2008.10.09.

A magyar bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kivédje a nemzetközi hitelválság sokkhatásait, ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében, a felülvizsgált stabilitási jelentésében ezt állapították meg.

Műsorvezető: – A magyar bankrendszer elég erős ahhoz, hogy kivédje a nemzetközi hitelválság sokkhatásait, ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentésében, a felülvizsgált stabilitási jelentésében ezt állapították meg. A jegybank alelnöke szerint, ugyanakkor a magyar gazdasági növekedést nemcsak ebben az évben, hanem a következő két évben is visszafoghatja a hitelválság. Király Júliával Sípos Anikó beszélgetett.

Riporter: – Már korábban is úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi válság az nem begyűrűzik Magyarországra, hanem mivel Magyarország Európa, illetve a világgazdaság része, ezért érezhető a hatása, de ugyanakkor úgy is fogalmazott a sajtótájékoztatón, hogy a pénzügyi válságot lehetne egy tornádóként jellemezni, aminek az oldalszelét kapja a hazai gazdaság. Ez az oldalszél ugye érthető módon nem olyan erős, mint az epicentrum, de mégis mennyire vetheti vissza a magyar gazdasági növekedést?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Alapvetően mi két olyan elemet látunk, ami a hazai gazdasági fellendülés lassulásához vezethet, tehát egy lassabb kibontakozáshoz, mint ahogy azt két éve terveztük. Az egyik az a nemzetközi konjunktúrának a lassulása. A világméretű növekedés, a korábbi 5 százalékról egészen biztosan, hogy 2,5-3 3,5 százalékra lassul le. Még az egyes intézmények is vitatkoznak egymással, hogy ez a lassulás milyen mértékű lesz. Egy világméretű dekonjunktúra az, a magyar gazdaság termékei iránti keresletet egyértelműen csökkenti, tehát a korábban erős, exportorientáltsága a növekedésnek kisebb lesz. A másik azok a belföldi tényezők. Ha a pénzügyi rendszer válságát nézzük, ebből adódik a kockázati felárak megnövekedése, hiszen ezt fejezi ki a bizonytalanságot. A kockázati felár növekedése finanszírozás drágulást jelent. A magyar gazdaság finanszírozására rendelkezésre álló külső és belső források mérséklődnek, és nő az áruk. Ez lefordítva jelentheti a hitelek lassulását, jelentheti azt, hogy a beruházási fordulat későbbre tolódik.

Riporter: – Jelentheti azt, hogy a tavalyi évhez hasonló lesz a magyar gazdaság növekedése, tehát nem tud úgy megiramodni, hogy a tavalyi évhez hasonló lesz a magyar gazdaság növekedése, tehát nem tud úgy megiramodni ahogy azt korábban várták?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Novemberben jelenik meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs riportja, ahol az új számításokat figyelembe vevő előrejelzést adunk növekedésre. Az augusztusi jelentésre is hangsúlyoztuk a növekedési számok lefele mutató kockázatát, tehát egészen egyértelműen úgy tűnik, hogy ezek a lefele mutató kockázatok az erősebbek, nem lesz olyan gyors a fellendülés, mint amire számítottunk. Pontos számokat azért nem tudok mondani, mert még a nemzetközi előrejelzések is fölöttébb bizonytalanok és számunkra azok azok a külső feltételek, amit a saját előrejelzésünkben mindenképp figyelembe kell vennünk.

Riporter: – Ön egyetért-e a Pénügykutató tudományos munkatársával Petsing Mária Zitával, aki úgy nyilatkozott a gazdasági rádiónak, hogy a pénzügyi válság még nem érte el a mélypontját?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Mi egy évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy ez nem egy átmeneti likviditási válság és amikor nagyon sokan a válság végéről beszéltek, mi azt mondtuk, hogy ez egy elhúzódó, tartós gazdasági egyensúlytalanságot helyreállító hitelválság. A veszteségek jelentős részén meggyőződésem, hogy túl vagyunk, viszont egészen biztos, hogy lesznek még pénzügyi rendszert érintő veszteségek és a gazdaság lassulása, alapvetően a jövő évet és az azutáni évet érinti. Pontosan az áthúzódó hatások miatt. Annyi a különbség néhány gazdaságkutató és köztünk, hogy mi egy éve is ezt mondtuk.

Riporter: – Említette, hogy lesznek még vagy lehetnek kellemetlen meglepetések. Melyek azok az eszközök, amelyekkel a Magyar Nemzeti Bank tud segíteni?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – A Magyar Nemzeti Bank elsősorban a pénzügyi rendszer zavartalan működéséért, likviditásáért felelős. Összehangoltan a Pénzügyminisztériummal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével természetesen számos olyan beavatkozási lehetőség van, ami a likviditást, szolvenciát, biztonságot egyformán fokozza.

Riporter: – A bankbetétesek számára mi lenne az üzenete, tehát aggódhatnak-e ők a bankbetétjeikért? Ugye van egy állami garancia, ami ha jól tudom akkor korábban 6, most pedig 12 millió forintig garantálja a bankbetéteket.

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Nem tudjuk még a pontos számokat, hiszen ehhez törvénymódosítás és országgyűlési felhatalmazás kell. Az Európai Unió valóban megduplázta a garantált betét minimumot, tehát 25 ezer euróról 50 ezer euróra emelte. A magyar törvényhozás fogja eldönteni, hogy Magyarországon az adófizetők pénzét hogyan fordítja erre a garantált betétminimum meghatározásra. A korábbi határok, amelyik 6 millió forintig biztosította a bankbetéteket, a betétek 97 százalékát jelentette.

Riporter: – A válságnak hazai vonatkozású része az is, hogy az OTP Banknál 5-10 százalékos zuhanás is volt a tőzsdén. Emögött csak pánikhangulat lehet, vagy mást is lát a Magyar Nemzeti Bank?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Jelen pillanatban egyértelmű a pánikhangulat. Folyamatosan figyeljük az OTP helyzetét. Már fél évvel ezelőtt egy stratégia-váltást határozott el a bank, pontosan alkalmazkodva a pénzügyi válság kibontakozásához, likvid, tőkeerős.

Riporter: – A mostani stabilitási jelentésükben kiemelték, hogy növekedett az értékesítési kockázatok közül az ügynökökhöz kapcsolódó kockázat. Miért került most ez előtérbe?

Király Júlia (alelnöke, Magyar Nemzeti Bank): – Azt figyeltük meg, hogy a bankok a korábbi 10 százalékos részesedésről 60 százalékra növelték az ügynökök által értékesített hiteltermékeket. Még egy betéti befektetési termék értékesítésének is vannak kockázatai, ezt éppen most lehet látni, hiszen a befektetéshez kapcsolt biztosítások értékesítésének a kockázatai épp a napokban kerülnek felszínre. Egy hitelterméknél fokozottak kockázatok. Megfigyeléseink szerint, az ügynökök által eladott hiteleknek közel dupla a bedőlési valószínűsége, mint a bank maga által folyósított hiteleknek.

Forrás: Gazdasági Rádió, 17:23.15 – 17:29.07 , 2008. október 08.