A Magyar Nemzeti Bank most először adott ki tájékoztatást a kormány által indított kedvezményes devizahitel végtörlesztések alakulásáról.

Az első egy hónap alatt (2011. október 30-ig bezárólag) 29.427 devizahitelt végtörlesztettek az eladósodott családok. Figyelembe véve, hogy havonta közel 1.000.000 devizahitelt törlesztenek jelenleg Magyarországon, a szám nem mondható magasnak.

2011 oktober végtörlesztési adatok

A PSZÁF honlapján kedden megjelent friss közleményéből további érdekességek is kiderülnek:

  • A közel 30 ezer végtörlesztésből csupán 485 darab forinthitelt folyósítottak kedvezményes végtörlesztés céljából.
  • A végtörlesztett kölcsönök teljes értéke aktuális árfolyamon 174,8 milliárd forintot, rögzített árfolyamon 130,6 milliárd forintot tett ki.
  • A végtörlesztéseket fogadó hitelintézeteknek október végéig 44 milliárd forint veszteségük származott a végtörlesztésből, az aktuális árfolyamok szerint.
  • A végtörlesztők pedig egyenként átlagosan másfélmillió forintot nyertek
  • Októberben 69 milliárd forintot fizetett ki az MNB a végtörlesztéseket kiegyenlíteni szánt euróeladások során. A jegybank október 3-án tartotta az első euroeladási tenderét, és ezt még három további alkalom követte.

Ne felejtsük el, hogy a kedvezményes végtörlesztéssel kizárhatjuk életünkből a devizahitel kockázatát. Mindenképp érdemes utánaszámolni, hogy akár családi kölcsön bevonásával, akár jelenlegi ingatlanunk értékesítésével (és bérletbe költözéssel) csökkenthetjük-e havi kiadásainkat.

A kormány és a bankszövetség közös nyilatkozata szerint további intézkedéseket fognak kidolgozni a devizahitelesek megsegítésére, azonban nem tudni, hogy azok mikor fognak bekövetkezni, és milyen mértékűek lesznek. Ami biztos, a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés azonnali hasznot hoz azon ügyfeleknek, aki megtehetik.

A végtörlesztésre vonatkozó igény benyújtására 2011. december 30-áig, magára a végtörlesztésre az igény bejelentésétől számított 60 napig van lehetőségünk.

A végtörlesztés rizikói
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy hitelkiváltó kölcsönöket ne civil szerveződésnél vagy közvetítőnél keressenek, hanem kimondottan a hitelező intézményeknél. Előkerültek a piacon olyan, legtöbbször álközvetítők, akik megfizethetőnek tűnő konstrukciókkal és a hitelkiváltás gyors rendezésének ígéretével  áltatják a hozzájuk segítségért forduló adósokat, jelentette be csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a PSZÁF, miután a törvény lehetővé tette a deviza alapú tartozások rögzített árfolyamú végtörlesztését.
Azokat a szolgáltatásokat , amelyek aktív BAR- listásoknak (a mai Központi Hitelinformációs Rendszer/KHR/ korábbi elnevezése) ígérnek hitellehetőséget nem, vagy csak nagyon körültekintő, alapos előzetes tájékozódás után vegyünk igénybe- figyelmezteti az adósokat a felügyelet. Nagyon sokszor megtörtént  már, hegy ezek a szolgáltatók nem rendelkeznek a tevékenységükhöz megfelelő engedéllyel, és az üzletkötés során használt feltételeik sem felelnek a jogszabályi előírásoknak.
A nyilatkozat felhívja a fogyasztók figyelmét arra is, hogy különösen óvakodni kell a fogyasztói csoportoktól, amikor a végtörlesztéshez kínálnak “hitelmegoldást”. A csoportokat szervező cégek ugyanis – egyes ügyintézőik állításával ellentétben – nem hitelt, hanem vásárlói jogot nyújtanak, amelynek időpontja sorsolástól függ, készpénzt pedig a tagjaiknak egyáltalán nem adnak át. A fogyasztói csoportok estén jelentkező további egyedi kockázatokra is felhívja figyelmüket a rögzített árfolyamú végtörlesztést igénybe venni kívánó ügyfeleknek.
Ezek a vállalkozások a nehéz anyagi helyzetben lévő, fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára legtöbbször további, komoly díjak mellett vállalnak állítólagos adósságrendezést megbízási szerződéssel. Az ilyen személyektől, vállalkozásoktól kapott ajánlatokkal szemben célszerű nagyon körültekintően eljárni. Ha az ajánlat nem takarékszövetkezetből, kereskedelmi banktól vagy pénzügyi szolgáltatótól érkezik, minden esetben ellenőrizni kell, hogy az adott hitelközvetítő vállalkozás működését engedélyezte vagy regisztrálta-e a PSZÁF. Minden olyan vállalkozás vagy magánszemély által kínált megoldástól óvakodni kell, melyek nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel. Ezeket az adatokat a PSZÁF honlapján a felügyelt vagy a nyilvántartásba vett intézmények , magánszemélyek között ellenőrizheti le.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a fix árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó hitelközvetítés kapcsán a törvény szerint díj nem számítható fel, a közvetítésnek, civil szerveződésnek az adósok számára e szempontból térítésmentesnek kell lennie. Megtévesztő az az ígéret is, amely szerint egy nagy létszámú adósi körrel kapcsolatban lévő civil szervezet minden tagjának azonos feltételekkel tud majd hitelkiváltó kölcsönt szerezni, az adósok hitelképessége ugyanis mindig egyénenként eltérő – közli a PSZÁF.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy hitelkiváltó kölcsönöket ne civil szerveződésnél vagy közvetítőnél keressenek, hanem kimondottan a hitelező intézményeknél. Előkerültek a piacon olyan, legtöbbször álközvetítők, akik megfizethetőnek tűnő konstrukciókkal és a hitelkiváltás gyors rendezésének ígéretével  áltatják a hozzájuk segítségért forduló adósokat, jelentette be csütörtökön az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában a PSZÁF, miután a törvény lehetővé tette a deviza alapú tartozások rögzített árfolyamú végtörlesztését.

Azokat a szolgáltatásokat, amelyek aktív BAR- listásoknak (a mai Központi Hitelinformációs Rendszer/KHR/ korábbi elnevezése) ígérnek hitellehetőséget nem, vagy csak nagyon körültekintő, alapos előzetes tájékozódás után vegyünk igénybe - figyelmezteti az adósokat a felügyelet. Nagyon sokszor megtörtént  már, hegy ezek a szolgáltatók nem rendelkeznek a tevékenységükhöz megfelelő engedéllyel, és az üzletkötés során használt feltételeik sem felelnek a jogszabályi előírásoknak.

A nyilatkozat felhívja a fogyasztók figyelmét arra is, hogy különösen óvakodni kell azoktól a lehetőségektől, amikor a végtörlesztéshez kínálnak “hitelmegoldást”. A csoportokat szervező cégek ugyanis – egyes ügyintézőik állításával ellentétben – nem hitelt, hanem vásárlói jogot nyújtanak, amelynek időpontja sorsolástól függ, készpénzt pedig a tagjaiknak egyáltalán nem adnak át. A fogyasztói csoportok estén jelentkező további egyedi kockázatokra is felhívja figyelmüket a rögzített árfolyamú végtörlesztést igénybe venni kívánó ügyfeleknek.

Ezek a vállalkozások a nehéz anyagi helyzetben lévő, fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára legtöbbször további, komoly díjak mellett vállalnak állítólagos adósságrendezést megbízási szerződéssel. Az ilyen személyektől, vállalkozásoktól kapott ajánlatokkal szemben célszerű nagyon körültekintően eljárni. Ha az ajánlat nem takarékszövetkezetből, kereskedelmi banktól vagy pénzügyi szolgáltatótól érkezik, minden esetben ellenőrizni kell, hogy az adott hitelközvetítő vállalkozás működését engedélyezte vagy regisztrálta-e a PSZÁF. Minden olyan vállalkozás vagy magánszemély által kínált megoldástól óvakodni kell, melyek nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel. Ezeket az adatokat a PSZÁF honlapján a felügyelt vagy a nyilvántartásba vett intézmények , magánszemélyek között ellenőrizheti le.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy a fix árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódó hitelközvetítés kapcsán a törvény szerint díj nem számítható fel, a közvetítésnek, civil szerveződésnek az adósok számára e szempontból térítésmentesnek kell lennie. Megtévesztő az az ígéret is, amely szerint egy nagy létszámú adósi körrel kapcsolatban lévő civil szervezet minden tagjának azonos feltételekkel tud majd hitelkiváltó kölcsönt szerezni, az adósok hitelképessége ugyanis mindig egyénenként eltérő – közli a PSZÁF.

2010.05.12.

Idén szeptembertől két részre kell osztani a hazai jelzáloghitelközvetítők díját. A díj egyik fele a hitel konkrét közvetítéséért, a másik a szerződés fenntartásáért jár. A kettő aránya a kölcsön jellegétől függ.

A hitelt kihelyező bankok szerzési- és fenntartási jutalékra fogják megosztani az általuk fizetett közvetítői díjat. A szerzési jutalék a szerződés létrejöttééért, míg a fenntartási jutalék annak meghatározott időpontig történő fennállásáért jár. A szerzési jutalék akkor jár a hitelközvetítő részére ha a finanszírozó megkezdte a maga szolgáltatását. A hitelszerződés fenntartásáért pedig – fő szabályként – a szerzési jutalék esedékességétől számított két év után lehet fenntartási jutalékot fizetni. A fenntartási jutalék létjogosultsága a mostanában tapasztalt nagy arányú bedőlt hitelek arányában található, hiszen ha a közvetítő csak jól fizető ügyfelek után kapja meg a teljes jutalékát, arra lesz motiválva, hogy csak a legjobb ügyfelekkel foglalkozzon.

A rendelet külön kezeli a jelzáloggal fedezett ingatlanhiteleket, valamint a gépjármű finanszírozási szerződéseket. Ha az ingatlan jelzálog hitel, vagy ingatlan pénzügyi lízing futamideje meghaladja az 5 évet, akkor a közvetítőnek a hitel százalékában jár a szerzési jutalék. Ebből a fenntartási jutalék-rész legfeljebb a teljes közvetítői díj 20 százaléka lehet.

Jelzáloghiteleknél a szeptember 30. után kötött szerződésekre kell alkalmazni ezeket a szabályokat.

Forrás: Magyar Közlöny, Ingatlanok.hu

2010.01.11.

2010. január 1-jén hatályba lépet a vagyonadóról szóló törvény. Mostantól elérhető az APEH honlapján az újonnan bevezetett ingatlanadó kalkulátor is.

Az APEH honlapján közzétett vagyonadó kalkulátorral bárki kiszámolhatja a fizetendő vagyonadó összegét.

Mit számol ki a kalkulátor?

A kalkulátor által kiadott összeg a becsült forgalmi érték, amely nem minden esetben lesz azonos a tényleges forgalmi értékkel, mert lehetnek az ingatlannak olyan sajátosságai is, amik befolyásolják az ingatlan értéket. Ez leginkább a nagy alapterületű lakások/házak esetében lesz érdekes, ahol nagymértékű eltérések lesznek az adott ingatlan egyedi sajátosságai miatt. Ezeknél a lakásoknál ill. házaknál a becsült forgalmi érték gyakrabbanfog eltérést mutatni a tényleges forgalmiértékhez képest. Mellékesen a pontos forgalmi érték megállapításához kizárólag egyedi ingatlan értékbecslés lehet alkalmas.

TIPP: Ha az adózó a bevallásában a kalkulátor által becsült értéket tünteti fel, akkor az adóhatóság egy esetleges adóellenőrzés eredményeként terhére adójogi szankciót nem állapíthat meg, ha ingatlana valós forgalmi értéke magasabb a bevallásban szereplő értéknél.

Kinek kell ingatlanadót fizetnie?

Bevallást akkor kell tenni, ha a lakás számított értéke meghaladja a 30 millió forintot. Fizetni akkor kell, ha a lakás forgalmi értéke is meghaladja a 30 millió forintot. A számított érték az alapterület és a törvény mellékletében megadott négyzetméterárakkal felszorzott összeg, amelyet több tényezővel kell korrigálni. A forgalmi érték viszont a valós piaci árat mutatja, vagyis ha holnap eladnánk a lakásunkat, akkor mennyit kaphatnánk érte.

Hogyan kell kiszámolni az ingatlandó mértékét?

Ahhoz, hogy megtudja miként számol a kalkulátor, tekintse meg korábbi cikkünket az ingatlanadó mértékének kiszámolásáról.

Mikor kell megfizetni az adót?

Az ingatlanadóra vonatkozó bevallást mindenkinek a rá vonatkozó éves bevallással együtt kell benyújtania: az evásoknak és egyéni vállalkozóknak február 25., a magánszemélyeknek – és azoknak, akik semmiféle adóbevallás benyújtására nem kötelezettek – május 20. az ingatlanadóra is vonatkozó bevallás határideje.

A lakóingatlanok adóztatásánál, a mentesség és kedvezmények megállapításakor nem a tulajdonrész, hanem az egész ingatlan forgalmi értéke a mérvadó. Vagyis, ha hárman azonos tulajdoni arányban birtokolnak egy 66 millió forintot érő ingatlant és életvitelszerűen ott is élnek, hiába kevesebb a tulajdonrészük 30 millió forintnál, ingatlanadót kell fizetniük a tulajdoni hányaduk szerint.

A kalkulátor által használt ingatnaár adatbázis

A becsült forgalmi érték kalkulátor a 2008. január 1-jét követően kiszabott illetékek adatbázisát használja fel, ami 800 ezer ingatlan forgalmi értékének adatait jelenti. Az adatbázist a helyi viszonyokat jól ismerő, megfelelő szakmai képesítéssel, tapasztalattal rendelkező munkatársak állították össze, támaszkodva a hatósági eljárások során megállapított egyedi forgalmi értékekre a Pénzügyminisztérium és a Központi Hivatal szükséges koordinációja és felügyelete mellett.

2010.01.06.

2010 január 1-től változik a lakásvásárlási illeték mértéke, ráadásul kedvezően.

Idén elsejétől a magányszemély által történő ingatlanszerzési illetéket lecsökkentette az állam. Az új illetékszabály annyiban változott az eddigiekhez képest, hogy a felső sáv illetékfizetési kötelezettséget 6%-ról 4%-ra módosították. Ennek következtében a megvásárolandó ingatlan értékéhez viszonyított lakásvásárlási illeték a következők szerint alakul 2010-től:

  • 4 millió forint forgalmi értékig 2%,
  • a 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész után pedig 4%.

Egy példával bemutatva a fentiek azt jelentik, hogy egy 10 millió forintos vételárú lakás vagyonszerzési illetékét a következőképp kell kiszámolni:

  • 4 millió forintig 2%, azaz 80.000 forint,
  • a 4 és 10 millió forintos összeg között pedig 4%, azaz 240.000 forint,
  • vagyis egy 10 millió forintos ingatlan megvásárlása után összesen 320.000 forint visszterhes vagyonszerzési illetéket kell kifizetni az államnak.

Méltányossági alapon továbbra is ad illetékfizetési kedvezményt, illetve részletfizetési lehetőséget az állam azoknak, akik kérik. Éljünk vele!

2009.12.29.

Sokat hallunk a lakásmaffiáról és a lakáscsalásból ipart űző személyekről/szervezetekről, evvel ellentétben túl keveset arról, hogy mit lehet tenni ellenük. Egy újfajta biztosítás pont a lakáscsalásokból eredő károkat hivatott csökkenteni, érdemes megfontolni.

Itthon sajnos régi hagyományokkal rendelkezik a lakásmaffia. Sok ember életét tették már tönkre avval, hogy sokunk jóhiszeműségét kihasználva elcsalták tőlük a lakásuk, házuk tulajdonjogát. A hazai jogszabályok és az ingatlannyilvántartás úgymond biztonságos, de mégis egyre több hírt hallani a lakásuktól, vagy a lakás árának megfelelő pénzösszegtől megfosztott családokról.

A közelmúltban megjelent egy új biztosítási szolgáltató, aki pont a lakáscsalók tevékenysége ellen nyújt biztosítást. A First Title biztosító által nyújtott lakásvásárlási csalás elleni biztosítás, illetve a lakáseladási csalás elleni biztosítás megkötése után nyugodtak lehetnek a adás-vétel szereplői, hiszen a biztosítás fedezi az edetleges lakáscsalásból eredő károkat. A biztosítás összege átlagosan 70.000 Ft (20 millió forintos lakással számolva), így megfizethető, különösen ha arra gondolunk, hogy mekkora értéket veszíthetünk el a biztosítás nélkül.

Annak, aki már átélt egy-két ingatlan adás-vételt, mondani sem kell, hogy mennyire kényelmetlen érzés az ingatlan tulajdonjogának átírása, vagy a vételi ár átadása. Idegenekben eleve nehéz megbízni, ráadásul ha nagy összegű érték átadásáról van szó, egyszerűen idegtépő tud lenni. A First Title Biztosító által nyújtott lakáscsalás elleni biztosítás leveszi a “bizalmi” terhet a vállunkról, így nem kell titkosszolgálati jelentést kérni az eladótól/vevőtől. Persze a biztosításnak megvannak a követelményei, amik eleve a csalások kiszűrését segítik elő, de ez természetes is.

A First Title a hazai lakáscsalások számát is le szeretné csökkenteni, így honlapjukon minden érdeklődő tájékozódhat több tipikusnak mondható csalási esetről. Érdemes elolvasni, megdöbbentő esetekről számolnak be. Olyanokról is, ahol a jogszabályok sem védték meg az áldozatot, vagy épp a hivatal hibája miatt valósulhatott meg a csalás.

Ha lakás eladását, vagy vételét tervezik, érdemes megfontolni a biztosítás megkötését. A biztosításra kiadott összeg elenyésző a potenciális veszteséghez képest, és megkötése után nyogodtak lehetünk afelől, hogy nem válhatunk a lakásmaffia következő áldozatává.

2009.12.08.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint holnaptól lép életbe az a jogszabálymódosítás, ami a munkanélkülivé vált, fizetési nehézséggel szembesülő adósok szélesebb körének fog segíteni.

A gazdasági válság hatásai miatt nehéz helyzetbe került lakáshitel adósok megsegítését célzó törvény alapján már az idei év közepétől igénybe lehetett venni az állami áthidaló hitelt, azonban kevés rászoruló felelt meg a kritériumoknak. Ezt felismerve a kormány könnyített a feltételeken, s a módosítást az Országgyűlés és az EU Bizottsága is jóváhagyta.

A legfontosabb változások a következők:

  • A kedvezmény igénybevételét nem befolyásolja, hogy az adós munkaviszonya 2008. szeptember 30-át követően milyen okból szűnt meg. Ez azért fontos változás, mert a legtöbb esetben közös megegyezéssel távozik a munkavállaló, ami nem felelt meg az eddigi törvény feltételeinek, így azok az adósok nem kaphattak segítséget.
  • Hosszabb lesz az áthidaló kölcsön visszafizetésének határideje.
  • Csökken a minimálisan fizetendő törlesztőösszeg.
  • Nagyobb értékű lakással rendelkezők is igényelhetik a segítséget.

A kedvezményes program igénybe vételének határideje is meghosszabbításra került, az új szabályok szerint 2010. december 31-ig lehet igényelni.

A PM közölte: az elérhető kedvezmények formáiról, igénybevételük módjáról a Pénzügyminisztérium honlapján a “Tájékoztató a lakáshiteleseknek” menüpont alatt részletes ismertető található.

Forrás: MTI

2009.11.20.

Lazítás történhet az állami készfizető kezességről szóló törvényen, mely a nehéz helyzetbe került devizahitel ügyfeleket segíti – tette közzé a pénzügyi tárca.

A törvény eredeti változata túlságosan lekorlátozta az érintettek körét, így alig akadt ügyfél, aki mefelelt volna a támogatási követelményeknek. Sokat mondó bankszövetségi adat, hogy a támogatott, államilag garantált a kölcsönszerződések száma október közepéig 300 alatt maradt.

Mint ismeretes, a támogatást olyan adósok igényelhetik, akiknek devizahitel adósságuk van, és a válság kezdete óta elveszítették a munkahelyüket. Csakhogy a munkahely általánan közös megegyezéssel szűnik meg, így az adós nem felel meg a törvényi elvárásoknak. Nagyban bővülhet a támogatásra jogosultak köre, ha eltörlik ezt a kitételt.

Szintén pozitív változás lehet, hogy a tervezett határidőt kitolják 2010 végéig. Jövedelem terén is lazított a minisztérium, hiszen a háztartás nettó jövedelmének 40%-a helyett 60%-ra emelkedett az az arány, amelyet nem haladhat meg a törlesztőrészlet. A hitelösszeg határa 10.000.000-ról 15.000.000 forintra növekedik, amelyet nem haladhat meg a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege.

A fenti változtatások örvendetesek, mely valós könnyítést jelent az államilag garantált hitelt kapható adósok körében.

2009.11.18.

Már az interneten keresztül is igényelhetünk lakáscélú hitelt az egyik hazai banknál, ráadásul kedvezménnyel!

A banki hitelkalkulátorok segítségével eddig is számos ügyfél számolta ki a lakáshitelek költségeit, kamatát, THM-jét, de a a továbblépés már személyes kapcsolatfelvételt jelentett. A lakáshitel igényléshez szükségeltetett papírpokat ugyan le lehet tölteni a legtöbb bank honlapjáról, de az online kitöltést már nem lehetett véghezvinni.

A jelzáloghitelek piacán viszonylag új szereplőnek számító Aegonnál már lehetséges az online kölcsönigénylés. A hitelt keresők az interneten keresztül tölthetik ki a “papírokat”, melyeket az igénylés véglegesítése után a hitelintézet papíron kinyomtatva aláírásra visszaküld az ügyfélnek.

Természetesen itt is szükség van személyes találkozóra a végleges szerződéskötés és a közjegyzői okirat elkészítésénél, melyet előre egyeztetett időpontban végeznek. Az internet keresztül hitelt igénylő ügyfelek kedvezményekben is részesülnek: 1,5%-os kedvezményt kapnak a folyósítási díjból (ami más bankoknál amúgy ingyenes szokott lenni), az értékbecslés ingyenes (néha találni olyan akciót más bankonál is, ahol ingyenes az értékbecslés) és a társaság magára vállalja a földhivatali ügyintézést is (ezt az adásvételt intéző ügyvéd szokta amúgy elvégezni).

A kedvezmények nem túl nagyok, de az ügyintézés leegyszerűsítési örvendetes fordulat lehet a hazai jelzáloghitelezési piacon.

2009.11.15.

A gazdasági válság előtt időszakhoz képest rendkívüli növekedést mutat a forint alapú hitelek versenye a devizahitelekkel szemben.

A forint alapú lakáshitelek népszerűsége idén sokat emelkedett a devizahitelek népszerűségével szemben. A folyósított jelzáloghiteleken belül nőtt ugyan a deviza aránya, de most is 60 százalék alatt van, ami a tavaly őszi 95 százalékhoz képest már meglehetősen alacsony szint. Júliusban közel ugyanannyi lakáshitelt vettek fel forintban a magyar háztartások, mint egy hónappal korábban: összegszerűen 17.8 milliárd forint értékben. Az euróban denominált lakáshitelek azonban növekedtek (15.7 milliárd forintra), és lassan felfejlődnek a forinthitelekhez, míg a svájci frank alapú lakáshitelből a júniusinál is kevesebbet, 3.9 milliárd forintnyit folyósítottak a bankok.

Devizahitel-forinthitel arány

Devizahitel-forinthitel arány