feltüntetni a hitelezésben alkalmazott árfolyamokat, illetve a jegybanki középárfolyamtól való eltérést, mely adatokat a PSZÁF fogja összegyűjteni és publikálni.
• A devizahiteleknél lehetővé válik a devizában való befizetés egyösszegű előtörlesztésnél, ami a hitelkiváltás folyamatát fogja lényegesen leegyszerűsíteni.
• A kódex előírása szerint bankok lehetővé teszik termékeiknek a más intézmények termékeivel való összehasonlítást egy egységesített nyomtatvány formájában.
• Az aláírók vállalják, hogy kerülik a körülményes írásos tájékoztatást – azt szóbeli magyarázattal is kiegészítik.
• Nem tekinthető az ügyfél életkora automatikus elutasítási indoknak. Vagyis ha 70 évesen fel akarunk venni egy 40 éves hitelt, azt nem lehet azonnal elutasítani.

A kódex csak korlátozottan szól a bedőlt hitelek fedezeteinek értékesítéséről – ezt a kérdést továbbra is jogszabályok kezelik. Ennek érdekében a készülő jogszabálymódosítások előírják, hogy nyilvánosan kell értékesíteni a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanokat, az értékesítés előtt 90 napot biztosítanak az adósnak önértékesítésre. Ezen szabályok betartását a PSZÁF fő feladatának tekinti – mondta Farkas Ádám, PSZÁF-elnök. A PSZÁF – inkognitóban – ellenőrzi már most ezen árveréseket. – tette hozzá Farkas Ádám.

Mely bankok írták alá a kódexet?

• OTP
• FHB
• Erste
• CIB
• Citi
• Budapest Bank
• MFB
• MKB
• Takarékszövetkezet
• K&H
• Raiffeisen
• Takarék Bank
• Volksbank

Véleményünk szerint a jó adósok jól járnak a kódex bevezetésével (bár az ingatlanfedezet értékének csökkenése az ő hitelüket is drágítjatja), a rossz adósok pedig nagyon rosszul.

2009.09.02

A bankok többsége, szándékai szerint, empatikus ügyfeleivel, de a bankok maguk is súlyosan megégették magukat a válságban, ezért egyoldalúan, lényegesen több áldozatot aligha képesek hozni – nyilatkozta az FN.hu-nak Surányi György. A jelenleg az Intesa Sanpaolo bankcsoport regionális vezetőjeként dolgozó bankár közpénzből csak a valóban rászorult – forint és deviza hiteleseket – támogatná.

A közelmúltban egy kormánypárti politikus is azt állította, hogy 20 milliárd forint a CIB Bank nyeresége, miközben a napokban kiderült: korántsem ennyi a profit. A politikusok keltenek egyre inkább bankellenes hangulatot, vagy „csak” hozzájárulnak a lakosság indulataihoz? Ön ezt hogyan látja?

Ez a hangulat nemcsak nálunk tapasztalható, hanem túlzás nélkül szinte világméretű jelenség. Egy ilyen válság közepette könnyű megtalálni az ellenséget vagy ellenségképet kreálni. Nyilvánvaló, hogy ha egy gazdaság olyan mértékben zuhan, mint ahogy a világon nagyon sok országé, köztük Magyarországé is, akkor ez azzal jár, hogy az adósok egy jelentős része nem tudja visszafizetni a hitelét. Ez nemcsak azoknak a százezreknek, millióknak nyomasztó, akik fizetésképtelenné válnak, mert elveszítik a munkájukat vagy vállalkozások esetében a piacaikat, hanem nagyon komoly veszteségeket okoz az egész pénzügyi szektornak is.

Magyarországon, szemben az amerikai és néhány nyugat-európai ország pénzügyi válságával, a krízis nem a bankszektorból indult. Itt nem arról volt szó, hogy a bankok tömegesen olyanoknak hiteleztek, akikről a kihelyezés pillanatában is sejteni lehetett, hogy nagy valószínűséggel nem lesznek képesek visszafizetni a kölcsönt. A gazdasági válság nálunk közvetlenül két tényezőre vezethető vissza. Az egyik egy fertőzés, amely Észak –Amerikából, Nyugat-Európa közvetítésével ért el minket. Ennek következtében nagyon súlyos reálgazdasági sokkhatás érte a magyar gazdaságot: az export a nyugat-európai kereslet visszaesése okán mintegy harmadával zsugorodott az év első két-három hónapjában. A GDP 65-70 százalékát adó kivitel egyharmada elveszett egyik pillanatról a másikra. A másik tényező, ami a reálgazdasági válságot tovább fokozta, az a likviditási sokk, amely a Lehmann-bankház csődje után hirtelen ellehetetlenítette a pénz- és tőkepiacok normális működését. A reálgazdasági sokk egyfelől, a likviditási sokk másfelől olyan megrázkódtatást okoz a pénzügyi intézményrendszernek és a reálgazdaságnak is, amiből sajnos elkerülhetetlenül nagyon súlyos gazdasági visszaesés adódik.

Nem arról van szó, hogy a bankok helytelenül viselkednek, nem elég empatikusak, nem érzik át eléggé ügyfeleik helyzetét. Ugyanakkor látni kell – a mi bankunknál is ez a helyzet –, hogy példátlan méretű veszteségeket szenvedünk el a kihelyezéseinken. Hogy számokat vagy arányokat mondjak: ebben az évben várhatóan két, két és félszer annyi a hitelezési vesztesége a banknak, mint egy normális évben. Ez azt jelenti, hogy amint az első féléves eredményekből látható, a banknak nagyon szerény eredménye volt.

Nem hagyhatjuk futni az adósokat

Hogyan kellene a bankellenes hangulatot kezelniük a politikusoknak? Mit kellene megértenie ebből egy átlagembernek ma Magyarországon?

Általánosságok helyett inkább magunkról beszélnék. Számunkra a válság emberileg és persze szakmailag is, megrázó. Ugyanígy a tulajdonosainknak, akik nagyon komoly tőkét fektettek be itt.

Úgy képzelik nagyon sokan, politikusok és közemberek, hogy a bankok itt és most nyerészkednek. Ahhoz, hogy egy ilyen bank működni tudjon, rendkívül nagymértékű tőkebefektetésre van szükség. A CIB tőkéje közel egymilliárd euró, amit a tulajdonosok fizettek ki. Ez az összeg szükséges ahhoz, hogy mindenekelőtt megfeleljünk a törvényi előírásoknak /tőkemegfelelési mutató/, de ahhoz is, hogy – más oldalról – például legyen közel kétszáz értékesítési pontja /fiókja/ a banknak, működjön az infrastruktúra, hogy nagyon sok helyen pénzkiadó automaták legyenek, az informatikai rendszer korszerű legyen, és az internetbank működjön. Aki ennyi pénzt fektet be, az szeretné a tőkéjét biztonságban tudni, és szeretne valamilyen jövedelmet realizálni a befektetésén. Speciel ebben az első félévben a befektetett tőkéhez képest jelentéktelen nyereséget realizáltak a tulajdonosaink.

A politikusok “áttolják” a felelősséget a bankokra

Magyarországon már jóval a válság előtt, 2006-ban erőteljes teret nyert a populizmus, amikor egyik pillanatról a másikra szakmailag indokolatlan módon különadót vetettek ki a bankokra. Amikor most a politikusok egy része nagyon negatívan nyilatkozik a bankokról, amit olyan, a tényeknek nem megfelelő állításokra alapoznak, hogy a válságon a bankok nyerészkednek, akkor részben a saját felelősségüket is megpróbálják áttolni egy olyan társadalmi szereplőre, amely általában nem nagyon népszerű.

Amikor a gazdaság szereplői hiteleket vesznek fel, akkor jó dolog, hogy van bank, amelyik tisztességes, normális feltételekkel kölcsönt tud nyújtani. De amikor az ügyfél bajba kerül, a legegyszerűbb azt mondani: nem az én feltételeim változtak váratlanul rossz irányba, hanem itt van ez a csúnya bank, amelyik nem átallja visszakérni a pénzét, na nem a sajátját, hanem a betétesekét.

Elkerülve a demagógiát, érdemes megemlíteni, hogy arról szinte soha nem esik szó, noha magától értetődőnek tűnik: a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem a betétesei pénzét. Nekünk kötelezettségünk van arra, hogy kifizessük a betéteseket. Mi nem tehetjük meg, hogy a hiteleket könnyedén, felelőtlenül leírjuk, hagyjuk veszni, hagyjuk futni az adósokat. Ugyanis nekünk ugyanabban a pillanatban ugyanannyi betétesünk van, akiknél tisztességgel helyt kell állni.

Egy bank pénzügyi közvetítést végez megtakarítók és hitelfelvevők között. Neki ahhoz, hogy mindkét oldalon tisztességgel helyt tudjon állni, kötelessége a kihelyezett hiteleket visszakérni, kötelessége a bekövetkező változásokat érvényesíteni: hogyha a kamatok fölmennek itthon és a világban, a kockázati prémiumok nőnek, akkor nekünk többet kell fizetnünk a betétek, a források után, ennek következtében át kell áraznunk a kihelyezéseket is; ott is többet kell kérnünk, nem szórakozásból csináljuk ezt.

Tudatlanság is áll a bankellenes hangulat mögött

Ön szerint valójában ki a felelős a bankellenes hangulatért, és ki tudna ellene tenni? Mennyire felelősek a bankok azért, hogy ilyen légkör alakult ki?

Amióta a világ világ, a bankok a nemszeretem kategóriába tartoznak. Ebből a szempontból egy gazdasági válság közepette elkerülhetetlen, hogy a bankok elfogadottsága, megítélése romoljon.

A bankok bűnbakká tétele mögött sokszor súlyos ismerethiány vagy ténybeli tévedés áll. Nem ritkán hallani, hogy a bankok növelték a profitjukat a válság ellenére. Ez átlagban nyilván nem felel meg a valóságnak. Arról beszélnek sokszor, hogy a bankok kivitték Magyarországról a tőkét. Tételesen meg kellene nézni, ez az állítás sem igaz. Az elmúlt tíz évben a magyar bankrendszerben kialakult egy olyan hitel-betét arány – ez okozza egyébként a rendszer sérülékenységét is -, hogy 50 százalékkal több hitelt nyújtottak a bankok, mint amennyi a belföldről elhelyezett betétek állománya. Ezért Magyarországról nem lehetett kivinni a pénzt, mert valamiből a kettő közötti különbözetet fedezni kellett. A stratégiai szerepet betöltő bankok túlnyomó többsége ezzel ellentétben rendkívül nagy összegű, közép- és hosszú lejáratú hiteleket hozott be külföldről, és ez igaz a mostani válságos időszakra is.

A következő tévhit, hogy a bankok kiviszik a nyereségüket. A magyar bankok, éppen a gyors hitelnövekedés okán, évente nagyjából 20-25 százalékkal növelték mérlegfőösszegüket az elmúlt 6-8 évben. Ehhez némi leegyszerűsítéssel legalább ilyen mértékben növelniük kellett a tőkéjüket is, ami egyébként törvényi kötelezettség is. A mi bankunk az elmúlt tíz évben több tőkét fektetett be az országban, mint amennyi az adózás utáni nyeresége volt, és vélhetően a CIB nem kivétel. Tehát a tulajdonos többet fektetett be, mint amennyi nyereséget elért, ezen túl pedig több milliárd euróval finanszírozta a nálunk is meglévő hitel-betét arány különbségét.

Ugyanakkor nem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy a bankok adott esetben nem követnek el hibákat, amelyekért joggal vagy okkal kritizálják őket az ügyfelek – nem pedig a politikusok. Személyesen is azt gondolom, hogy az ügyfelek számára sokkal világosabbá kell tenni, hogy mikor változtathat egy bank a hitel kondícióin; melyek azok az indokolt körülmények és mértékek, amelyek lehetővé teszik a változtatást. Azt nem lehet egyoldalúan rögzíteni, hogy akárhogy módosul a külső környezet, a hitel feltételei nem változhatnak, de azért a szimmetriát javítani kell, hogy például a kedvező és kedvezőtlen változások reakcióideje ugyanolyan legyen.

Ez azt jelenti, hogyha kedvezőbben alakulnak a piaci viszonyok, akkor a devizahitelesek ezt gyorsabban fogják megérezni?

Nyilván. Noha hozzáteszem – amiről egyébként a közvélemény előtt egyetlen szó sem szokott elhangozni –, hogy a devizahitelek nem mindegyikét 2008 nyarán vették fel, amikor a legerősebb volt a forint, hanem az azt megelőző öt évben. Így több éven keresztül több százezer olyan devizahitel-adós volt, aki havi bontásban nyert, amikor a forint /túl/erősödött.

És még valami, amit le szeretnék szögezni: reggeltől estig – megint csak azt kell mondanom, hogy a hozzá nem értés következményeként – a devizahitelesekről beszélünk. Miért nem beszélünk a forinthitelesekről? A forintkamatok legalább annyit változtak, a forintban denominált törlesztések legalább annyit ugrottak, és legalább olyan hirtelen. Amikor a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, és a pénzpiaci kamatok ezzel párhuzamosan az egekbe szöktek, akkor azoknak, akik változó kamatozású forinthitelt vettek fel – az összes hitel 40 százaléka még mindig forintalapú – a kamatemelés nagyjából 30 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelentett azonnal.

Csak a legszegényebb hiteleseket kell segíteni

Ön szerint meg kell segíteni a bajba jutott hiteleseket?

Ilyen széles értelemben ez a szocializmus visszatérése, a paternalizmus erősítése, a populizmus térnyerése lenne. Végre tudomásul kell venni, hogy piacgazdaságban élünk, a /magán/vállalkozások, az emberek felelősek önmagukért, családjukért, vállalkozásukért. Amikor valaki hitelt vesz fel, akkor felelősen eldönti, hogy a pénzt mire költi, és miből fogja visszafizetni. Már az is előny lenne, ha hitelesekről, nem devizahitelesekről beszélne a kormány: miért édesebb számunkra a devizahiteles mint a forinthiteles? Senki nem tudja megmondani. Tehát a hitelesek általában vett megsegítése a korábbi szocialista tervgazdaság állami paternalizmusának újraéledése lenne, amiben ha valaki hitelt vesz fel, és elbukja, jön az állam, és fizet.

Sok riportban kérdezik a különböző vállalkozókat, hogy milyen terveik vannak. Az első, második és a harmadik helyen általában arról beszélnek, hogy milyen állami és EU-s támogatásokra számítanak. Mindig úgy gondoltam, hogy a piacgazdaságban a tulajdonos a saját pénzére támaszkodik, nem az adófizetőkére. Az adófizetők pénzéből, és az ő, illetve mások kockázatára – bocsánat a kissé demagóg megjegyzésért – bárki képes lenne vállalkozni. Ráadásul a hitelesek általános megsegítése olyan reakciót válthat ki az emberekből, hogy aki, bár nem könnyen, de tudná fizetni a hitelét, az sem tenné.

Volt már kilakoltatás a CIB életében?

Nem. Végrehajtás volt, de ott másról van szó. Ha valaki egy 30-60 milliós ingatlan tulajdonosa, és nem tudja az 5–10 milliós hitelét törleszteni, azt követően sem, hogy a lehetséges átstrukturálás megtörtént. Elsősorban a banknak és ügyfelének kell megállapodnia a hitelek átütemezéséről, futamidő-hosszabbításáról, a törlesztőrészletek átmeneti csökkentéséről. Ez legalább annyira érdeke a banknak, mint az ügyfelének. De ha az ilyen típusú megoldások sem segítenek, akkor a banknak a lejárt hitelt kötelessége behajtani. Esetleg az adós átgondolhatja, hogy túl sokat vállalt, és nem könnyen ugyan, de ingatlanát egy kisebb értékűre cseréli. Ilyen esetekben a tulajdonos megsegítése alapvetően nem állami feladat.

Más a helyzet, ha 10–20 milliós, átlagos vagy olcsóbb ingatlanokról van szó. Ha ez az egyetlen értéktárgya a családnak, és ráadásul gyerekek is vannak, és a válság miatt esetleg a munkáját is elveszítette valamelyik családtag, /és a munkanélküliség hatását enyhítő hitelbiztosítás is lejárt/, akkor közösen kell cselekedni. Minden erőfeszítést meg kell tenni, és a lehető legtöbb áldozatot meg kell hoznia banknak, önkormányzatnak, államnak annak érdekében, hogy a család számára a lehető legkisebb megrázkódtatást okozó, emberséges megoldást találjanak. Így elkerülhető, hogy családok fedél nélkül maradjanak.

Forrás: http://www.fn.hu/penzugy/20090901/suranyi_empatikusabbak_nem_lesznek/

2009.08.12.

A PSZÁF bevonta az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. működési engedélyét a cég tőkehelyzetének rendezetlensége és a minimális jegyzett tőke hiánya miatt.

Az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2006. novemberében kezdte meg működését, és a hazai gyorskölcsön-piac egyik szereplője volt (a Provident és a Kápé mellett). A cég 2009. július 8-án csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A csődeljárás során az Athlon a hitelezői kifizetéseket szüneteltetheti, ám a társaság ügyfeleinek a fennálló tartozásaikat továbbra is, az eddigi rendben fizetniük kell.

Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban ezen rövid futamidőre, alacsonyabb összegű, magas THM-es hiteleket kínáló cégek ellen széles körű, a politika által is támogatott polgári ellenállás kezdődött. A megnehezült piaci környezet minden bizonnyal komoly hatással volt az Athlon üzleti tevékenységére is, ez is közrejátszhatott a cég fizetésképtelenné válásában. Az Athlon egyébként sem állt stabil lábakon: a cégbíróságon elérhető utolsó, 2007. decemberi eredménykimutatása szerint a társaság a 2006-os 52 után 473 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta az évet.

A felügyeletet az elmúlt napokban tájékoztatta a Fővárosi Bíróság arról, hogy hitelezői egyetértés hiányában az Athlon Zrt. csődeljárásának megszüntetéséről döntött. Ez azt jelenti, hogy a társaság továbbra sem fogja tudni rendezni tőkehelyzetét, betartani a megbízható ellenőrzésre és irányításra vonatkozó jogszabályokat, illetve az esedékes fizetési kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. A mai felügyeleti intézkedésre azért került sor, mert a PSZÁF korábbi határozata óta eltelt időszak történései kizárják annak lehetőségét, hogy az abban foglalt kötelezéseknek az Athlon Zrt., s annak tulajdonosai eleget tegyenek, és így helyreállítsák a társaság jogszabályszerű működését.

Az engedély-visszavonást követően, illetve a felszámolás időszakában a korábban megkötött lakossági gyorskölcsön-szerződések feltételei, futamidői változatlanok maradnak, nem módosulnak. A kihelyezett hitelek törlesztő részleteit az ügyfeleknek az eddig megszokott rendben kell visszafizetniük. Késedelmes teljesítés vagy a fizetés elmaradása esetén a szerződésben, illetve a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények számolhatók fel az ügyfélnek.

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=econet&nID=416529

2009.08.09.

A Világgazdaság felmérése szerint eltűnőben van a CHF alapú hitel, de ahol még lehetőség van az igénylésére, ott továbbra is a legolcsóbb hitelnek számít.

A piaci szereplők tapasztalatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alátámasztja. Az MNB statisztikái szerint a frankalapú lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója júniusban 7,39 százalék volt, miközben az euróalapúaknál 9,65, a forintalapúaknál pedig 14,87 százalékos THM-et kellett állnia az ügyfélnek.

Ha szeretné meglévő hiteleit kiváltani és olcsóbbra cserélni, továbbra is a CHF alapú hitelt érdemes választani.

Forrás: vilaggazdasag.hu

2009.07.29.

A mai nappal lép hatályba a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség a pénzügyminiszteri határozat szerint.

Aki 2008. szeptember 30. után vesztette el állását, 2010. június 30-ig igényelhet meglévő lakáshitele után áthidaló kölcsönt, amelynek 80 százalékára készfizető kezességet vállal az állam.

Mint mindig, van pár kikötés:

• A lakáshitel havi törlesztéséből legalább 10.000 forintot továbbra is fizetnie kell az adósnak.
• Devizahitel esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítani.
• A kölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlan a hitelfelvevő lakó-, vagy tartózkodási helyeként kell szolgáljon.
• Az ingatlan piaci értéke az eredeti kölcsön folyósításakor nem haladhatta meg a 30 millió forintot.
• A lakáscélú kölcsönre vonatkozó szerződés megkötésére 2009. június 30-ig kell sor kerüljön, a kölcsön összege pedig ne haladja meg a 20 millió forintot.

Az is felvehet áthidaló kölcsönt, aki nem vesztette el állását, de itt még szigorúbbak a feltételek:

• Ha még megvan az állásunk, akkor igényelhető, ha az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelszerződés megkötésének kezdeményezését megelőző hónapban a törlesztőrészlet megfizetése negyedével nagyobb terhet jelent számára. Vagyis nagyob árfolyammozgás okozta törlesztőrészlet drágulás esetén.
• Neki háztartása nettó havi jövedelmének 30 százalékával azonos összegű törlesztést kell vállalnia.
• A lakáscélú kölcsön törlesztőrészlete nem haladhatja meg az igénylő háztartásában a nettó havi jövedelem 40 százalékát.
• A felvett lakáscélú kölcsön összegére vonatkozó korlát az adós háztartásában élők számához igazodik. Eszerint az eredeti lakáshitel nem lehetett több 10 millió forintnál, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb; öt vagy annál több tagból álló háztartás esetén pedig 20 millió forint a hitelösszeg határa.

Az áthidaló kölcsönnel 2 évig csökkenthetők a havi törlesztés okozta teher. A 2 év után 10 éven alatt kell visszafizetni az áthidaló hitel törlesztőrészleteit a munkanélkülieknek, a nem munkanélkülieknek pedig 5 év alatt.

Forrás: http://www.ingatlanmagazin.com/read/10159?h

2009.07.24.

A lakástámogatási rendszer megszüntetése és az ÁFA megemelése a lízing további elterjedését és az újlakás piac fellendülését hozhatja.

A lakástámogatások megszűnése miatt a ingatlanfinanszírozást keresők idén július 1-től nem számíthatnak többet állami támogatásra: kénytelenek a piaci kamatozású lehetőségek közül választani. Ezek közül a lakáslízing az egyik legolcsóbb, hiszen új lakás esetén, nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciónál nem kell kamatot fizetni az ÁFA után. Ez utóbbi megemelése tovább növeli a lízing előnyeit, hiszen az eddigi 20% helyett a lízingelt összeg 25%-os ÁFÁ-ját tudják a lízingbevevők kamatmentesen igénybe venni.

A lakásfinanszírozásban tapasztalt általános kamatemelés miatt a lakásfinanszírozást keresők havi szinten több ezer Forintot takaríthatnak meg, ha az azonos kamattartalmú hitel helyett a lízinget választják.

Példa: Új építésű lakásnál, 25 éves futamidő esetén 10 millió forintos finanszírozásnál a lízing havi törlesztő részlete euró alapú finanszírozásnál 12 ezer forinttal, forint alapú finanszírozásnál 25 ezer forinttal alacsonyabb az azonos kamattartalmú hitelhez képest.

Vállalkozások esetében a finanszírozás mértéke elérheti a vételár 60-80 százalékát is, és a kedvező kondíciókon túl az ingatlanlízingnek számos számviteli és adózási előnye is van. A lízingelt ingatlan után a fizetett kamat 40 százalékáig (legfeljebb 6 millió forintig) a társaság társasági adókedvezményt vehet igénybe. Másrészt új építésű lakásnál a finanszírozott összeg ÁFA tartalmát kamatmentesen, a futamidő teljes tartama alatt elosztva, a havi lízingdíjban kell megfizetni. Használt ingatlan vásárlása esetén pedig a vételár a nettó összegre csökken, mivel a fordított ÁFA miatt nincs ÁFA mozgás. A lízingelt ingatlan egyébként bérbe is adható, ebben az esetben a lízingelt lakás ÁFÁ-ja is visszaigényelhető.

Forrás: http://ingatlanok.hu/hirek/20090722/feltamadhat-az-ingatlanlizing?rp=hirek&rt=ajanlo, http://www.ingatlanhirek.hu/index.php?cmd=hir_profile&news_id=5326&channel_id=0

2009.07.16.

Az áthidaló kölcsönt a bankoktól július 28-ától kérhetik a válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek – jelentette be Szollár Domokos kormányszóvivő.

A bejelentést kedden, a kormányszóvivői tájékoztatón mondták annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta a lakáshitelesek “megmentéséről” szóló programot. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az erről szóló törvény a lakásfedezettel felvett hitellel rendelkező munkanélküliek, illetve a gazdasági válság miatt nehéz helyzetben lévők számára biztosít állami garanciát, hogy ne veszítsék el otthonukat. Az áthidaló kölcsön a 2009. június 30-áig megkötött szerződésekre vonatkozik.

Az állam az áthidaló kölcsönökre vállal kezességet, amelyekből a tulajdonosok – legfeljebb két éven keresztül – az eredeti lakáscélú kölcsön havi részleteinek egy részét törleszthetik.

A kormányszóvivő elmondta: a törlesztéssel bajba került hitelesek két évre kérhetnek áthidaló kölcsönt a banktól, és ennek 70-80 százalékát a magyar állam fizeti. Kiemelte: ha valaki ennek ellenére sem tudná visszafizetni a hitelét, és elvesztené lakását, akkor a kényszerértékesítés során az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, megvehetik a lakásokat, amelyeket a piacinál kedvezőbb feltételekkel bérbe adhatnak az adósoknak. Ezen önkormányzatok számára a kormány a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen több tízmilliárd forintos kedvezményes hitelkonstrukciót működtet augusztus közepétől.

Szollár közölte: minden olyan hitelre vonatkozik ez a lehetőség, amelynek lakás a fedezete. Mivel a Európai Bizottság gyorsan jóváhagyta a magyar jogszabályt, a tervezettnél korábban el lehet indítani a konstrukciót.

Forrás: MTI

2009.07.01.

A mai naptól nem lehet igényelni semmilyen állami lakástámogatást kis hazánkban.

Mint ismeretes, a kormány megszorító intézkedéseként eltörölte a lakástámogatási rendszert. A kormány tervei szerint 2009. októverétől új kamattámogatási rendszert vezetnének be, mely központjában a fiatalok és nagycsaládosok állna. A vissza nem térítendő támogatások (szocpol, félszocpol, stb.) újraindításáról nem lehet tudni.