Bejegyzések ‘Hitel, lakáshitel’ témakörben

2010.05.12.

Idén szeptembertől két részre kell osztani a hazai jelzáloghitelközvetítők díját. A díj egyik fele a hitel konkrét közvetítéséért, a másik a szerződés fenntartásáért jár. A kettő aránya a kölcsön jellegétől függ.

A hitelt kihelyező bankok szerzési- és fenntartási jutalékra fogják megosztani az általuk fizetett közvetítői díjat. A szerzési jutalék a szerződés létrejöttééért, míg a fenntartási jutalék annak meghatározott időpontig történő fennállásáért jár. A szerzési jutalék akkor jár a hitelközvetítő részére ha a finanszírozó megkezdte a maga szolgáltatását. A hitelszerződés fenntartásáért pedig – fő szabályként – a szerzési jutalék esedékességétől számított két év után lehet fenntartási jutalékot fizetni. A fenntartási jutalék létjogosultsága a mostanában tapasztalt nagy arányú bedőlt hitelek arányában található, hiszen ha a közvetítő csak jól fizető ügyfelek után kapja meg a teljes jutalékát, arra lesz motiválva, hogy csak a legjobb ügyfelekkel foglalkozzon.

A rendelet külön kezeli a jelzáloggal fedezett ingatlanhiteleket, valamint a gépjármű finanszírozási szerződéseket. Ha az ingatlan jelzálog hitel, vagy ingatlan pénzügyi lízing futamideje meghaladja az 5 évet, akkor a közvetítőnek a hitel százalékában jár a szerzési jutalék. Ebből a fenntartási jutalék-rész legfeljebb a teljes közvetítői díj 20 százaléka lehet.

Jelzáloghiteleknél a szeptember 30. után kötött szerződésekre kell alkalmazni ezeket a szabályokat.

Forrás: Magyar Közlöny, Ingatlanok.hu

2009.11.18.

Már az interneten keresztül is igényelhetünk lakáscélú hitelt az egyik hazai banknál, ráadásul kedvezménnyel!

A banki hitelkalkulátorok segítségével eddig is számos ügyfél számolta ki a lakáshitelek költségeit, kamatát, THM-jét, de a a továbblépés már személyes kapcsolatfelvételt jelentett. A lakáshitel igényléshez szükségeltetett papírpokat ugyan le lehet tölteni a legtöbb bank honlapjáról, de az online kitöltést már nem lehetett véghezvinni.

A jelzáloghitelek piacán viszonylag új szereplőnek számító Aegonnál már lehetséges az online kölcsönigénylés. A hitelt keresők az interneten keresztül tölthetik ki a “papírokat”, melyeket az igénylés véglegesítése után a hitelintézet papíron kinyomtatva aláírásra visszaküld az ügyfélnek.

Természetesen itt is szükség van személyes találkozóra a végleges szerződéskötés és a közjegyzői okirat elkészítésénél, melyet előre egyeztetett időpontban végeznek. Az internet keresztül hitelt igénylő ügyfelek kedvezményekben is részesülnek: 1,5%-os kedvezményt kapnak a folyósítási díjból (ami más bankoknál amúgy ingyenes szokott lenni), az értékbecslés ingyenes (néha találni olyan akciót más bankonál is, ahol ingyenes az értékbecslés) és a társaság magára vállalja a földhivatali ügyintézést is (ezt az adásvételt intéző ügyvéd szokta amúgy elvégezni).

A kedvezmények nem túl nagyok, de az ügyintézés leegyszerűsítési örvendetes fordulat lehet a hazai jelzáloghitelezési piacon.

2009.11.15.

A gazdasági válság előtt időszakhoz képest rendkívüli növekedést mutat a forint alapú hitelek versenye a devizahitelekkel szemben.

A forint alapú lakáshitelek népszerűsége idén sokat emelkedett a devizahitelek népszerűségével szemben. A folyósított jelzáloghiteleken belül nőtt ugyan a deviza aránya, de most is 60 százalék alatt van, ami a tavaly őszi 95 százalékhoz képest már meglehetősen alacsony szint. Júliusban közel ugyanannyi lakáshitelt vettek fel forintban a magyar háztartások, mint egy hónappal korábban: összegszerűen 17.8 milliárd forint értékben. Az euróban denominált lakáshitelek azonban növekedtek (15.7 milliárd forintra), és lassan felfejlődnek a forinthitelekhez, míg a svájci frank alapú lakáshitelből a júniusinál is kevesebbet, 3.9 milliárd forintnyit folyósítottak a bankok.

Devizahitel-forinthitel arány

Devizahitel-forinthitel arány

2009.11.13.

A bankok sorra vezetik be az új, forint alapú lakáshiteleket a kínálatukba.

Soha nem vették ki a forint alapú hiteleket a palettából, azonban a devizahitelek alacsonyabb törlesztőrészletei kiszorították a forinthiteleket.  Az új-régi forinthitelek leginkább az euró alapú kölcsönökkel és a támogatott konstrukciókkal szemben kerültek pozícionálásra.

Jelenleg nem várható, hogy jelentős változást hoznak az új lakáshitel konstrukciók, mivel a gazdasági válság miatt a lakosság visszatartja a hitelekből megvalósuló vásárlásokat. Az utóbbi fél évben jelentős visszaesés tapasztalható a lakáshitel kihelyezések terén, 2009. szeptemberében 7 mrd forintnyi lakáshitel került folyósításra, míg régebben akár 50-70 mrd-os kihelyezés is megvalósult havonta.

Hazai új hitelkihelyezések alakulása

Az új forinthitel konstrukcióknak köszönhetően a forint alapú hitelek számának csökkenése megállt, de még van hova visszafejlődni.

2009.09.02

A bankok többsége, szándékai szerint, empatikus ügyfeleivel, de a bankok maguk is súlyosan megégették magukat a válságban, ezért egyoldalúan, lényegesen több áldozatot aligha képesek hozni – nyilatkozta az FN.hu-nak Surányi György. A jelenleg az Intesa Sanpaolo bankcsoport regionális vezetőjeként dolgozó bankár közpénzből csak a valóban rászorult – forint és deviza hiteleseket – támogatná.

A közelmúltban egy kormánypárti politikus is azt állította, hogy 20 milliárd forint a CIB Bank nyeresége, miközben a napokban kiderült: korántsem ennyi a profit. A politikusok keltenek egyre inkább bankellenes hangulatot, vagy „csak” hozzájárulnak a lakosság indulataihoz? Ön ezt hogyan látja?

Ez a hangulat nemcsak nálunk tapasztalható, hanem túlzás nélkül szinte világméretű jelenség. Egy ilyen válság közepette könnyű megtalálni az ellenséget vagy ellenségképet kreálni. Nyilvánvaló, hogy ha egy gazdaság olyan mértékben zuhan, mint ahogy a világon nagyon sok országé, köztük Magyarországé is, akkor ez azzal jár, hogy az adósok egy jelentős része nem tudja visszafizetni a hitelét. Ez nemcsak azoknak a százezreknek, millióknak nyomasztó, akik fizetésképtelenné válnak, mert elveszítik a munkájukat vagy vállalkozások esetében a piacaikat, hanem nagyon komoly veszteségeket okoz az egész pénzügyi szektornak is.

Magyarországon, szemben az amerikai és néhány nyugat-európai ország pénzügyi válságával, a krízis nem a bankszektorból indult. Itt nem arról volt szó, hogy a bankok tömegesen olyanoknak hiteleztek, akikről a kihelyezés pillanatában is sejteni lehetett, hogy nagy valószínűséggel nem lesznek képesek visszafizetni a kölcsönt. A gazdasági válság nálunk közvetlenül két tényezőre vezethető vissza. Az egyik egy fertőzés, amely Észak –Amerikából, Nyugat-Európa közvetítésével ért el minket. Ennek következtében nagyon súlyos reálgazdasági sokkhatás érte a magyar gazdaságot: az export a nyugat-európai kereslet visszaesése okán mintegy harmadával zsugorodott az év első két-három hónapjában. A GDP 65-70 százalékát adó kivitel egyharmada elveszett egyik pillanatról a másikra. A másik tényező, ami a reálgazdasági válságot tovább fokozta, az a likviditási sokk, amely a Lehmann-bankház csődje után hirtelen ellehetetlenítette a pénz- és tőkepiacok normális működését. A reálgazdasági sokk egyfelől, a likviditási sokk másfelől olyan megrázkódtatást okoz a pénzügyi intézményrendszernek és a reálgazdaságnak is, amiből sajnos elkerülhetetlenül nagyon súlyos gazdasági visszaesés adódik.

Nem arról van szó, hogy a bankok helytelenül viselkednek, nem elég empatikusak, nem érzik át eléggé ügyfeleik helyzetét. Ugyanakkor látni kell – a mi bankunknál is ez a helyzet –, hogy példátlan méretű veszteségeket szenvedünk el a kihelyezéseinken. Hogy számokat vagy arányokat mondjak: ebben az évben várhatóan két, két és félszer annyi a hitelezési vesztesége a banknak, mint egy normális évben. Ez azt jelenti, hogy amint az első féléves eredményekből látható, a banknak nagyon szerény eredménye volt.

Nem hagyhatjuk futni az adósokat

Hogyan kellene a bankellenes hangulatot kezelniük a politikusoknak? Mit kellene megértenie ebből egy átlagembernek ma Magyarországon?

Általánosságok helyett inkább magunkról beszélnék. Számunkra a válság emberileg és persze szakmailag is, megrázó. Ugyanígy a tulajdonosainknak, akik nagyon komoly tőkét fektettek be itt.

Úgy képzelik nagyon sokan, politikusok és közemberek, hogy a bankok itt és most nyerészkednek. Ahhoz, hogy egy ilyen bank működni tudjon, rendkívül nagymértékű tőkebefektetésre van szükség. A CIB tőkéje közel egymilliárd euró, amit a tulajdonosok fizettek ki. Ez az összeg szükséges ahhoz, hogy mindenekelőtt megfeleljünk a törvényi előírásoknak /tőkemegfelelési mutató/, de ahhoz is, hogy – más oldalról – például legyen közel kétszáz értékesítési pontja /fiókja/ a banknak, működjön az infrastruktúra, hogy nagyon sok helyen pénzkiadó automaták legyenek, az informatikai rendszer korszerű legyen, és az internetbank működjön. Aki ennyi pénzt fektet be, az szeretné a tőkéjét biztonságban tudni, és szeretne valamilyen jövedelmet realizálni a befektetésén. Speciel ebben az első félévben a befektetett tőkéhez képest jelentéktelen nyereséget realizáltak a tulajdonosaink.

A politikusok “áttolják” a felelősséget a bankokra

Magyarországon már jóval a válság előtt, 2006-ban erőteljes teret nyert a populizmus, amikor egyik pillanatról a másikra szakmailag indokolatlan módon különadót vetettek ki a bankokra. Amikor most a politikusok egy része nagyon negatívan nyilatkozik a bankokról, amit olyan, a tényeknek nem megfelelő állításokra alapoznak, hogy a válságon a bankok nyerészkednek, akkor részben a saját felelősségüket is megpróbálják áttolni egy olyan társadalmi szereplőre, amely általában nem nagyon népszerű.

Amikor a gazdaság szereplői hiteleket vesznek fel, akkor jó dolog, hogy van bank, amelyik tisztességes, normális feltételekkel kölcsönt tud nyújtani. De amikor az ügyfél bajba kerül, a legegyszerűbb azt mondani: nem az én feltételeim változtak váratlanul rossz irányba, hanem itt van ez a csúnya bank, amelyik nem átallja visszakérni a pénzét, na nem a sajátját, hanem a betétesekét.

Elkerülve a demagógiát, érdemes megemlíteni, hogy arról szinte soha nem esik szó, noha magától értetődőnek tűnik: a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, hanem a betétesei pénzét. Nekünk kötelezettségünk van arra, hogy kifizessük a betéteseket. Mi nem tehetjük meg, hogy a hiteleket könnyedén, felelőtlenül leírjuk, hagyjuk veszni, hagyjuk futni az adósokat. Ugyanis nekünk ugyanabban a pillanatban ugyanannyi betétesünk van, akiknél tisztességgel helyt kell állni.

Egy bank pénzügyi közvetítést végez megtakarítók és hitelfelvevők között. Neki ahhoz, hogy mindkét oldalon tisztességgel helyt tudjon állni, kötelessége a kihelyezett hiteleket visszakérni, kötelessége a bekövetkező változásokat érvényesíteni: hogyha a kamatok fölmennek itthon és a világban, a kockázati prémiumok nőnek, akkor nekünk többet kell fizetnünk a betétek, a források után, ennek következtében át kell áraznunk a kihelyezéseket is; ott is többet kell kérnünk, nem szórakozásból csináljuk ezt.

Tudatlanság is áll a bankellenes hangulat mögött

Ön szerint valójában ki a felelős a bankellenes hangulatért, és ki tudna ellene tenni? Mennyire felelősek a bankok azért, hogy ilyen légkör alakult ki?

Amióta a világ világ, a bankok a nemszeretem kategóriába tartoznak. Ebből a szempontból egy gazdasági válság közepette elkerülhetetlen, hogy a bankok elfogadottsága, megítélése romoljon.

A bankok bűnbakká tétele mögött sokszor súlyos ismerethiány vagy ténybeli tévedés áll. Nem ritkán hallani, hogy a bankok növelték a profitjukat a válság ellenére. Ez átlagban nyilván nem felel meg a valóságnak. Arról beszélnek sokszor, hogy a bankok kivitték Magyarországról a tőkét. Tételesen meg kellene nézni, ez az állítás sem igaz. Az elmúlt tíz évben a magyar bankrendszerben kialakult egy olyan hitel-betét arány – ez okozza egyébként a rendszer sérülékenységét is -, hogy 50 százalékkal több hitelt nyújtottak a bankok, mint amennyi a belföldről elhelyezett betétek állománya. Ezért Magyarországról nem lehetett kivinni a pénzt, mert valamiből a kettő közötti különbözetet fedezni kellett. A stratégiai szerepet betöltő bankok túlnyomó többsége ezzel ellentétben rendkívül nagy összegű, közép- és hosszú lejáratú hiteleket hozott be külföldről, és ez igaz a mostani válságos időszakra is.

A következő tévhit, hogy a bankok kiviszik a nyereségüket. A magyar bankok, éppen a gyors hitelnövekedés okán, évente nagyjából 20-25 százalékkal növelték mérlegfőösszegüket az elmúlt 6-8 évben. Ehhez némi leegyszerűsítéssel legalább ilyen mértékben növelniük kellett a tőkéjüket is, ami egyébként törvényi kötelezettség is. A mi bankunk az elmúlt tíz évben több tőkét fektetett be az országban, mint amennyi az adózás utáni nyeresége volt, és vélhetően a CIB nem kivétel. Tehát a tulajdonos többet fektetett be, mint amennyi nyereséget elért, ezen túl pedig több milliárd euróval finanszírozta a nálunk is meglévő hitel-betét arány különbségét.

Ugyanakkor nem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy a bankok adott esetben nem követnek el hibákat, amelyekért joggal vagy okkal kritizálják őket az ügyfelek – nem pedig a politikusok. Személyesen is azt gondolom, hogy az ügyfelek számára sokkal világosabbá kell tenni, hogy mikor változtathat egy bank a hitel kondícióin; melyek azok az indokolt körülmények és mértékek, amelyek lehetővé teszik a változtatást. Azt nem lehet egyoldalúan rögzíteni, hogy akárhogy módosul a külső környezet, a hitel feltételei nem változhatnak, de azért a szimmetriát javítani kell, hogy például a kedvező és kedvezőtlen változások reakcióideje ugyanolyan legyen.

Ez azt jelenti, hogyha kedvezőbben alakulnak a piaci viszonyok, akkor a devizahitelesek ezt gyorsabban fogják megérezni?

Nyilván. Noha hozzáteszem – amiről egyébként a közvélemény előtt egyetlen szó sem szokott elhangozni –, hogy a devizahitelek nem mindegyikét 2008 nyarán vették fel, amikor a legerősebb volt a forint, hanem az azt megelőző öt évben. Így több éven keresztül több százezer olyan devizahitel-adós volt, aki havi bontásban nyert, amikor a forint /túl/erősödött.

És még valami, amit le szeretnék szögezni: reggeltől estig – megint csak azt kell mondanom, hogy a hozzá nem értés következményeként – a devizahitelesekről beszélünk. Miért nem beszélünk a forinthitelesekről? A forintkamatok legalább annyit változtak, a forintban denominált törlesztések legalább annyit ugrottak, és legalább olyan hirtelen. Amikor a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, és a pénzpiaci kamatok ezzel párhuzamosan az egekbe szöktek, akkor azoknak, akik változó kamatozású forinthitelt vettek fel – az összes hitel 40 százaléka még mindig forintalapú – a kamatemelés nagyjából 30 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést jelentett azonnal.

Csak a legszegényebb hiteleseket kell segíteni

Ön szerint meg kell segíteni a bajba jutott hiteleseket?

Ilyen széles értelemben ez a szocializmus visszatérése, a paternalizmus erősítése, a populizmus térnyerése lenne. Végre tudomásul kell venni, hogy piacgazdaságban élünk, a /magán/vállalkozások, az emberek felelősek önmagukért, családjukért, vállalkozásukért. Amikor valaki hitelt vesz fel, akkor felelősen eldönti, hogy a pénzt mire költi, és miből fogja visszafizetni. Már az is előny lenne, ha hitelesekről, nem devizahitelesekről beszélne a kormány: miért édesebb számunkra a devizahiteles mint a forinthiteles? Senki nem tudja megmondani. Tehát a hitelesek általában vett megsegítése a korábbi szocialista tervgazdaság állami paternalizmusának újraéledése lenne, amiben ha valaki hitelt vesz fel, és elbukja, jön az állam, és fizet.

Sok riportban kérdezik a különböző vállalkozókat, hogy milyen terveik vannak. Az első, második és a harmadik helyen általában arról beszélnek, hogy milyen állami és EU-s támogatásokra számítanak. Mindig úgy gondoltam, hogy a piacgazdaságban a tulajdonos a saját pénzére támaszkodik, nem az adófizetőkére. Az adófizetők pénzéből, és az ő, illetve mások kockázatára – bocsánat a kissé demagóg megjegyzésért – bárki képes lenne vállalkozni. Ráadásul a hitelesek általános megsegítése olyan reakciót válthat ki az emberekből, hogy aki, bár nem könnyen, de tudná fizetni a hitelét, az sem tenné.

Volt már kilakoltatás a CIB életében?

Nem. Végrehajtás volt, de ott másról van szó. Ha valaki egy 30-60 milliós ingatlan tulajdonosa, és nem tudja az 5–10 milliós hitelét törleszteni, azt követően sem, hogy a lehetséges átstrukturálás megtörtént. Elsősorban a banknak és ügyfelének kell megállapodnia a hitelek átütemezéséről, futamidő-hosszabbításáról, a törlesztőrészletek átmeneti csökkentéséről. Ez legalább annyira érdeke a banknak, mint az ügyfelének. De ha az ilyen típusú megoldások sem segítenek, akkor a banknak a lejárt hitelt kötelessége behajtani. Esetleg az adós átgondolhatja, hogy túl sokat vállalt, és nem könnyen ugyan, de ingatlanát egy kisebb értékűre cseréli. Ilyen esetekben a tulajdonos megsegítése alapvetően nem állami feladat.

Más a helyzet, ha 10–20 milliós, átlagos vagy olcsóbb ingatlanokról van szó. Ha ez az egyetlen értéktárgya a családnak, és ráadásul gyerekek is vannak, és a válság miatt esetleg a munkáját is elveszítette valamelyik családtag, /és a munkanélküliség hatását enyhítő hitelbiztosítás is lejárt/, akkor közösen kell cselekedni. Minden erőfeszítést meg kell tenni, és a lehető legtöbb áldozatot meg kell hoznia banknak, önkormányzatnak, államnak annak érdekében, hogy a család számára a lehető legkisebb megrázkódtatást okozó, emberséges megoldást találjanak. Így elkerülhető, hogy családok fedél nélkül maradjanak.

Forrás: http://www.fn.hu/penzugy/20090901/suranyi_empatikusabbak_nem_lesznek/

2009.07.16.

Az áthidaló kölcsönt a bankoktól július 28-ától kérhetik a válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek – jelentette be Szollár Domokos kormányszóvivő.

A bejelentést kedden, a kormányszóvivői tájékoztatón mondták annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság hétfőn jóváhagyta a lakáshitelesek “megmentéséről” szóló programot. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az erről szóló törvény a lakásfedezettel felvett hitellel rendelkező munkanélküliek, illetve a gazdasági válság miatt nehéz helyzetben lévők számára biztosít állami garanciát, hogy ne veszítsék el otthonukat. Az áthidaló kölcsön a 2009. június 30-áig megkötött szerződésekre vonatkozik.

Az állam az áthidaló kölcsönökre vállal kezességet, amelyekből a tulajdonosok – legfeljebb két éven keresztül – az eredeti lakáscélú kölcsön havi részleteinek egy részét törleszthetik.

A kormányszóvivő elmondta: a törlesztéssel bajba került hitelesek két évre kérhetnek áthidaló kölcsönt a banktól, és ennek 70-80 százalékát a magyar állam fizeti. Kiemelte: ha valaki ennek ellenére sem tudná visszafizetni a hitelét, és elvesztené lakását, akkor a kényszerértékesítés során az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, megvehetik a lakásokat, amelyeket a piacinál kedvezőbb feltételekkel bérbe adhatnak az adósoknak. Ezen önkormányzatok számára a kormány a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen több tízmilliárd forintos kedvezményes hitelkonstrukciót működtet augusztus közepétől.

Szollár közölte: minden olyan hitelre vonatkozik ez a lehetőség, amelynek lakás a fedezete. Mivel a Európai Bizottság gyorsan jóváhagyta a magyar jogszabályt, a tervezettnél korábban el lehet indítani a konstrukciót.

Forrás: MTI

2009.06.15.

Több bank is felfüggesztette a befektetéshez kapcsolt unit-linked biztosításokkal kombinált lakáshitelek forgalmazását és pár pénzintézet már azon dolgozik, hogyan mérsékelje az ilyen kölcsönnel rendelkező és törlesztési nehézségekkel küzdő adósok terheit.

Mint látogatóink már olvashatták, a unit linked életbiztosításokkal kombinált hitelkonstrukcióknál az ügyfél a futamidő alatt csak a kölcsön kamatát és a kezelési költséget fizeti a banknak, a tőkerészt az életbiztosításban gyűjti, amelyből a futamidő végén rendezi a tartozást. A befektetéshez kapcsolt biztosítások mögött álló alapokat viszont megrendítette a válság, így nincs garancia arra, hogy az ilyen konstrukciót választó ügyfelek megtakarítása elég lesz a hitel visszafizetésére.

A klasszikus életbiztosításokkal kombinált kölcsönöket továbbra is biztonságosnak tartják és árulják a bankok, ám ezekre is igaz, hogy ha baj van, az életbiztosítási részből többnyire csak veszteséggel lehet kiszállni.

Forrás: Világgazdaság, MTI, Portfolio.hu

[kml_flashembed publishmethod="static" fversion="8.0.0" movie="http://www.lakashitelezo.com/banner1_140x180.swf" width="140" height="180" targetclass="flashmovie"]

Get Adobe Flash player

[/kml_flashembed]

2009.04.28.

Eddig stagnáltak a budapesti lakásárak, de az év eleje óta 10-30 százalék áresést figyelt meg a Colliers International nemzetközi ingatlanügynökség.

A peremkerületekben 10 százalékkal, míg a korábban túlértékelt budai és a belvárosi kerületekben akár 30 százalékkal is estek a lakásárak az idén – forintban számítva.

A külföldi befektetők jártak jól

Miután az ingatlanba fektetők egy része külföldi, illetve devizában lévő megtakarítását akarja befektetni, náluk a forint gyengülése még inkább vonzóvá teszi a lakásvásárlást – hangsúlyozza az elemzés. A forintban mért árcsökkenés és az egységnyi devizáért kapható több forint miatt a múlt év végéhez képest – átlagosan – 30 százalékkal lettek olcsóbbak a lakások ennek a körnek Budapesten.

Az áresés hátrányosan érinti az eladókat. Azok a befektetők viszont, akik a pénzpiac helyett ingatlanba fektetik a pénzüket, jelenleg kedvező helyzetben vannak. A lakáshitelek szigorítása sem tett jót a lakásukat árulók anyagi helyzetének, hiszen az utóbbi években a lakásvásárlók a legtöbb esetben hitel mellett vették meg az ingatlant. A kevesebb hitel miatt kevesebben tudnak lakást venni, ami csökketni a keresletet, így a lakások árát.

Forrás: http://www.fn.hu/belfold/20090428/csokkentek_lakasarak_budapesten/

2009.04.25.

Élénkült az érdeklődés az állami támogatású lakáshitelek iránt az MTI által megkérdezett bankok többségénél, ebben azonban a kamattámogatás és a szociálpolitikai kedvezmény július 1-jétől tervezett felfüggesztése mellett egyéb okok is szerepet játszottak.

Az MKB Banknál az elmúlt hónapokban megélénkült az érdeklődés az állami támogatású konstrukciók iránt, miután azok forintalapúak, ezért árfolyamkockázatot nem hordoznak, ráadásul a piaci forinthiteleknél kedvezőbb feltételekkel vehetők igénybe – tájékoztatta az MTI-t a bank sajtóosztálya.

Az Erste Banknál folyamatosan növekvő igény tapasztalható az állami támogatások és a kamattámogatott hitelek iránt, amiben a devizahitelek térvesztése és a támogatott hitelek eltörlésének felvetése mellett a piac szezonalitása is közrejátszik – közölte a hitelintézet sajtóosztálya. A kiegészítő kamattámogatott hitelek ugyanis új lakás építésére és vásárlására igényelhetőek, az építkezések nagy része pedig mindig tavasszal kezdődik. 

Az OTP Bank április 20-án új díjelengedési akciót indított a lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelekhez kapcsolódóan. Részben ennek, részben az erősebb szezonális hatásoknak köszönhetően, továbbá a lakáshitel-támogatások eltörlésének hírére a hitelkérelmek számának növekedését tapasztalja a bank – mondta Illés Zoltán ügyvezető igazgató. A lakástámogatási igényeketet benyújtóknak a lakásépítési kedvezménynél és a támogatott hiteleknél figyelembe kell venni a különféle hatóságoktól szükséges dokumentumok beszerzésének – bankoktól független – átfutási idejét – mondta. 

Az FHB-nál a tavalyi év hasonló időszakához képest nőtt az államilag támogatott lakáshitelek iránti érdeklődés – mondta Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója. Kiemelte: az ingatlanfejlesztőknek lakóingatlan építéséhez állami kamattámogatással nyújtott hitel iránti kereslet nagymértékben megugrott, amiben a szezonális hatások mellett a szabályozás tervezett módosítása is szerepet játszhat.

A Budapest Banknál (BB) az elmúlt néhány hónapban nem tapasztaltak jelentős változást a piaci és a támogatott hitelek arányában – közölte a hitelintézet sajtóosztálya. A jelenlegi helyzet kapcsán az elmúlt két évhez viszonyítva nem számítanak jelentős változásokra az ügyféligényeket illetően, mert a támogatott hiteligények aránya nem képezi jelentős részét az új volumennek. 

Forrás: MTI Eco, http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=270389