Bejegyzések ‘hitelválság’ témakörben

2008.11.06.

Sánta András (műsorvezető): – A pénzügyi válság hatására szigorodó banki feltételek már a magyar hitelpiacon is megfigyelhetőek – mondta el az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója. Kaputa Júlia beszélt Bánfalvi Lászlóval.

Bánfalvi László (az Otthon Centrum hitelközpontjának igazgatója): – Az megfigyelhető, hogy a leendő magyar ügyfelek is megérzik a hitelfeltételeknek a szigorítását, ez kettő oldalról lehet, ugye az egyik az, hogy az elérhető maximális hitelösszegek gyakorlatilag szinte minden banknál csökkentek, tehát ami korábban divatos volt, hogy ilyen 0 százalék önerő, vagy 10 százalékos önerős konstrukciók, ezek gyakorlatilag mondhatjuk, hogy eltűntek a piacról. Több bank adott esetben már ilyen 60 százalék környékére lőtte be a limitet, ez az egyik oldala, a másik oldala pedig, hogy több bank a jövedelemvizsgálat oldaláról szigorított. Tehát ugye amíg korábban gyakorlatilag elegendő volt egy darab személyi igazolvány, igazából ez a másik, ami megfigyelhető, hogy ma már ezt is sokkal szigorúbban nézik, mint azelőtt.

Kaputa Júlia (riporter): – A megdráguló hiteleken túl ugye az árfolyamváltozás ingadozásának a hatása is egy kockázati tényező a jelzáloghitelek, vagy bármilyen más hitel esetében. Ennek a figyelembe vétele mennyire változott meg? Ugye korábban azért jellemző volt, hogy adott esetben túlvállalták magukat a hitelfelvevők a jövedelmi viszonyaikhoz képest.

Bánfalvi László: – Nyilván aki teljes mértékig kiszámolta, hogy ő ennyit tud törleszteni, annak most azért adott esetben lehetnek átmeneti pénzügyi gondjai. Ugye a törlesztőrészletek adott esetben még akár 10 vagy 15 ezer forinttal is növekedhetnek, nyilván itt a futamidő és az összeg függvényében.

Riporter: – Ez százalékban mit jelent?

Bánfalvi László: – Hát ez mondjuk így a bázisnak tekinthetjük nagyjából, egy ilyen 50-60 ezer forint közötti hitelösszeget, erre mondtam én ezt a 8-15 ezer forint közöttit.

Riporter: – Ez ugye akkor legalább 20 százalékos növekedés.

Bánfalvi László: – Hát egy olyan 10-20 százalék igen.

Riporter: – Számítanak arra, vagy van annak jele egyébként, hogy megemelkedett a bedőléseknek az aránya, vagy akár ennek a kockázata?

Bánfalvi László: – Önmagába az, hogy valaki mondjuk egy hónappal elcsúszik, vagy problémája van, az még azért nem jelenti azt, hogy akkor bedől az a hitel, hiszen itt mindenkinek az az érdeke, hogy végig kifusson a hitel, és helyreálljon a rend. Ez ugye majd a későbbieknek, egy ilyen féléves időtávon fog igazából kiderülni, hogy mennyire tudnak az ügyfelek hosszú távon megbarátkozni a magasabb törlesztőrészlettel, vagy mennyire nem.

Riporter: – Egyébként látható az a piacon, hogy kevesebb hitelt közvetítenek ki, vagy ennek azért nincsen jele?

Bánfalvi László: – Hát nyilván a feltételek szigorodása egyben az ügyfélkört is szűkíti, tehát ez mindenképpen kihatással van a hitelkihelyezésre, illetve a hitelközvetítésre, ez tagadhatatlan, igen.

Riporter: – Megnőtt az elutasított ügyfeleknek az aránya a bankok részéről?

Bánfalvi László: – Egyrészt bizonyos szempontból megnőtt, másik oldalról pedig inkább az a tendencia, hogy a korábban igényelt hitelösszeg helyett kevesebb hitelt kaphat az ügyfél.

Forrás: InfoRádió 09:50.07 – 09:53.12 , 2008. november 06.

2008.10.30.

A Magyarországnak most felajánlott nemzetközi hitellehetőség egy védőpajzs, önmagában nem fogja növelni a meglévő kormányzati-állami hitelmennyiséget.

Csak akkor használnak fel a kölcsönből, ha azzal például meglévő hiteleket válthatnak ki – mondta a miniszterelnök a Magyar Televíziónak adott szerda esti interjújában.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a közszférában a tervek szerint befagyasztják ugyan jövőre a béreket, de az itt dolgozók gyakorlatilag garanciát kapnak arra, hogy lesz munkájuk. A versenyszférában alkalmazási garancia viszont nincs, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell a munkáltatókat tisztességes megállapodásra rábírni – tette hozzá a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc arra kérdésre, hogy mi lesz, ha tovább rosszabbodik a helyzet, úgy válaszolt: “akkor még jobban össze kell kapaszkodnunk.” A miniszterelnök az interjúban elmondta azt is: “majdnem teljesen biztos” abban, hogy a parlament megszavazza a jövő évi költségvetést.

“Ezt a pénzt nem költjük el, ez a pénz egy biztonsági folyosó” – ezt mondta a kormányfő arról a 20 milliárd eurós hitelkeretről, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank ajánl fel közösen Magyarországnak. “Ezzel nem növeljük Magyarország hitelállományát, hanem garanciát képeztünk arra, hogy ha baj van, akkor legyen hova fordulni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc, aki szerint csak akkor használnak fel a kölcsönkeretből, ha azzal meglévő hiteleket válthatnak ki.

A hitelszerződést várhatóan november elején kötik meg, a tervek szerint egy 17 hónapos időszakra. Az államkötvények most 13-14 százalék körül mennek a piacon, vagyis magas kamattal – a miniszterelnök biztos benne, hogy a kölcsön kamata ennek kevesebb mint fele lesz. Nagy meglepetés lenne, ha a kamat 4 százalék alatt vagy 6 százalék felett lenne – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc a hitelhez tartozó 0, 25 század százaléknyi készenléti költséget “nem elhanyagolhatónak, de rendkívül szerénynek nevezte”.

Az IMF mostani hitelkeretének majdnem tizedét odaadja Magyarországnak. Ez körülbelül tízszerese annak az összegnek, amelyet egyébként Magyarország megkaphatna. Gyurcsány Ferenc szerint ez annak köszönhető, hogy “jól csináltuk a dolgunkat”. “Elrettentő erőt akartunk szervezni magunk mögé”, hogy lássa a világ, aki Magyarországnak nekijön, az veszíteni fog ebben a csatában, “olyan szövetségeseink vannak, akik mellett esélytelen bennünket megtámadni” – fejtette ki a kormányfő.

Az IMF hitellel kapcsolatos kikötéseivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: a valutaalap óvatosságot javasolt Magyarországot, és kevesebb kiadást. Volt olyan idő, amikor az IMF lediktálta egy országnak, hogy milyen politikát folytasson, de ez az idő elmúlt. Magyarország erős, szuverén, esetében meg sem próbáltak ilyet – tette hozzá.

A készenléti hitel kérdésével a pénzügyi válság egy részén túllesz az ország, ezután következik majd a 2009-es költségvetés megszavazása. Arra kérdésre, hogy a többség szerinte megszavazza-e az Országgyűlésben a jövő évi büdzsét, a miniszterelnök azt felelte: “majdnem teljesen biztos ebben”.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a következő időszakban az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kell a munkáltatókat tisztességes és fair megállapodásra rábírni, mivel a versenyszférában alkalmazási garancia nincs, az alkalmazottakat nem tudják itt kormányzati eszközökkel védeni, és nem szabad kihasználni sérülékeny helyzetüket.

A közszférában viszont ez gyakorlatilag megvan azzal együtt, hogy ott jövőre befagyasztják a béreket a tervek szerint. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a parlamenti képviselők bérét sem akarják emelni jövőre, marad a 2008-as szinten, illetve itt is megjegyezte: nem ért egyet azzal, hogy számla nélkül sok 100 ezer forintot vesznek fel most parlamenti politikusok.

A kormányfő az első megszólalások alapján úgy látja: a nyugdíjasok és az őket képviselő szervezetek felelősen reagáltak a nyugdíjakkal kapcsolatos tervekre. A mai magyar nyugdíjrendszer nagyjából 2020-ig fenntartható, azután viszont megváltozik a helyzet, mert jóval több lesz a nyugdíjas. A következő parlamenti ciklus elején ezért a pártoknak meg kellene állapodniuk a hosszú távú tervekről – vetette fel Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök megismételte: adócsökkentés csak akkor lesz a közeljövőben, ha ez összességében nem jár bevételkieséssel, vagyis ha tudnak nulla egyenlegű adócsökkentési programot készíteni.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha esetleg rosszabbodik a gazdasági helyzet, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: “akkor még jobban összekapaszkodunk”, egy ország igazából akkor mutatja meg az erejét, amikor bajban összekapaszkodik. Ilyenkor látszik, ki az, aki érti, miről szól hazafinak lenni, amikor az ország ilyen kihívások előtt áll – fogalmazott.

A Magyar Televízió “Az Este” című műsorában a parlamenti pártok képviselői és szakértők reagálnak az interjúban elhangzottakra.

Forrás: Borsod Online – http://www.boon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/gyurcsany-ferenc-vedopajzs-az-imf-hitel/cn/news-20081029-09033972

2008.10.29.

A CIB Bank, amely az utóbbi hetekben nem szolgáltatott információt a devizahitelezéssel kapcsolatos üzletpolitikájáról, kedden úgy határozott, hogy október 30-tól felfüggeszti svájcifrank-alapú hitelezését (a döntés egyébként szinte megszületésének pillanatában olvasható volt az index.hu internetes portálon). Ezzel beállt a sorba az MKB, a Raiffeisen, a Volksbank és a BG után. A nagyobb bankok közül tartja még magát az OTP (bár már ott is felröppentek hasonló feltételezések) és az UniCredit. Az Erste és az FHB (Napi, október 27.) csak megdrágította ezt a hitelfajtát. Az Erste egyenesen az euróalapú kölcsönöknél érvényes szint fölé emelt. Lapunk információi szerint rövidesen akár ugyanilyen módon léphet az UniCredit is. Piaci hírek szerint a svájcifrank-források a járulékos költségek miatt jelenleg már drágábbak az eurónál.

A drágítás terén a megmaradó devizakínálatánál most a CIB is belehúzott, az általa érvényesített kamat ugyanis például a forintalapú lakáshiteleknél 9,99 százalékról (második évtől 10,99 százalék) 12,49 százalékra nő, az euróalapú kölcsönöknél azonban még durvább a változás, ezeknél a 2,99 (második évtől 5,49) százalékos kamat 7,99 százalékra emelkedik. Tény azonban, hogy a kezelési költség – legalábbis egyelőre – egyik esetben sem változik. Az életbiztosítással kombinált hiteleknél nem alakítanak ki forint- és euróalapú konstrukciót, így ez az – eddig is csak svájcifrank-alapon igényelhető – terméktípus megszűnik. Van néhány terméke a banknak, melyet jelenleg szintén csak svájcifrank-alapon kínálnak, de ezekre újonnan létrehoznak forint- és euróalapú konstrukciót is. Az új megoldásoknál az értékesítést november 3-tól folytatják.

Forrás: Napi Gazdaság  – 2. oldal  – 2008. október 29.

2008.10.27.

A gyenge forint, a kamatemelés és a szigorodó hitelfeltételek hatása is érezhető

A hazai ingatlanpiaci keresletnek, hogy több hitelintézet szigorított – vagy a közeljövőben szigorít – a lakáshitelek nyújtásának a feltételein. A lakáskölcsönöknél komoly megtorpanást okozhat, hogy a közelmúltban több bank is korlátozta az új devizahitelek kihelyezését, illetve kezdenek eltűnni a nulla vagy minimális önerővel igényelhető kölcsönök is a palettáról. Az ingatlanforgalmazók és a hitelközvetítők szerint a közelmúlt fejleményei nyomán érezhetően nőtt viszont a készpénzes vevők aránya, és sokan – pont a banki szigorítások miatt – siettetni próbálják devizakölcsön-szerződéseik elindítását. A lanyhuló keresletet ugyanakkor sem az említett vásárlói kör, sem a későbbi drágulásra építő spekulánsok nem tudják teljes mértékben ellensúlyozni. A banki hiteleknél és a befektetéseknél ráadásul új helyzetet teremt a múlt heti, három százalékpontos jegybanki kamatemelés is, amelynek nyomán a forinthiteleknél jelentős mértékű drágulás, a betéteknél viszont az eddigieknél is jóval nagyobb hozamok várhatók. A már devizahitelben ülő adósoknak ugyanakkor szintén bizonytalanok a kilátásaik: nem látszik még ugyanis, hogy a forint árfolyamára mennyire lehet hatással az MNB drasztikus lépése.

Részben a nehezedő forrásszerzés miatt több hitelintézetnél is kedvezőtlenebb feltételekkel lehet lakáshitelhez jutni, ezért a kölcsön felvételében gondolkodóknak érdemes lehet néhány hónapig kivárniuk.

A legfontosabb változás, hogy több bank is szűkítette a választható devizák körét: két héttel ezelőtt az MKB jelentette be, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az euró- és a svájcifrank-alapú hitelek nyújtását, a Raiffeisen pedig a múlt héten közölte hivatalosan, hogy egyelőre nem fogad be az alpesi devizában nyújtott hitelekre vonatkozó kérelmeket.

A bankok kínálatából ezenkívül kezdenek eltűnni az akár nullaszázalékos önerőre vonatkozó lakáshitel-ajánlatok is: ezt az opciót jelenleg csak az Erste és a Raiffeisen nyújtja ügyfeleinek. Az OTP Bank, ha nem is drasztikus mértékben, de szigorított a minimális önerőre vonatkozó sztenderdjein. A banknál jelenleg már csak a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig nyújtható lakáshitel. A hitelbiztosítéki (menekülési) érték meghatározása bankonként eltérő lehet, ám jellemzően a forgalmi érték 70-80 százalékát jelenti. Az első számú piaci szereplő emellett egy másik korlátot is bevezetett: e szerint a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hiteleknél az árfolyam-garancia vagy a forintban fix szolgáltatás igénylése is kötelező az ügyfélnek.

Az FHB eddig nem változtatott: a bank az új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához nyújtott kölcsönnél a menekülési érték 110 százalékáig engedi – igen szigorú feltételek mellett – elmenni az adóst, a használt lakásoknál pedig 100 százalék a limit. A K&H 95 százalékos határt alkalmaz a lakáshiteleinél, ám ha a kölcsönigénylő csak a minimálbérnek megfelelő havi jövedelmet tud hitelt érdemlően igazolni, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékára – vagyis a forgalmi érték nagyjából felére – számíthat.

A hitelezési feltételek szigorodása némileg visszavetheti a lakáskölcsönök iránti, egyébként sem túl nagy keresletet. Az elmúlt hónapokban jellemzően 30-40 milliárd forinttal növelték állományaikat a bankok – kivételt csak augusztus jelentett, ám az is csak a forint gyengülése miatt -, és az új kölcsönök túlnyomó részét svájci frankban helyezték ki. VG

Világgazdaság – 1,9. oldal  – 2008. október 27.

2008.10.22.

A társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva alkut kötöttek a kormány és a magyar kereskedelmi bankok vezetői a magyarországi lakossági devizahitelesek érdekeinek védelme érdekében – jelentette be a mai kormányülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök indoklása szerint a cél az, hogy “ne engedjük, hogy az adósok terhei az égbe szökjenek”.

“Továbbra is rendkívül erős spekulációs nyomás nehezedik a forintra” – állapította meg a sajtótájékoztatón a kormányfő, majd jelezte, hogy a kormány támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban: “minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.” A pénzügyi válság miatti nagyfokú gazdasági bizonytalanságokra hivatkozva Gyurcsány szerint azon kell gondolkodnia a kormánynak, hogy hogyan lehetne érdemben növelni a jövő évi költségvetésbe beépített összesen 300 milliárd forintot kitevő tartalékok nagyságát.

A kormány és a Magyar Bankszövetség közötti alkut Gyurcsány törvényi eszközökkel is kikényszerítette volna, ha abba nem egyeznek bele a tegnap estig tartó pénzügyminisztériumi megbeszéléseken a banki vezetők – jelezte a kormányfő.

A megállapodást – a szükséges részletek kidolgozása miatt – a jövő hét elején írják alá a bankok és a kormány képviselői, de elöljáróban az alábbi három főbb pontot jelentette be Gyurcsány:

1.) A hiteladós kérésére a törlesztőrészletek rögzítése mellett a törlesztési időszak változtatását, meghosszabbítását engedélyezik a bankok annak érdekében, hogy “ha valaki úgy építette be a családi költségvetésbe, hogy a törlesztés 20-30-40 ezer forintot visz el, akkor a hektikus árfolyammozgás, a nemzeti valuta gyengülése ne okozzon elviselhetetlen terhet”.

2.) Ha valakinek devizaadóssága van, és úgy gondolja a kialakult helyzetben, hogy túlságosan nagy kockázatot jelent az árfolyamok nagy kilengése, hogy szeretne több biztonságot nyújtó hitelszerződést”, akkor áttérhet forinthitelre, és ekkor a bankok “elfogadják azt, hogy ezt külön költség felszámítása nélkül megteszik”.

3.) “Ha valaki alapvetően önhibáján kívül nehézségbe kerül és nem tudja vállalni a törlesztést” (pl. munkahely elvesztése miatt), akkor “a bankok készek arra, hogy az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentsék, vagy fel is függesszék, egyedi döntések alapján”.

Gyurcsány elismerte: “nem voltak vita nélküliek ezek az egyezségek”, de az a társadalmi felelősségvállalás része. Hozzátette: a bankok maguk számára kötelező érvényű új szabályokat alkotnak, és a fenti három pont “nem választható lehetőség a bankok számára”.

Erős spekulatív nyomás a forinton

A kormányfő a tájékoztatón a forint árfolyama és a jegybanki reakciók témájában azt mondta, hogy a mai 3%-pontos kamatemelés szándéka az volt, hogy “ezzel jelentősen megdrágítsa a forint elleni spekulációt”.

Holnap nyugalomra van szükség

A jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetben Budapest “nem hívhatja fel magára a figyelmet olyan képekkel, amelyek rendetlenséget tükröznek” – hangsúlyozta szintén a sajtótájékoztatón Gyurcsány. A miniszterelnök emiatt arra kért “valamennyi felelős közéleti tényezőt”, többek között a parlamenti frakciókat, hogy támogatóik felé közvetítsék: Magyarországnak és Budapestnek alapvetően nyugalomra és békére van szüksége az október 23.-i ünnepségek kapcsán.

Még nagyobb tartalékok kellenek

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta: zajlanak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), és ha ennek a végére érnek, akkor tájékoztatják a nyilvánosságot. A jövő évi költségvetés, illetve a kamatkiadások témájában feltett kérdésre úgy reagált a kormányfő, hogy azon kellene gondolkodni: “hogyan lehetne érdemben növelni” a betervezett 300 milliárd forint körüli tartalékok nagyságát, mivel nagyon bizonytalanok a jövő évi gazdasági kilátások.

Hozzátette: ha kiderül, hogy túlzottan magasak a megnövelt tartalékok, akkor azt vagy az államháztartási hiány, vagy az államadósság csökkentésére fordítják, illetve esetleg elköltik. Hangsúlyozta: “rendkívül óvatosan, visszafogottan kell tervezni a jövő évi büdzsét”.

Bérbefagyasztás

A kormányfő azt is bejelentette: 2009-ben nem fog emelkedni a kormány tagjainak fizetése függetlenül attól, hogy miben állapodik meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). Ennek kivitelezéséhez jogi felhatalmazás kell, amelyet elindít a kormányfő. Jelezte: a kormány tagjainak fizetés-befagyasztásáról egyetértés alakult ki a kormány tagjai között.

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=104772 – 2008.10.22

2008.10.21.

A Raiffeisen Bank és a BG Hitel és Lízing úgy döntött, hogy ezentúl nem folyósít svájci frank alapú jelzáloghiteleket – értesült az Index. A két hitelintézet a hitelezési feltételeken is szigorít.

Pont egy hete függesztette fel az MKB Bank a devizahitelezést. A bank azzal magyarázta a lépést, hogy a forint árfolyamának utóbbi hetekben tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat.

Egy nappal később a Volksbank úgy döntött, hogy a svájci frank illetve dollár alapú új hitelek folyósítását függesztette fel, ők euróhiteleket a jövőben is adnak. A Raiffeisen Banknál a múlt héten még csak a vállalati ügyfeleknél függesztették fel a svájci frank alapú hitelezést átmenetileg.

Mától azonban már a lakossági ügyfeleknél is leállították a jelzálogalapú devizahitelezést – értesült az Index. Információnkat később a bank megerősítette. A határozatlan ideig tartó felfüggesztés nem érinti az eddig, vagyis október 18-ig befogadott kérelmeket, illetve azokat sem, ahol már megtörtént az értékbecslés, de még nem fogadták be a hitelt.

Az október 20-tól beérkező svájci frank alapú hiteligénylések esetén az ügyfélnek az igénylőlapon módosítani kell a devizanemet euróra illetve forintra – erről az ügyfél dönt. A kieső konstrukciók pótlására a bank új euróalapú hiteleket dolgozott ki, valamint forint- és euróalapú hiteleknél új kedvezményeket vezetnek be.

Szigorodó feltételek

A nem ingatlan-fedezetes személyi hiteleket nem érinti a korlátozás, vagyis a személyi kölcsönt továbbra is igényelhetik ügyfelek svájci frank alapon. De szigorításokat is bevezetnek ennél a kölcsönfajtánál. A mostani szabályok szerint azon hiteligénylők esetében, akiknek életkora igényléskor 18 és 21 év közé esik, illetve a kölcsön lejáratakor meghaladja a 68 évet, kötelező adóstársat bevonni a hitelügyletbe. A változás, hogy ezentúl 25 éves korig kell adóstársat bevonni.

További szigorítás, hogy jelenleg három hónapos folyamatos munkaviszonyt kívánnak meg az ügyfelektől, ez most hat hónapra nő. Ezen kívül módosul az ügyleti kamat és a kezelési költség.

A BG Hitel is leállítja

A BG Hitel és Lízing október 17-től állította le átmenetileg a svájci frank alapú hitel illetve lízing kérelmek befogadását – tudta meg az Index. A lépést azzal indokolták, hogy a jelenlegi hazai és nemzetközi bankközi likviditási helyzet miatt refinanszírozójuk, a KDB Bank jelenleg nem tudja biztosítani a CHF alapú forrásokat. Az euró- és forinthitelek továbbra is elérhetőek lesznek. Az információnkat később megerősítették lapunknak.

A társaság ezen kívül felfüggeszti a gazdálkodó szervezetek (cégek, társas vállalkozások) finanszírozását, felfüggesztik a hitelezést a 4. településkategóriában, megnövelik a kötelező önrész mértékét, a különböző településkategóriákban különböző mértékben.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/raifde081020/

2008.10.17.

Retteghetnek a devizahitelesek. Jelentősen nőhetnek a havi részletek. A bankok nem kerülhetik el a kamatemelést. A forint esik, mint a kő! Mi lesz, ha államcsőd lesz?

Miután a sajtó halálra rémítette a devizahiteleseket, s otthonaik elvesztésének rémképét keltette (mert bizony viszik az autót és a lakást is), megvizsgáljuk objektíven, mit lehet tenni egy adósnak a szívhez kapáson túl, hiszen az új hitelfelvevők dilemmáinál fontosabb, a meglévő adósok fizetőképessége.

Államcsőd vagy nyugalom

Alapvetően 3 szcenárió van
a) 1-3 hónapos időtávon belül viszaerősödik a forint legalább 250-ig
b) a gyengülés stabil marad, a 300 forintos euróárfolyam elérhető közelségbe kerül
c) államcsőd, vagy államcsőd közeli állapot. A forintnál azt találgatjuk, hogy hármassal, négyessel, vagy ötössel kezdődik-e az árfolyam. (nyilvánvalóan tudjuk, hogy a hitelek többsége CHF-ben van, csak a könnyebb érthetőség miatt dolgozunk forint/euróval)

a) 1-3 hónapos időtávon belül viszaerősödik a forint legalább 250-ig
Hitelfelvevő:
Alapvetően semmilyen drámai hatással nem jár. Átmenetileg ugyan az árfolyamhatás miatt megemelkednek a törlesztőrészletek, s lesz egy tartós faktor is a kamatok emelkedése miatt, de a törleszétési részletben jelentkező pár ezer forintos (reméljük 10,000 alatt marad) különbséget ki lehet gazdálkodni. (lehet drámázni, de ki lehet). A karácsonyfa alá várhatóan kevesebb ajándék kerül, s nem most veszik meg hitelből a plazmatévét.

A kamatok emelkedését komolyan kell venni. A hosszú futamidőre eladósodottaknak magasabb a kamatérzékenysége, mint a rövid adósággal rendelkezőknek.

Bankok:
Nagy megkönnyebbülés, a jelzáloghitel portfólió továbbra is jó marad, magyarul az adósok fizetnek. A forrásköltségeket azért átterhelik (azért mert átterhelhetik) az ügyfelekre. A lízingcégek kicsit izgulhatnak (inkább a kocsit vigyék, mint a lakást), de ha a forint zuhanása nem drámai, lesz még év végén bónusz.

b) a gyengülés stabil marad, a 300 forintos euróárfolyam elérhető közelségbe kerül

Hitelfelvevő:
Amennyiben a hektikus ármozgások elérik a 20%-ot a hitelfelvételi árfolyamhoz képest, s ez egy kamatemeléssel párosul, akkor komoly gondban van. Az átlagos törlesztőrészlet emelkedése kimegy a négyszámjegyű tartományból, s komoly fizetési nehézségeket okoz. A konzervatívabb, több tartalékkal rendelkező és jobb pillanatban eladósodó ügyfelek könnyebben viselik el a válságot (ők voltak azok, akik nem azért vettek fel x devizahitelt, mert annak a törlesztését tudták kifizetni, hanem egy adott igényhez a legkedvezőbb törlesztést keresték, s 20%-kal többet gond nélkül ki tudnak fizetni törlesztésként, s remélhetőleg a +25-30% sem okozna megoldhatatlan feladatot). A magasabb kockázatvállalású ügyfelek komoly gondba kerülnek. Számos ügyfélhitel work-out szakaszba kerülhet, jönnek a kényszerértékesítések. Ugyanakkor valószínűleg mivel rendszerszintű probléma van, a bankok hajlanak a tömeges futamidőhosszabbításokra, illetve a konverziókra. Ekkora tömegnél a bankok saját sírjukat ásnák meg, ha elkezdenek likvidálni. A karacsonyfa alá csak apróságok kerülnek (sapka, sál, kesztyű)

Bankok:
Ha egy bizonyos határon túljut az árfolyam, akkor a bankok kézzelfogható portfólióminőség romlással szembesülnek. Komoly döntéskényszer elé kerülnek. Aki először kezdi likvidálni az ügyfeleket, az még nyerhet, miközben a többiek a fedezet összeomlása miatt nehéz helyzetbe kerülnek. A jobb megoldásnak tűnik a futamidő hosszabbítása, s az ügyfelek körön belül tartása. A helyzetet színesíti, hogy nem tudjuk, vészhelyzetben mennyire marad a marsalbot a magyar menedzsment kezében, s mennyire jön külföldről az ukáz, ami valószínűleg kevésbé lesz megértőbb a helyi problémák iránt.

c) államcsőd, vagy államcsőd közeli állapot

Hitelfelvevő:
Ez itt a nagyhalál, a duplájára emelkedő törlesztőrészletet a hitelfelvevők zöme nem tudja fizetni. Az autót viszik, a forintkonverzió drámai árfolyam és kamatszintek mellett nem jó üzlet. Kényszerlikvidiálni persze lehetne, de a fedezetek értéke eltűnik, a bankokkal való megegyezés létfontosságú. Karácsonyfa persze nem lesz.

Bankok:
Kétségbeesve figyelik a helyzetet, likvidálásra nincs esélyük, ekkora work-out állományt senki sem tud átvenni. A külföldi tulajdonos szerepe kulcsfontosságú, Milánóban vagy Bécsben nagy ívben tehetnek az egyéni szociális problémáinkra. Az igazat megmondva ötletünk sincs, hogy mi tennének, de igazából bele sem merünk gondolni. Futkos a hideg a hátunkon, különösen azért, mert akkor valószínűleg nem ez lesz az egyetlen problémánk 400 forintos eurónál.

Mit tehetünk? – Kell-e valamit csinálni?

Aggódni mindenesetre kell. Ha aggódunk saját pénzügyi helyzetünk miatt, az még nem meríti ki a természetellenesség fogalmát. Pánikba azonban ne essünk, mivel ritkán jók a zaklatott lelki állapotban hozott döntéseink.

Minden sokban függ a várakozásainktól. Ha arra számítunk, hogy nem lesz gond, akkor ne csináljunk semmit. A nagyobb gond az az, ha arra számítunk, hogy komolyabb problémák lesznek (b és c).

Mit tehetünk:
1) végtörlesztés
A végtörlesztés egy jó megoldás, mivel teljesen ki tudjuk zárni a devizakockázatot. A Portfolio.hu olvasói között valószínűleg nagyobb számban vannak olyanok, akik ezt meg tudják tenni (miközben a teljes hitelfelvevői körben ennek esélye marginális)
A végtörlesztéssel mindössze négy probléma van, költséggel jár (devizakonverzió, végtörlesztési díj), realizálunk egy komoly árfolyamveszteséget, a magyar banki üzletmenet mellett kevés ráhatásunk van arra, hogy melyik nap könyvelik le (miközben most az is szerepet játszhat, hogy melyik órában), és ha van rá pénzünk, akkor felesleges. Ötödik problémaként megmerjük említeni, hogy a lakossági ügyfél általában rosszkor, rossz döntést hoz. Kapkodni mindenesetre nem érdemes.

Ha a végtörlesztésre van pénzünk, akkor euró alapú kincsárjegyekkel a devizakockázatunkat tudjuk fedezni (vagy cash-euróval), miközben a nagyfokú biztonságérzet rövid távon nem sok addicionális költséggel jár. Ha végtörlesztünk, akkor elvesztünk egy olcsó finanszírozást, s pénzügyi rugalmasságunkat.

2) Előtörlesztés
Ha csak arra van pénzünk, hogy adósságunk egy részét (mondjuk 20%-ot) előtörlesszünk, akkor felejtsük el, mivel valójában nem csökkenti a kockázatot. A végtörlesztés első három problémája itt is fennáll, miközben az előtörlesztett utolsó milliónk jól jöhetne, ha tényleg gond lesz. Segítségével könnyen túlélhetünk egy 6-12 hónapos válságot.

3) Fogyasztás visszafogás
Leginkább ezt tehetjük. Aki, most akar új lakást, plazmatévét és autót venni, az itt tartalékolhat legkönnyebben. A kérdés az az, hogy ezt mennyire tudja megtenni az a réteg, akit legjobban fenyeget a forint gyengülése, amely ráadásul inflációval is fenyeget (ami köztudottan a szegények adója)

4) Fedezeti ügyletek
Szofisztikált Portfolio.hu olvasók megtehetik, hogy deviza eszközöket halmoznak fel ezzel fedezve magukat (a nagy tömegnek nem ajánljuk). A hátrány nyilván annyi, hogy a fedezeti ügylet eredménye lehet, hogy a hitelfelvételkor érvényes árfolyamnál 10%-kal rosszabb áron tudunk fedezni. Az átlagos ügyfél számára minden ilyen tranzakciót kerülni kell, mert szinte definíciószerűen rossz döntéseket hoznak.

5) Hitelkonverzió
Ilyenkor találják ki sokan, hogy akkor konvertáljuk a hitelt forintra. Két dolgot ilyenkor nagyon el szoktak felejteni. Egyrészt az OTP Világhitele kivételével ez nem olcsó és adminisztrációmentes művelet, másrészt annak, aki nem tud kifizetni 10%-kal nagyobb törlesztőrészletet, nem biztos, hogy jó megoldás, ha 5.5%-os CFH kamatról 17.5%-os forintkamatra vált, ráadásul úgy, hogy alapból magasabb adósságszintre állnak be. (az állami támogatás csak lakásvásárláskor és építéskor jár). Persze államcsőd esetén ez egy nagyon jó megoldás ideig óráig, amíg a forintkamatok nem mennek fel 100%-ra. A lakossági ügyfelek itt sem biztos, hogy jól járnak, szinte garantáltan rosszkor hoznak rossz döntés.

6) Kisebb lakásba költözés/ingatlaneladás
Aki nagyon fél, az végül is eladhatja ingatlanát, még a tömeges bukások előtt, a legnagyobb költséggel és a legnagyobb fájdalommal ez jár, különösen akkor, ha két hónap múlva kiderül, hogy minden rendben van.

A fentiekből láthatjuk, hogy az igazán rászorulóknak, s az igazán veszélyeztetteknek a fogyasztásvisszafogáson túl sok lehetőségük nincs. Lehet, sőt reméljuk, hogy a mostani válság minden komoly következmény nélkül elmúlik, de a tapasztalatai emlékezetesek lesznek az elkövetkezendő évek hitelfelvevői számára. Devizahitelt csak akkor, ha +20-30%-os havi törlesztőrészletet gond nélkül ki tudunk fizetni. Ha nem megy, akkor inkább a kisebb lakás, a BKV és katódsugárcsöves TV.

A magyar devizaadósok nagy része nem tehet semmit, ülhet és várhatja, hogy jön az úthenger vagy nem.

Portfolio

Forrás: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?h=1&k=2&i=104374 – 2008. október 17.

2008.10.14.

Az MKB hivatalosan is elismerte, amire az Index információi szerint több bank is készül: határozatlan időre leállították a devizahitelezést. Az egyelőre kérdés, hogy hányan nyúlnak ehhez az eszközhöz, de szigorítás a pénzintézetek többségénél várható.

A globális pénzügyi válság és a nagy árfolyamingadozás miatt jelenleg csak forint alapú hitelt tudunk biztosítani – mondta az MKB Bank telebankára. Az ügyfélszolgálaton így megerősítették azt az információnkat, miszerint az MKB mától, október 13-án hétfőtől meghatározatlan időre felfüggesztette a lakossági devizahitelek befogadását. Ezek kondíciói már az MKB honlapjáról is eltűntek.

Hivatalos megkeresésünkre az MKB is azt válaszolta: a forint árfolyamának utóbbi hetekben – és különösen a múlt hét végén – tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat. Mivel a jelenlegi piaci környezet az ügyfelek számára fenyegető árfolyamkockázatot hordoz, az MKB Bank Igazgatósága úgy döntött: 2008. október 13-ától kezdődően határozatlan időre felfüggeszti az euró- és svájcifrank-alapú hitelek igénylésére vonatkozó új kérelmek befogadását.

Ugyanakkor a bank a forintalapú hitelek teljes palettájával áll lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére. A döntés nem érinti a már befogadott euró- és svájcifrank-alapú hitelkérelmeket, illetve azon vállalati ügyfeleket, amelyek például export-import tevékenységükhöz kapcsolódóan igényelnek euró-finanszírozást.

Szigorítani fognak

Az Index információi szerint több bank is fontolgat hasonló lépést, bár pontos képet egyelőre nehéz alkotni. A forrásaink által említett, a devizahitelek felfüggesztését fontolgató bankok közül az Erste azonnal cáfolta a hírt. Azt mondták, nem fontolgatnak ilyen lépést. A Budapest Bank is folytatja deviza alapú hitelezését mind a lakosság, mind a kis- és közepes vállalatok számára. A Citibank sem tervezi jelenleg a devizahitelek felfüggesztését, de ha szükséges, felülvizsgálják álláspontjukat. Az OTP Bank mérlegeli a kialakult pénzpiaci helyzetet, és prognózisanalízisek alapján rövid időn belül döntést hoz az esetleges változtatások szükségességéről – válaszolta a bank a devizahitelek leállításának lehetőségét firtató kérdéseinkre.

A bankok többsége időt kért arra, hogy válaszoljon az Index kérdésére. Egy CIB-es forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott: kiemelten figyelik a devizahiteleket, tudnak arról, hogy más bankoknál is hasonló a helyzet, és benne van a levegőben, hogy felfüggesztik a hiteleket. A kiemelt figyelem információink szerint több banknál is azt jelenti: a szokásosnál magasabb szinten döntenek a hitelkérelmekről. Úgy tudjuk, a CIB-nél egy héten belül új hitelkondíciókat készülnek kiadni, melyek alapján a forinthitelek lényegesen jobb helyzetbe kerülnek a devizahitelekkel való összehasonlításban, mint most vannak.

Az MKB Telebankára ügyfélként érdeklődő munkatársunknak azt mondta: minden banknál leállították a devizahiteleket. Noha ez nyilvánvalóan nem igaz, több forrásból is úgy értesültünk, hogy valóban több bank is a mai nappal készült vagy éppen még készül hasonló lépésre. Akár véletlen is lehet, de tény: a K&H honlapján például jelenleg nem elérhető a hitelkalkulátor. A banknál érdeklődésünkre ugyanakkor azt mondták: határozottan nem tervezik a devizahitelezés felfüggesztését. Információink szerint azonban szigorításra, átárazásra, az ügyfeleket a forinthitelek irányába terelő lépésekre több bank is készül.

A lakossági ügyfelek kamatai várhatóan csak abban az esetben módosulnak, ha az elmozdulás tartósnak bizonyul a piacon. Elképzelhető kamatemelkedés is. A K&H eddig is – összehasonlítva más lakossági bankokkal – konzervatívabb hitelezési politikát folytatott, szemléletbeli változtatásra így a hitelezési politikánkban épp ezért nincs szükség – mondta az Indexnek a pénzintézet. Általánosságban elmondható, a bankok számára még inkább értékesek lesznek a “jó adós” ügyfelek, míg a bizonytalan fizetőképességű ügyfelek hitelezésétől még jobban tartózkodni fognak. A banki betétek magasabb szintekre érhetnek (a K&H hétfőn emelte is a betétkamatokat), míg a hitelezés drágulni kezd, elsősorban a forráshiányos helyzet következtében, így ez a trend tartósnak mutatkozik.

Az első fontos intézkedések meg is történtek, a betétesek már biztonságban tudhatják a pénzüket – nyilatkozta az Unicredit Bank ügyvezető igazgatója. Komócsi Sándor szerint a következőkben a bankoknak múlhatatlanul szükséges elemezniük a megváltozott piaci feltételeket. A hitelezés módszertanát is át kell tekinteni és a valós piaci fejleményekhez idomítani. Valószínűsíthető, hogy először az emberek garantált megtakarítások iránti igénye fog nőni. A nemzetközi gazdasági depresszió oldódásával pedig erőteljesebben beindulnak a hiteligények is, ennek idejét azonban ma még nehéz megjósolni.

Az MKB szerint a magyar bankszektor eddigi növekedési üteme megtorpant, amit a hitelportfólió romlása kísért olyan szegmensekben is, ahol a portfolió-minőség eddig kiemelkedő volt.

Az MKB Bank várakozásai szerint az elmúlt évek dinamikus hitelnövekedése az elkövetkezendő rövid távú időszakban mindenképpen lelassul: a hitelezési feltételek, kondíciók szigorodása várható, a piaci szereplőknek mindenképp át kell állítaniuk rövid távú üzletpolitikájukat. A drasztikusan emelkedő forrásköltségek miatt szigorítást a prudenciális feltételekben jelenhet meg: például magasabb hitelbiztosítéki értékek megkövetelését, esetenként magasabb kockázati felár alkalmazását jelenti. Duronelly Péter szerint ezen, forintkeresletet, ezáltal forinterősödést indukáló hatás képes volt ellensúlyozni a fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor az állandó újabb hitelek biztosította árfolyamstabilitás a már meglevő hiteleseket is segítette az árfolyam stabilizálásával.

Gyengülhet a forint

A devizahiteleknek eddig szerepe volt a forint stabilitásában – mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta: a bankok elsősorban azért állították le vagy szigorítják a devizahiteleket, mert a banközi források elapadtak. Eddig az új devizahitelek generálta forintkereslet magasabb volt, mint a hitelállomány törlesztésével összefüggő devizakereslet. Hogyan is folyósít a bank? Ő maga is felvesz-megvesz a hitelösszegnek megfelelő devizát, 250 forintos euróárfolyam mellett mondjuk 5 millió forintos hitelhez 20 ezer eurót. Az eurót behozza az országba, és forintot vesz rajta, erősítve ezzel a forint árfolyamát.
Miért veszélyes a devizahitel?

A devizahitelek azért olcsóbbak, azaz azért kisebb a törlesztőrészletük (ugyanolyan összeg és futamidő mellett), mint a forint alapú hiteleknél, mert alacsonyabb a hitelkamat: jelenleg például a forinthoz tartozó 8,5 százalékos jegybanki kamattal 3,75 százalékos eurókamat áll szemben.

A devizahitel kockázatát ugyanakkor az jelenti, hogy a forint gyengülése automatikusan a törlesztőrészlet emelkedését vonja maga után: devizahitel esetében mi ugyan forintban törlesztünk, de meghatározott mennyiségű devizát, pl. 200 svájci frankot havonta. Azaz, ha gyengül a forint, és emiatt drágább lesz a svájci frank, akkor a havi 200 franknyi részlet kifizetése több forintot igényel.

Ez persze elsősorban az ügyfél baja, mondhatnánk, ha nem tudja törleszteni a hitelét, ott a lakása vagy egyéb fedezet. Csakhogy: ha egyszerre sokan járnak így, akkor az már, különösen a mostani válság idején, a banknak is komoly problémát okoz, hiszen egy bedőlt hitel egyben azt is jelenti, hogy elúszik az azon tervezett nyereség, és kérdéses, hogy a fedezeti érték megfelelő-e, nem beszélve az ügyintézés nehézségéről.

Amíg a takaró…

Ahogy a nemzetközi piacokon, úgy a magyar bankpiacon sem zárható ki, hogy éppen meglévő ügyfelei, betétesei biztonsága érdekében egyes bankok szigorítják hitelezési gyakorlatukat, vagy éppen, az MKB-hoz hasonlóan egyes hitelek átmeneti felfüggesztését határozzák el – mondta Binder István. A PSZÁF szóvivője piaci szereplők önálló döntéséről van szó, de emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi felügyelet korábban, “csendesebb piaci körülmények között” is figyelmeztetett a devizahitelek kockázataira. A túl sok újabb ilyen hitel már a bank számára is jelenthet kockázatot, mondta Binder István, aki szerint annyi történik: a bankok most megnézik, hol van a takarójuk vége, és nem nyújtóznak azon túl.

Hitel nélkül másnak is nehezebb

A devizahitelek folyósításának leállítása vagy szigorítása közvetlenül hathat a lakáspiacra: a keresleti jelentősen csökkenhet, ha csak nehezebben vagy drágábban lehet hitelhez jutni. A hitelezéssel a bankokon kívül számos független vagy például ingatlanos céghez tartozó bróker foglalkozik, az ő helyzetük jelentősen nehezül, ha beszűkül a hitelpiac, ahogy kérdéses az is, hogy a bankoknak a jelenlegi létszámú ügyintézőre lesz-e szüksége, ha a kevesebb típusú és számú hitelt forgalmaznak.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/nodev081013/ – 2008.10.13.

2008.10.11.

A jövő heti EU-csúcs napirendjén egy olyan javaslat is szerepel majd, amely előirányozná a vezető bankárok fizetésének a szabályozását vagy ellenőrzését – állítja a DPA hírügynökség. A lépésnek hozzá kellene járulnia a megcsappant üzleti és lakossági bizakodás helyreállításához.

Az értesülést kommentálva a Der Spiegel megállapítja, hogy a tagállamok és az EU vezető fórumai levonták a kiéleződő válság első tanulságait, ha arra készülnek, hogy szabályozzák a banki menedzserek fizetését. A megtárgyalandó indítvány szerint a vezetői béreknek igazodniuk kellene az általuk irányított cég teljesítményéhez, a végkielégítéseket pedig egyértelműen a vállalat nyereségessége szerint kellene megállapítani. A korrekcióval – áll az állítólagos javaslatban – azt is el kellene kerülni, hogy a részvényopciók értékének a felhajtása végett a bankvezetők elfogadhatatlan kockázatokat vállaljanak, vagy rövid távú célokat állítsanak a tevékenységük középpontjába. A javaslat emellett sürgetné a bankokat, hogy maradéktalanul tárják fel a meglévő kötelezettségeik és a kockázataik mértékét, mert csak így lehet helyreállítani az üzleti bizalmat.

A bizalom hiányát egyébként az Európai Központi Bank elnöke is a legnagyobb problémának mondta. Az általában viszszafogottan nyilatkozó Jean-Claude Trichet a túlzott pesszimizmus feladására szólította fel a piaci szereplőket, mert – mint mondta – a borúlátás nem jó tanácsadó.

Világgazdaság – 5. oldal  - 2008. október 10.