Bejegyzések ‘bank’ témakörben

2009.11.18.

Már az interneten keresztül is igényelhetünk lakáscélú hitelt az egyik hazai banknál, ráadásul kedvezménnyel!

A banki hitelkalkulátorok segítségével eddig is számos ügyfél számolta ki a lakáshitelek költségeit, kamatát, THM-jét, de a a továbblépés már személyes kapcsolatfelvételt jelentett. A lakáshitel igényléshez szükségeltetett papírpokat ugyan le lehet tölteni a legtöbb bank honlapjáról, de az online kitöltést már nem lehetett véghezvinni.

A jelzáloghitelek piacán viszonylag új szereplőnek számító Aegonnál már lehetséges az online kölcsönigénylés. A hitelt keresők az interneten keresztül tölthetik ki a “papírokat”, melyeket az igénylés véglegesítése után a hitelintézet papíron kinyomtatva aláírásra visszaküld az ügyfélnek.

Természetesen itt is szükség van személyes találkozóra a végleges szerződéskötés és a közjegyzői okirat elkészítésénél, melyet előre egyeztetett időpontban végeznek. Az internet keresztül hitelt igénylő ügyfelek kedvezményekben is részesülnek: 1,5%-os kedvezményt kapnak a folyósítási díjból (ami más bankoknál amúgy ingyenes szokott lenni), az értékbecslés ingyenes (néha találni olyan akciót más bankonál is, ahol ingyenes az értékbecslés) és a társaság magára vállalja a földhivatali ügyintézést is (ezt az adásvételt intéző ügyvéd szokta amúgy elvégezni).

A kedvezmények nem túl nagyok, de az ügyintézés leegyszerűsítési örvendetes fordulat lehet a hazai jelzáloghitelezési piacon.

2009.09.17.

A 2009. szeptember 16-án aláírt lakossági hitelezést önszabályozni hivatott banki magatartáskódex december elsején lép életbe. A kódexhez a bankok önkéntesen csatlakoznak, és annak betartását a PSZÁF ellenőrizheti illetve szankcionálhatja (akár 2 milliárd forint bírsággal is).

A kormány, 13 bank és a pénzügyi felügyelet aláírta a banki magatartási kódexet. A kódex a bankok erőfölényével szemben ad védelmet az ügyfeleknek. A hiteleket törleszteni kell, ugyanakkor a bankok egy jelentős önkorlátozást fogadtak el_ átlátható, korrekt szabályok szerint fog történni az adósok kezelése. A legtöbbet a jól fizető adósok nyernek a Kódexszel , de a rossz ügyfelek is tisztességesebb bánásmódot kapnak.

A Kódex alapvetően három alapelv köré szerveződik; a transzparencia, a szabályelvűség, és a szimmetria elve köré. A Kódex hatálya kiterjed az összes aláíró, hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézményre, s szabályozza:
- a felelős hitelezés általános normáit
- a szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit
- a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításághoz kapcsolódó szabályokat
- az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat
- valamint a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit.

Mit tartalmaz pontosan a banki kódex?

A kódex legfontosabb része a hitelek (át)árazásra vonatkozó szabályokban lelhető fel. A kódex elvei szerint kamatot akkor módisíthat a bank, ha

1. Azt egy jogszabályváltozás – például a kötelező tartalékolás mértékének szabálya – azt kikényszeríti.
2. A finanszírozási költségek változását értelemszerűen a bankok továbbháríthatják a költségeiket, de előírás a szimmetria, vagyis a költség csökkentését is érvényesíteni kell a lakossági termékek árában.
3. Az ügyfélkockázatok megváltozása esetén, példul ha kicsúszik az ügyfél a problémamentes kategóriából. Vagyis ha nem fizetünk, megemelik a kamatot. Ez annyiban érdekes, hogy az ügyfél ily módon bekövetkező romlott kockázati besorolását csak az adott ügyfél fogja érezni, a plusztartalékolási költségeiket az adott ügyfelekre háríthatják a bankok, nem a az összes ügyfélre.
4. Árfolyam ingadozás esetén.
5. Érdekes szempont még, hogy ha az ingatlanfedezet értéke 10%-ot meghaladó mértékben veszít az értékéből, az szintén az adósra hárítható.

Ezen kívül található még pár érdekes új szabály a kódexben:

• A kamatokban semmifajta működési költség nem érvényesíthető, ugyanakkor a díjakat csak évente egyszer, az elmúlt évi infláció mértékében emelhetőek.
• Devizahiteleknél a bankok kötelesek feltüntetni a hitelezésben alkalmazott árfolyamokat, illetve a jegybanki középárfolyamtól való eltérést, mely adatokat a PSZÁF fogja összegyűjteni és publikálni.
• A devizahiteleknél lehetővé válik a devizában való befizetés egyösszegű előtörlesztésnél, ami a hitelkiváltás folyamatát fogja lényegesen leegyszerűsíteni.
• A kódex előírása szerint bankok lehetővé teszik termékeiknek a más intézmények termékeivel való összehasonlítást egy egységesített nyomtatvány formájában.
• Az aláírók vállalják, hogy kerülik a körülményes írásos tájékoztatást – azt szóbeli magyarázattal is kiegészítik.
• Nem tekinthető az ügyfél életkora automatikus elutasítási indoknak. Vagyis ha 70 évesen fel akarunk venni egy 40 éves hitelt, azt nem lehet azonnal elutasítani.

A kódex csak korlátozottan szól a bedőlt hitelek fedezeteinek értékesítéséről – ezt a kérdést továbbra is jogszabályok kezelik. Ennek érdekében a készülő jogszabálymódosítások előírják, hogy nyilvánosan kell értékesíteni a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanokat, az értékesítés előtt 90 napot biztosítanak az adósnak önértékesítésre. Ezen szabályok betartását a PSZÁF fő feladatának tekinti – mondta Farkas Ádám, PSZÁF-elnök. A PSZÁF – inkognitóban – ellenőrzi már most ezen árveréseket. – tette hozzá Farkas Ádám.

Mely bankok írták alá a kódexet?

• OTP
• FHB
• Erste
• CIB
• Citi
• Budapest Bank
• MFB
• MKB
• Takarékszövetkezet
• K&H
• Raiffeisen
• Takarék Bank
• Volksbank

Véleményünk szerint a jó adósok jól járnak a kódex bevezetésével (bár az ingatlanfedezet értékének csökkenése az ő hitelüket is drágítjatja), a rossz adósok pedig nagyon rosszul.

2009.08.12.

A PSZÁF bevonta az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. működési engedélyét a cég tőkehelyzetének rendezetlensége és a minimális jegyzett tőke hiánya miatt.

Az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2006. novemberében kezdte meg működését, és a hazai gyorskölcsön-piac egyik szereplője volt (a Provident és a Kápé mellett). A cég 2009. július 8-án csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A csődeljárás során az Athlon a hitelezői kifizetéseket szüneteltetheti, ám a társaság ügyfeleinek a fennálló tartozásaikat továbbra is, az eddigi rendben fizetniük kell.

Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban ezen rövid futamidőre, alacsonyabb összegű, magas THM-es hiteleket kínáló cégek ellen széles körű, a politika által is támogatott polgári ellenállás kezdődött. A megnehezült piaci környezet minden bizonnyal komoly hatással volt az Athlon üzleti tevékenységére is, ez is közrejátszhatott a cég fizetésképtelenné válásában. Az Athlon egyébként sem állt stabil lábakon: a cégbíróságon elérhető utolsó, 2007. decemberi eredménykimutatása szerint a társaság a 2006-os 52 után 473 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta az évet.

A felügyeletet az elmúlt napokban tájékoztatta a Fővárosi Bíróság arról, hogy hitelezői egyetértés hiányában az Athlon Zrt. csődeljárásának megszüntetéséről döntött. Ez azt jelenti, hogy a társaság továbbra sem fogja tudni rendezni tőkehelyzetét, betartani a megbízható ellenőrzésre és irányításra vonatkozó jogszabályokat, illetve az esedékes fizetési kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. A mai felügyeleti intézkedésre azért került sor, mert a PSZÁF korábbi határozata óta eltelt időszak történései kizárják annak lehetőségét, hogy az abban foglalt kötelezéseknek az Athlon Zrt., s annak tulajdonosai eleget tegyenek, és így helyreállítsák a társaság jogszabályszerű működését.

Az engedély-visszavonást követően, illetve a felszámolás időszakában a korábban megkötött lakossági gyorskölcsön-szerződések feltételei, futamidői változatlanok maradnak, nem módosulnak. A kihelyezett hitelek törlesztő részleteit az ügyfeleknek az eddig megszokott rendben kell visszafizetniük. Késedelmes teljesítés vagy a fizetés elmaradása esetén a szerződésben, illetve a jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények számolhatók fel az ügyfélnek.

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=econet&nID=416529

2009.06.29.

A Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet mintegy harminc, lakáscélú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynél indított vizsgálatot a lakáshitelek feltételeiben bekövetkezett változások kapcsán.

A fogyasztóvédők azt igyekeznek áttekinteni, hogy a 2008 októbere, azaz a gazdasági válság kezdete óta végrehajtott módosításokat objektív tényezőkkel alá lehet-e támasztani. Mint a honlapjukon közzétett tájékoztatóban leírják, arra is kíváncsiak, hogy a fogyasztók érdekeinek mérlegelése hogyan történt a döntéshozatal során, a magukat felelős vállalatoknak tartó hitelintézetek tettek-e lépéseket az ügyfelekre háruló többletterhek könnyebb elviselhetősége érdekében. Azt is kérik, hogy a megkeresett pénzügyi szervezetek adjanak számot lakáshitelekből származó bevételeik, valamint a nem vagy nem megfelelően fizető adósok számának alakulásáról.

A fogyasztóvédők szerint a lakáshiteles fogyasztók saját lakhatásukat csak akkor veszélyeztetik, ha már képtelenek fizetni, a pénzintézeteket pedig nem korlátozták abban, hogy üzleti kockázatuk terheit az egyik legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegre hárítsák. A szervezet szerint a lakáshitellel foglalkozókat törvény kötelezi arra, hogy a fogyasztók érdekképviseletét ellátó FJSZ-szel együttműködjenek. Arról, hogy a fogyasztói jogérvényesítés hol és milyen mértékben indokolt, a vizsgálat során a birtokukba került információk alapján döntenek majd.

A kezdeményezés jogosságát mindenesetre mintha több tényező is alátámasztaná. Tavaly januárban egy konkrét példa alapján – a ma is elfogadhatónak számító, tehát átlagos nagyságú, igazolt jövedelemmel rendelkező, alacsony hitelhányadot igénylő, kifejezetten jónak számító adósokra – készített törlesztési táblázatot eddig kétszer (Napi, 2008. október 21., 2009. január 27.) hasonlítottuk össze a bankok kalkulátoraiban szereplőkkel.

Az adósokra nehezedő terhek emelkedését egyértelműen indokolhatta a banki forrásköltségek megnövekedése – ide sorolva a devizához jutási nehézségeket, az országkockázati felár megugrását, a magyarországi alapkamat jelentős emelését is. Nyilvánvaló, hogy mindezek nem egyformán hatottak a különböző bankokra, de még így is nehéz elképzelni, hogy a változtatások mértékénél az általunk kimutatott eltéréseket csak a tényleges változások indokolhatták.

Az előző évben a korábban slágerterméknek számító svájcifrank-hiteleknél ugyanis nyolc hónap alatt akad a korábbit szinten tartó ajánlat (Budapest Bank), de 11,3 százalékos emelkedés (ennyit az OTP-nél mértünk) is. Ez év elejére azután durvábbá váltak a változások. Októberhez képest a svájci frankot még a palettáján tartó, ekkorra már igen csekély számú hitelintézet közül többnél is harminc százalékot közelítő növekedést észleltünk.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek a módosítások legalább annyira üzletpolitikai (a bankok ilyen módon igyekeztek korlátozni svájcifrank-kihelyezéseiket), mint piaci okokkal magyarázhatók. A meghökkentően nagy különbségek ezzel együtt legalábbis némi magyarázatra szorulnának.

Forrás: http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&place=econet&nID=411588

2009.04.25.

Élénkült az érdeklődés az állami támogatású lakáshitelek iránt az MTI által megkérdezett bankok többségénél, ebben azonban a kamattámogatás és a szociálpolitikai kedvezmény július 1-jétől tervezett felfüggesztése mellett egyéb okok is szerepet játszottak.

Az MKB Banknál az elmúlt hónapokban megélénkült az érdeklődés az állami támogatású konstrukciók iránt, miután azok forintalapúak, ezért árfolyamkockázatot nem hordoznak, ráadásul a piaci forinthiteleknél kedvezőbb feltételekkel vehetők igénybe – tájékoztatta az MTI-t a bank sajtóosztálya.

Az Erste Banknál folyamatosan növekvő igény tapasztalható az állami támogatások és a kamattámogatott hitelek iránt, amiben a devizahitelek térvesztése és a támogatott hitelek eltörlésének felvetése mellett a piac szezonalitása is közrejátszik – közölte a hitelintézet sajtóosztálya. A kiegészítő kamattámogatott hitelek ugyanis új lakás építésére és vásárlására igényelhetőek, az építkezések nagy része pedig mindig tavasszal kezdődik. 

Az OTP Bank április 20-án új díjelengedési akciót indított a lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelekhez kapcsolódóan. Részben ennek, részben az erősebb szezonális hatásoknak köszönhetően, továbbá a lakáshitel-támogatások eltörlésének hírére a hitelkérelmek számának növekedését tapasztalja a bank – mondta Illés Zoltán ügyvezető igazgató. A lakástámogatási igényeketet benyújtóknak a lakásépítési kedvezménynél és a támogatott hiteleknél figyelembe kell venni a különféle hatóságoktól szükséges dokumentumok beszerzésének – bankoktól független – átfutási idejét – mondta. 

Az FHB-nál a tavalyi év hasonló időszakához képest nőtt az államilag támogatott lakáshitelek iránti érdeklődés – mondta Kappéter Béla, az FHB Jelzálogbank kommunikációs igazgatója. Kiemelte: az ingatlanfejlesztőknek lakóingatlan építéséhez állami kamattámogatással nyújtott hitel iránti kereslet nagymértékben megugrott, amiben a szezonális hatások mellett a szabályozás tervezett módosítása is szerepet játszhat.

A Budapest Banknál (BB) az elmúlt néhány hónapban nem tapasztaltak jelentős változást a piaci és a támogatott hitelek arányában – közölte a hitelintézet sajtóosztálya. A jelenlegi helyzet kapcsán az elmúlt két évhez viszonyítva nem számítanak jelentős változásokra az ügyféligényeket illetően, mert a támogatott hiteligények aránya nem képezi jelentős részét az új volumennek. 

Forrás: MTI Eco, http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=270389

2009.04.02.

Szellő István (műsorvezető): – Tizedére esett vissza a bankok által nyújtott lakáshitelek összege februárban az ősz eleji adatokhoz képest. A gazdasági válság miatt a bankok nem mernek hitelt adni, a lakásvásárlók pedig nem is nagyon kérnek, mert félnek az árfolyamkockázattól. Az egyik hazai bank újabb segítséget kapott a kormánytól, azt remélik, így kedvezőbb feltételekkel tudnak hitelt adni.

Riporter: – Egy kevesebben nyomják meg az új ügyfél-gombot. A gazdasági válság miatt ugyanis jóval kevesebb lakáshitelt vesznek fel. Októberben még 80 milliárd forint értékben adtak svájci frank alapú lakáshitelt a bankok, februárban pedig már csak 6,2 milliárdért. Forint alapú jelzáloghitelre már ősz óta kicsi a kereslet, februárban például csak 510 millió forintért vettek fel az emberek ilyen hitelt.

Binder István (szóvivő, PSZÁF): – Nem meglepő a növekedés lelassulása, hiszen körülbelül 30-40%-al visszaesik az új lakások értékesítése, használt lakások vásárlásánál is megtorpanás mutatkozik.

Riporter: – A bankok ugyanis nagyon szigorúan megvizsgálják, hogy kinek, mennyi időre adnak hitelt, mert ők is nehezen jutnak a pénzhez.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Bátrabban merünk adott esetben akár hosszabb időre hitelt ajánlani, mint korábban.

Riporter: – Ezt reméli az FHB Bank vezérigazgatója. A kormánytól ma 30 milliárd forintot kaptak, Ezt a pénzt csak 5 év múlva kell visszaadniuk, múlt héten pedig már kaptak 120 milliárd forint hitelt. A vezérigazgató azt reméli, hogy javul a helyzet, és a pénzt tovább adják a hitelkérőknek.

Gyuris Dániel (vezérigazgató, FHB): – Tehát a hitelek olcsóbbak tudjanak lenni, és vállalható legyen egy tíz év feletti lakáshitel, ahhoz feltétlenül segítséget jelent.

Riporter: – Magyarországon 33 kereskedelmi bank működik, közülük több már kapott állami segítséget. De nem a magyar államtól. A 33 bankból ugyanis 27 nem magyar tulajdonban van, és ezek az intézetek csak az anyaország segítségére számíthatnak. A magyar bankok összesen 300 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Ennyi pénzt kapott ugyanis a kormány a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy segítsen a bankoknak. A pénzügyminiszter egyelőre nem árulta el, hogy más magyar pénzintézetek kapnak-e majd ilyen segítíséget.

Forrás: RTL KLUB Híradó -  18:35.54 – 18:38.00 , 2009. március 31.

2009.03.26.

Óriáshitelt kapott az OTP és az FHB, Állami segítséggel többletforráshoz juthatnak a kis- és középvállalkozók

A magyar állam az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott 20 milliárd euróból mintegy 420 milliárd forintnyi (1,4 milliárd euró) hitelt nyújt piaci feltételek mellett az OTP Banknak, valamint az FHB Jelzálogbanknak mintegy 120 milliárd forintot (400 millió euró). A kölcsön célja, hogy élénkíteni lehessen a két pénzintézet hitelezését.

Az elmúlt év végén a magyarországi bankok versenyhátrányba kerültek a többi régiós pénzintézettel, mert nem állt elég forrás a rendelkezésükre a vállalati hitelekre, elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtott kölcsönökre. Ezt ismerte fel az IMF, amikor összesen 600 millió euró hitelt (180 milliárd forint) ajánlott fel a magyar bankszektor számára. Ezt a lehetőséget tévesen bankmentő csomagnak nevezték, annak ellenére, hogy a hazai pénzintézetek kiváló állapotban vannak, ezért nem szorulnak rá arra, hogy “megmentsék őket”. Tegnap az OTP és az FHB Jelzálogbank vezetői aláírták a hitelnyújtásról szóló szerződést. Ebből az alkalomból Veres János pénzügyminiszter azzal indokolta a hitelnyújtást, hogy a hazai bankrendszer hitelezési kapacitása nő.

A szerződés értelmében a legnagyobb hazai bank, az OTP vállalja, hogy Magyarországon helyezi ki a pluszforrást, a 420 milliárdnak legalább a felét, vagyis 210 milliárd forintot ügyfélkörének. A hitelkihelyezés kockázatait a banknak magának kell viselnie. A támogatás fejében az állam egy felügyelőbizottsági és egy úgynevezett auditbizottsági tagságot kap az OTP vezető testületeiben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy lehetőségük nyílik az állam képviselőinek arra, hogy ellenőrizzék a pénzek megfelelő kihelyezését. Az 1,4 milliárd eurós kölcsön összetételéről Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 500,8 millió euró, 135 millió angol font, 20,1 milliárd japán jen és 818,2 millió amerikai dollár. Arra is kötelezettséget vállalt az OTP, hogy a hitellel kapcsolatos forrásköltségeket csak indokolt esetben növeli.

Szakemberek úgy vélik, bár önmagában a 210 milliárd forintos összeg nem látszik túlságosan nagynak, ám mégis érezhetően élénkítheti a hazai gazdaságot. Ennek okát abban látják, hogy most nem egy-egy nagy, kiemelt cég, cégcsoport juthat hitelekhez a jelenlegi hitelszegény időszakban. Az állami kölcsönökből ugyanis elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv-ket) láthatják el friss hitelekkel.

A másik érdekelt pénzintézet, az FHB Jelzálogbank 120 milliárd forinthoz (400 millió euró) jutott. A velük kötött szerződésben az sze­repel, hogy hitelállományát nem csökkentheti, és legalább 10 milliárd forint értékben jelzáloglevelet bocsátanak ki, mégpedig egy éven belül. A hitel futamideje négy év lesz, amelyből két év türelmi időt kap mindkét bank. Ez azt jelenti, hogy két esztendeig nem kell törleszteni. Szemben az OTP-vel, az FHB felügyelőbizottságába nem delegál tagokat a magyar állam. Ennek az az oka, hogy már eddig is jelen voltak a pénzintézet igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Az FHB vállalta, hogy hitelezése során elsősorban a lakosságot, valamint a kis- és közepes vállalkozói szektort helyezi előtérbe – mondta Gyuris Dániel, a hitelintézet vezérigazgatója.

A két pénzintézettel folytatott tárgyalásokról ugyan nem kívánt további részleteket elárulni a Népszavának Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője, ám azt egyértelművé tette, hogy azok a bankok jöhettek szóba, amelyek magyarországi központtal rendelkeznek. Kiemelte, hogy a kölcsön felhasználásának módját folyamatosan ellenőrzik. Eddig nem volt lehetősége az államnak, hogy ilyen hitelt nyújtson a bankoknak, erre az utat most nyitotta meg a parlament, amikor módosította az államháztartási törvényt. Ezzel lehetővé tette a magyar államnak ezt a lépést.

A nemzetközi pénzintézetekkel nem kellett külön egyeztetni ezeket a lépéseket, azok folyamatosan figyelemmel kísérik a magyarországi folyamatokat. A pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter nemrégen felkeresték a külföldi bankok itthoni leánybankjainak vezetőit, akik ígéretet tettek arra, hogy nem fogják vissza hitelezésüket. A forrásokról azonban az anyabankoknak kell gondoskodniuk.

Nem bankmentés

Világszerte a bankok különböző megsegítő csomagokat kapnak. Az a nagy különbség azonban az OTP-nek és az FHB-nak nyújtott hitel és a világ többi bankjának nyújtott támogatás között, hogy azoknál valamilyen tőkehiány keletkezett. Ugyanakkor a hazai pénzintézeteknél ilyesmiről szó sincs. Ezért bankmentő csomag helyett inkább a likviditásélénkítő jelző illik rá. Hogy miért csak ez a két hazai pénzintézet részesül a hitelből? Azért, mert a többieknek külföldi tulajdonosaik vannak, és azok nyújtanak támogatást szükség esetén leányaiknak.

Bihari Tamás, Bonta Miklós

Forrás: Népszava – 1,5. oldal – 2009. március 26.

2009.03.25.

Elfogadta tegnap az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely korlátozza a bankok egyoldalú szerződésmódosítását. Ebben az esetben a pénzügyi szolgáltatók kikötik, hogy módosíthatják a szerződéseket, amennyiben bizonyos feltételek változnak. A Gazdasági Versenyhivatal szerint ez teljesen racionális, ám meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy kontroll legyen a bankok felett.

Forrás: MTI

2009.03.10.

A bankokat is keményen sújtja a hitelválság. Most a CIB Bank jelentette be létszám-leépítési szándékát sajtóközleményen keresztül:

“Az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági folyamatai minden piaci szereplő, így a CIB Csoport számára is új helyzetet teremtettek. Az erre való felkészülés részeként újra kellett gondolni a költségek szerkezetét és a jövőbeni szervezet méretét. Ennek keretében – a bankcsoport hosszú távú, fenntartható fejlődésének megalapozása érdekében – a költségek fokozottabb racionalizálását célzó döntéseket is meg kellett hozni, amelyek a létszám mérséklődését is maguk után vonják.

A CIB vezetősége úgy döntött, hogy a CIB Csoportot érintően 300 főt kitevő – amely létszámból a CIB Lízing Csoport vonatkozásában megközelítőleg 60 fős -, létszámcsökkentést hajt végre, ami a teljes csoportszintű létszám 8 százalékát jelenti. Ezen belül a bank budapesti telephelyeinek vonatkozásában a vezetőség kinyilvánította szándékát a csoportos létszámleépítés végrehajtására. A leépítés lényegesen kevesebb kollégára terjed ki, mint ami korábban megjelent a sajtóban. A CIB vezetősége annak érdekében, hogy megkönnyítse az érintett munkatársak helyzetét, már előkészítette az ún. gondoskodó elbocsátás elemeit.”

2009.02.27.

Az értékesítési célú lakásépítési beruházások finanszírozására a korábbi években megszokottnál is szorosabb finanszírozási struktúrák mellett tud csak az FHB Bank hitelt nyújtani – mondták el a hitelintézetnél. Mint hozzátették: jelentősen megnőtt ugyanis az ilyen fejlesztések finanszírozási kockázata – a kivitelezés és az értékesíthetőség terén is. A forint svájci frankhoz és euróhoz mért árfolyamának utóbbi időben tapasztalt rendkívüli volatilitása miatt az FHB jelenleg egyáltalán nem nyújt lakásépítő vállalkozások részére devizaalapú hitelt. Értékesítési célú lakásépítésre forintban a vonatkozó kormányrendeletben szabályozott kiegészítő állami kamattámogatásos konstrukció mellett piaci kamatozású hitel vehető igénybe. Az FHB nem vállal koncentráltnak tekinthető finanszírozási kockázatot sem, azaz nem finanszíroz több száz lakásos nagyprojekteket. Az elvárt önerő tekintetében hozzávetőleg 35-50 százalékra, míg az elvárt előértékesítést illetően 25-50 százalékra nőtt az előzetesen teljesítendő elvárt arány. A korábbi problémamentes hitelezési kapcsolat, ugyanúgy, mint a projektfüggetlen biztosíték felkínálása, pozitív tényezőnek számít a hitelkérelmek elbírálásakor.

Az OTP-nél ugyanakkor arról tájékoztatták lapunkat, hogy továbbra is finanszíroznak értékesítési célú lakásépítési projekteket. Mint azonban gyorsan hozzátették: ezt abban az esetben teszik, ha azok kellően megalapozottak. A források drágulása (mind a beruházói, mind a vevőfinanszírozási oldalon), a foglalkoztatottság és a reáljövedelmek csökkenése miatt ugyanis a lakossági kereslet további mérséklődésére számítanak. A legnagyobb magyar bank a projektekkel szemben meglehetősen sok elvárást támaszt. Ilyen, hogy a hiteligénylő az adott projektméretben jelentős szakmai tapasztalattal és referenciával, pozitív megítélésű banki múlttal rendelkező vállalkozás legyen, megfelelő mutatókat (például épített/eladatlan lakások, átlagos értékesítési futamidő, a projekthitel adósságszolgálatát biztosító sajáterő- és előértékesítettségi arány) “produkáljon”. Az elvárt átlagos értékesítési idő 2-3 év. A bank a folyamatban lévő projekteknél még a hirdetett és tényleges eladási árak, értékesítési futamidők kedvező alakulását is elvárja. Az OTP is előszeretettel kínálja a kiegészítő kamattámogatott forinthitelt. Ez a kölcsön olyan lakások építéséhez nyújtható, amelyeknél a telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt bruttó ár nem haladja meg a 30 millió forintot. Értékesítés és bérbeadás esetén lakásonként az építési költségek maximum 70 százaléka, de legfeljebb 15 millió forint a kamattámogatott hitel összege. Az éven túli hitel esetében a futamidő nem haladhatja meg az elkészült lakások értékesítésének várható időpontját, bérlakások építése esetében pedig a 20 évet.

A CIB-nél nem fogalmaztak annyira egyértelműen, mint az FHB-nál, de a piacon azt rebesgetik, hogy ez a két pénzintézet a legvisszafogottabb. A piaci krízis és a pénzpiaci válság miatt – mondták el érdeklődésünkre a CIB-nél – a bankok a forinthitelezés felé fordultak, ami drágább finanszírozást, azaz megnövekedett adósságszolgálatot eredményez. Kifejtették még, hogy a makrogazdasági körülmények változása a hitelképességi mércék szigorúbb figyelembevételét eredményezheti.

Hodina Péter, a K&H speciális finanszírozási igazgatóságának vezetője szerint az elmúlt időszak változásai olyan gazdasági környezetet eredményeztek, amelyben a lakások, valamint egyéb ingatlanok iránt visszaesett vevői kereslet miatt a beruházók lényegesen kevesebb projektet indítanak. Mindezen túlmenően még az elindított beruházások is csak kisebb hitelösszeg mellett térülnek meg. Hodina kiemelte, hogy a bankok a megváltozott beruházási igényekhez alkalmazkodnak, a folyósított hitelek összegét pedig a beruházások megtérüléséhez igazítják. A megváltozott gazdasági környezetben – tette hozzá – a megkezdett projektek kockázatai megnövekedtek, ami emeli a szükséges önerő és előértékesítés mértékét is.

Az FHB az újlakás-piac kínálati és keresleti oldalán is jelentős szűkülést tapasztal. Mint kifejtették: kínálati oldalon a projektek elhalasztása némileg később jelentkezik, mint ahogy egy fellendülő piacon is egy-két év csúszással képes csak reagálni a kínálati oldal a növekvő keresleti igényekre. A hazai ingatlanpiac kínálati oldalán van egy jelentősnek mondható, régóta eladatlan állomány, de ezen lakások nagy része eleve kisebb-nagyobb mértékben hibás koncepció mentén valósult meg, ennél az állománynál elkerülhetetlennek látszik az árcsökkenés. Egy-egy lakásvásárlási döntést a vevők nehezebben és sokkal megfontoltabban hoznak meg, ami a keresleti oldal szűkülésével párhuzamosan lassabb értékesítést eredményezhet a fejlesztői oldalon. A bank szakértői szerint középtávon – elsősorban a kínálat kereslethez történő alkalmazkodásának köszönhetően – nem kell az elkövetkező években piacra kerülő új lakások érdemi árcsökkenésére számítani, de az értékesítést támogató akciókra, célzott marketingre az eddiginél is nagyobb szükség lehet. Az ingatlanpiac minden szegmensében negatív változásokat tapasztal a Raiffeisen. A piaci tranzakciók száma már a tavalyi évben jelentősen csökkent, és az alacsony likviditás növekvő finanszírozói kockázatot eredményezett.

B. Varga Judit

Forrás: Napi Gazdaság – 7. oldal – 2009. február 27.