Bejegyzések ‘devizahitel’ témakörben

A végtörlesztés rizikói
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy hitelkiváltó kölcsönöket ne civil szerveződésnél vagy közvetítőnél keressenek, hanem kimondottan a hitelező intézményeknél. Előkerültek a piacon olyan, legtöbbször álközvetítők, akik megfizethetőnek tűnő konstrukciókkal és a hitelkiváltás gyors rendezésének ígéretével  áltatják a hozzájuk segítségért forduló adósokat, jelentette be csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a PSZÁF, miután a törvény lehetővé tette a deviza alapú tartozások rögzített árfolyamú végtörlesztését.
Azokat a szolgáltatásokat , amelyek aktív BAR- listásoknak (a mai Központi Hitelinformációs Rendszer/KHR/ korábbi elnevezése) ígérnek hitellehetőséget nem, vagy csak nagyon körültekintő, alapos előzetes tájékozódás után vegyünk igénybe- figyelmezteti az adósokat a felügyelet. Nagyon sokszor megtörtént  már, hegy ezek a szolgáltatók nem rendelkeznek a tevékenységükhöz megfelelő engedéllyel, és az üzletkötés során használt feltételeik sem felelnek a jogszabályi előírásoknak.
A nyilatkozat felhívja a fogyasztók figyelmét arra is, hogy különösen óvakodni kell a fogyasztói csoportoktól, amikor a végtörlesztéshez kínálnak “hitelmegoldást”. A csoportokat szervező cégek ugyanis – egyes ügyintézőik állításával ellentétben – nem hitelt, hanem vásárlói jogot nyújtanak, amelynek időpontja sorsolástól függ, készpénzt pedig a tagjaiknak egyáltalán nem adnak át. A fogyasztói csoportok estén jelentkező további egyedi kockázatokra is felhívja figyelmüket a rögzített árfolyamú végtörlesztést igénybe venni kívánó ügyfeleknek.
Ezek a vállalkozások a nehéz anyagi helyzetben lévő, fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára legtöbbször további, komoly díjak mellett vállalnak állítólagos adósságrendezést megbízási szerződéssel. Az ilyen személyektől, vállalkozásoktól kapott ajánlatokkal szemben célszerű nagyon körültekintően eljárni. Ha az ajánlat nem takarékszövetkezetből, kereskedelmi banktól vagy pénzügyi szolgáltatótól érkezik, minden esetben ellenőrizni kell, hogy az adott hitelközvetítő vállalkozás működését engedélyezte vagy regisztrálta-e a PSZÁF. Minden olyan vállalkozás vagy magánszemély által kínált megoldástól óvakodni kell, melyek nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel. Ezeket az adatokat a PSZÁF honlapján a felügyelt vagy a nyilvántartásba vett intézmények , magánszemélyek között ellenőrizheti le.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a fix árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó hitelközvetítés kapcsán a törvény szerint díj nem számítható fel, a közvetítésnek, civil szerveződésnek az adósok számára e szempontból térítésmentesnek kell lennie. Megtévesztő az az ígéret is, amely szerint egy nagy létszámú adósi körrel kapcsolatban lévő civil szervezet minden tagjának azonos feltételekkel tud majd hitelkiváltó kölcsönt szerezni, az adósok hitelképessége ugyanis mindig egyénenként eltérő – közli a PSZÁF.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy hitelkiváltó kölcsönöket ne civil szerveződésnél vagy közvetítőnél keressenek, hanem kimondottan a hitelező intézményeknél. Előkerültek a piacon olyan, legtöbbször álközvetítők, akik megfizethetőnek tűnő konstrukciókkal és a hitelkiváltás gyors rendezésének ígéretével  áltatják a hozzájuk segítségért forduló adósokat, jelentette be csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a PSZÁF, miután a törvény lehetővé tette a deviza alapú tartozások rögzített árfolyamú végtörlesztését.

Azokat a szolgáltatásokat, amelyek aktív BAR- listásoknak (a mai Központi Hitelinformációs Rendszer/KHR/ korábbi elnevezése) ígérnek hitellehetőséget nem, vagy csak nagyon körültekintő, alapos előzetes tájékozódás után vegyünk igénybe - figyelmezteti az adósokat a felügyelet. Nagyon sokszor megtörtént  már, hegy ezek a szolgáltatók nem rendelkeznek a tevékenységükhöz megfelelő engedéllyel, és az üzletkötés során használt feltételeik sem felelnek a jogszabályi előírásoknak.

A nyilatkozat felhívja a fogyasztók figyelmét arra is, hogy különösen óvakodni kell azoktól a lehetőségektől, amikor a végtörlesztéshez kínálnak “hitelmegoldást”. A csoportokat szervező cégek ugyanis – egyes ügyintézőik állításával ellentétben – nem hitelt, hanem vásárlói jogot nyújtanak, amelynek időpontja sorsolástól függ, készpénzt pedig a tagjaiknak egyáltalán nem adnak át. A fogyasztói csoportok estén jelentkező további egyedi kockázatokra is felhívja figyelmüket a rögzített árfolyamú végtörlesztést igénybe venni kívánó ügyfeleknek.

Ezek a vállalkozások a nehéz anyagi helyzetben lévő, fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára legtöbbször további, komoly díjak mellett vállalnak állítólagos adósságrendezést megbízási szerződéssel. Az ilyen személyektől, vállalkozásoktól kapott ajánlatokkal szemben célszerű nagyon körültekintően eljárni. Ha az ajánlat nem takarékszövetkezetből, kereskedelmi banktól vagy pénzügyi szolgáltatótól érkezik, minden esetben ellenőrizni kell, hogy az adott hitelközvetítő vállalkozás működését engedélyezte vagy regisztrálta-e a PSZÁF. Minden olyan vállalkozás vagy magánszemély által kínált megoldástól óvakodni kell, melyek nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel. Ezeket az adatokat a PSZÁF honlapján a felügyelt vagy a nyilvántartásba vett intézmények , magánszemélyek között ellenőrizheti le.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a fix árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó hitelközvetítés kapcsán a törvény szerint díj nem számítható fel, a közvetítésnek, civil szerveződésnek az adósok számára e szempontból térítésmentesnek kell lennie. Megtévesztő az az ígéret is, amely szerint egy nagy létszámú adósi körrel kapcsolatban lévő civil szervezet minden tagjának azonos feltételekkel tud majd hitelkiváltó kölcsönt szerezni, az adósok hitelképessége ugyanis mindig egyénenként eltérő – közli a PSZÁF.

2009.08.09.

A Világgazdaság felmérése szerint eltűnőben van a CHF alapú hitel, de ahol még lehetőség van az igénylésére, ott továbbra is a legolcsóbb hitelnek számít.

A piaci szereplők tapasztalatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is alátámasztja. Az MNB statisztikái szerint a frankalapú lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója júniusban 7,39 százalék volt, miközben az euróalapúaknál 9,65, a forintalapúaknál pedig 14,87 százalékos THM-et kellett állnia az ügyfélnek.

Ha szeretné meglévő hiteleit kiváltani és olcsóbbra cserélni, továbbra is a CHF alapú hitelt érdemes választani.

Forrás: vilaggazdasag.hu

2009.06.04.

Az EB még a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat eredeti, a munkanélküliekre vonatkozó verzióját sem hagyta jóvá, mert Brüsszelben nehezen értették meg a problémát. Az új kiegészítéssel pedig még később léphet csak életbe a törvény – írja a Napi Gazdaság.

A parlament március másodikán fogadta el a gazdasági válság miatt 2008. szeptember 30-a után munkanélkülivé vált lakáshiteladósok állami garanciájáról szóló törvényt, ám az mind a mai napig nem lépett életbe, mivel az Európai Bizottság még nem bólintott rá – tudta meg a lap.

A kormány tegnapi döntésével kiterjesztené az állami készfizető kezességet azon lakáshiteladósokra is, akik munka mellett sem tudják fizetni törlesztőrészleteiket. E módosítás miatt újabb heteket csúszhat a törvény életbelépése.

A március elején elfogadott törvény szerint az állam készfizető kezességet vállal a munkanélkülivé vált lakáshitelesek maximum 20 millió forintos – legfeljebb kétéves futamidejű – áthidaló hitelére. Az adósnak vállalnia kell egy minimális – tízezer forintos – részlet törlesztését, az eredeti és csökkentett törlesztőrészlet különbségére veheti igénybe az áthidaló hitelt az állami garanciával.

A törvényt az Európai Bizottságnak jóvá kellene hagynia, ugyanis a garancia állami támogatásnak számít, így csak a brüsszeli igen után emelkedhet a javaslat törvényerőre. Elvileg hatvan napja volt az Európai Bizottságnak a törvény jóváhagyására, de a vizsgálat elhúzódott, mivel Brüsszelben eleinte nem is értették a problémát. A külföldi devizában való eladósodás ugyanis nem jellemző más uniós országban.

A választ a Pénzügyminisztérium június közepére várta, ám a kormány tegnapi döntésével – a törvény kiterjesztésével – tovább csúszik az eredeti javaslat életbelépése is, így a munkanélkülivé vált lakáshiteladósok sem tudják majd igénybe venni az állami garanciát.

Forrás: http://www.klikkbank.hu/valsag/20090604-devizahitelesek-valsagban-tovabb-csuszik-az-adosok-megsegitese.html

2009.05.19.

A devizahitelek alacsony törlesztőrészleteit, és a forinthitel kiszámíthatóságát ötvözik a fix törlesztőrészlettel kínált devizahitelek. A lentiekben leírjuk, hogy mikor válasszunk ilyen konstrukciót, és inkább mikor kerüljük ezeket?

A változó kamatozású devizahiteleknél ha elmozdul a forint-deviza árfolyam, akár a hitel változó kamata miatt nagyon megnő a törlesztőrészlet. Ezt küszöböli ki az a konstrukció, amelyben a havi törlesztőrészlet mindig adott összeg, példánkban 50 ezer forint, és az árfolyamváltozásokat, illetve kamatváltozásokat kezelő változó elem a hónapok száma lesz. Vagyis alapesetben 240 hónapig fizetünk 80.000 forintot, az összeg nem fog változni, hanem a futamidő lehet több, vagy kevesebb az előre megírt 240 hónapnál.

Egészen egyszerűen, ha a forint erősödik és/vagy a kamatok csökkennek, akkor ugyanazt a havi törlesztőrészletet elég lesz kevesebb hónapig fizetni. Ha pedig a forint gyengül a hitel devizaneméhez képest, illetve a kamatok emelkednek, akkor a havi törlesztőrészlet több hónapig fog ketyegni.

A reklámok a fix törlesztőrészlettel kínált devizahiteleknél azt hangsúlyozzák, hogy az ügyfél megszabadul a kamatkockázattól, az árfolyamkockázattól, kiszámítható törlesztésű lesz a hitel. Ez részben igaz, részben mégsem. Az ügyfélnek az a kockázata valóban nem marad meg, hogy az árfolyam- és a kamatváltozás miatt megemelkedik a havi törlesztőrészlete, de azért ingyen ebéd itt sincsen, az árfolyamváltozás és a kamatváltozás kockázata a tovább tartó törlesztési kötelezettségben jelentkezik.

Kisebb havi teher – több hónapon át. Röviden összefoglalva ezt vállaljuk tehát a fix törlesztésű devizahitellel.

Különösen izgalmas az a legújabb banki ajánlat, amelyben a bankok felkínálják ügyfeleiknek, hogy a korábbi „hagyományos” hiteleik helyett lépjenek át fix havi törlesztésű hitelbe, ahogyan a marketingüzenet szól, fizessék a régi, a még kigazdálkodható törlesztőrészletet.

Van olyan bank, ahol éppen látványosan akciózzák ezt a lehetőséget, ami azt is jelentheti, hogy nem kell egyszeri szerződésmódosítási díjat fizetni, de ez az első kérdés, amit érdemes tisztázni. Milyen költséggel jár a váltás, egyáltalán mi a konstrukció, a korábbi szerződés módosítása, vagy a korábbi hitel lezárása, és egy új, fix havi törlesztéses hitel felvétele. A tranzakciós költségek ugyanis igen magasak lehetnek. Utána jöhetnek a számok, illetve a speciális szempontok.

Abban nagy valószínűséggel nem tévedünk, hogy a fix havi törlesztéses devizahitel összességében nem lesz olcsóbb, mint a korábbi hitelünk, vagyis, ha thm-et nézünk, akkor nem olcsóbb, hanem csak más visszafizetési struktúrájú hitelt veszünk fel (természetesen a két hitel későbbi ára korlátozottan hasonlítható össze, ha forintban gondolkodunk, mert nem tudhatjuk a későbbi árfolyamváltozásokat).

Forrás: FigyelőNet

2009.04.04.

Napi csúcspontjára emelkedett az euró árfolyama a svájci frankkal szemben tegnap délelőtt, miután a svájci jegybank alelnöke arról beszélt, hogy minden eszközzel meg akarják akadályozni a frank erősödését. A forinthoz képest is gyengült a fizetőeszköz: az árfolyam 196,73 forintra módosult a szerda délutáni 201 fölötti szintről. (MTI)

Ez rendkívül jó hír azoknak a devizahiteles banki ügyfeleknek, akiknek mostanában sokat növekedett a törlesztőrészletük a Forint gyengülése miatt, illetve azoknak, akik mostanában 200 HUF/CHF árfolyam felett vették fel a hitelt. A svájci jegybank alelnökének nyilatkozata bizakodással tölthet el annak irányába, hogy ha a forint önmagában nem gyengül tovább, nem fog tovább növekedni a  svájci frankban eladósodott ügyfelek havi törlesztőrészlete, sőt, csökkenés is elképzelhető.

2009.03.30.

Érezhetően csökkent a bankok hitelezési hajlandósága az utóbbi időben: a válság és az abból eredő kockázatok miatt kevesebb kölcsönt adnak, drágábban és szigorúbb feltételek mellett. A háztartások körében a korábbi gyors hitelnövekedés lassulásában szerepet játszik a visszafogottabb kereslet, a csökkenő eladósodási kedv is.

Míg az utóbbi években a magyarországi bankok mind többet és egyre enyhébb feltételek mellett hiteleztek a lakosságnak, a tavalyi második fél évben alapvetően megváltozott a helyzet. A pénzintézetek hitelezési hajlandósága a lakáscélú és a fogyasztási kölcsönök – elsősorban a gépjárműhitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek – esetében is visszaesett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett felméréséből. A bankok már fél évvel ezelőtt, az előző felmérésben jelezték az irányváltást, de ez végül erősebb lett a vártnál.

A kölcsönöket nem csak visszafogottabban mérik, drágábban is adják, illetve szigorítottak a nem árjellegű feltételeken is (önrész, hitelfedezeti arány, megkövetelt hitelképességi szint). A feltételek leginkább a szabad felhasználású, az áru- és a személyi hitelek esetében szigorodtak, emellett a pénzintézetek visszafogták a svájcifrank-alapú hitelek kínálatát, és mérsékelték a tisztán fedezetalapú, jövedelemvizsgálat nélküli finanszírozást is.

A bankok az idei első fél évben tovább szigorítanak feltételeiken (főleg a gépjárműkölcsönök és a szabad felhasználású jelzáloghitelek tekintetében várható változás), ezek a lépések azonban már visszafogottabbak lesznek a tavalyiaknál. A hitelintézetek szerint ugyanis a kockázatok magasabb szintjének kivédése és a stabilitás növelése érdekében szükséges döntések többségét már 2008-ban meghozták.

A bankok visszafogott lakáshitelezési kedvét a januári számok is jól mutatják. Az MNB adatai szerint a háztartások új lakáshitel-szerződéseinek értéke tovább csökkent. Bár a forintkölcsönök értéke is elmaradt valamelyest a decemberitől, és az euróalapú hitelek növekedése megállt, a visszaesés egyértelműen a svájcifrank-alapú konstrukciók drasztikus viszszaszorulásával magyarázható. A korábban egyértelmű favoritnak számító alpesi devizában januárban már csak 11 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződést, míg tavaly októberben az összeg megközelítette a 79 milliárdot.

A kevesebb hitelt drágábban mérték a bankok. A lakásvásárlási hitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) például tavaly nyártól 2009. január végéig 1-3 százalékponttal emelkedett. Egyes kockázatosabb kategóriába sorolható kölcsönök drágulása a tavaly nyári szinthez képest meglehetősen drasztikus mértékű: a frankalapú gépjárműkölcsönök THM-je például nyár óta több mint hat százalékponttal, csaknem 19 százalékra nőtt, míg az áruvásárlási forinthitelek 12 százalékponttal kerülnek most többe.

Az elmúlt fél évben azonban nem csak a bankok hitelezési hajlandósága, a lakosság eladósodási kedve is csökkent. Jelentős mértékben mérséklődött a kereslet a devizaalapú lakáshitelek iránt, és hasonló folyamat volt megfigyelhető a fogyasztási kölcsönök esetében is. A forintlakáshiteleknél viszont némi keresletnövekedést tapasztaltak a pénzintézetek, és 2009 első fél évében is hasonló tendenciára számítanak.

A lakossági hitelek visszafizetésében a bankok a tavalyi második fél évben még nem tapasztaltak számottevő problémákat, de arra számítanak, hogy az idei első fél évben már romlás következhet be a portfólióban a kedvezőtlen gazdasági kilátások, a pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatása és a devizahitelek esetében a forint gyengülése miatt. A háztartások fizetési gondjaira a bankok ügyfélkapcsolati tevékenységük erősítésével reagálnak, illetve olyan konstrukciók kidolgozásával – futamidő-hosszabbítás, átmeneti törlesztéskönnyítés -, amelyek a nehéz helyzetbe került ügyfeleknek segíthetik a visszafizetést.

A lakossági ügyfelekhez hasonlóan a vállalkozások is kevesebb hitelt kapnak. Jelentős különbség azonban, hogy míg a háztartások hitelfelvételi kedve csökkent, a cégeké összességében nőtt. (Bár a beruházási hitelek iránti kereslet erőteljesen csökkent.) A felmérés alapján hitelhez elsősorban a nagy- és a közepes vállalatok jutnak nehezebben, és üzleti célú ingatlanfejlesztésre sem szívesen adnak pénzt a bankok, amelyek a vállalati kölcsönök esetében is szigorították a hitelezési feltételeket, a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az – elsősorban az építőipart érintő – ágazatspecifikus problémák, a csökkenő kockázatvállalási kedv és a likviditási helyzet romlása miatt.

Írásunk a Magyar Nemzeti Bank szakmai közreműködésével készült.

Horniák Balázs

Forrás: Népszabadság – 18. oldal – 2009. március 30.

2009.03.27.

A forint mélyrepülése két szempontból jelent problémát az erős forint idején eladósodott devizahitelesek számára.

A bankok a hátralévő tőketartozást és a havi törlesztőrészleteket devizában határozzák meg. Ha gyengül a forint a hitel devizaneméhez képest, akkor emelkedik a forintban fizetendő havi törlesztőrészlet és nő a fennálló tőketartozás, annak ellenére, hogy az ügyfél “rendesen” törleszt. Szintén a havi törlesztőrészletet növeli, ha a hitel kamatperiódusa ebben az időszakban jár le, és a megnövekedett kockázati prémiumok miatt a bank is emeli a hitel kamatát.

- Amennyiben a megnövekedett törlesztőrészlet annyira megterheli a család havi költségvetését, hogy huzamosabb ideig nem tudják fizetni, akkor azt még a késedelembe esés előtt érdemes jelezniük a banknak – hívja fel a figyelmet Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója. – A bank és az ügyfél közös érdeke, hogy az -ügyfél tudja törleszteni a hitelét.

Színe és fonákja

Abban az esetben, ha az ügyfél jövedelmi viszonyai nem változtak jelentősen – azaz például nem veszítette el a munkahelyét -, a futamidő-meghosszabbítás jelenthet megoldást, hiszen ezáltal – változatlan” árfolyam mellett – tartósan csökkenthető a havi törlesztőrészlet. A futamidő meghosszabbításának azonban feltétele, hogy az ügyfél – vagy egyes pénzintézeteknél az adóstárs – életkora a hitel lejáratakor ne haladjon meg egy adott szintet. A leggyakoribb felső életkori határ a 65-70 év.

A hosszabbítás lehetséges mértékét a futamidő maximális hossza szabja meg, ez általában 25-35 év. Az eleve ilyen hosszú futamidejű szerződéseket tehát nem, vagy csak kis mértékben lehet tovább hosszabbítani. E konstrukció növeli a teljes futamidő alatt visszafizetett kamat összegét: azaz a havi terhek ugyan csökkennek, de a teljes visszafizetett összeg magasabb lesz.

Mentőöv átmeneti időre

Ha az ügyfélnek csak átmeneti segítségre van szüksége, tőkemoratóriumot kérhet.
Ez esetben meghatározott ideig csak kamatokat fizet a banknak, így a-havi díj a tőketörlesztés összegével csökken. A moratórium legfeljebb egy évig vehető igénybe. Hasonló megoldást kínál a kamatkedvezmény: az ügyfél meghatározott ideig – maximum fé1 évig – alacsonyabb kamatot fizet. Az elmaradt összeget a türelmi idő lejártával mindkét esetben meg kell fizetnie az ügyfélnek, általában a törlesztőrészletbe beépítve.
Az árfolyam gyengülése miatti devizahitel törlesztőrészlet-emelkedést forintban történő fix törlesztés igénybevételével is meg lehet állítani. Ebben az esetben a bank adott ideig rögzített árfolyam mellett számolja ki a törlesztőrészleteket, így az ügyfél ebben az időszakban minden hónapban ugyanakkora forintösszeget törleszt az árfolyamtól függetlenül. Az árfolyammozgásokból adódó eltérést az időszak végén egy további havi törlesztőrészlet befizetésével egyenlíti ki.

Amennyiben az ügyfél jövedelmi körülményeiben jelentős változás történik, fizetési halasztást kérhet a banktól. Ennek mértéke és feltételei bankonként és hiteltermékenként eltérhetnek. Jó esetben a bank néhány hónapra a teljes fizetési kötelezettséget (tőke, kamat, díj) felfüggeszti, hogy ez alatt az ügyfél rendezni tudja jövedelmi viszonyait.

Ha nincs más lehetőség

- Az elő- vagy végtörlesztés, illetve a hitelek devizanemének átváltása alapos körültekintést kíván az ügyfelek részéről – figyelmeztet Bánfalvi László. – Bár ezáltal csökkenhet a devizahitel törlesztőrészlete, mindig mérlegelni kell, hogy az eredeti és a jelenlegi árfolyam különbségéből adódó többlet-tőketörlesztés, illetve a váltás költségei kisebbek-e, mint a törlesztőrészlet csökkenéséből adódó megtakarítás.
Ha a hitelfelvevő kilencven iparon belül nem fizet, a bankiak jogában áll felmondani a hitelszerződést és visszakérni fennálló tőketartozást. Ez több módon is történhet: korábban megkötött vételi opció érvényesítésével, végrehajtáson kívüli árveréssel, a követelés eladásával.

- Ez hosszú, akár több hónapos procedúra, és egyáltalán nem biztos, hogy sikerül piaci áron értékesíteni az ingatlant. A bank ugyan megkapja követelése ellenértékét, de az ügyfélnél maradó rész kevesebb lesz – teszi hozzá Bánfalvi László. – Ezért a bajba jutott adós számára előnyösebb, ha inkább kisebb, olcsóbb lakást keres magának és piaci áron értékesíti a régit. A lakásárak különbözetéből visszafizetheti, vagy elfogadható szintre csökkentheti tartozását.

Forrás: Ingatlan és építőipari vásárkörkép

2009.03.16.

Siklós András (műsorvezető): – Jelentősen könnyítené a lakáscélú devizahitelek átvállalását forinthitelre a kormány és a Fidesz is. A költségeken a bank, az adós, és az állam osztozna. A bankok szerint az átváltás rossz üzlet, mert a svájci frank alapú hitelek 9-10%-os éves díjával szemben a forint hitelek díja 15-19% közötti mozog.

Szilágyi Béla (szerkesztő): – Németh István tavaly ősz óta nem tudja fizetni devizahitelét. Többször kért segítséget a bankjától, nem kapott.

Németh István: – A törlesztő részletem 30 ezerről 60 ezerre növekedett. Nincs munkám, egyszerűen nem tudom fizetni. Becslések szerint legalább 30 ezer devizahiteles jár hasonló cipőben. Szerdán Orbán Viktor, Fidesz elnök javasolta, azóta kiderült, hogy a kormány is tervezi a frankhitelek átváltását forinthitelre. A költségeken a bank, az adós és az állam osztozna. Ez több száz milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.

Daróczi Dávid (kormányszóvivő): – A költségvetés kizárólag akkor tud pénzt fordítani arra, hogy a devizahiteleseknek segítsen, hogyha ennek van valamilyen fedezete. Ha a kormány úgy dönt, hogy beszáll az átváltás költségeibe, a kiadásokat a Nemzetközi Valutaalaptól kapott hitelből fedezheti.

Szerkesztő: – Idén már jelentősen visszaesett az új hitelek száma. De öt év alatt így is hozzávetőleg 600 ezer család vett fel 4200 milliárd forintnak megfelelő devizahitelt. A Híradó által megkérdezett bankár fenntartásokkal fogadná a devizahitelek átváltását forintra.

Herdinand Balázs (vezérigazgató-helyettes, Central European Credit): – A deviza és a forinthitelek között nagyon nagy kamatkülönbség van. Ennek a mérséklése, ennek a kiszámíthatósága, a terheknek az elosztása, ez még nem tisztázott.

Szerkesztő: – Tatabányán egy hónapja a Banki Hitel Károsultak Egyesülete külön irodát nyitott, hogy segítsen a bajba jutottakon. Eddig csaknem 300-an kértek tőlük segítséget.

Laurencsik Kálmán (irodavezető, Banki Hitel Károsultak Egyesülete): – Közülük egy sikerélményünk van, akit megmentettünk, a kilakoltatástól, mert végrehajtás volt ellene, felfüggesztették a végrehajtást.

Szerkesztő: – Az irodavezető szerint a hitelek átváltása helyett inkább a forintot kellene erősíteni.

Forrás: MTV – Híradó este – 19:36.20 – 19:38.33 , 2009. március 13.

2009.03.03.

Kisebb módosításokkal megszavazta az Országgyűlés a lakáshiteleseknek szóló mentőcsomagot.

Igénybeveheti, aki:

  • Bizonyíthatóan 2008. szeptember 30-a után vesztették el állásukat.
  • Az eredetileg felvett kölcsön összege nem haladja meg a 20 millió forintot. (Ez több kölcsönből is összeadódhat. Devizahitelnél az MNB középárfolyam alapján számítódik, akár svájci frank vagy euró alapú volt.)
  • Csak lakáshitel igényelt, szabadon felhasználható hitelre nem jár segély.
  • Abban a lakásban lakik, amelyre felvette a hitelt.
  • Nincs más lakástulajdona a háztartásban élőknek.
  • Az állás elvesztésekor az adósnak nem lehet 90 napon túli a minimálbért vagy a törlesztő-részlet összegét meghaladó tartozása.

A hitelsegély összege:

  • Az állami úgy nyújtja a kezességet, hogy az adósnak továbbra is minimum 10 ezer forintnyi törlesztést be kell vállalnia. A pontos összeget kormányrendeletben fogják megállapítani, még nem tudni a részleteket.
  • Az állam készfizető kezessége maximum 24 hónapig tarthat.

Az állami kezesség részletei:

  • Az adós újabb hitelszerződést köt a bankkal, melyre már állami garancia vonatkozik. Ez a hitel arra szolgál, hogy ebből törlesszék a meglévő lakáshitelt, hiteleket, voltaképp egy áthidaló hitel.
  • Az áthidaló kölcsön kamata változó, maximum a 3 havi BUBOR ráta (ami jelenleg 9,5%).

Még hetek telhetnek el mire segítséget kaphatnak az adósok, mivel a jogszabályt először jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak és a kormánynak is rendeletet kell alkotnia a végrehajtáshoz. A hiteltámogatás iránti kérelmet 2009. szeptember 30-ig lehet majd benyújtani.

2009.03.02.

A futamidő meghosszabbítását, valamint a részlet ideiglenes csökkentését ajánlja devizahiteles lakossági ügyfeleinek törlesztési nehézségek esetén a Raiffeisen Bank. A személyi kölcsönnel, illetve jelzáloghitellel rendelkezők a törlesztőrészlet jelentős (minimum 10 százalékos, illetve 5000 forintos) növekedése esetén meghosszabbíthatják a futamidőt.
Forrás – MTI