Engedély típusok

  • elvi építési engedély
  • építési engedély
  • használatbavételi engedély
  • bontási engedély
  • fennmaradási engedély
  • rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély
  • környezetvédelmi engedély

Mikor van szükség engedélyre?

Építési, bővítési munkákhoz alapvetően kell építési engedélyt beszerezni, az alábbiakban felsorolt esetek kivételével.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés (klíma) és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezéséhez is kell építési engedély.

Milyen építéshez, bővítéshez nem kell építési engedély?

  • A kerti építményhez (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakó hely, lugas stb.).
  • A háztartási szilárd hulladékgyűjtőhöz, -tárolóhoz.
  • A 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencéhez.
  • A kerti lépcsőhöz.
  • Az állatkifutóhoz, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épülethez.
  • A telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítéshez.
  • Az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalhoz.

Milyen felújításhoz, korszerűsítéshez nem kell építési engedély?

Az építési engedélyhez kötött építmény olyan felújításához, helyreállításához, átalakításához vagy korszerűsítéséhez, amely a teherhordó szerkezetét nem érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) – annak szerkezetével együtt - nem változtatja meg, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával nem jár.

Mihez kell bontási engedély?

  • Védett területen minden építményhez,
  • egyéb területen a 200 m3-nél nagyobb térfogatú, vagy a 10 m-nél magasabb építményhez,
  • a lakás céljára szolgáló építményhez,
  • az 1,0 m-nél magasabb támfalhoz,
  • a 10 m2 -t meghaladó pince megszüntetéséhez, elbontásához.

Építési engedély iránti kérelem

Az engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja írásban, az Építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elnevezésű formanyomtatványán terjesztheti elő a helyi építési hatósághoz (az illetékes városi önkormányzat jegyzőjéhez).

Mit kell mellékelni a kérelemhez?

  1. Építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban.
  2. Érdekelt közművek (pl. víz-, csatornázási művek, gáz-, táv hőszolgáltató stb.) és a kéményseprő nyilatkozatait 1-1 példányban arról, hogy biztosított-e a szükséges közműellátottság, illetve az építmény égéstermék-kivezetői műszaki megoldása megfelelő-e.
  3. A tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
  4. Felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban.
  5. Környezetvédelmi engedélyt, ha szükséges, 1 példányban.

Az építtető az engedély iránti kérelemben az építési, bontási, fennmaradási és a rendeltetésmódosítási jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja (1 példányt kell csatolni):

  • Az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával.
  • Jogerős hagyatékátadó végzéssel.
  • Jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetve
  • A tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel.
  • Haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.
  • Közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében – az előzőekben felsőroltakon túlmenően – a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával, vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.