Bejegyzések ‘hitelválság’ témakörben

2009.04.02.

Szellő István (műsorvezető): – Tizedére esett vissza a bankok által nyújtott lakáshitelek összege februárban az ősz eleji adatokhoz képest. A gazdasági válság miatt a bankok nem mernek hitelt adni, a lakásvásárlók pedig nem is nagyon kérnek, mert félnek az árfolyamkockázattól. Az egyik hazai bank újabb segítséget kapott a kormánytól, azt remélik, így kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt adni.

Riporter: – Egy kevesebben nyomják meg az új ügyfél-gombot. A gazdasági válság miatt ugyanis jóval kevesebb lakáshitelt vesznek fel. Októberben még 80 milliárd forint értékben adtak svájci frank alapú lakáshitelt a bankok, februárban pedig már csak 6,2 milliárdért. Forint alapú jelzáloghitelre már ősz óta kicsi a kereslet, februárban például csak 510 millió forintért vettek fel az emberek ilyen hitelt.

Binder István (szóvivő, PSZÁF): – Nem meglepő a növekedés lelassulása, hiszen körülbelül 30-40%-al visszaesik az új lakások értékesítése, használt lakások vásárlásánál is megtorpanás mutatkozik.

Riporter: – A bankok ugyanis nagyon szigorúan megvizsgálják, hogy kinek, mennyi időre adnak hitelt, mert ők is nehezen jutnak a pénzhez.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Bátrabban merünk adott esetben akár hosszabb időre hitelt ajánlani, mint korábban.

Riporter: – Ezt reméli az FHB Bank vezérigazgatója. A kormánytól ma 30 milliárd forintot kaptak, Ezt a pénzt csak 5 év múlva kell visszaadniuk, múlt héten pedig már kaptak 120 milliárd forint hitelt. A vezérigazgató azt reméli, hogy javul a helyzet, és a pénzt tovább adják a hitelkérőknek.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Tehát a hitelek olcsóbbak tudjanak lenni, és vállalható legyen egy tíz év feletti lakáshitel, ahhoz feltétlenül segítséget jelent.

Riporter: – Magyarországon 33 kereskedelmi bank működik, közülük több már kapott állami segítséget. De nem a magyar államtól. A 33 bankból ugyanis 27 nem magyar tulajdonban van, és ezek az intézetek csak az anyaország segítségére számíthatnak. A magyar bankok összesen 300 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennyi pénzt kapott ugyanis a kormány a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy segítsen a bankoknak. A pénzügyminiszter egyelőre nem árulta el, hogy más magyar pénzintézetek kapnak-e majd ilyen segítíséget.

Forrás: RTL KLUB Híradó -  18:35.54 – 18:38.00 , 2009. március 31.

2009.03.10.

A bankokat is keményen sújtja a hitelválság. Most a CIB Bank jelentette be létszám-leépítési szándékát sajtóközleményen keresztül:

“Az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági folyamatai minden piaci szereplő, így a CIB Csoport számára is új helyzetet teremtettek. Az erre való felkészülés részeként újra kellett gondolni a költségek szerkezetét és a jövőbeni szervezet méretét. Ennek keretében – a bankcsoport hosszú távú, fenntartható fejlődésének megalapozása érdekében – a költségek fokozottabb racionalizálását célzó döntéseket is meg kellett hozni, amelyek a létszám mérséklődését is maguk után vonják.

A CIB vezetősége úgy döntött, hogy a CIB Csoportot érintően 300 főt kitevő – amely létszámból a CIB Lízing Csoport vonatkozásában megközelítőleg 60 fős -, létszámcsökkentést hajt végre, ami a teljes csoportszintű létszám 8 százalékát jelenti. Ezen belül a bank budapesti telephelyeinek vonatkozásában a vezetőség kinyilvánította szándékát a csoportos létszámleépítés végrehajtására. A leépítés lényegesen kevesebb kollégára terjed ki, mint ami korábban megjelent a sajtóban. A CIB vezetősége annak érdekében, hogy megkönnyítse az érintett munkatársak helyzetét, már előkészítette az ún. gondoskodó elbocsátás elemeit.”

2009.03.10.

Már csak néhány hét, és összeomlik a magyar építőipar – állapítja meg az a nyílt levél, amit a vezető szakmai szervezetek nevében tett közzé tegnap a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). A dokumentumot jegyzők az építőipari válságkezelésről szóló határozati javaslat azonnali napirendre tűzését követelik a parlamenttől. Az ágazatban dolgozók egyöntetű véleményét megfogalmazó levél szerint az építőipar egésze – beleértve a tervezőket, mérnököket, építőanyaggyártókat, kereskedőket, kivitelezőket, ingatlanfejlesztőket, forgalmazókat – zuhanórepülésben van. Jelentős számú vállalkozás szünteti meg működését, csökkenti létszámát egy olyan piacon, amelyik éppen a válságból való kilábalás motorja lehetne. – A naponta megjelenő politikai és gazdasági nyilatkozatok, bejelentések tovább nehezítik a helyzetet. Az építőipari válság megoldásának eszköze az országgyűlési határozat mielőbbi elfogadása és végrehajtása lehet – áll a levélben, amelynek aláírói ezzel párhuzamosan azonnali lépéseket sürgetnek, és egyeztetéseket a szakma, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank, a kereskedelmi bankok, továbbá az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetői között.

Mint arról korábban lapunk is beszámolt, a pénzügyi-gazdasági krízis, a lakás és építési hitelek ritkulása okozta építőipari következményeket mérsékelni hivatott javaslatcsomagot párját ritkító módon a parlamenti pártok és a szakma is egyöntetűen támogatta a Baráth Etele szocialista országgyűlési képviselő által vezetett építőipari ad hoc bizottságban, valamint az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságában is. Ezért – mint azt Gláser Tamás, a VOSZ alelnöke megkeresésünkre kifejtette – semmilyen ismert akadálya nincs a határozati javaslat soron kívüli tárgyalásának és elfogadásának. – Nem látjuk, hol vannak az évek óta beígért források, a 2007 óta folyamatosan hangoztatott 1800 milliárd forintos pályázati összegből az ágazat mindeddig semmit sem látott. Az ad hoc testület által kidolgozott javaslatcsomag hatása ugyanakkor azonnal érezhető lenne, elég, ha csak a felújítások áfájának öt százalékra mérséklésére gondolunk. Ez a lépés egyszerre serkentené az építőanyag-gyártást, a munkahelyek megtartását, de bizonyosan megnövelné az állam bevételeit is – húzta alá Gláser Tamás, kiemelve: már nincs több ideje az építőiparnak.

BODACZ PÉTER

Forrás: Magyar Nemzet – 13. oldal – 2009. március 10.

2009.02.04.

Ha tovább gyengül a magyar valuta, elindulhat a bedőlési lavina. A gyenge forint miatt tömegével válhatnak fizetésképtelenné a devizahitelesek. Az árfolyam-ingadozás már azoknak is gondot jelenthet, akik az óvatosabbak közé tartoztak lakáskölcsönük felvételekor.

A forint látványos gyengülésével a magyar fizetőeszköz árfolyama egyre közelebb kerül ahhoz a szinthez, ahol szakemberek szerint már a lakáshitelek nagyarányú bedőlésével lehet számolni. Egyes becslések szerint ez 300-330 forintos eurónál következhet be, míg mások inkább 320- 350-es árfolyam mellett várják a krízis beköszöntét. Bárkinek is lesz végül igaza, az már biztosnak látszik, hogy búcsút mondhatunk annak a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó mutatónak, amely a magyar adósokat eddig jellemezte. Az utóbbi években általában 0,5 százalék körül mozgott a bedőlt lakáshitelek aránya Magyarországon. Igaz, nem azért, mert annyira megbízható adósok vagyunk (más hitelek esetében nem is ez a helyzet), ez inkább azzal magyarázható, hogy a háztartások vagyonának túlnyomó része ingatlanban fekszik, ezért általában a lakáshitel törlesztőrészlete az utolsó, amit nem fizetünk be.

A forint jelentős gyengülése azonban most már azoknak az adósoknak is gondot jelenthet, akik devizaalapú lakáshitelük felvétele előtt hallgattak a szakemberek tanácsára, és csak akkora havi törlesztőrészletet vállaltak, melyet 10-20 százalékos árfolyam-ingadozás mellett is fizetni tudnak. A lakáshitel-állomány több mint felét kitevő svájcifrank-alapú kölcsönök esetében például most nagyjából harmadával kell többet fizetni havonta, mint tavaly ilyenkor. A növekedésért elsősorban az árfolyamok alakulása a felelős, a frank ugyanis most nagyjából negyedével kerül többe, mint egy éve. A növekedés fennmaradó része a kölcsönök drágulásából adódik: a legtöbb bank áthárította ügyfeleire a bankközi kamatok emelkedését, a szerződési feltételek egyoldalú módosításával megemelték a frankhitelek kamatait, ami átlagosan a törlesztőrészletek további ötszázalékos növekedését okozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki tavaly ilyenkor vett fel tízmillió forintot húsz évre frankalapú hitelben, akkor – az akciókat és kedvezményeket nem számítva – jellemzően havi 70-75 ezer forintos törlesztőrészletet fizetett, míg ez az összeg most már megközelítheti akár a százezer forintot is.

Ennél sokkal rosszabbul jártak azok, akik jenalapú hitelben adósodtak el. A japán deviza árfolyama egy év alatt hatvan százalékkal erősödött a forinthoz képest, s így a törlesztőrészletek is ennyivel emelkedtek. Maradva az előző példánál (tízmillió forint húsz évre), ez azt jelenti, hogy a tavaly még jellemzően 60 ezer forint körüli havi törlesztőrészlet most már akár 96 ezer forint is lehet. Bár az utóbbi napokban főleg az euróárfolyam felől lehet rossz híreket hallani, az ebben a devizában eladósodottak jártak eddig a legjobban. Ezeknek az adósoknak a törlesztőrészletét önmagában 18 százalékkal növelte volna meg az árfolyammozgás, a tényleges növekedés azonban 17-20 százalék között lehet, egyes bankok ugyanis utólag emelték, míg mások csökkentették az euróalapú lakáshitelek kamatait.

A devizaalapú hitelben ülők azonban most nem sokat kezdhetnek megugrott törlesztőrészleteikkel. A hitel kiváltása más, esetleg jobb kondíciójú kölcsönnel (például a frankot euróalapúval) ugyan első pillantásra jó megoldásnak tűnhet, ám a többség számára ez nem járható út. A forint gyengülése miatt ugyanis nemcsak a törlesztőrészletek, hanem a hitelek forintban számolt tőkerésze is megnőtt, a bankok pedig most jellemzően kisebb arányban hitelezik az ingatlanokat, és egyébként is kevesebb hitelt adnak, mint a válság elmélyülése előtt, így a nagyobb kölcsönöket nem is lehet kiváltani – mondta lapunknak Rákos Tamás, a Credithill értékesítési igazgatója. (Nem véletlen, hogy az adósságrendező hitel piaca gyakorlatilag leállt az elmúlt hónapokban.) A hitelkiváltás ráadásul realizálja a most elszenvedett árfolyamveszteséget is, az elszámolás ugyanis forintban történik, így a tartozásunk akkor is több lesz, mint volt, ha a forint visszaerősödne korábbi szintjére – tette hozzá.

Beszáll a törlesztésbe az állam

A törlesztőrészlet megemelkedése miatt bajba jutottak helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig, átmenetileg átvállalná az adósságot, ezt azonban később vissza kellene fizetni – közölte Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban. Ezt a javaslatot tárgyalja ma a kormány. Mint mondta: az állam a bankokkal együttműködve megadja a lehetőséget az adósoknak, hogy egy átmeneti ideig ne fizessék a tőketartozást, és akár a kamatok törlesztéséhez is segítséget kaphatnak.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 19. oldal – 2009. február 04.

2009.02.02.

Szigorítaná a jelzálog-hitelezést egy, az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. Az elképzelés szerint a bankok ezentúl csak úgy változtathatnak a szerződéseken, ha annak érvénybelépése előtt legalább hatvan nappal hirdetményben értesítik róla az ügyfeleiket, majd negyven nappal az életbelépése előtt levélben is ismertetik a változásokat, s lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy ha nem fogadják el az új feltételeket, ingyenesen felmondhassák a szerződést. A módosítás a kamatot, a díjat vagy a költségeket érintő egyoldalú változtatásokra vonatkozik.

A javaslat a nyújtható hitel felső határáról is rendelkezik, s azt a jelzálogként felkínált ingatlan piaci értékénél húzza meg. Sőt ennél is továbbmegy, és kimondja, hogy a teljes portfólió, vagyis a bank ügyfelei által felajánlott összes jelzálog értéke nem lehet kevesebb, mint az összes, a bank által nyújtott jelzáloghitel 70 százaléka.

A törvényjavaslat készítésekor a Magyar Bankszövetség véleményét nem kérte ki a pénzügyi tárca, holott a jogalkotási törvény szerint ezt meg kellett volna tennie, így a szövetség csak az Országgyűlés honlapján találkozott a javaslattal. Osváth Piroska, a bankszövetség vezető jogtanácsosa elmondta: egyetértenek a javaslat alapvető céljával, azzal, hogy a bankok csak az ingatlanok piaci értékéig adhatnak hitelt, a teljes portfóliójukra vonatkozó korlátozást azonban statikusnak tartják, mivel nem veszi figyelembe az ingatlanárak változását. Eszerint ugyanis a jelzálogként elfogadott ingatlanok értékének legalább a bankok által adott jelzáloghitelek 70 százalékát el kell érniük. Ez meg is állja a helyét akkor, ha az ingatlanok értéke nem változik, de abban az esetben, ha az ingatlanárak esnek, ez az arány 70 százalék alá csökkenhet. A kívánatos arányt szigorúbb, nagyobb önerőt követelő hitelezéssel ugyan vissza tudja állítani a bank, ám ez időt vesz igénybe. Ezért olyan végrehajtási szabály szükséges, ami lehetővé teszi a hitelintézetek alkalmazkodását s elkerülhetővé a hitelek kényszerlikvidálását.

A jogtanácsos szerint a szerződésmódosítás lehetőségének szigorítása a jelenlegi helyzetben akár a hitelek további drágulásához is vezethet. Szerinte a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozó jog puszta léte teszi azt lehetővé, hogy a bank a lehető legtovább tartózkodjék az emelésektől – még akkor is, ha erre minden oka meglenne. A törvényjavaslat rendelkezései elszakítanák a bankokat a piac valóságos működésétől, s figyelmen kívül hagyják, hogy a verseny az, ami megakadályozza a bankokat abban, hogy a szerződés egyoldalú módosításának jogát visszaélésszerűen gyakorolják.

Osváth Piroska úgy látja, hogy a bankok pénzügyi közvetítőként a pénzügyi válság hatásait is kénytelenek közvetíteni a hiteladósoknak – aminek fontos eszköze a hitelek átárazása. Ahogy a pénzügyi válságtól, úgy ettől sem tudja a bank az ügyfeleit megvédeni. – A hitelintézetek nem látnak a jövőbe, ezért van szükség arra, hogy a bank a szerződés egyoldalú módosításával a hitel ellenértékét karbantartsa, a hitelkockázatot kezelje, végső soron pedig a betétek visszafizetését garantálja – közölte a bankszövetség jogtanácsosa.

CSÉCSI LÁSZLÓ

Forrás: Magyar Nemzet – 12. oldal – 2009. február 02.

2009.01.27.

Megritkított ajánlatok

A hitelpiaci válság októberi betörését követő rövid időszakban három piaci szereplő is beszüntette a svájcifrank-alapú lakáshitelezést. Azóta a helyzet csak rosszabb lett, mára alig féltucatnyi a frankalapú hitelt kínáló pénzintézetek száma Magyarországon.

A Napi Gazdaság tavaly januárban egy konkrét példa alapján – a ma is elfogadhatónak számító, tehát átlagos nagyságú, igazolt jövedelemmel rendelkező, alacsony hitelhányadot igénylő, kifejezetten jónak számító adósokra – készített törlesztési táblázatot már egyszer összehasonlította a bankok kalkulátoraiban akkor szereplőkkel (Napi, 2008. október 21.). Most megnéztük, hogy egy egész év alatt milyen változások következtek be a tavaly még slágerterméknek számító svájcifrank-alapú finanszírozásnál. Úgy tűnik azonban, hogy az ilyen összehasonlításra egyre kevesebb a lehetőség. Míg ugyanis október végén még “csak” három szereplő szállt ki a svájcifrank-alapú hitelezésből, mára viszont mindössze féltucatnyi maradt a porondon. (Sajnos az FHB akkori listánkra nem került fel, így ott az összehasonlítására nincs módunk.) Náluk azonban – persze a mára helyenként alaposan megnőtt terhek mellett – még némi verseny is látszik.Az Allianznál, ha valaki a csoportnál biztosítást is köt (ami a mostani kgfb-kampány után, ahol a váltás nyertese az Allianz volt, nem is lehet ritka), valamint a hitelt a banknál nyitott számlájáról törleszti, akkor a táblázatunkban szereplő paramétereknél a havi részlet alig haladja meg az 50 ezer forintot. A hitelkalkulátorokat böngészve igaznak találtuk az AXA “másképp, mint mások” szlogenjét. Ez ugyanis valóban szolgáltat, feltünteti például az igényelt hitelösszeghez optimálisnak tartott fedezeti limitet, de a potenciális adós a saját pontos paramétereit beütve, további részleteket is megtudhat. Így tulajdonképpen segítséget nyújt, hogy bárki betekintést nyerjen a bankok hitelbírálati szisztémájába. Talán éppen ez is a hibája, hiszen az átlagos ügyfél esetleg megunja a számtalan paraméter kitöltését, arról nem is beszélve, hogy menet közben el is veszítheti a fonalat.A Budapest Bank (BB) ennek éppen az ellenkezőjét csinálja: a lakáshiteleknél nem működtet a honlapján kalkulátort, helyette a netes jelzést követő 24 órán belül személyes hiteltanácsadó jelentkezését ígéri. Telefonon is készségesen rendelkezésre állnak, ugyanúgy informálva a potenciális adósokat, mint ahogy az AXA a neten teszi. Az érdeklődőket az OTP minden termékénél kalkulátorokkal “kényezteti”. A legnagyobb magyar banknál a kalkulátorok között megtalálható a lakáslízing linkje is. Lízing esetén a táblázatunkban szereplő paraméterek alapján az első hat hónapban 40 ezer, majd a hetedik hónaptól 60,1 ezer forintot kellene a lízingbevevőnek fizetnie. Persze miután leszurkolta azt a 385 ezer forintot, ami a különböző díjak mellett a vagyonszerzési illeték összegét is tartalmazza.Az ugyanilyen összegre, célra és paraméterekkel igényelt kölcsönöket a devizanemek alapján összehasonlítva meglehetősen érdekes kép rajzolódik ki. A legmagasabb és a legalacsonyabb törlesztőrészlet között a forintkölcsönöknél csaknem 50 százalékos az eltérés. A svájci franknál ez mintegy 21 százalékra, míg az eurónál 16 százalékra rúg.Az összehasonlításról szóló cikk teljes terjedelmében a Napi Gazdaság keddi számában olvasható, ahol egy a törlesztőrészleteket összehasonlító táblázat is szerepel.

B. Varga Judit

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=godo&nID=394766

2008.11.18.

A pénzügyi válság kapcsán a korábbi hetekben megtapasztalt akadozó banki hitelezés a következő hónapokban vélhetően újraindul, ám az már most látszik, hogy a bankok jóval szigorúbb feltételek mellett lesznek hajlandóak hitelezni, mint tették azt a korábbi hónapokban, években. E

gyes pénzintézetek a devizahitelezés csökkentésével kívánják majd a kockázatokat mérsékelni, mások pedig az önerő jelentős növelésében és a futamidők csökkentésében látják a megoldást – állítják a szakemberek. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a pénzügyi válságot gazdasági recesszió követi, láthatjuk, hogy elég nehéz időszak vár a hazai kis- és középvállalkozásokra. Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója szerint különösen a fejlesztésekhez szükséges forráshoz jutás feltételei lesznek nehezebbek.

A megoldást a szakember szerint az eszköz és ingatlan finanszírozásában a lízing térnyerése jelentheti, hiszen az egyes bankcsoportok lízingcégei kisebb kockázatot viselnek annak köszönhetően, hogy a lízingelt eszköz a finanszírozó birtokában marad. A csökkenő kockázatból adódó kedvezőbb feltételrendszert – a hitelhez képest alacsonyabb önerő vagy éppen hosszabb futamidő – az ügyfelek is érezhetik.

Kiss Zoltán úgy véli, a Magyarországon működő bankcsoportok a lízingben rejlő kockázatcsökkentő lehetőséget a pénzügyi válságot követő recesszió hatására hamar fel fogják ismerni. Emlékeztetett arra, hogy korábban a bankok vállalati üzletágai nem szívesen vonták be a kkv-k finanszírozásába a szintén bankcsoporthoz tartozó lízingcéget, mivel – más profitcentrumról lévén szó – konkurenciát láttak benne. A szakértő szerint a recesszió, illetve az azzal együtt járó vállalati csődöktől való félelem megszüntetheti az eddig kimondatlanul vagy nyíltan fennálló házon belüli rivalizálást és előtérbe kerülhetnek a finanszírozók számára lényegesen alacsonyabb kockázatú lízingügyletek.

Nagy László Nándor

Forrás: Napi Gazdaság - 11. oldal – 2008. november 18.

2008.11.17.

Szinte minden bank szigorította hitelfelvételi gyakorlatát az elmúlt hetekben, a több mint egy hónapja kitört világgazdasági válság nyomán. Szigorúbban minősítik az ügyfeleket, visszaszorították a devizahitelek folyósítását, több önerőt követelnek meg. Nem nehéz megjósolni: tovább nő a bedőlt hitelek egyébként is kiugróan magas száma.

A legváltozatosabb módszereket vetik be a bankok a pénzügyi válság túlélésére, de egyvalami szinte minden pénzintézetben közös: az eddiginél nehezebb hitelt felvenni – legalábbis devizában. Egyes bankok – mint a CIB vagy az MKB – teljesen beszüntették a legnépszerűbb hitelfajtának számító svájci frank alapú kölcsönök folyósítását (utóbbi még az euró alapút is), az Erste visszavonta svájci frank alapú hiteleinek akciós feltételeit, az OTP Bank már csak privátbanki ügyfeleinek nyújtja valutaváltó, úgynevezett Világhitelét, s a többiek is minden eszközzel a forint- vagy euró alapú konstrukciók felé terelik ügyfeleiket. Jelenleg a lakossági hitelek több mint 60 százaléka deviza-, köztük tízből kilenc svájci frank alapú.

A legszembetűnőbb, szinte mindenkit érintő változás a lakáshitelezésnél, hogy sok helyen jelentősen csökkentették az úgynevezett hitelbiztosítéki- vagy finanszírozási érték-arányt, azaz a megvásárolni kívánt ingatlan értékének ez eddiginél kisebb részét finanszírozzák a bankok. Van például olyan pénzintézet, ahol ez eddig akár 90 százalék is lehetett, most azonban 70-80 százalékra csökkent az arány. – Ez egyben azt jelenti, hogy jóval kevesebben tudnak alacsonyabb jövedelemmel minimális, tíz, vagy akár nulla százalék önerővel ingatlant vásárolni. A jövőben inkább a 30 százalék lesz az, amennyivel reálisan bele lehet vágni a lakásvásárlásba, igaz, a magasabb jövedelemmel, esetleg ingatlannal rendelkezők a továbbiakban is találnak lehetőséget – mondja Buza Tímea, az Open House Ingatlaniroda hiteltanácsadója, aki szerint a magasabb árfolyamon felvett devizahitelekkel a piac visszarendeződése után igencsak jól járhatnak az ügyfelek. Akik új lakás vásárlásba, vagy építésébe fognak, nekik továbbra is él a kedvező, államilag kamattámogatott forinthitel.

Szigorodott az ügyfélminősítési gyakorlat is a bankokban, azaz jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Vannak bankok, ahol becslések szerint az igénylők 10-15 százaléka nem fog “beleférni” az új feltételrendszerbe. Van, ahol centralizálták a hitelelbírálást is, s az az egyes fiókok vagy regionális igazgatóságok helyett “egy szinttel feljebb” került, még bonyolultabbá téve ezzel a procedúrát, máshol az eddiginél több és részletesebb dokumentumot kérnek be az ügyfelektől. Vass Róbert, az OTP Bank Észak-dunántúli Régiójának ügyvezető igazgató-helyettesének tapasztalatai szerint régiónkban az igénylők közül is sokan inkább “a megalapozott kivárást választják”: egyes hiteltermékeknél 20-30 százalékkal esett vissza a kereslet az elmúlt hetekben.

A devizahitelezés visszaszorításával egyidőben a bankok sorra dolgozzák ki akciós forint- és euró alapú konstrukciókat, több helyen átalakítva ezek teljes feltételrendszerét. Vass Róbert az euró alapú hitelek előretörésére számít, s bár továbbra is folyósítanak deviza alapú hiteleket, emelték a hitelfedezeti értékeket és a kamatokat.

A jelenlegi helyzetben az eddigieknél is fontosabb, hogy körültekintően válasszuk ki a hitelt nyújtó bankot. Célszerű független hiteltanácsadóhoz fordulni, amely akár 10-12 pénzintézettel is kapcsolatban van, s általában díjmentesen segít eligazodni az ajánlatok sűrűjében, ismeri a (legális) kiskapukat, és akár “szorult helyzetben” is talál megoldást, például plusz ingatlanfedezet vagy kezes bevonásával. Szakértők szerint egyre inkább érdemes körülnézni az induló és kisebb bankok – ilyen például az AXA, az Allianz, vagy az Aegon – ajánlatai között, ezek ugyanis az ügyfélszerzést tűzték ki fő célul, s ezért kezdetben akár a “ráfizetést” is hajlandók bevállalni.

Forrás: http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/lakashitelek_a_valsagban/2077429/ – 2008. november 15.

2008.11.10.

Kilenc bankkal írt alá a kormány megállapodást arról, hogy az esetleg bajba jutó devizahiteles ügyfeleket milyen módon próbálják kihúzni a csávából.

Veres János pénzügyminiszter és Felcsuti Péter, a bankszövetség elnöke bejlentette, hogy a kormány és a hazai bankok aláírták azt a megállapodást, amely a forintgyengülés és hitelköltségek emelkedése esetén bajba kerülő ügyfeleknek nyújt egérutat terheik csökkentésére.

A megállapodást kilenc bank írta alá (OTP, Erste, FHB, CIB, MKB, Takarékbank, Unicredit, K&H, Raiffeisen), a megegyezés alapján a bankok négy lehetőséget kínálnak a devizahiteleseknek: előtörlesztés, futamidő-hosszabítás, hitelátváltás forintra, fizetési moratórium vagy a törlesztőrészlet átmeneti csökkentése (például a munkahely elvesztése esetén).

Az egyik legfontosabb kérdésben, az előtörlesztés fix és lehetőleg alacsony díjának meghatározásában nem tudtak megegyezni a felek. (Ezt a kormány szerette volna, ám a bankok nem álltak kötélnek.) A megállapodásban így mindössze annyi szerepel, hogy a hitelintézetek rugalmasan állnak a kérdéshez, ráadásul ezt is csak év végéig teszik. Ez a hátáridő vonatkozik a devizahitelek forintalapúvá alakítása utáni díjak elengedésére is: aki év végéig kezdeményezi ezt bankjánál, az mentesülhet például a szerződés módosításának díja alól.

Felcsuti Péter azt mondta: a bankok nem jószántukból írták alá a megállapodást, hanem a kormány ráhatására, mert szerintük kockázatot jelent, ha a lakosság azt látja, bajban a kormány segít. Így ugyanis nem hoznak felelősségteljes döntést a hitel felvételekor. Ugyanakkor azt remélik, később több bank is csatlakozik a megállapodáshoz.

Megoldások hitelproblémákra

Rugalmas előtörlesztés:

Előny: olcsóbb az előtörlesztés.
Hátrány: a betétek kamata nagyobb, mint a hitelé.

Futamidő-hosszabbítás (év végéig):

Előny: alacsonyabb részletek.
Hátrány: összességében magasabb kamatterhek.

Átváltás forintra (év végéig):

Előny: külön díj nélkül fix részletek.
Hátrány: növekszik a tőkeösszeg, (árfolyamtól függően) magasabb kamatráta.

Átmeneti könnyítés (kivételes esetben):

Előny: átmenetileg felfüggeszthető törlesztés.
Hátrány: a kamat folyamatosanketyeg, amivel nő a tartozás összege.

Forrás: Népszabadás Online:

• http://nol.hu/gazdasag/leszerzodott_a_kormany_a_devizahitelesek_megsegiteserol
• http://nol.hu/lap/gazdasag/lap-20081108-2008110803-9

2008.11.07.

Tőkejavításra és garanciaalap képzésére vehetnek igény be 600 milliárd forintot a hazai bankok az IMF hitelkeretéből – jelentette be Simor András jegybankelnök. Veres János pénzügyminiszter tegnap ehhez hozzátette: az összeg igénybevétele esetén az állam átmeneti részesedést szerezne a bankokban.

A TŐKEMEGERŐSÍTÉSHEZ feltehetően az OTP, az MKB és a CIB vehet igénybe segítséget. Azok a bankok részesedhetnek ugyanis a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, és szavatoló tőkéjük meghaladja a 200 milliárd forintot. A csomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek ver senyhátrányt az európai pénz intézetekkel szemben. Ezzel a magyar kormány is felzárkózott a nyugat-európai országok bankmentő lépéseihez. A csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak jóváhagyását. A bankok nyilván hitelek bedőlése, és ezáltal a tőkemegfelelési s így a banki működés kritériumait fenyegető leírások esetén kényszerülnének erre a lépésre. Az OTP korábban többször is hangsúlyozta, hogy a bank egy fillér külső forrás nélkül is elboldogul 2009 végéig, tehát elsősorban biztonságnövelő intézkedésről van szó.

Miközben a pénzügyi válság elleni intézkedések sorában Magyarországon a pénzügyi mentőcsomag felhasználása, a bankok megsegítése volt a központi téma, addig több európai jegybank és az Európai Központi Bank is az alapkamat csökkentéséről döntött csütörtökön. A pénzpiaci válság elleni intézkedések során a brit, a svájci, a cseh jegybank és az Európai Központi Bank is mérsékelte irány adó kamatát, Izland viszont 18 százalékon tartotta azt.

Forrás: Metropol Budapest – 1. oldal  – 2008. november 07.