Albetétesítés

Földhivatali eljárás, amikor a társasház felépítését követően a társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerint “alszámot” kapnak.

Az albetét szám az egyes társasházi lakások egyedi helyrajzi száma, amely alapján a lakás egyedileg beazonosítható.

Árfolyamgarancia

Vannak olyan devizahitelek, amelyeknél a bank árfolyam-garanciát nyújt, azaz egy előre meghatározott árfolyamsávon belül nem érvényesíti a törlesztőrészletben az árfolyam változását. Ha viszont az árfolyam kilép ebből a sávból, akkor már változik a törlesztőrészlet is.

Árfolyamkockázat

A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után.

BAR lista

A BISZ Zrt. által üzemeltetett Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer az ún. BAR-lista (“bár”-ként ejtjük ki), újabb nevén KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer). Több, mint 100 intézmény, főleg bankok, pénzintézetek, takarékszövetkezetek töltik fel az adatokat a rendszerbe, listájuk megtalálható itt: http://www.bisz.hu/bisz_felhasznaloklistaja.php

Azon magánszemélyek (illetőleg készfizető kezesek) adatai kerülnek fel, akik:

• tartozása meghaladja a 90 napot és a mindenkori minimálbér havi összegét
• kártyavisszaélést követtek el
• bizonyíthatóan valótlan adatokkal próbáltak hitelt felvenni

Hogyan lehet lekerülni a listáról?

Csak akkor lehet lekerülni, ha az ügyfél rendezi a késedelmes tartozást. Akkor se azonnal, hanem még 5 évig a listán lesz a neve „passzív státuszban”.

A bankok nem szívesen adnak hitelt BAR-os érdeklődőknek, bár mostanában egyre több bank kínál hitelt passzív BAR-os személyeknek.

Bővítés

Bővítés alatt az olyan építési munkát értjük, amely során a lakás, a lakóépület, annak alapterületének növelésével legalább egy olyan lakószobával bővül, amelynek alapterülete meghaladja a 12 m2-t.

Előleg

Az előleg a foglalóval ellentétben nem szerződést biztosító kötelezettségvállalás. Az előleg egy vételár részlet. Az előleg bír bizonyos súllyal ugyan, de a szerződés meghiúsulása esetén az előleg teljes összege visszajár.

Emeletráépítés

Az emeletráépítés az, amikor egy meglévő épületet – belső falsíkon mért legalább 1,9 métert elérően – függőleges irányban bővítünk egy új építményszint létesítésének érdekében.

Félszocpol

Egy vissza nem térítendő állami támogatás, melyet lakásbővítéshez, esetenként használt lakás vásárláshoz lehet igénybevenni szigorú feltételek mellett. A félszocpol elnevezése abból ered, hogy összege a szocpol összegének a fele.

Foglaló

A foglaló az ingatlanok adásvétele során biztosítékul szolgál. A foglaló célja, hogy a tervezett ügyletet mindkét fél komolyan vegye. Ha a vevő mégis elállna a szerződéstől, akkor a foglalót elveszíti. Amennyiben az eladó állna el a szerződéstől, akkor a foglaló dupláját kell visszafizetnie.

Futamidő

Futamidőnek nevezzük a hitel felvétele és a lejárata közötti időtartamot. Három különböző futamidejű hitelt különböztetünk meg. Rövid lejáratú az 1 éven belüli, közép lejáratú az 1-5 év közötti, míg az 5 éven túli hitelt hosszú lejáratúnak nevezzük.

Gyermek

Gyermeknek nevezzük azt a személyt, aki még nem töltötte be a 16. életévét, vagy már betöltötte ugyan, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és még nem érte el a 25. életévét. Gyermeknek tekintjük továbbá azt a személyt, aki a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy előreláthatóan nem szűnik meg egy év alatt.

Használatbavételi engedély

A használatbavételi engedély az építésügyi hatóság által kiadott engedély. A használatbavételi engedély azt tanúsítja, hogy az eladott építmény megfelel az építési és egyéb engedélyezési terveknek, valamint rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A használatbavételi engedély hiányában az építményt használni nem szabad.

Használt lakás

Használt lakás az a lakóegység, amely a lakhatás feltételeinek – a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint – megfelel, rendelkezik használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel, de nem minősül új lakásnak.

Haszonélvezeti jog

A haszonélvezeti jog jogosultja más személy tulajdonában lévő ingatlanát birtokolhatja, használhatja, valamint hasznosíthatja. Az egyik leggyakoribb fajtája a haszonélvezeti jognak az özvegyi jog, amikor is a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, míg a tulajdonjogot a leszármazottak (az elhunyt gyermekei) öröklik meg, a másik leggyakoribb fajtája a haszonélvezeti jognak az az eset, amikor úgy ajándékoznak családtagok egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó haszonélvezetet biztosít magának az ingatlanon.

Házastársi vagyonközösség

A házasság megkötésével a házassági életközösség idejére a házastársak között házastársi vagyonközösség jön létre.

Ennek megfelelően mindazt, amit a házastársak a házassági életközösség alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, a házastársak osztatlan közös tulajdonának tekintjük. Ez alól kivételt képez az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Különvagyon lehet:

• az a vagyontárgy, ami már a házasságkötéskor megvolt
• az a vagyontárgy, amit a házasság fennállása alatt valamelyik fél öröklés jogcímén szerzett, vagy ajándékba kapott
• személyes használatra való, szokásos méretű és mennyiségű vagyontárgy
• olyan vagyontárgy, amit a különvagyon értékén szerzett valamelyik fél

Minden olyan különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgálja, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Hitelbiztosítéki érték

A hitelbiztosítéki érték az az érték, amit az ingatlan vagyonértékelése során a bank számára megállapítanak. Ez a hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. Általában úgy határozzák meg a hitelbiztosítéki értéket, hogy ha az ingatlant 3 hónapon belül kellene eladni, akkor is biztosan megkapja érte a bank ezt az összeget. Így a hitelbiztosítéki érték a forgalmi értéknél alacsonyabb összeg, általában a forgalmi érték 70-90%-a.

Hitelkiváltás, adósságrendezés

A hitelkiváltási hitelek az utóbbi években terjedtek el. Hitelkiváltás allatt azt értjük, amikor egy meglévő hitelünk előtörlesztésére felveszünk egy hitelt egy másik pénzintézettől, így lényegében átfinanszíroztuk a tartozásunkat.

Adósságrendező hitelekről általában akkor beszélünk, amikor több meglévő hitelünket (áruhitel, gépjármű hitel, lakáshitel, stb.) váltjuk ki egy db kedvezőbb hitellel, így nem több pénzintézetnek fogunk tartozni több hitel után, hanem egynek.

Illeték

Lakástulajdon megszerzése esetén az ún. visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakás forgalmi értéke, az illeték mértéke pedig:

• 4 millió forint forgalmi értékig 2%
• 4 millió forint forgalmi értéket meghaladó rész után 6%

Egyes esetekben létezik illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény is.

Jelzáloghitel

A jelzáloghitel egy olyan hiteltípus, ahol az adós ingatlanra alapított jelzálogjogot kínál fel egy hitel fedezetéül hitelezőjének. A jelzálogjog nagy biztonságú biztosítékot jelent a hitelező számára, így könnyebben ad hitelt, alacsonyabb kamatra.

Kamatkockázat

Változó kamatozású hiteleknél a kamatkockázat azt jelenti, hogy a hitel futamideje alatt változhat a hitel kamata és így a törlesztőrészlete is.

Devizahiteleknél a kamatkockázat azt jelenti, hogy ha az adott deviza kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ezt azért kezelik külön kockázatként, mert teljesen független a forint kamatok, a hazai gazdaság alakulásától.

Kamatperiódus

Azt az időtartamot jelenti, amely időtartam alatt a kamat nem változik. Jellemzően 3 vagy 6 hónap, 1 vagy 5 év. Tehát a kamat negyedévente, félévente, évente vagy ötévente kerülhet módosításra.

Korszerűsítés

Forrásoldali támogatású hitel szempontjából korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még nincs ilyen helyiség, továbbá központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is. Korszerűsítésnek tekintendő az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása,
szigetelése.

A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. Korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

Közeli hozzátartozók

Közeli hozzátartozó a PTK (Polgári Törvénykönyv) szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott gyermek, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, továbbá közeli hozzátartozó még az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa.

Közjegyzői okirat

Jelzáloghitelek esetén a bankok többsége előírja, hogy a hitelszerződést közokiratba kell foglalni. Ez biztosíték egyben az ügyfélnek, mivel a közjegyző hivatalból köteles ismertetni a hitelszerződés minden pontját, és megbizonyosodni, hogy az ügyfél érti is azokat.

Másrészt a banknak is biztosíték, mivel nemfizetés esetén a jelzálogjogot könnyebben tudja érvényesíteni. Kissebb összegű jelzáloghiteleknél már van olyan bank, aki nem kér közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződést. A közjegyzői okirat előállításának díja van, melyet nem a banknak, hanem a közjegyzőnek kell kifizetnünk. Egyes hitelakcióknál ezt a díjat a bank fizeti helyettünk.

Lakószoba

A vonatkozó kormányrendelet szerint a lakásigény mértékének meghatározásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül a lakószoba fogalmába az alábbi helyiségek tartoznak:

• Félszoba: hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.
• Szoba: hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
• Az általános követelményeknek megfelelő szellőzése és megvilágítása van (ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára/folyosóra nyílik), fűthető. Pinceszinti helyiség nem lehet.

Hasznos alapterület alatt a legalább 190 cm magas lakrészt értjük.

Lízing

A lízingbe adó a tulajdonát képező eszközt lízing díj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbe vevő használatába, birtokába adja. A használatból következő minden költség és kockázat a lízingbe vevőt terheli, viszont jogosult is a hasznok szedésére. A lízingbe vevőt elővételi jog illeti meg, így a szerződés időtartamának végén a lízingelt eszközt a lízingbe vevő (vagy egy általa megjelölt személy) a maradványérték megfizetésével megszerezheti, de a lízingbe vevő erről a jogáról a szerződés megszűnése előtt le is mondhat.

Méltányolható lakásigény

A méltányolható lakásigény az együtt költözők száma és az ingatlan értéke alapján meghatározott feltételrendszer, ami az egyik szigorú feltétele a közvetlen támogatások (pl. szocpol, otthonteremtési támogatás) igénybevételének.

Egy lakásigény akkor tekinthető méltányosnak, ha:

• a lakás szobaszáma az igénylő és a vele együttköltöző családtagok száma alapján a méltányolható mértéket nem haladja meg,
• a telekárat nem tartalmazó építési költség/vételár az ugyanolyan szobaszámú lakások Gazdasági Minisztérium által közzétett építési átlagköltséget nem haladja meg.

Méltányolható szobaszám

• 1-2 személy esetén: – min. 1 és max. 3 lakószoba
• 3 személy esetén: – min. 1.5 és max 3.5 lakószoba
• 4 személy esetén: – min 2 és max. 4 lakószoba.

Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három, vagy több gyermeket nevelő család esetében, minden további személy esetében egy szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Együttlakó, gyermektelen fiatal házaspár esetén a méltányolható lakásigény szerinti szobaszám meghatározásakor 4 személyt kell figyelembe venni.

Egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy gyermekkel lehet számolni, tehát a méltányolható lakásigény szerinti szobaszám meghatározásakor 4 személyt lehet figyelembe venni.

Tehát, ha valaki a házastársával és 2 gyermekével egy újonnan épült lakásba szeretne költözni Budapesten, akkor részére egy maximum 4 szobás, legfeljebb 24.500.000.-os ingatlan megvásárlásához járnak a közvetlen támogatások.

Szocpol

Új lakás építésére, illetve vásárlására igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás, melynek összegét és jogosultságát legfőbbképp a család által eltartott gyermekek száma, illetve a méltányolható lakásigény szabja meg. A szocpol hivatalos neve “lakásépítési kedvezmény”.

Törlesztési árfolyam

Devizahiteleknél használt árfolyam. A bank az általunk forintban befizetett törlesztést ezen az árfolyamon fogja átváltani a hitelünk devizanemére. A törlesztési árfolyamot a bank az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben, valamint a bank internetes honlapján teszi közzé.

Törlesztőrészlet

Törlesztőrészletnek nevezzük a felvett hitel után fizetendő kamat, tőketörlesztés és kezelési költség együttes összegét. A törlesztőrészlet időszakonkénti esedékességgel megállapított összeg.

Türelmi idő

Türelmi időnek nevezzük a hitel felvételétől számított azon időszakot, amely alatt még nem kell megkezdeni a tőke törlesztését. A türelmi idő tehát a hitel törlesztésekor a tőke visszafizetésére adott haladék, ez alatt az időszak alatt csak a kamatot kell megfizetni.

Tőketörlesztés

Tőketörlesztés a felvett hitel banknak történő visszafizetése. A tőketörlesztés összege nem tartalmazza a kamatot és a kezelési költséget, melyet a hitel használatáért fizetünk.

Teljes Hiteldíj Mutató (THM)

A bankok egyéb díjakat is felszámolnak a hitelfelvétel során. Ezen költségek összességét nevezzük a hitel díjának.

A hiteldíj mutató, egy százalékos mutatószám, ami nem forintban, hanem a hitel összegéhez viszonyított százalékos értékben fejezi ki a hitel díját/költségeit. A teljes hiteldíj mutató (vagy a bevett gyakorlat szerinti rövidítéssel: THM) arra utal, hogy minden felmerülő költség szerepel benne.

A THM előnye, hogy segítségével összehasonlíthatóvá válnak a különböző bankok hitelajánlatai, azonban ügyelnünk kell, mert nem minden költséget tartalmaz a THM!

A THM a következő költségeket tartalmazza:

• kamat
• kezelési költség
• hitelbírálati díj
• ingatlan értékbecslési díj
• ingatlan felülvizsgálati díj

Milyen költségeket NEM tartalmaz a THM?

A THM számításánál – jogszabályi rendelkezés alapján – nem vehetők figyelembe az alábbi költségek:

• a kölcsön prolongálásának (azaz a futamidő módosításának) költsége
• a késedelmes teljesítés esetén felszámításra kerülő késedelmi kamat
• egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítéséből származik
• a biztosítási és garanciadíjak
• átutalási díjak

A THM számítása során a jogszabálynak megfelelően nem kerülnek figyelembe vételre további, az ügyfelek számára költséget jelentő, harmadik személynek megfizetendő tételek, így például:

• közjegyzői díj
• földhivatali eljárás költségei (jelzálogjog bejegyzése, módosítása, törlése, hiteles tulajdoni lap másolat)
• a fedezetül elfogadott ingatlan vagyonbiztosításának költsége
• az állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott kölcsönök esetében – az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerinti feltételek fennállása esetén – kezességvállalási díj.

A teljes hiteldíj mutató pontos definíciója:

A teljes hiteldíj mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.

A THM-re vonatkozó szabályokat a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet tartalmazza.

Tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog fenntartása abban az esetben fordul elő, amikor az eladó a teljes vételár kifizetéséig az adásvételi szerződésben fenntartja magának a tulajdoni jogot. A tulajdonjog fenntartása azt is jelenti, hogy a vevő a teljes vételár megfizetéséig az ingatlant nem adhatja tovább új vevőnek, és természetesen nem is terhelheti meg azt, vagyis nem adhatja jelzálogba. Amennyiben a vételár kiegyenlítése megtörténik, úgy az eladónak külön okiratban kell a tulajdonjog-bejegyzéshez hozzájárulnia.

Lehetőség van arra, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt eladás tényét az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Ez annyit jelent, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára rávezetik, hogy az eladó az érintett ingatlant eladta, de tulajdonjogát a vételár hiánytalan megfizetéséig fenntartotta. Ez a bejegyzés a bankok részére is közhitelesen tanúsítja az eladás megtörténtét.

Új lakás

A használatbavételi engedély kiadását követő első megvásárlásig minősül új lakásnak a lakástulajdon. Akkor minősíthető új lakásnak a második megvásárlásig a lakástulajdon, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását követően az építésre jogosult vállalkozótól olyan vállalkozó vásárolta meg, aki a cégjegyzék, valamint vállalkozói igazolványa alapján a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult. Így a tőle megvásárolt lakás is új lakásnak minősíthető.

Változó kamatozású

A hitelszerződés megkötésekor a szerződésben rögzítésre kerül, hogy a hitel kamatozása változó, és a hitelező jogosult a kamat mértékét kamatperiódusonként változtatni a jogszabályi előírások betartása mellett. A kamat mértékét általában a hitelintézet üzletpolitikája, valamint a a piaci kamatok változása befolyásolja.

Zálogjogosult

A jelzálogjog annak biztosítására szolgál, hogy a hitelező az általa nyújtott kölcsönt, és annak járulékait (kamat, kezelési költség, stb.) visszakapja. Ha a hitelintézet által nyújtott kölcsön fedezeteként az ingatlant jelzálogjog terheli, akkor a hitelintézet zálogjogosultnak minősül, és a zálogjogosult hozzájárulása nélkül a tulajdonos a használaton kívül mást nem tehet az ingatlannal.

Zálogkötelezett

A jelzálogjog annak biztosítására szolgál, hogy a hitelező az általa nyújtott kölcsönt, és annak járulékait (kamat, kezelési költség, stb.) visszakapja.

Zálogkötelezett az a személy, aki az általa felvenni kívánt hitel visszafizetésének biztosítékaként felajánlja a tulajdonát képező ingatlant. Ennek alapján az ingatlanra jelzálogjogot jegyeznek be. A ”zálogkötelezett” és a “dologi adós” ugyan azt jelenti.